Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

tainkat Hosszabb idő óta jók kap­csolataink a semleges Ausztriával és Finnországgal. Az utóbbi időben elő­rehaladás van Franciaországgal, Olaszországgal, s más államokkal ki­alakított kapcsolatainkban. Némi ha­ladás mutatkozik e tekintetben az Amerikai Egyesült Államok viszony­latában is. A kétoldalú kapcsolatokat és a nemzetközi összefüggéseket, szövetsé­geseink érdekeit is figyelembe véve, úgy véljük, érlelődnek a feltételei a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság államközi kapcsolatai rendezésének, ideértve a diplomáciai kapcsolatok felvételét is. 6 A nemzetközi élet, a béke és • biztonság konkrét, időszerű kérdéseiben szilárd, elvi álláspon­tunk alapján folytatjuk munkánkat: — Az elmúlt hetekben a vietnami nép hősies harcának, a nemzetközi szolidaritásnak eredményeként meg­érett a helyzet arra, hogy befejeződ­jék korunk legigazságtalanabb hábo­rúja, és béke legyen Vietnamban, egész Indokínában. A Vietnami De­mokratikus Köztársaság békejavasla­tai igazságosak. Az Amerikai Egye­sült Államoknak haladéktalanul alá kell írnia a létrejött megállapodást, és maradéktalanul be kell tartania vállalt kötelezettségeit. Változatlanul támogatjuk a Viet­nami Demokratikus Köztársaság kormányának, a Dél-Vietnami Ideig­lenes Forradalmi Kormánynak, a vietnami, a laoszi, a kambodzsai népnek a harcát, amelyet önrendel­kezési jogáért, országa függetlensé­gének és szuverenitásának védel­méért. az USA politikai és katonai beavatkozásának teljes felszámolá­sáért folytat. — Szolidárisak vagyunk az iz­raeli agresszió ellen küzdő arab or­szágok és a palesztin nép imperia­lista-ellenes harcával. Támogatjuk a közel-keleti válság igazságos rende­zését, a megszállt területek felszaba­dítását, és az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa határozatának érvényesítésé­vel lehetséges békés megoldást. — Kezdettől fogva tevőlegesen részt vettünk az európai béke és biz­tonság megszilárdítását célzó erőfe­szítésekben. A Magyar Népköztársa­ság részt vesz az ez év november 22-én Helsinkiben kezdődő sokolda­lú előkészítő megbeszélésen, s min­dent megtesz annak érdekében, hogy az európai biztonsági értekez­let 1973-ban végre megkezdhesse munkáját. — Az európai helyzet kedvező alakulása elképzelhetetlen a nyugat­német revansisták visszaszorítása nélkül. A hidegháború maradványaí­nak felszámolása, az államok kö­zötti ésszerű kapcsolatok fejlesztése megköveteli a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egyenjogú kapcsolatai­nak és mindkét német állam ENSZ­tagságának mielőbbi rendezését. — A béke fenntartására és meg­szilárdítására irányuló törekvésein­ket szolgálva a Magyar Népköztár­saság részt vesz a genfi leszerelési tanácskozásokon, és támogat minden nemzetközi kezdeményezést és meg­állapodást, amely a népek békéjét, biztonságát erősíti. Üdvözöljük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megál­lapodását a stratégiai védelmi fegy­verek fejlesztésének korlátozásáról, s tárgyalásaikat a támadó fegyverek korlátozásáról. Egyetértünk a Szov­jetunió javaslatával a leszerelési vi­lágkonferencia összehívására. Helye­seljük az Európában szembenálló katonai erők kölcsönös csökkentésé­nek lehetőségeit kidolgozó nemzet­közi tanácskozás összehívását is. 7 Pártunk a kongresszus hatá­• rozatainak szellemében végzi nemzetközi tevékenységét. A Magyar Szocialista Munkás­párt részt vett a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai ér­tekezletének előkészítésében, hatá­rozatainak kidolgozásában és dolgo­zik azok megvalósításáért. A magyar kommunisták állhatatosan harcol­nak forradalmi elméletünk tisztasá­gának megőrzéséért, mindenféle jobb- és „baloldali" torzítás ellen, a nemzetközi kommunista mozgalom marxista—leninista egységének meg­szilárdításáért. Változatlanul és ha­tározottan elítéljük a káros, álbalol­dali maoista eszmerendszert, s an­nak szovjetellenes, a szocialista or­szágok, a nemzetközi kommunista­és munkásmozgalom egységét bom­lasztó politikai megnyilvánulásait. 5 Pártunk, társadalmi szerveze­• teink, a magyar békemozga­lom sokoldalú és széles körű mun­kát végez, és lankadatlanul dolgo­zik a jövőben is az összes antiimpe­rialista erő akcióegységének meg­teremtéséért, amely a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke ügyének általános győzelmét közelebb hózza. II. BELPOLITIKAI. TÁRSADALMI KÉRDÉSEK A Központi Bizottság ezúttal is hangsúlyozza, hogy pártunk leg­főbb feladata a marxizmus—leniniz­mus nemzetközi érvényű tanításai­nak alkotó alkalmazása nemzeti sa­játosságainknak és hazánk adottsá­gainak figyelembevételével. Ebből kiindulva a X. kongresszus megerő­sítette és továbbfejlesztette a párt­nak az elmúlt másfél évtizedben ki­dolgozott és bevált politikai irány­vonalát. Mindennek, s ezen belül az elmúlt két évben végzett munkának eredményeképpen ma az ország bel­politikai helyzete kiegyensíilyozott és megfelelően alakul. I A kongresszus határozatainak végrehajtásával fejlődött ha­zánkban az államélet, a szocialista demokrácia. Módosítottuk az alkotmányt: Nép­köztársaságunk alaptörvénye most az eddiginél pontosabban és telje* sebben foglalja össze, és hatéko* nvabban védelmezi népünk szocia* ljsta vívmányait. Jelentősen fej­lesztettük az országgyűlés, a Ml* nisztertanács és az igazságügyi szer* vek munkáját. Az országgyűlés meg­alkotta a szövetkezeti törvényt. El­készült és hatályba lépett az új törvény, amely a tanácsok önálló* ságát és hatáskörét növelte. A ta­nácsok megnövekedett hatáskörével eíve. tovább kell javítani az állam­igazgatási munkát, a lakosság ügyel­nek intézését és vissza kell szorí­tani a bürokráciát. A szocialista demokrácia erősíté­sét továbbra is társadalmi fejlődé­sünk egyik központi feladatának te­kintjük. Ennek fontos eleme, hogy az állampolgárok az üzemi, a taná­csi szervek utján, a törnegszerveze­tek és tömegmozgalmak keretében mind nagyobb számban vegyenek részt a közügyek intézésében és el­döntésében. 2 Az elmúlt két évben tovább • erősödött hazánkban a szocia­lista rendszer. A munkásosztály ha­talma szilárd, a párt eszmei és politikai vezető szerepe növekedett a társadalom életében. Gyarapodtak az ország termelő erői. A tanácsok, az üzemek, a szövetkezetek fejlődé­sével erősödtek a szocialista terme­lési- és tulajdonviszonyok, rend­szerünk gazdasági alapjai; tovább erősödött a szocialista törvényesség. 7 Államunk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szö­vetség szilárd. A közös célok alap­ján fejlődik a társadalom dolgozó osztályainak és valamennyi rétegé­nek összefogása, erősödik a szocia­lista nemzeti egység. -E szövetségi politika továbbra is a párt belpoli­tikai irányvonalának sarkalatos pontja. Pártunk a X. kongresszus határo­zatának megfelelően figyelemmel kíséri az egyes társadalmi osztályok és rétegek helyzetét, tudatosan dol­gozik a társadalmi, csoport- és egyéni érdekek összhangjának .meg­teremtéséért. A soron levő ideológiai, politikai és gazdasági feladatok meg­oldásával. az ellentmondásakból ke­letkező feszültségeket leküzdve erő­síteni és fejleszteni kell a munkás­paraszt szövetséget és a szocialista nemzeti egységet. A Belpolitikai életünk legfőbb jellemzője népünk mindenna­pos alkotó tevékenysége, helytállása az építőmunkában. A X. kong­resszus határozata, negyedik ötéves tervünk a munkásosztály, a paraszt­ság. az értelmiség mindennapi mun­kájában valósul meg, s ez jövő fej­lődésünk legfontosabb záloga. A munkásosztály magatartása, munká­ja, fegyelme, szemlélete, a szocia­lista munkaverseny és brigádmoz­galom példája kihat az egész társáé dalomra, városban és falun egy­aránt. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek dolgozói a ne­héz időjárási viszonyok közepette is jó termést takarítanak be. Értelmi­ségünk alkotó munkája szocialista fejlődésünk szerves részévé vált. C A kongresszus a társadalom fontos kérdései sorában külön foglalkozott a nők, az ifjúság hely* fcetével és a népesedés kérdésével. — A kongresszus határozatainak megfelelően, nagy erőfeszítések tör­téntek a nők helyzetének könnyíté­sére. Két év alatt azámos központi intézkedés, állami rendelkezés és az üzemek, vállalati*, intézmények he­lyi akciói vitték előbbre a dolgozó hők helyzetének könnyítését célzó párthatározat végrehajtását. Válto­zatlanul elsőrendű fontosságú fel­Fl Kában, a kulturális élet területén. A part e területen is fellép minden­féle korlátolt, szektás szűkkeblűség ellen, de sem az államok közötti együttműködés, sem a különböző társadalmi erők közötti politikai szö­vetség nem jelentheti az ideológiai különbségek elmosódását, vagy elvi engedményt az antimarxista néze­tekkel szemben. A marxizmus—leninizmus eszmé­jét mindenkor tisztán meg kell őrizni, hogy a párt be tudja tölteni ideológiai, politikai vezető szerepét a társadalomban. A párt így, s ez­zel nyújtja a nem marxista, nem kommunista szövetségeseinek azt a támaszt, -amelyet azok mástól nem kaphatnak meg és nem is várhat­nak. Ezért is sokkal jobban megkell élénkíteni a nem marxista nézetek­kel szembeforduló vitaszellemet; vi­lágossá kell tenni, hogy a vita a marxista ideológia eszköze, a mar­xista ideológusok nem mellőzhető kötelessége. VI. A PÁRT MŰKÖDÉSE. PÁRTÉPlTÉS A Központi Bizottság megállapít­ja, hogy a párt általános helyzete kedvező. A párt egységes, a párt­tagság aktívan dolgozik a X. kong­resszus határozatainak végrehajtá­sán; tömegkapesclatai erősek. A pártszervek és a pártszervezetek munkája tovább fejlődött. Nagy többségük a központi irányelveknek és határozatokrak megfelelően, nagyfokú önállósággal és kezdemé­nyező képességgel, mint az ügyek tényleges gazdája, területük elis­mert társadalmi vezető ereje dol­gozik. A Központi Bizottság kritikusan vizsgálta a pártmunka gyengeségeit is. Megállapította, hogy a pártszer­vezetek és a párttagság egy része a pártélet lenini normáit nem tartja be, nem megfelelően él a nagyobb önállóság adta lehetőségekkel, nem vállalja az ezzel járó nagyobb fele­lősséget. A pártszervezetek egy része a pártban meghonosodott demokratikus vita mellett nem érvényesíti azt a követelményt, hogy az egyik vagy másik kérdésben külön véleményt valló párttag munkájában, nyilvá­nos fellépéseiben mindenkor a párt álláspontját köteles képviselni, és nem léphet fel az ellen. Egyes pártszervezetek a munka menetében, az országos érdekek vé­delmezése helyett gyakran a rosszul felfogott helyi, csoportérdekeket hangoztatok uszályába kerülnek. Vannak pártszervezetek, amelyek nem elég kezdeményezőek, felülről várnak intézkedést olyan ügyekben és kérdésekben is, amelyekben jo­guk és kötelességük önállóan eljár­ni, s amelyeket helyileg meg lehet és meg kell oldani. A X. kongresszus határozatainak végrehajtása érdekében a párt belső életében az alábbi feladatokat kell megoldani; I Pártszervezeteink munkájában *• most különösen fontos, hogy képesek legyenek a dolgozó tömege­ket lelkesíteni, megszervezni és ve­zetni a szocialista építőmunka soron levő feladatainak megoldására. En­nek érdekében a párt szervezeteinek egységesnek kell lenniök a helyzet és a feladatok megítélésében, a párt po­litikájának következetes képviseleté­ben. 1 Mind a feladatok megoldása. • mind a tömegkapcsolatok továb­bi megszilárdítása szempontjából el­engedhetetlen feltétel, hogy a párt­szervezetek, pártfunkcionáriusok, a párttagok legyenek eszmeileg szilár­dak, erkölcsileg feddhetetlenek, vagyis legyenek mentesek azoktól a hibáktól, amelyek ellen harcolniok kell: a politikai kishitűségtől csak­úgy, mint az álradikalizmustóL a hatalommal való visszaéléstől, a bü­rokráciától, az illetéktelen befolyá­solástól, az elvtelen hízelgéstől a pazarlástói, az önző anyagiasságtól, az úrhatnámságtól és más, a párt eszméitől, erkölcsi felfogásától ide­gen jelenségektől. "5 A jövőben is szem előtt kell tar­tani, hogy most a szocialista fej­lődés oly szakaszában élünk, ami­kor erősödik és mind fontosabbá válik a Hazafias Népfront, a szak­szervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a tömegszervezetek és tö­megmozgalmak önálló, felelősségtel­jes munkája, szerepe. Céljaink eléré­se, a X. kongresszus határozatainak jobb végrehajtása érdekében a párt­szervezeteknek, a kommunistáknak fokozniok kell a tömegek között, a tömegszervezetekben es tömegmoz­galmakban végzendő munkát. A A párt politikailag egészsége­sen fejlődik. A tagfelvételi munkán azonban van igazítanivaló. A taglétszám növelésére vonatkozóan a kongresszus kimondta, hogy nem a tömeges tagfelvételre keli töreked­ni. Ennek ellenére a taglétszám nö­vekedése a IX. és X. kongresszus kö­zötti évi 3,3 százalékról a X. kong­resszus óta eltelt időben évi 4.9 százalékra emelkedett. Ez a határo­zatnál gyorsabb növekedési ütem nem kívánatos. A pártnak ma — kereken — há­romnegyed millió tagja van, s a to­vábbiakban nem számszerűség, ha­nem politikailag kell erősödnie. Ezért a párttagságnál fokozott mér­tékben meg kell követelni a szerve­zeti szabályzat szerinti magatartást, a kommunista példamutatást, aZ igényességet a munkában. Az új ta­gok felvételénél szigorítani kell á felvételi normákat, s a tagfelvétel­nek olyan szabályozását kell kidol­gozni, amelynek eredményeként évente az új párttagok száma orszá­gosan nem haladja meg az össztag­léfszám 3 százalékát. Ezen belül fő­képpen az arra érdemes és alkal­mas munkásokat, szövetkezeti pa­rasztokat, műszaki érteimiségieket és fiatalokat kell felvenni a tagság so­rafba. r A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a szocia­lizmus erőire, eddigi jelentős ered­ményeinkre támaszkodva, gazdag ta­pasztalatainkat hasznosítva a munka menetében adódó nehézségek sike­resen leküzdhetők, az eredmények tovább gyarapíthatók. a hiányossá­gok felszámolhatók. Ha a pártszer­vezetek, a párttagság szilá-dan helyt* áll. egységesen lép fel és a töme­gekre támaszkodva lendületesen dol­gozik. megvan minden feltétel ah­hoz, hogy a X. pártkongresszus ha­tározatai maradéktalanul megvaló­suljanak. A Központi Bizotiság határozata a? 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről A Központi Bizottság meghallgat­ta az 1972. évi terv várható teljesí­téséről kapott tájékoztatást, és meg­vitatta az 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányel­veit. Megállapította, hogy a népgaz. Űaság a IV. ötéves tervben megha­tározott Irányban fejlődik. Az idei gazdaságpolitikai feladatokat kijelö. lő 1971. december 1-i határozatának végrehajtásával számos kedvező váíozás következett be. 1972-beiy a ermelés a legtöbb területen eléri vagy túlhaladja, másutt pedig meg­k : üti a tervezettet. A felhalmo­zá nak és a fogyasztásnak a IV. öt,­éves terv Időszakára előirányzott aránya helyreállt; az ország külke­reskedelmi és nemzetközi fizetési mérlege Javult. Az állami költség­vetés a tervezettnek megfelelően alakult, de az egyensúlyt még nem sikerült a kívánt mértékben meg­teremteni, ezért e téren további erő­feszítések szükségesek. Az ipar bruttó termelése a terve­zett ütemben, mintegy 6 százalékkal hövekszik, ami teljes egészében a termelékenység emelkedéséből szár­mazik. A mezőgazdaság termelése mintegy 4 százalékkal meghaladja a múlt évit. A közlekedés és a hír­közlés — a városi közlekedés és táv. beszélő-hálózat kivételével — az igé­nyeknek megfelelően fejlődik. A nemzeti jövedelem ez évben 6 százalékkal növekszik. A lakosság 11 egy főre jutó reáljövedelme 4.2 szá­zalékkal, az egy keresőre jutó reál­bér 2,4 százalékkal emelkedik. Az áruellátás kiegyensúlyozott. A la­kásépítési tervet összességében tel­jesítjük. a tervezett 75 ezerrel szem­ben mintegy 91 ezer lakás épül. A Központi Bizottság a IV. ötéves terv célkitűzéseiből kiindulva, az 1973. évi terv fő követelményének az eddigi kedvező tendenciák erősí­sítését és újabbak kibontakoztatását tekinti. I A Központi Bizottság az 1973. évi népgazdasági lerv fő elő­irányzataiként a következőket jelö­li meg: A nemzeti jövedelem termelésének növekedése A nemzeti jövedelem belföldi felha sználásá­nak növekedése 4.0—5.0 százalék 4.0—5.0 százalék Vll

Next

/
Thumbnails
Contents