Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

Az ipar bruttó termelésének növekedése Az országos építés-szerelés teljesít ményénefc növekedése A mezőgazdaság bruttó termelésének növekedése kb. A munkások és az alkalmazottak egy keresőre ju­tó reálbérének növekedése Az ipari és építőipari munkások reálbérének növekedése Az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése A kiskereskedelmi áruforgalom növekedése A szocialista szektor beruházása Lakásépítés ebből állami lakásépítés: Az állami költségvetés bevételnövekedése kb. Az állami kötségvetési kiadások növekedése kb. 5,5—6,0 százalék 3,0—4,0 százalék 2,0 százalék 2,0—2,5 százalék 5,5—6,0 4,5—5,0 6,0—6,5 111—113 81—82 33—34 0,0 8,5 százalék százalék százalék md Ft ezer ezar százalék százalék A termelés növelése során érvé­nyesíteni kell azt a fő követel­ményt, hogy a termelés jobban fe­leljen meg a hazai és a külkereske­delmi szükségleteknek, csökkenjen a gazdaságtalan termékek termelése, javuljon a gazdaságosság. Követke­zetesen végre kell hajtani a beru­házások, a készletek, a külkereske­delmi áruforgalom, az állami költ­ségvetés és a hitelezés tervszerű Alakítására hozott intézkedéseket. 2 Az ipar termelését úgy kell növelni, hogy a termelékeny­ség a IV. ötéves tervben tervezett­nél nagyobb mértékben legyen a nö­vekedés forrása. Az ipari termelésen belül a kő­olaj-feldolgozás 7—8 százalékkal, a földgáztermelés 10—11 százalékkal, a villamosenergia-termelés 0—10 százalékkal, a timföldtermelés 26 százalékkal, a műtrágya termelése 12 százalékkal, a híradástechnikai ipar termelése 8—9 százalékkal, a ce­menttermelés 11—12 százalékkal emelkedjék. Az építőiparban a termelés és a kereslet legyen kiegyensúlyozottabb, az építményeket gyorsabban fejez­zék be, az építőipari munka minő­-sége jelentősen javuljon. Előbbre kell lépni a könnyűszerkezetes épí­tési mód alkalmazásában. 9 A mezőgazdaság fejlesztésé­ben a szarvasmarha-tenyész­tés fellendítését, a tehénállomány növelését és a hozamok emelését, a zöldségtermesztés növelését és a hozzá szükséges modern technika szélesebb körű elterjesztését köz­ponti feladatnak kell tekinteni. A 1973-ban folytatni kell az 1972. évi beruházáspolitikát. To­vábbra is elsőrendű feladat a beru­házási tevékenység hatékonyságának növelése minden területen: a. köz­ponti szerveknél, a tanácsoknál, a vállalatoknál és a szövetkezeteknél egyaránt. A beruházások volumene összességében lényegesen nem nö­velhető, ezért a pénzeszközök gon­dos és megfontolt felhasználására van szükség. A vállalatok és szövet­kezetek csak a pénzügyi lehetősé­geikkel összhangban álló, reálisan megvalósítható fejlesztési célokat tűzzenek kl. Az ötéves tervben számításba vett nagy beruházások közül többek kö­zött megkezdjük a székesfehérvári alumínium hengermű bővítését, a Magyarországot a Szovjetunióval összekötő gázvezetékrendszer létre­hozását, a Dunaújvárosi Papírgyár továbbfejlesztését, a Kiskörei Víz­lépcső építésének második szakaszát, valamint Leninvárosban a nagy ka­pacitású kőolajfinomító megépíté­sét. C A Központi Bizottság a párt életszínvonal-politikájának megfelelően fontosnak tartja, hogy az életszínvonal növelése mindig szoros összhangban legyen a reális lehetőségeinkkel. Meg kell teremteni annak feltéte­leit, hogy a lakosság áruellátása az ez évihez hasonlóan 1973-ban is ki­egyensúlyozott legyen. 1973-ban ala­kosság fogyasztásának 5,4 százalékos növekedésével lehet számolni. A központi árintézkedéseken felül a piaci hatásokra végbemenő fogyasz­tói árszintemelkedés nem haladhatja meg az 1—2 százalékot, a hatósági áremelkedésekkel együtt pedig a 3,6 százalékot. A kórházak, gyer­mekintézmények és más hasonló in­tézmények élelmezési költségnormáit átlagosan 15 százalékkal fel kell emelni. Emiatt a térítési díjak nem változnak. 1973-ban 81—82 ezer, ezen belül 33—34 ezer állami lakás épüljön fel. Az ötéves tervben kiemelt városok — Budapest, Debrecen, Győr, Mis­kolc, Pécs, Szeged — magasabb ré­szesedési aránya a tanácsi lakásépí­tésben érvényesüljön. A tanácsok a költségvetési eszközök hatékony felhasználásával és saját erőforrá­saik koncentrálásával, az olcsó éa ésszerű megoldások alkalmazásával segítsék a lakásépítés meggyorsítá­sát. A lakosság építési kölcsönök' iránti igényeit az 1972. évinél ma­gasabb szinten kell kielégíteni. Ja­vítani kell a lakosság építőanyag­ellátását. Z 1973-ban tovább kell szélesíte­ni nemzetközi gazdasági kap­csolatainkat. Együttműködésünk a KGST tagországaival, elsősorban a Szovjetunióval fokozódjék. Az irá­nyító szervek és a vállalatok fordít­sanak nagy gondot az exportkötele­zettségek ütemes teljesítésére. 7 Az állami költségvetés bevé­' • teleinek közel 90 százalékát továbbra is a szocialista gazdálkodó szervek befizetéseiből kell biztosíta­ni. Az egészségügyi és szociális ki­adások 9 százalékkal, az oktatásra és kulturális tevékenységre fordított kiadások 9—10 százalékkal emelked­nek. Ez lehetőséget nyújt az állami oktatás továbbfejlesztésére hozott határozat végrehajtásának megkez­désére, a gyermek- és diákjóléti; egészségügyi és szociális intézmé­nyek hálózatának bővítésére. A költségvetési egyensúly javítá­sa minden szinten szükségessé teszi a pénzgazdálkodásban az ésszerű takarékosság elvének érvényesíté­sét. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága a párt X. kongresszusa határozatainak végrehaj­tásáról és az 1973. évi népgazdasági terv irányelvei­ről hozott határozatával társadalmunk legfontosabb politikai, gazdasági és ideológiai feladatainkra hívja fel a párt és az egész ország közvéleményének figyel­mét. Az ország belpolitikai helyzete megfelelő; társadal­munk a kongresszus által kijelölt irányba fejlődik. A X. kongresszus határozatainak következetes végrehaj­tásával, az 1973. évi népgazdasági terv teljesítésével tovább erősítjük szocialista társadalmunkat. Folytatjuk a dolgozó osztályokat, a kommunistákat és pártonkívülieket átfogó szövetségi politikánkat, fej­lesztjük a szocialista demokráciát, biztosítjuk a nép­gazdaság tervszerű, arányos fejlődését és ezzel együtt a nép életszínvonalának rendszeres emelését. Mindennek érdekében tovább erősítjük pártunk esz­mei, politikai, cselekvési egységét és emeljük munká­jának színvonalát. A marxizmus—leninizmus hegemó­niájának erősítésével, az ideológiai harc fokozásával továbbvisszük a szocialista kulturális forradalmat és biztosítjuk kongresszusi határozataink és elveink ér­vényesülését. A Központi Bizottság utasítja a párt minden szerve­zetét és tagját, hogy példamutató helytállással, cse­lekvéssel. a tömegek mozgósításával dolgozzon e hatá­rozatok végrehajtásáért. A Központi Bizottság felhívja a kormányban, az ál­lami, gazdasági és kulturális szervekben, intézmények­ben és szervezetekben dolgozó kommunistákat, tiszt­ségviselőket, hogy minden szinten politikai felelősség­gel, határozottan és következetesen képviseljék és hajtsák végre pártunk és államunk politikáját. A párt politikájának és államunk törvényeinek szellemében cselekvő vezetők mindenkor számíthatnak a pártszer­vezetek teljes támogatására és népünk egyetértésére, bizalmára. Felhívjuk a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a nőmozgalom, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, minden tömegszervezet és tömegmozgalom vezetőit és aktív tagjait, a kommunistákat és párton kívüli szö­vetségeseinket, a szocializmus minden hívét, hogy ál­lásfoglalásukkal és munkájukkal segítsék e határoza­tok végrehajtását, dolgozzanak velünk együtt a közös célokért, a nép, a haza javára. A Magyar Szocialista Munkáspárt következetesen halad tovább a X. kongresszus által kijelölt úton. Nagy történelmi céljaink szolgálatában mint minden­kor, most és a jövőben is bizalommal épít munkás­osztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész né­pünk politikai öntudatára, hazaszeretetére. Bizonyo­sak vagyunk abban, hogy a X. kongresszus határoza­tainak végrehajtásával újabb nagy eredmények szü­letnek, újabb lépést teszünk előre a szocialista társa­dalom építésének útján. (MTI) VIII Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 14-15-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. no­vember 14-15-én kibővített ülést tartott. A napirend tárgyalása előtt az ülés résztvevői kegyelettel megem­lékeztek Soltész Istvánné elvtársnőről, a Központi Bizottság közelmúlt­ban elhunyt tagjáról. A Központi Bizottság - Kádár János elvtársnak, a KB első titkárának előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottság jelentését- a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról és a tennivalókról; - Nyers Rezső elvtársnak, a KB titkárának előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta az 197}. évi népgazdasági terv és állami költ­légvetés irányelveit. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének tagjai, a Minisztertanács tagjai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára, a Fővárosi Tanács elnöke és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság széles körű, beható vita után egyhangúlag elfogadta az alábbi határozatokat: « fl Központi Bizottság állásfoglalása aX. kongresszus határozatainak végrehajtásáról és a tennivalókról A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa két évvel ezelőtt, 1970 novemberében határozta meg a párt toi politikai tevékenységé­nek fő i. onalát. A Központi Bi­zottság mosi, a két kongresszus köz­ti időszak felén áttekintette a hely­zetet, ellenőrizte, hogyan valósulnak meg a X. kongresszus határozatai. A Köziponti Bizottság megálla­pítja: a X. kongresszus bel- és kül­politikai irányvonala, gazdaságpoli­tikai, szociálpolitikai és művelődés­politikai határozatai helyesnek bi­zonyultak, kiállották a gyakorlat próbáját. A kongresszus döntéseit a párt­tagság magáévá tette, a Hazafias Népfrontban egyesült összes társa­dalmi erő helyeselte. Népünk az ál­talános választások során a szava­zatok millióival erősítette meg, a munka hétköznapjain pedig tettek­kel támogatja a kongresszus cél­kitűzéseit. A kongresszusi határoza­tok végrehajtása általában megfe­lelően folyik; nagy eredmények szü­lettek a társadalmi élet minden te­rületén, a Magyar Népköztársaság az elmúlt két esztendőben előre ha­ladt a szocialista társadalom építé­sének útján. A Központi Bizottság ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a kong­resszusi határozatok végrehajtásá­ban egyes területeken elmaradás, sőt helyenként a végrehajtás nem a kívánt Irányban és módon törté­nik. Az eredményes végrehajtást esetenként objektív okok gátolják, más esetekben a feladat megoldása több időt kíván. Szubjektív okokból, a következetes ellenőrzés hiánya, a teendőkre való nem elég körül­tekintő felkészülés, a felső vezetés, vagy a helyi végrehajtás, vagy mindkettő hiányosságai miatt is vannak elmaradások. A párt a X. kongresszus bevált fő irányvonalát és összes alapvető, elvi döntését követve tevékenyke­dik tovább. A Központi Bizottság ezért most nem tartja szükségesnek a kongresszus valamennyi határo­zatának részletes taglalását; állás­foglalásában csak azokra tér ki, amelyeknél ezt a gyakorlati munka megkívánja, illetve amelyek Idő­szerűsége ezt külön indokolja. A Központi Bizottság a kongresszusi határozatok végrehajtásának hely­zetéről. a tennivalókról a munka egves területein az alábbiakat álla­pítja meg: I. NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK Pártunk és kormányunk nemzet­közi tevékenységében a X. kong­resszus irányvonala alapján követ­kezetesen és eredményesen dolgozik a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítéséért, a társadalmi haladás, a népek szabadsága és nemzeti füg­getlenségi harca előmozdításáért, szocialista építő munkánk külső fel­tételeinek, népünk békéjének bizto­sításáért, egy új világháború ki­robbantásának megakadályozásáért, a világ összes haladó erőinek tömö­rítéséért az imperializmus ellen fo­lyó harcban. f Nagy eredmény, hogy közö« • elveink és céljaink szilárd el­vi alapjain tovább fejlődött, erősö­dött egységünk és együttműködé­sünk legfőbb szövetségesünkkel, a világ első és leghatalmasabb szo­cialista országával, a Szovjetunió­val, amely az Idén ünnepli megala­kulásának ötvenedik évfordulóját. 2 Eredményesen fejlődtek poli­• tikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink a Varsói Szerződés többi országaival, valamint a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak országaival, közöttük a KGST új tagjával, Kubával. Egyre erősödő a kapcsolatunk a hősies, önfeláldozó harcot vívó Vietnami Demokratikus Köztársasággal. Jól fejlődnek kap­csolataink a szomszédos Jugoszlá­viával és a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársasággal. Bár történt né­mi előrehaladás, nem megfelelőek kapcsolataink a Kínai Népköztársa­sággal és az Albán Népköztársaság­gal. Változatlanul arra törekszünk, hogy az államközi kapcsolatokat e két országgal is normalizáljuk és fejlesszük. 3 Következetesen részt veszünk • a szocialista országok két leg­fontosabb nemzetközi szervezetének munkájában. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a Varsói Szerződés tagálla­mainak aktív politikai és katonai közreműködésével tovább fejlődött, még hatékonyabbá vált a szocialista országoknak, a népek barátságának és békéjének legfőbb védelmi paj­zsa. Mint az alapító tagországok egyi­ke, az elmúlt két évben is szorgal­maztuk a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa keretében kibonta­kozó gazdasági együttműködést, amely a tárgyalt időszak alatt ls minden résztvevő javára tovább erősödött. 4 Szélesedtek kapcsolataink — • és tovább szándékozunk bő­víteni azokat — Ázsia, Afrika. La­tin-Amerika fejlődő országaival, újabban Chilével. Peruval, Szomá­liával. a dél-ázsiai szubkontinens új államával, a Bengáli Népi Köztár­sasággal. és más országokkal. A kölcsönösen előnyös kapcsola­tok fejlesztésén túlmenően tőlünk telhetően segítjük a fejlődő országo­kat abban a harcban, amelyet az imperialistákkal, a nemzetközi mo­nopoltőke elnyomó törekvéseivel szemben vívnak önállóságuk és nem­zetcTzdaságuk megerősítéséért. 5 A fejlett kapitalista országok­• kai a békés egymás mellett élés elve alapján építjük kapcsola­I

Next

/
Thumbnails
Contents