Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-14 / 243. szám

fa Mo VILÁG PROLETÁRÍMlGYESÜLirmtl 62. évfolyam 243. szám 1972. október 14., szombat Ára; 80 fillér $tf% % C3 . -J .C Losonc*- j Végrehajtás utján ÍTT ^ az állami oktatásról találkozo szóló párthatározat Csökkentik a pedagógusok megterhelését Szabályozzák a képzési és továbbképzési rendszert Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és dr. Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnö­ke között október 21-én ba­ráti, nem hivatalos határ­menti találkozóra kerül sor. Fock Jenő fogadta a szovjet postaiigyi minisztert Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke pénteken hiva­talaban fogadta N. D. Pszur­cevet, a Szovjetunió posta­ügyi és távközlési miniszte­rét. A megbeszélésen részt vett dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. A szovjet miniszter pénte­ken látogatást tett Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszternél is. Az állami oktatás tovább­fejlesztésére hozott központi bizottsági határozatnak meg­felelően a Művelődésügyi Mi­nisztériumban napirendre ke­rült a pedagógusok megter­helésének csökkentése. A né­hány hete megjelent utasítás már egyszerűsítette az isko­lai adminisztrációt, s most újabb intézkedések következ­nek. Mérsékelni fogják pél­dául a nevelők terhelését, de 1975-ig végrehajtják a ne­velök kötelező tanóráinak már bejelentett 15—20 szá­zalékos csökkentését is. A Pedagógusok Szakszerve­zetével együttműködve dol­goznak azon a dokumentu­mon, amely meghatározza a pedagógusok jogait és mun­kaköri kötelezettségeit. Az idei tanévben javaslatot terjesztenek a kormány elé az iskolarend­Tanácskozás a szocialista brigádokról Vásárhelyen Pénteken Csongrád me­gyebe látogatott Virizlal Gyula, ? Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára és a kora délelőtti órákban Szegeden, a szakszervezeti székházban tanácskozott az SZMT vezetőivel, majd Hódmezővásárhelyre uta­zott, és megtekintette a Hódmezővásárhelyi Divat­kötöttárugyár és az Alföldi Porcelángyár üzemeit. Mind­két vállalatnál a gazdasági és szakszervezeti vezetők tájékoztatták a termelési eredményekről, a szakszer­vezeti mozgalom kérdéseiről. Virizlai Gyula az üzemré­szekben beszélgetett a szak­szervezeti tisztségviselőkkel, dolgozókkal, majd délután részt vett a Vásárhelyi He­tek egyik kiemelkedő ese­ményén, a szocialista brigá­dok tanácskozásán. A Petőfi Művelődési Köz­pont nagytermében rende­zett tanácskozáson részt vett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt­bizottság első titkára, Török József, a városi pártbizott­ság első titkára és dr. Dö­mötör János, a város or­szággyűlési képviselője is. Ott volt Juhász József, az SZMT vezető titkára és Saj­ti Imre, a városi tanács el­nöke ls. Találkozók az ENSZ-ben Péter János külügyminisz­ter pénteken találkozott Ha­luk Bayülken török külügy­miniszterrel, majd Krister Wickman svéd külügymi­niszterrel. Eszmecserét folytattak a kétoldalú kapcsolatokról, az ENSZ-közgyűlés munkájá­ról, az eddigi tapasztalatok­ról, valamint az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia előkészítéséről. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken fogadta Roger Seydoux-t, Franciaország moszkvai nagykövetét, és baráti be­szélgetést folytatott vele. Megvitattak egyes időszerű nemzetközi problémákat, va­lamint áttekintették a szov­jet—francia kapcsolatokkal összefüggő kérdéseket. A közgyűlés négyes szá­mú. gyámsági bizottságában a kolonializmus maradvá­nyainak végleges felszámo­lásáról folyik a vita, neve­zetesen a portugál gyarmati uralom alatt álló területek helyzetéről. Scheel pekingi látogatásai Csou En-laj kínai minisz­terelnök csütörtökön fogadta a Pekingben tartózkodó Walter Scheel nyugatnémet külügyminisztert, és megbe­szélést folytatott vele. Jelen volt Csi Peng-fej kínai kül­ügyminiszter is. Walter Scheel pekingi lá­togatásának munkaprogram­ját lezárva a pénteki napot varosnézéssel töltötte. Jü Csan külügyminiszter-he­lyettes kíséretében megte­kintette a kínai Nagy Falat és a Ming-dinasztia korabe­li sírokat, majd ellátogatott az úgynevezett tiltott város­ba. Este Scheel bankettet adott vendéglátói tiszteleté­re. A vacsorán Csi Peng-fej és Walter Scheel mondott beszédet. szer fejlesztését szolgáló pedagógiai tudományos ku­tatások és kísérletek előse­gítésére. A tervezet tartalmazza majd a pedagógusi tudományos ku­tatások legfőbb irányait, meghatározza a köznevelés távlati fejlesztésére vonatko­zó kutatások sorrendjét, mindazt, ami az iskolarend­szer szerkezetének, iskolatí­pusainak s tartalmának ki­alakítását szolgálja. Az elő­terjesztés foglalkozik a tu­dományos kutatások és kí­sérletek pénzügyi támogatá­sának módjával, és kitér az országos koordinációra is. Jövőre szabályozni kíván­ják a pedagógusok képzési és továbbképzési rendsze­rét. Elkészült az általános iskolai nevelőképzés fejlesztésének terve. A párthatározatnak megfelelően javasolják, hogy a tanítóképző intézetek vál­janak a tanárképző főiskolák kihelyezett karaivá, az óvó­nőképző intézetek pedig a te­rületileg illetékes tanárképző főiskola intézeteként működ­jenek. Mindkét képzési for­ma tanulmányi ideje válto­zatlanul- három, illetve két év marad. Megindult a kép­zés korszerűsítése is. Ennek során erősítik az iskolai ne­velőmunkára való felkészí­tést, javítják a tantárgyi ala­pozó képzést. A főiskolákon is arra törekednek, hogy mind az oktatók, mind a hallgatók körében fokozzák a tudományos munkába való bekapcsolódást, s jobban biz­tosítsák a tudományos kuta­tások eredményeinek haszno­sítását az oktatásban. Körvonalazódnak azok az elképzelések, amelyek az is­kolai élet külső és belső rendjére vonatkoznak. Napirendre került az új rendtartás kidolgozása.. A jelenlegi rendtartás ugyan­is oktatásközpontú. Ez meg­mutatkozik a nevelőkkel szemben támasztott követel­mények megfogalmazásában, a teendők csoportosításában, az eljárási szabályok felfo­gásában. Az öltözködés, a divatozás állandó probléma a pedagó­gusok, a szülők és a diákok körében. Megoldása — mint minden nevelési feladaté — a pedagógusok és a szülök jól összehangolt nevelő mun­kájától függ, és nem lehet csupán rendeletekkel elin­tézni. Mégis: törekedni kell egységes gya­korlat kialakítására. A divatozás visszaszorításá­ban az iskolaköpeny nem az egyetlen eszköz — bár ez is fontos. Az iskolaköpeny ál­talános használatával vala­melyest csökkenthetők az egészségtelen túlzások, azon­ban az ékszerek, a luxusci­pők és egyéb fényűző ruhá­zati cikkek használata válto­zatlanul gond marad. Illeté­kesek hangsúlyozzák, hogy ebben a kérdésben az iskolai divatozást előidéző helytelen magatartás megváltoztatása vezethet elsősorban ered­ményre — a szülők és a pe­dagógusod segítségével. (MTI) KŰT A VAROSBAN. Somogyi Károlyné felvétele A Béke-épület laboratóriumaiban, a különleges műszerek­hez hideg folyó vízre van szükség. Mivel a városi hálózat­ban keringő víz túl meleg, az egyetem artézi kutat fúratott a Rerrich Béla téren. A munkát tegnap, pénteken befejezte a szőregi Egyetértés Tsz kútfúró brigádja, mert 50 méter mélységben jó minőségű, hideg vizet talált. Képünk a kút „átmosását" mut tatja be a lezárás előtt. Korszerű üzemben hatékony termelés Gazdaságosan termel az új tejüzem Két évvel ezelőtt készült el Szegeden az új tejüzem. Ennyi idő alatt általában „bejáródik" minden gyár, a vezetők is áttekintést kap­nak a termelés menetéről, a gazdaságosságról. Ezt tuda­koltuk a szegedi tejüzemben is Csápenszki István igazga­tótól és munkatársaitól: Szép Ferenc főmérnöktől, Lengyel Miklós osztályveze­tőtől és Schopper János fő­művezetőtől. A gyár vezetői elmondták, hogy valóban bejáródott már a tejüzem, s napi nyolc óra alatt 100 ezer liter tejet dolgoznak fel a jól gépesített üzemcsarnok­ban. Ellátják tejjel és tej­termékekkel Szegedet, Ma­kót, Kisteleket, Hódmezővá­sárhelyt. és a környező köz­ségek lakosságát, de vajat még Kecskemétre is szállí­tanak. A tejüzem a nyers­anyagot, a friss tejet Csong­rád megyéből vásárolja. Hogy szükség volt-e az új tejüzemre, azt felesleges bőven magyarázni. Elegendő annyit megemlíteni, hogy a Nagykörúton levő régi üzem zsúfolt és korszerűtlen volt, ahol naponta 40 ezer liter tejet dolgoztak fel, elég nagy ráfizetéssel. Az új üzem lehetővé tette a termékek korszerűbb csomagolását, és újabb tejtermékek gyártá­sát. Régen csak kannában kaphattak tejet az üzletek, most palackokban és mű­anyag tasakban szállítják a boltokba. A termelési osz­tályvezető pontos adatokat sorol: naponta palackoznak 25 ezer liter tejet, tasakok­ba csomagolnak 35 ezer li­tert, tejfölből 20 000—30 000 pohárral, vajból 40—50 má­zsával, túróból 6 mázsát, joghurtból 1200 pohárral küldenek a szegedi és a környékbeli üzletekbe. Ezenkívül jelentős mennyi­ség a kannás tej, a kakaó, a cukrozott tejszínhab, a krémtúró, a tejszín és több­féle ízesített túró. Szeretnének a szegedi üzem vezetői továbblépni a választék bővítésében, és a korszerűbb csomagolásban. Az iskolatejet és a -kakaót már elküldik a megrende­lőknek. De úgy tervezik, hogy műanyag poharakba csomagolják majd a joghur­tot is, amire valóban nagy szükség lenne. Egyetlen gond, hogy az orosházi cég, ahol a műanyag pohárkákat készítik, nem tudja a szege­di üzem szükségletét kielé­gíteni. Talán az lenne a megoldás, ha több tejüzem saját magának gyártana mű­anyagból poharakat. Ami a szegedi üzem ter­melésének gazdaságosságát illeti, most kezdenek a ren­des kerékvágásba kerülni. Tavaly még az üzem kapa­citásának mindössze 70 szá­zalékát használták ki. Ez­után döntöttek úgy, hogy le­állítják a hódmezővásárhe­lyi, különben is elavult üze­müket. s a szomszédos nagy­várost ls Szegedről látják el tejjel és tejtermékekkel. Egyébként a vásárhelyi üzem rendbehozatalára kö­rülbelül 8—10 millió forint­ra lett volna szükség. (Csak zárójelben említjük, hogy a vásárhelyi és a csongrádi üzemépület jelenleg is ott áll üresen, vevőre, haszno­sítóra várva.) így viszont a szegedi új üzem gépparkjá­nak a kihasználása 100 szá­zalékra javult. A múlt évi félmilliárdos bevételük alap­ján közel 10 millió forintos nyereséget értek el, s a dol­gozóknak 15 napi bérnek megfelelő nyereségrészese­dést fizettek ki. Az idei esz­tendő nem indult rosszul, hiszen az első fél évben már 5 millió forintnál több volt a nyereségük. A gyár vezetői azt mond­ják. hogy a hasonló hazai tejüzemek körében a szegedi állja a versenyt, hatékony­sága, eredményessége meg­felel az átlagnak. Nemrégi­ben az Állami Fejlesztési Bank szakemberei is meg­vizsgálták a hajdani beru­házás sorsát, és megállapí­tották, hogy dinamikusan fejlődő üzem. megfelelő gaz­daságossággal. Ebbe az üzembe centralizálták a vaj, a tejföl és a túró gyártását, s a régi kisüzemek 20—30 százalékosan kihasznált gé­peit eladták. A szegedi tejüzem dolgo­zói két évvel ezelőtt még elég sűrűn jöttek-mentek! 240 dolgozó közül 210 kilé­pett. Azóta stabilizálódott a létszám, mert a tejüzem ve­zetői megfelelő bérrendezést hajtottak végre, s most 2000 forint körüli összeget keres­nek havonta a dolgozók. Csábító az egyműszakos be­osztás, a minden igényt ki­elégítő szociális ellátás és a biztos nyereségrészesedés. Most azt mondják a tejüzem vezetői, hogy nincs munka­erőgondjuk. A „bejáratás" tehát jól sikerült, s remél­hetően a további korszerűsí­tés és a termékek választé­kának bővítése nem csupán a tejüzemnek hoz megnyug­vást, hanem a szegedi és a környékbeli lakosságnak is. a tej és tejtermékek ellátá­sában. G. I. « /

Next

/
Thumbnails
Contents