Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-11 / 240. szám

8 SZERDA, 1972. OKTÓBER 11. V BESI3J Kubai ifjúsági delegáció Szegeden A Csongrád megyei KISZ-bizottság vendégeként ku­bai ifjúsági delegáció tartózkodik Szegeden. A három­napos program során a kubai ifjúsági vezetők a felső­oktatási intézmények KISZ-szervezeteinek munkájával ismerkednek, ellátogatnak a JATE, a SZOTE, a tanárkép­ző főiskola, valamint a Tömörkény István gimnázium és művészeti szakközépiskola fiataljaihoz, és megbeszéléseket folytattak a megyei KISZ-bizottság vezetőivel. Tájszoba Régi bútorokat, edényeket, vázákat, díszes •petróleum­lámpákat, bőrkulacsokat, falitükröket, festményeket s egyéb használati tárgyakat gyűjtöttek össze Szentesen, va­lamint a környékbeli községekben a helyi háziipari szö­vetkezet tagjai. Muzeológusok segítségével tájszobát ren­deztek be, amelynek egy részlete látható a, képen. MA JOLIK A-EMLÉKMÜ VÁSÁRHELYEN~ A hódmezővásárhelyi Ma­Jolikagyár alapításának 60 évfordulója alkalmából em­lékmüvet lepleztek le. A majolika-emlékmú Probstner János keramikusművész al­kotása. A három stilizált oszlop a vásárhelyi fazekas népművészet fejlődésének állít emléket. ELSŐ DLJ A EAZEKASPALYAZATON A Gerencsér Sebestyénről elnevezett fazekaspályázat első díját Mónus Sándor vá­sárhelyi fazekas népművész vasárnap vette át Siklóson. Testvére. Mónus Ilona ugyan­ezen a pályázaton harmadik díjazásban részesült. Fogadáson Egy fogadáson a fele­ség így pirongatja a férjét: — Már tizenötödször mész a bárpulthoz ita­lért. Mit gondolnak az emberek? — Ne aggódj'. Mindig azt mondom, hogy ne­ked viszek konyakot. Meghívók Ma már teljesen únott, ezerszer mondott és ugyanannyiszor kineve­tett igazság, hogy a magyar ember rettenetesen szereti a hasát. Nem zavarja az érelmeszesedés, a ma­gas vérnyomás, vagy a gyomorfe­kély réme. nyugodtan szembenéz velük egy disznótorosért, egy töltött káposztáért, egy - birkapaprikásért. Mentségünkre csak azt hozhatjuk föl, hogy nem a mi generációnk vezette divatba a gyomorimádatot: hagyománya van ennek már őseink szokásaiban. A nagy. zsíros áldoza­tokban, torokban. Sőt bizony, mióta divatba jött a deheroizálás, kalan­dozó magyarjainkról is kisütötték a gasztronómia kutatói, hogy nem aranyzsákmányért és nem préme­kért, meg jószagú asszonyokért lo­vagoltak el azok sem Bizáncig, meg a Pireneusokig, hanem inkább egy eredeti török piláfért, vagy egy iga­zi franciasalátáért. Hazudnánk azért, ha csupán eny­nyiben maradnánk. A felvilágosító szó, meg az ellenőrzés szigorúsága ugyanis változtatott valamicskét a fölfogáson az utóbbi években. Leg­alább szemérmesebbek lettünk, nem fitogtatjuk úgy hasszeretetünket. De hogy ne a levegőbe beszéljek, mindjárt megmondom, honnan ve­szem a bátorságot ehhez a kijelen­téshez. Négy-öt évvel ezelőtt igen gyakran kapott az ember két részből álló meghívókat. Az egyiken a prog­ramot olvashatta: ki nyitja meg. ki. miről beszél, ki korreferál, ki fog­lal össze... A másikon meg a me­nüt. ököruszályleves, borjúborda citromos velővel, somlói galuska stb.... Ennek óriási előnye volt, mert az emiber mindjárt látta, hogy miért ül végig álmosan egy egész délelőttöt. De meg egyéb haszon is származott: ha egy napon két hely­re kellett mennie, tudott rögtön vá­lasztani. Csontleves, meg bécsi sze­let? Üzemi ünnepségek únt ételei. Húsleves csészében. Royal-módra? Tejfölös csirkepaprikás, galuskával? Beafstek? — egészen más színvona­lat ígér, ugye. De hogy a logika fonalát el ne szakítsam — ott tartottunk, hogy pár évvel ezelőtt ilyen meghívókat is nyomtattak szimpozionokra, saj­tótájékoztatókra jubileumokra, mos­tanában pedig csak szerényebben bánunk a hassal. Már olyannal is ritkán invtiálják a meghívot­takat, hogy „utána közös ebéd". Gyomortűrésig elértekezik a nép. és aztán ballag mindenki az üzemi konyhára, a vendéglőbe, haza. Ennek is kettős haszna van. Egy­részt nem vagyunk annyian az ér­tekezleteken, másrészt nincs annyi állami kiadás. És időt is nyerünk ezzel a módszerrel, mert fél tizen­kettő után már szaporább a szó, ha­ladósabb a munka, nem kell feltét­lenül kidumálni a perceket a tála­lásig. Bár csak ilyen egyenes lenne azonban mindig és mindenütt a dol­gok útja! Ha a hasról van szó, a lemondás nem olyan könnyű, és megsokszorozódik mégis a lelemény! Ügy látszik, sokan tudathasadásig ették magukat — mást nyomnak a meghívóra és mást telefonálnak. Ez az újmódi tapasztalat egészen fris­sen ért. kétszer-háromszor is gyors egymásutánban. Megjött a meghívó rendesen, szerény kis kartonon, hogy itt meg ott. ekkor meg akkor, ez és ez... megjelenésére feltétlen számítunk... Még érdekes is a té­ma. be kell hát gyorsan írni a nap­tárba ... Két nap múlva telefon is jön rá, hogy „ugye számíthatunk az elvtársra ... szeretnénk tudni, biz­tos-e, hogy eljön ... mert hát az ebédlétszámot is le kell már ugye adni..." Ez még csak finom, va­lahogy szemérmes intés. Hanem a másik: „Megkapta? Igen ... hát még szóban is szeretnénk megerősíteni a meghívást... És ebéd is lesz!..." Tessék! Én ide isten bizony el akartam menni. Ha nem az ebéddel tesznek nyomatékot a meghívásra, el is megyek. De most hogy néz­zek majd annak a szervezőnek a szemébe? Azt gondolja rólam: „Na, csak elhozott a hasad, ml?" Én meg őróla: „Ugyan, elvtikém, akar­tok magatoknak csapni egy vállalati potyaebédet, és hogy formája le­gyen. ide hívtok még húsz-harminc vendéget?" Nem is mentem el. A has nem befolyásolhatja ilyen direkt módon az ember döntéseit. A harmadik meghívás mellett döntöttem. Egy­szerű stencilezett papír sok géphi­bával. semmi cifrálkodás. De a vé­gén. minden jelzés nélkül, olyan fá­cánleves, fácánsült meg őzpörkö1' mintha Venesz főzte volna! Sz. S. I. PADLÓBURKOLÓ LAPOK GYÁRTÁSA Hódmezővásárhelyen. az Alföldi Porcelángyár terü­letén kőagyaglapgyár épít­kezését kezdték meg. A Met­lahi néven közismert padló­burkoló lap jelenleg hiány­cikk az építőiparban, ezért határozták el a Finomkerá­miaipari Művek az új gyár létrehozását. Építésére, be­rendezésére mintegy 200 millió forintot fordítanak. A legfontosabb gyártó beren­dezéseket, présgépeket, a földgázfűtéses óriáskemencét az olasz Sacmi cég szállítja. SÜLYOS TESTI SÉRTÉSÉRT BÖRTÖN Barna János 37 éves, Sze­ged. Jókai utca 11. szám alatti lakos feleségétől ko­rábban elvált, majd életkö­zösségüket ismét helyreállí­tották. Barna azonban rend­szeresen italozott, s ilyen alkalmakkor hangoskodott, sőt gyermekeit és azok any­ját kizavarta a lakásból. Ilyen állapotában történt, hogy tüzes vasalóval több helyen megégette volt fele­ségét, aki sérüléseket szenve­dett. Barna Jánost a szegedi járásbíróság nem jogerősen 4 hónap börtönre ítélte. ÚJÍTÓK VERSENYE A Szegedi Kenderfonó­gyárban a műszaki és fizikai dolgozók részére 6 hónapos újítási versenyt hirdettek október 1-től jövő év már­cius 31-ig a gyár újítómoz­galmának 25 éves évforduló­ja tiszteletére. Az újítómoz­galomban résztvevők ponto­zásos rendszerrel versenyez­nek és a gyárvezetés a leg­jobbakat külön is díjazza. Elhatározták, ha a gazdasági megtakarítás az újítások nyomán az egymillió forin­tot eléri, akkor 12 000 forin­tot osztanak szét a hét első helyezett között. így a 7. helyezett ötszáz forintot, míg az első helyezett 3000 forint jutalmat vehet át. 70 ÉVES A KISKUN MÚZEUM Kiskunfélegyháza híres művelődésügyi intézménye, a Kiskun Múzeum 70 éves. Az egykori Kiskun kapi­tányság patinás épületében működő intézmény az októ­beri múzeumi és műemlék­védelmi hónapban gazdag programmal várja látogatóit. „ANGOL VÍRUS" Nem sok jóval biztat a tél beállta előtt az Egészségügyi Világszervezet genfi köz­pontja, amely jelentésben adott hírt egy új influenza­vírus megjelenéséről. Az első virustörzsekel már január­ban sikerült Angliában izo­lálni két esetben és ezért hivatalos elnevezése is .,A(Anglia)42/72". jelentősen különbözik a hongkongi inf­luenza vírusától, amely az utolsó négy évben az egész világon súlyos járványokat okozott. Az új vírus Malay­siában, Singapore-ban és Ausztráliában szedi áldoza­tait. Bár az „angol vírus"-t már eljuttatták 91 influenza­központba és szérumgyár­tókhoz; az új vakcina elő­állítása több hónapot igényel. IFJÚSÁGI KLUB MIHALYTELEKEN A Móricz Zsigmond mű­velődési házban működő if­júsági klub új programot állított össze. A mihályteleki fiatalok ezután minden hé­ten egy alkalommal lemeze­ket hallgathatnak a klub he­lyiségében. Az első lemezhall­gatás ma, szerdán este lesz tlll a művelődési házban. * ELŐADÁS A PUSZTASZERI ÁSATÁSOKRÓL A mindenttudó gumimatrac VEREKEDÉSRE VÁLLALKOZTAK Együttesen elkövetett ga­rázdaság miatt állt a szege­di járásbíróság előtt. Nagy László 23 éves. Szeged, Gu­tenberR utca 4. és Denie Lászlö. ugyancsak 23 éves, •Szeged. Tündér utca 14. szám alatti lakos. A MAV Művelődési Otthonban egy velük egykorú, általuk is­meretlen fiatalember arra kérte őket. hogy segítsenek valakiket megverni, akik ko­rábban az ő barátait bántal­mazták. A vádlottal-: három férfi után szaladtak, akiket minden indok nélkül tettleg bántalmaztak, s azoknak sé­rüléseket okoztak. A szegedi járásbíróság Nagy Lászlót 4, Deme Lászlót 5 hónapi börtönre ítélte, nem jogerő­Szerződéskötések a jövő évre Javaban tart az őszi-téli zöldségfélék felvásárlása. Am az ország éléskamrájá­nak feltöltésével egyidejűleg már a jövő évi árualapok biztosító H kötik a szerző­déseket a MÉK-ek, a Zöld­ség-Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés tagvállalatai. Most is elsősorban a termelőszö­vetkezetekkel, állami gazda­ságokkal és ÁFÉSZ-ekkel szerződnek, hogy előteremt­hessék az 1973. évi zavarta­lan ellátáshoz, az exportfor­galom lebonyolításához és az állami ipar alapanyagigé­nyeinek kielégítéséhez szük­séges árut. Mindehhez az előirányza­tok szerint korai nyári-őszi burgonyából 22 ezer, zöld­ségfélékből 50 ezer, külön­böző gyümölcsökből pedig 60 ezer, összesen tehát 132 ezer vagonnyi áru lekötése szük­séges. (Az állami konzerv-, szesz- és hűtőipar a zöldség­félékbői nyersanyagszükség­letének mintegy 90, gyümöl­csökből pedig 55 százalékát közvetlenül a termelőktől szerzi be, és a MÉK-ek ezt csupán kiegészítik szállítá­saikkal.) Az egyesülés tag­vállalatai az eddiginél jobb, bőségesebb zöldségellátás ér­dekében növelni kívánjak a zöldborsó, zöldbab, paradi­csom, zöldpaprika és görög­dinnye termelési volumenét, ezek azok a cikkek ugyanis, amelyekből több kell ahhoz, hogy kielégítsék a várható keresletet, és hogy megfelelő fogyasztói árakat alakíthas­sanak ki. A múzeumi hónap prog­ramjaként holnap, csütörtö­kön este 6 órakor a Móra Ferenc Múzeumban dr. Trog­mayer Ottó, a múzeum igaz­gatója előadást tart a pusz­taszeri ásatások jelentőségé­ről. A ..LEGSÚLYOSABB" ASSZONY A Wisconsin állambeli Milwaukee egyik kórházá­ban vasárnap meghalt a vi­lág „legsúlyosabb" asszonya. A 46 éves Percy Pearl Wa­shington feltehetően több mint négyszáz kilót nyomott, a kórház mérlege ugyanis csak 360 kilós teher mérésé­re volt alkalmas. KISEBB VETÉSTERÜLET ötezer hektárral kevesebb kenyérbúza vetést terveznek most megyénk mezőgazdasá­gi üzemei, mint amit tavaly­vetettek. A művelési ágban jelentkező változásokat az intenzívebb takarmányter­mesztés és a cukorrépa-ter­mesztés fejlesztése tette szükségessé. HALREZERVATUM A Mecsek hegyei között fekvő tekeresi völgyben lét­rejött az első magyar hal­rezervátum. A páratlan hal­faunájú mesterséges tavat, amely a nagy természettudós Hermán Ottó — nevét viseli, az Országos Természetvédel­mi Hivatal védett területté nyilvánító! ta. A rezervátum­ban megtalálható a magyar vizek úgyszólván valameny­nyi jellegzetes hala: össze­sen harminchárom fajta. DOKUMENTUMOK A BALATONRÓL A keszthelyi Balatoni Múze­umban érdekes dokumentu­mokat gyűjtöttek össze a ma­gyar tenger háromezer éves történetéről. A különféle ok­levelek, régészeti leletek se­gítségével a kutatók kimu­tatták, hogyan változott nap­jainkig a tó vízállása. Korai ősz — kevés lombhullással A növénybirodalom érzé­kenyen reagál az időjárás alakulására, változásaira. Jól látható ez a szegedi egye­temi botanikus kertben, amelynek ötvenéves fennál­lása óta — a visszaemléke­zések szerint — az idén kö­szöntött be legkorábban az ősz. A fák, a cserjék, a bok­rok — a világ minden tá­jának növényei — a harma­dik évszak összes színes je­gyeit magukon viselik. Az észak-amerikai vöröstölgy naracspirosba, a hazai töl­gyek pedig okkersárgába öl­töztek. Rozsdavörösben tün­dököl az égbe nyúló mocsár­ciprus és bíborban virít a dél-kínai ősfenyő. Szinte na­ponta változik a kert, újabb és újabb színeket kever a természet. Fokról fokra pi­rosodnak a berkenyefák le­velei és egyre erőteljesebben sárgulnak, a juharfák. Az örökzöld fenyők, tuják szomszédságában lombhulla­tó rokonaik tárka pompája hivalkodóan szembetűnő. A színek erejét, sokaságát tömeghatásában még csak fokozza, hogy a tartós lehű­lés nem járt együtt fagyok­kal, s a korai ősz megjele­nése kevés lombhullást oko­zott, még nem ritkította meg a tarka levélzetet. Az esőzé­sek ellenére sem szünetel a vendégforgalom, népes isko­lai csoportok látogatják ezekben a napokban is a ju­biláló füvészkertet. Szegediek Tokajban A képzőművészek után a szegedi fotósok és filmesek mutatkoztak be Tokajban, az ott rendezett szegedi napok keretében. A világhírű bo­ráról nevezetes hegy alatt fekvő községben ezúttal a szegedi fotóklub alkotócso­portjának. a KÖR '68-nak kollekciójával és a Csongrád megyei amatőrfilm-klub al­kotásaival ismerkedett meg a közönség. Telt ház előtt nyílt meg a fotókiállítás és vetí­tették le a kisfilmeket. A KÖR '68 hét szerzőjé­nek több mint 60 képe mű­értő fogadtatásra, nagy tet­szésre talált Tokajban. Do­bosy László, Horváth Dezső, dr. Kosztolányi Gyula. dr. Lajos Sándor, P. Gibiszer Katalin, dr. Porszász János és Szávay István fotói való­di élményt szolgáltattak a tokaji közönségnek. Ugyan­csak nagy sikere volt a Csongrád megyei amatőr­film-klub négy szerzőjétől összeválogatott, hét filmből álló kollekciójának. Dr. La­kos György, dr. Németh András, Szabó Árpád és Vá­rady Jenő filmjei nagy tet­szést arattak. Mindehhez — s ezt nem csupán az illem, hanem az őszinte köszönet is diktálja — illik hozzátenni Tenkács Tibor tokaji festőművész, művésztanár nevét. Neki, ne­hézségeket nem ismerő szer­vező munkájának köszönhető elsősorban, hogy a szegedi alkotók bemutatkozhattak és a hónap hátralevő heteiben még bemutatkozhatnak To­kajban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja. - Megjelenik hétfő kivételivel mindennap, hétköznap 9. vasárnap 12 oldalon. — Főszerkesztő: V. Nagy István. — szer­kesztőség és kiadóhivatal: Szeged, IMagvar Tanácsköztársaság út­ja 10. Telefon: 13-535, 13-003. — Felelős kiadö: Kovács László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca Cí. tz. — index: 29 053, — Előfizetési díj egy hónapra 20 torint. +

Next

/
Thumbnails
Contents