Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-17 / 271. szám
tainkat Hosszabb idő óta jók kapcsolataink a semleges Ausztriával és Finnországgal. Az utóbbi időben előrehaladás van Franciaországgal, Olaszországgal, s más államokkal kialakított kapcsolatainkban. Némi haladás mutatkozik e tekintetben az Amerikai Egyesült Államok viszonylatában is. A kétoldalú kapcsolatokat és a nemzetközi összefüggéseket, szövetségeseink érdekeit is figyelembe véve, úgy véljük, érlelődnek a feltételei a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság államközi kapcsolatai rendezésének, ideértve a diplomáciai kapcsolatok felvételét is. 6 A nemzetközi élet, a béke és • biztonság konkrét, időszerű kérdéseiben szilárd, elvi álláspontunk alapján folytatjuk munkánkat: — Az elmúlt hetekben a vietnami nép hősies harcának, a nemzetközi szolidaritásnak eredményeként megérett a helyzet arra, hogy befejeződjék korunk legigazságtalanabb háborúja, és béke legyen Vietnamban, egész Indokínában. A Vietnami Demokratikus Köztársaság békejavaslatai igazságosak. Az Amerikai Egyesült Államoknak haladéktalanul alá kell írnia a létrejött megállapodást, és maradéktalanul be kell tartania vállalt kötelezettségeit. Változatlanul támogatjuk a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának, a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormánynak, a vietnami, a laoszi, a kambodzsai népnek a harcát, amelyet önrendelkezési jogáért, országa függetlenségének és szuverenitásának védelméért. az USA politikai és katonai beavatkozásának teljes felszámolásáért folytat. — Szolidárisak vagyunk az izraeli agresszió ellen küzdő arab országok és a palesztin nép imperialista-ellenes harcával. Támogatjuk a közel-keleti válság igazságos rendezését, a megszállt területek felszabadítását, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának érvényesítésével lehetséges békés megoldást. — Kezdettől fogva tevőlegesen részt vettünk az európai béke és biztonság megszilárdítását célzó erőfeszítésekben. A Magyar Népköztársaság részt vesz az ez év november 22-én Helsinkiben kezdődő sokoldalú előkészítő megbeszélésen, s mindent megtesz annak érdekében, hogy az európai biztonsági értekezlet 1973-ban végre megkezdhesse munkáját. — Az európai helyzet kedvező alakulása elképzelhetetlen a nyugatnémet revansisták visszaszorítása nélkül. A hidegháború maradványaínak felszámolása, az államok közötti ésszerű kapcsolatok fejlesztése megköveteli a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egyenjogú kapcsolatainak és mindkét német állam ENSZtagságának mielőbbi rendezését. — A béke fenntartására és megszilárdítására irányuló törekvéseinket szolgálva a Magyar Népköztársaság részt vesz a genfi leszerelési tanácskozásokon, és támogat minden nemzetközi kezdeményezést és megállapodást, amely a népek békéjét, biztonságát erősíti. Üdvözöljük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megállapodását a stratégiai védelmi fegyverek fejlesztésének korlátozásáról, s tárgyalásaikat a támadó fegyverek korlátozásáról. Egyetértünk a Szovjetunió javaslatával a leszerelési világkonferencia összehívására. Helyeseljük az Európában szembenálló katonai erők kölcsönös csökkentésének lehetőségeit kidolgozó nemzetközi tanácskozás összehívását is. 7 Pártunk a kongresszus hatá• rozatainak szellemében végzi nemzetközi tevékenységét. A Magyar Szocialista Munkáspárt részt vett a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai értekezletének előkészítésében, határozatainak kidolgozásában és dolgozik azok megvalósításáért. A magyar kommunisták állhatatosan harcolnak forradalmi elméletünk tisztaságának megőrzéséért, mindenféle jobb- és „baloldali" torzítás ellen, a nemzetközi kommunista mozgalom marxista—leninista egységének megszilárdításáért. Változatlanul és határozottan elítéljük a káros, álbaloldali maoista eszmerendszert, s annak szovjetellenes, a szocialista országok, a nemzetközi kommunistaés munkásmozgalom egységét bomlasztó politikai megnyilvánulásait. 5 Pártunk, társadalmi szerveze• teink, a magyar békemozgalom sokoldalú és széles körű munkát végez, és lankadatlanul dolgozik a jövőben is az összes antiimperialista erő akcióegységének megteremtéséért, amely a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke ügyének általános győzelmét közelebb hózza. II. BELPOLITIKAI. TÁRSADALMI KÉRDÉSEK A Központi Bizottság ezúttal is hangsúlyozza, hogy pártunk legfőbb feladata a marxizmus—leninizmus nemzetközi érvényű tanításainak alkotó alkalmazása nemzeti sajátosságainknak és hazánk adottságainak figyelembevételével. Ebből kiindulva a X. kongresszus megerősítette és továbbfejlesztette a pártnak az elmúlt másfél évtizedben kidolgozott és bevált politikai irányvonalát. Mindennek, s ezen belül az elmúlt két évben végzett munkának eredményeképpen ma az ország belpolitikai helyzete kiegyensíilyozott és megfelelően alakul. I A kongresszus határozatainak végrehajtásával fejlődött hazánkban az államélet, a szocialista demokrácia. Módosítottuk az alkotmányt: Népköztársaságunk alaptörvénye most az eddiginél pontosabban és telje* sebben foglalja össze, és hatéko* nvabban védelmezi népünk szocia* ljsta vívmányait. Jelentősen fejlesztettük az országgyűlés, a Ml* nisztertanács és az igazságügyi szer* vek munkáját. Az országgyűlés megalkotta a szövetkezeti törvényt. Elkészült és hatályba lépett az új törvény, amely a tanácsok önálló* ságát és hatáskörét növelte. A tanácsok megnövekedett hatáskörével eíve. tovább kell javítani az államigazgatási munkát, a lakosság ügyelnek intézését és vissza kell szorítani a bürokráciát. A szocialista demokrácia erősítését továbbra is társadalmi fejlődésünk egyik központi feladatának tekintjük. Ennek fontos eleme, hogy az állampolgárok az üzemi, a tanácsi szervek utján, a törnegszervezetek és tömegmozgalmak keretében mind nagyobb számban vegyenek részt a közügyek intézésében és eldöntésében. 2 Az elmúlt két évben tovább • erősödött hazánkban a szocialista rendszer. A munkásosztály hatalma szilárd, a párt eszmei és politikai vezető szerepe növekedett a társadalom életében. Gyarapodtak az ország termelő erői. A tanácsok, az üzemek, a szövetkezetek fejlődésével erősödtek a szocialista termelési- és tulajdonviszonyok, rendszerünk gazdasági alapjai; tovább erősödött a szocialista törvényesség. 7 Államunk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség szilárd. A közös célok alapján fejlődik a társadalom dolgozó osztályainak és valamennyi rétegének összefogása, erősödik a szocialista nemzeti egység. -E szövetségi politika továbbra is a párt belpolitikai irányvonalának sarkalatos pontja. Pártunk a X. kongresszus határozatának megfelelően figyelemmel kíséri az egyes társadalmi osztályok és rétegek helyzetét, tudatosan dolgozik a társadalmi, csoport- és egyéni érdekek összhangjának .megteremtéséért. A soron levő ideológiai, politikai és gazdasági feladatok megoldásával. az ellentmondásakból keletkező feszültségeket leküzdve erősíteni és fejleszteni kell a munkásparaszt szövetséget és a szocialista nemzeti egységet. A Belpolitikai életünk legfőbb jellemzője népünk mindennapos alkotó tevékenysége, helytállása az építőmunkában. A X. kongresszus határozata, negyedik ötéves tervünk a munkásosztály, a parasztság. az értelmiség mindennapi munkájában valósul meg, s ez jövő fejlődésünk legfontosabb záloga. A munkásosztály magatartása, munkája, fegyelme, szemlélete, a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom példája kihat az egész társáé dalomra, városban és falun egyaránt. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek dolgozói a nehéz időjárási viszonyok közepette is jó termést takarítanak be. Értelmiségünk alkotó munkája szocialista fejlődésünk szerves részévé vált. C A kongresszus a társadalom fontos kérdései sorában külön foglalkozott a nők, az ifjúság hely* fcetével és a népesedés kérdésével. — A kongresszus határozatainak megfelelően, nagy erőfeszítések történtek a nők helyzetének könnyítésére. Két év alatt azámos központi intézkedés, állami rendelkezés és az üzemek, vállalati*, intézmények helyi akciói vitték előbbre a dolgozó hők helyzetének könnyítését célzó párthatározat végrehajtását. Változatlanul elsőrendű fontosságú felFl Kában, a kulturális élet területén. A part e területen is fellép mindenféle korlátolt, szektás szűkkeblűség ellen, de sem az államok közötti együttműködés, sem a különböző társadalmi erők közötti politikai szövetség nem jelentheti az ideológiai különbségek elmosódását, vagy elvi engedményt az antimarxista nézetekkel szemben. A marxizmus—leninizmus eszméjét mindenkor tisztán meg kell őrizni, hogy a párt be tudja tölteni ideológiai, politikai vezető szerepét a társadalomban. A párt így, s ezzel nyújtja a nem marxista, nem kommunista szövetségeseinek azt a támaszt, -amelyet azok mástól nem kaphatnak meg és nem is várhatnak. Ezért is sokkal jobban megkell élénkíteni a nem marxista nézetekkel szembeforduló vitaszellemet; világossá kell tenni, hogy a vita a marxista ideológia eszköze, a marxista ideológusok nem mellőzhető kötelessége. VI. A PÁRT MŰKÖDÉSE. PÁRTÉPlTÉS A Központi Bizottság megállapítja, hogy a párt általános helyzete kedvező. A párt egységes, a párttagság aktívan dolgozik a X. kongresszus határozatainak végrehajtásán; tömegkapesclatai erősek. A pártszervek és a pártszervezetek munkája tovább fejlődött. Nagy többségük a központi irányelveknek és határozatokrak megfelelően, nagyfokú önállósággal és kezdeményező képességgel, mint az ügyek tényleges gazdája, területük elismert társadalmi vezető ereje dolgozik. A Központi Bizottság kritikusan vizsgálta a pártmunka gyengeségeit is. Megállapította, hogy a pártszervezetek és a párttagság egy része a pártélet lenini normáit nem tartja be, nem megfelelően él a nagyobb önállóság adta lehetőségekkel, nem vállalja az ezzel járó nagyobb felelősséget. A pártszervezetek egy része a pártban meghonosodott demokratikus vita mellett nem érvényesíti azt a követelményt, hogy az egyik vagy másik kérdésben külön véleményt valló párttag munkájában, nyilvános fellépéseiben mindenkor a párt álláspontját köteles képviselni, és nem léphet fel az ellen. Egyes pártszervezetek a munka menetében, az országos érdekek védelmezése helyett gyakran a rosszul felfogott helyi, csoportérdekeket hangoztatok uszályába kerülnek. Vannak pártszervezetek, amelyek nem elég kezdeményezőek, felülről várnak intézkedést olyan ügyekben és kérdésekben is, amelyekben joguk és kötelességük önállóan eljárni, s amelyeket helyileg meg lehet és meg kell oldani. A X. kongresszus határozatainak végrehajtása érdekében a párt belső életében az alábbi feladatokat kell megoldani; I Pártszervezeteink munkájában *• most különösen fontos, hogy képesek legyenek a dolgozó tömegeket lelkesíteni, megszervezni és vezetni a szocialista építőmunka soron levő feladatainak megoldására. Ennek érdekében a párt szervezeteinek egységesnek kell lenniök a helyzet és a feladatok megítélésében, a párt politikájának következetes képviseletében. 1 Mind a feladatok megoldása. • mind a tömegkapcsolatok további megszilárdítása szempontjából elengedhetetlen feltétel, hogy a pártszervezetek, pártfunkcionáriusok, a párttagok legyenek eszmeileg szilárdak, erkölcsileg feddhetetlenek, vagyis legyenek mentesek azoktól a hibáktól, amelyek ellen harcolniok kell: a politikai kishitűségtől csakúgy, mint az álradikalizmustóL a hatalommal való visszaéléstől, a bürokráciától, az illetéktelen befolyásolástól, az elvtelen hízelgéstől a pazarlástói, az önző anyagiasságtól, az úrhatnámságtól és más, a párt eszméitől, erkölcsi felfogásától idegen jelenségektől. "5 A jövőben is szem előtt kell tartani, hogy most a szocialista fejlődés oly szakaszában élünk, amikor erősödik és mind fontosabbá válik a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak önálló, felelősségteljes munkája, szerepe. Céljaink elérése, a X. kongresszus határozatainak jobb végrehajtása érdekében a pártszervezeteknek, a kommunistáknak fokozniok kell a tömegek között, a tömegszervezetekben es tömegmozgalmakban végzendő munkát. A A párt politikailag egészségesen fejlődik. A tagfelvételi munkán azonban van igazítanivaló. A taglétszám növelésére vonatkozóan a kongresszus kimondta, hogy nem a tömeges tagfelvételre keli törekedni. Ennek ellenére a taglétszám növekedése a IX. és X. kongresszus közötti évi 3,3 százalékról a X. kongresszus óta eltelt időben évi 4.9 százalékra emelkedett. Ez a határozatnál gyorsabb növekedési ütem nem kívánatos. A pártnak ma — kereken — háromnegyed millió tagja van, s a továbbiakban nem számszerűség, hanem politikailag kell erősödnie. Ezért a párttagságnál fokozott mértékben meg kell követelni a szervezeti szabályzat szerinti magatartást, a kommunista példamutatást, aZ igényességet a munkában. Az új tagok felvételénél szigorítani kell á felvételi normákat, s a tagfelvételnek olyan szabályozását kell kidolgozni, amelynek eredményeként évente az új párttagok száma országosan nem haladja meg az össztagléfszám 3 százalékát. Ezen belül főképpen az arra érdemes és alkalmas munkásokat, szövetkezeti parasztokat, műszaki érteimiségieket és fiatalokat kell felvenni a tagság sorafba. r A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a szocializmus erőire, eddigi jelentős eredményeinkre támaszkodva, gazdag tapasztalatainkat hasznosítva a munka menetében adódó nehézségek sikeresen leküzdhetők, az eredmények tovább gyarapíthatók. a hiányosságok felszámolhatók. Ha a pártszervezetek, a párttagság szilá-dan helyt* áll. egységesen lép fel és a tömegekre támaszkodva lendületesen dolgozik. megvan minden feltétel ahhoz, hogy a X. pártkongresszus határozatai maradéktalanul megvalósuljanak. A Központi Bizotiság határozata a? 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről A Központi Bizottság meghallgatta az 1972. évi terv várható teljesítéséről kapott tájékoztatást, és megvitatta az 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Megállapította, hogy a népgaz. Űaság a IV. ötéves tervben meghatározott Irányban fejlődik. Az idei gazdaságpolitikai feladatokat kijelö. lő 1971. december 1-i határozatának végrehajtásával számos kedvező váíozás következett be. 1972-beiy a ermelés a legtöbb területen eléri vagy túlhaladja, másutt pedig megk : üti a tervezettet. A felhalmozá nak és a fogyasztásnak a IV. öt,éves terv Időszakára előirányzott aránya helyreállt; az ország külkereskedelmi és nemzetközi fizetési mérlege Javult. Az állami költségvetés a tervezettnek megfelelően alakult, de az egyensúlyt még nem sikerült a kívánt mértékben megteremteni, ezért e téren további erőfeszítések szükségesek. Az ipar bruttó termelése a tervezett ütemben, mintegy 6 százalékkal hövekszik, ami teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik. A mezőgazdaság termelése mintegy 4 százalékkal meghaladja a múlt évit. A közlekedés és a hírközlés — a városi közlekedés és táv. beszélő-hálózat kivételével — az igényeknek megfelelően fejlődik. A nemzeti jövedelem ez évben 6 százalékkal növekszik. A lakosság 11 egy főre jutó reáljövedelme 4.2 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,4 százalékkal emelkedik. Az áruellátás kiegyensúlyozott. A lakásépítési tervet összességében teljesítjük. a tervezett 75 ezerrel szemben mintegy 91 ezer lakás épül. A Központi Bizottság a IV. ötéves terv célkitűzéseiből kiindulva, az 1973. évi terv fő követelményének az eddigi kedvező tendenciák erősísítését és újabbak kibontakoztatását tekinti. I A Központi Bizottság az 1973. évi népgazdasági lerv fő előirányzataiként a következőket jelöli meg: A nemzeti jövedelem termelésének növekedése A nemzeti jövedelem belföldi felha sználásának növekedése 4.0—5.0 százalék 4.0—5.0 százalék Vll