Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

f J/60 VILÁG PROLETÁKTAr, EGYESÜLJETEK! CD . '. "';.' C 5. A M A G Y A R S 2 O C I A L I A M U N K ÁSPÁRT LA PJ A JZ. évfotyar 241. szán.' 1972. október 12., csütörtök Ára: 80 fillér Pontos Ügyrendi moc — Interpellációk Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Szerdán délelőtt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzetéről, illetve az e területeket érintő törvények és kormányhatározatok végrehajtásáról szóló beszámolója fölötti vitával folytatta tanácskozását az országgyűlés. A' tanácskozáson részt vett Losonczi Pál. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, valamint Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A vitában elsőként dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter szólalt fel. A továbbiakban felszólalt Tóth Balázs Békés megyei, dr. Tamás László Heves megyei, Szigeti István Somogy megyei, dr. Baskay-Tóth Bertalan Pest megyei, Falk Miklós Bács-Kiskun megyei, Fodor Mihály Szolnok megyei, Rameisl Ferencné Baranya megyei, Fülöp László Tolna megyei, Bartha István Hajdú-Bihar megyei, dr. Molnár Béla budapesti, S. Hegedűs László Pest megyei, Széles Lajos SzabolcsSzatmár megyei és Farkas Pál Borsod megyei képviselő. Ezzel az első napirendi pont vitája lezárult, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt a vitában elhangzottakra. Ezután az országgyűlés jóváhagyta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolóját, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar helyzetéről, s egyetértett a miniszternek a felszólalásokra adott válaszával. Az országgyűlés ezután áttért a második napirendi pont megvitatására. Dr. Gonda György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke, a bizottság nevében beterjesztette az országgyűlés ügyrendjének módosítására, illetve egységes szövegére tett javaslatot. A javaslathoz dr. Szilágyi Gábor Hajdú megyei képviselő szólt hozzá, majd az országgyűlés plénuma az országgyűlés ügyrendjének módosítására és egységes szövegére előterjesztett bizottsági indítványt egyhangúlag elfogadta. Végül az ügyrendnek megfelelően következtek az interpellációk. Hat képviselő interpellált, köztük Juratovics Aladár Csongrád megyei képviselő. Az interpellációkra az illetékes miniszterek válaszoltak, majd Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének zárszavával befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka. Az országgyűlés ügyrendjének módosítására, illetve egységes szövegére tett javaslatot, továbbá Juratovics Aladár Csongrád megyei képviselő interpellációját lapunk 2. oldalán ismertetjük. TermeI az új cementmű Dr. Szekér Gyula felszólalása Bevezetőben Szekér Gyula megállapította, hogy a mezőgazdasági termelésnek az utóbbi évtizedben lezajlott gyors fejlődése parasztságunk szorgalmas munkájára támaszkodva, a mezőgazdasági termelőerők hatékonyságával, az új technikával és technológiával kapcsolatos,, amely a termelési viszonyok forradalmi változása nyomán bontakozott ki — mon. dotta, majd így folytatta: Mezőgazdaságunk korszerűségének egyik mutatója az, hogy ma már a termelés anyag jellegű ráfordításának íele ipari anyag. Népgazdaságunk igen nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazdaság kemizálásáért. Az 1950—1075 közötti 25 évben a vegyipart beruházások egyharmad részét, körülbelül 25 milliárd forintot fordítottunk, illetve fordítunk a mezőgazdaság kemizálására. A továbbiakban megállapította, hogy a mezőgazdasági terméshozamok nagymértékű emelésének legfontosabb eszköze a műtrágyázás. Csak ezzel növelhetjük gyorsan és nagymértékben a talaj termőképességét. Népgazdaságunk igen sokat áldoz a vegyszeres növényvédelemre. 1972-ben például 25 millió dollárért vásárolunk növényvédő szereket a hazai termelésen és a szocialista importon felül. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi években már egy hektár mezőgazdaságilag megművelt területre jutó növényvédőszer-felhasználósunk eléri, vagy megközelíti a gazdaságilag fejlett nyugat-európai országok hasonló adatait. Egyre jobban terjed a műanyag fóliák mezőgazdasági és kertészeti felhasználása. A műanyag fólia felhasznál lása a kertészetben négyzetméterenként 18—20 forint többleteredményt hoz a fólia nélküli műveléshez képest. Terjed a műanyag öntözőcső is. A mezőgazdaság eddig 2500—300.0 kilométer PVC műanyag csövet épített be az öntözőberendezésekbe. Műanyagfogyasztásunk mintegy 20 százalékát az élelmiszer-gazdaság használja fel. A korszerű csomagolás tette lehetővé azt, hogy a belföldi forgalomban levő élelmiszerek csaknem kétharmad része előrecsomagolt. A műanyag zsákok használatával sok százmillió forint értékű raktár építését lehetett elhalasztani. Az idén mezőgazdaságunk benzinből, gázolajból, valamint tüzelőolajból egymillió tonnát használt fel. Hét évvel ezelőtt, 1965-ben egész népgazdaságunk használt fel annyi üzemanyagot, amenynyit mezőgazdaságunk ez évben felhasznál. Az eredmények ellenére itt is vannak gondok. A tüzelőolaj csak bizonyos körzetekben kapható. Sűríteni kell a telepeket, A nagy volumenű mezőgazdasági fogyasztás miatt a termelőszövetkezeteknek maguknak is több gondot kell az üzemanyagok tárolására fordítani. Á II. ötéves terv időszakában lényegében földgáznyersanyagra állítottuk át nitrogénműtrágya-gyárainkat, az épülő üzemeket pedig már eleve földgáznyersanyag felhasználására terveztük. Az iparág feladatairól szólva dr. Szekér Gyula hangoztatta: — Minden erőnkkel azon leszünk, hogy IV. ötéves tervünk legnagyobb, 9 milliárd forintos beruházását, a Péti Nitrogénművek több mint egymillió tonna műtrágyát kibocsátó üzemét határidőre megépítsük. E gyár üzembe helyezésével lehetőség nyílik arra, hogy 250 kilogramm hektáronkénti nitrogén-, foszforkáliumműtrágya-hatóanyagot adjunk a mezőgazdaságnak, ami azt jelenti, hogy hazai termeléssel tudjuk megvalósítani mezőgazdaságunkban a nagyadagú műtrágyázást. E gyár üzembe helyezésével nagy lépést teszünk előre a komplex műtrágyák gyártásában. 1976-ra összes hazai műtrágyatermelésünk több mint egyharmada komplex műtrágya lesz. Az eddiginél erőteljesebben kell foglalkoznunk a növényvédő szerek hazai előállításával. E területen jobban ki kell használni a szocialista munkamegosztás előnyeit. Növelni kell a kooperációs gyártást a nyugati országok vállalataival is. (Folytatás a 2. oldalon.) A Tenkes alján, a nagyhansúnyi—kistapolcai—beremendi háromszögben öt évvel ezelőtt még búza és kukoricatenger hullámzott. Most a BCM impozáns épületei, modern lakóházak, műútak, villamosvezetékek uralják a terepet. A hatalmas méretű üzem építését 1968ban kezdték el a régi kis mész- és cementmű szomszédságában] Azért esett a A beremendi új cementmű választás Beremendre, mert ott a kitűnő nyersanyag, a helybeli mészkőbánya és a szomszédos nagyharsányi mészkőkúp. A cementmű felépítésének költsége kereken 3 milliárd forintba került, s teljes üzemelés esetén évente 1,1 millió tonna cementet gyárthatnak. Ezt a cementművet igen korszerű technikával szerelték fel. Az űj nagyüzem Verkovits vnmos felvétele nemrégiben megkezdte a termelést s már ebben az évben közel 400 ezer tonna cementet ad a népgazdaságnak. A teljes kapacitás idején 700 ezer tonna 500-as portland cementet, 200 ezer tonna 600-as és 150—200 ezer tonna 700-as cementet — amely a legjobb hazai minőség — gyártanak. Az UNESCO támogatja a biológiai központ tejlesztését Évente 15 külföldi ösztöndíjas Szegeden A közeljövőben aláírják azt a szerződést, amely szerint a Magyarországnak nyújtott támogatás részeként az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP)' az UNESCO útján ötéves szerződést köt a Magyar Tudományos Akadémiával nemzetközi biológiai továbbképzési központ kialákítására Szegeden. A Szegedi Biológiai Kutató Központ biofizikai, biokémiai, genetikai és növényélettani intézeteiben a tavalyi kezdés ellenére is érdeklődést keltő, elismerést arató tudományos munka folyik. Ennek köszönhető, hogy az UNDP felfigyelt a tudományos munkára, és 1 millió 250 ezer dollárral segíti a 400 millió forintért épülő intézet további fejlesztését. Az öt évre szóló szerződéssel Szegeden az alapkutatás mellett meg kívánják teremteni a biológus szakemberek továbbképzéséhez is a lehetőséget. Ezzel elsősorban a fejlődő országok gyógyszer- és élelmiszeriparának, mezőgazdaságának és egészségügyének az előrelépését kívánják segíteni. A tervek szerint a szegedi központ mintaintézetként, nemzetközi szakértő gárdát foglalkoztat, és a legmodernebb kutatási eszközöket alkalmazza, s ezzel nemcsak a molekuláris biológiai kutatásokhoz teremti meg a legkedvezőbb feltételeket, hanem a továbbképzéshez is. A szerződés módot nyújt arra, hogy szoros együttműködést alakítsanak ki minden európai társintézménnyel, illetve személyesen azok kutatóival is. Mintegy 600 ezer dollárért korszerű műszereket vásárolnak az intézet szómára, a további 300— 300 ezer dollárból pedig a szegedi kutatókat küldik lei külföldi tanulmányutakra, illetve a külföldi szakértőket szerződtetik. Nemcsak a fejlődő országok szakembereinek továbbképzésére lesz lehetőség Szegeden, hanem a hazai biológusok tanulására is. A szerződés rögzíti, hogy évente 15 másutt dolgozó hazai biológust kell fogadniuk az intézetben, és emelett még mintegy 25 egyetemista modern, tudományos képzéséhez kell segítséget nyújtaniuk. A különböző témákban nemzetközi pályázatot írnak ki már jövőre, s ezekre elsősorban a fejlődő országokból várnak jelölteket, 1976-ig évente 15-öt. A továbbképzés költségeire a magyar kormány a szerződés időszakában minden évben mintegy 3 millió forintot fordít. Évenként, elsősorban a fiatal kutatók részére, nyári iskolát szerveznek a szegedi biológiai központban, kétévenként pedig különböző nemzetközi szimpóziumokat tartanak. Jövő ősszel a Nemzetközi Sejtkutató Szervezet (ICRO) tartja Szegeden szimpóziumát, s ennek szervezését máris elkezdték. A várhatóan még ebben a hónapban aláírandó szerződés mellékletei részletes terveket tartalmaznak, nemcsak az évente beszerzendő műszerekről, és a szegedi kutatók külföldi ösztöndíjairól, hanem kidolgozták azt a részletes oktatási programot is, amely témaként, a témavezetők megjelölésével tartalmazza a tudományos területeket, amelyekre a külföldi ösztöndíjasok pályázhatnak. P. É. Bombázás Hanoiban A Hanoi elleni szerda déli légitámadás alkalmával az amerikai légibombák szétrombolták a Francia Köztársaság hanoi képviseletének egyik épületét, benne a képviselet vezetőjének rezidenciáját is. A robbanás színhelyén és környékén több lakóház és más helyiség romba dőlt. A bomba megölte a francia képviselet egyik látogatóját, a képviselet négy vietnami alkalmazottját, köztük a íőképviselet egyik gépkocsivezetőjét, aki után négy, felszolgálóját. aki után ugyancsak négy és az ügyeletes tolmácsot, aki után öt árva maradt. A bomba szilánkjaitól súlyosan megsérült a francia főmegbízott, Pierre Susini, valamint az éppen vendégségben nála tartózkodó albán ügyvivő. Kemal Rahmanaj, valamint az albán nagykövetség vietnami gépkocsivezetője. A francia diplomáciai képviselet szomszédságában egy vietnamiak lakta lakóházat is romba döntött egy többínázsás bomba. Ott két kisgyermek halt meg és többen megsebesültek. Ugyancsak találat érte az algériai nagykövetség épületét. Nem messze a MetropolThong Nhat szállodától, közvetlenül a Vörös folyó partján egy munkás lakótelep fából épült szállását is tízmázsás bomba találta telibe. A rendkívül súlyos amerikai eszkalációról, a párizsi titkos tárgyalásokról lapunk 2. oldalán közlünk tudósítást.