Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-11 / 240. szám

SZERDA, 1972. OKTÓBER 11. m Meggyorsult a betakarítás Kedden a MÉM-ben ülést tartott az őszi mezőgazdasági munkák meggyorsítására lét­rehozott operatív bizottság. Megállapította: országszerte meggyorsult a betakarítás, mindenhol törik a kukoricát és a búza vetéséhez is jó ütemben láttak hozzá. Az időjárás csak részben ked­vezett, ugyanis a déli me­gyékben 30—35 milliméter­nyi csapadék hullott, s emi­att sokfelé megbénult a be­takaritógépek munkája. El­lenben kedvezőnek tartják a szakemberek a talaj állapo­tát; viszonylag kevés mun­kával jó minőségű magágyat lehet készíteni. Jó ütemben haladnak a szántással, s a különféle növények vetésé­vel sem késedelmeskednek. Több fogat húznak, Átadták a városi tanács Ösztönzés a gazdaságos exportra Lassan már öt esztende- módosítottuk az exportösz­je, hogy külgazdasági kap- tönzés módját, csolataink, nemzetközi Az exportösztönzés fő cél­árucsereforgalmunk fejlő- ja korábban az volt, hogy dését új módon, döntő az új gazdaságirányítási mértékben gazdasági sza- rendszer bevezetése a kivi­bályazókkal irányítjuk, telben se okozzon fennaka­Ennek egyik alapvető ele- dást. Ezt úgy értük el, me a külső és a belső árak hogy a támogatás révén a (kapcsolatának megterem- különböző hatékonysággal tése volt az egységes de- exportáló vállalatok szá­vizaszorzók alkalmazásá- mára egyaránt nyereséges­val. A külső és a belső ár- sé tettük a kivitelt. Ezzel rendszerek összekapcsold- azonban a kedvező ési a sához ezonban már a kez- kedvezőtlen hatékonyságú det-kezdetén egyéb köz- vállalatok exportérdekelt­gazdasági eszközöket kel- sége nivellálódott, lett társítani annak érde- Az új tervidőszak export­kében, hogy kivitelünk támogatási rendszere a megfelelően növekedjék, mennyiség helyett a minő­Ugyanis* a mi belső ár- séget — az exportra való rendszerünk a hazai rá- termelés hatékonyságát — fordítási viszonyokat — álh'totta' az ösztönzés kö­költség- és termelékeny- zéppontjában s egyidejűleg ségi színvonalat — veszi szorgalmazza a kivitel vál­alapul s ezt a külső pia- lalati és népgazdasági szer­cak nem mindig ismerik kezetének javítását. A kül­el, fizetik meg. Másrészt ső piacokon értékesítő vál­az egységes devizaszorzók lalatokat exporttermékeik­kiszámítása úgy történt, bői kiindulva úgynevezett hogy azok nem tükrözik szakágazatokba sorolták s teljesen az export nép- a támogatás mértékét min­gazdasági szintű átlagos den szakágazatban egysége­koltsegeit. E két körül- sen állapították meg. A kö­mény együttes eredője- rábbiakhoz képest lényeges ként a devizaszorzóval szá- változás, hogy az új rend­vi^Lot^^^ -a szerben a támogatást nem vauaiatok jelentós resze- , - . , nél - szocialista és tőkés vallalatonkent- hanem egy mint tömnek Fogorvosok kongresszusa Budapesten Mint már korábban beszá- — A Szegeden aláírt jegy­moltunk róla, a szocialista zökönyv egyebek között le­országok fogorvos-társulatai- szögezi, hogy az elkövetke­nak elnökeit látta vendégül zendő konferenciákra meg­az elmúlt héten dr. Tóth Ká- hívjuk az egyesületek főtit­roly egyetemi tanár, a Ma- kárait is, s hogy egyes szak­gyar Fogorvosok Egyesületé- mai kérdésekről a jövőben nek elnöke, s a neves tudó- tanácsos lenne kisebb szim­sokból, szakemberekből álló poziumokat tartani. Elhatá­kollégium Szegeden tartotta roztuk, egyeztetjük egymás konferenciáját A résztvevők között a kongresszusok ter­a hét második felében Buda- vezését. Szakmailag javasol­pestre utaztak a magyar fog- juk a fogászati a asszisztens­orvosok kongresszusára. A nők és fogtechnikusok ki­két nagy jelentőségű tanács- képzésére vonatkozó doku­kozásról kértünk rövid in- mentumok cseréjét. A jobb terjút dr. Tóth Károlytól. ellátás megszervezésére ja­J vasoljuk a fogorvosi asszisz­tensnők munkába állítását, akik a fogorvos által irányí­tott munkacsoporton belül felvilágosító és megelőző te­vékenységet is folytatnának, de alkalmasak lennének olyan kezelések elvégzésére, mint például a fogkő-eltá­volítás. — A pesti kongresszus ha­zainak indult, ám 400 részt­vevőjének egyötödét külföldi szakemberek adták, így lé­nyegében nemzetközinek mondható. Fő témája a ki­vehető részleges fogpótlások — erről szólt dr.' Schranz Dénes professzornak, a Bu­dapesti Fogpótlási Klinika igazgatójának referátuma, ehhez csatlakoznak a hazai és külföldi korreferensek. A téma aktualitása nyilvánva­ló, hiszen a statisztikai ada­tok szerint Magyarországon az embereknek harminc éves korukra több foguk hiány­zik mint amennyi tömött, az életkor előrehaladásával pe­dig az arány tovább romlik, ötven éves korra a fogak 90—95 százaléka rágóképte­len. A fogpótlásról számos érdekes és hasznos módszer hangzott el, új anyagok használata is szóba került, s mivel a kereskedelmi válla­latok — így többek között az OMKER _ is képvisel­tették magukat, több mint tíz kiállító cég, érdeklődé­sük garancia lehet arra. hogy az új fogpótló anyagok hamarosan forgalomba ke­rülnek. idei alkotói díjait kivitelnél egyaránt — költségeket sem ezért szükségessé export anyagi ösztönzése egy szakágazat — például fedezte, műszeripar, konfekcióipar vált az stb- — egészére határozták meg. Továbbá: ez a támo­N. I. Az előbbiekből is követ- Satás nemcsak az „igényjo­kezik, de nem felesleges Sosultaknak" jár, hanem határozottan leszögezni: azoknak a kis számú leg­népgazdasági szinten nem Jobbaknak is, amelyeknek minden támogatást igénylő kivitele e nélkül is gazda­export veszteséges, hisz az ságos. alkalmazott devizaszorzó Nyilvánvaló, hogy az nagysága, mértéke kisebb 'tyen jellegű exportösztön­a tényleges átlagköltség- zés differenciálja a szak­nál. Ezt a tényt az 1968— ágazat vállalatainak ex­1970 között alkalmazott portérdekeltségét s a kivi­ösztönzési rendszer is el- tel struktúráját már nem­ismerte, mégpedig olymó- csak vállalaton, hanem don, hogy a látszólag vesz- szakágazaton belül is javít­teséges exportnál általában ja, mert a jobb vállalatok nem alkalmazta a degresz- számára az export több szivitást: a támogatás tehát nyereséget biztosít, mint a szabad utat nyitott a kivi- kevésbé jók számára. Az tel növelésére. Azok a vál- ösztönzés szakágazatok kö­lalatok viszont, amelyek- zött is differenciál, éspedig nél az egységnyi deviza olymódon, hogy a támoga­elöállítási költsége a nép- tás mértékét az adott szak­gazdasági átlagnál jóval ágazatra kiszámított átlag­magasabb volt, azzal a tói fel-, vagy lefelé eltéríti, megszorítással kapták az Az exportösztönzés 1971 exporttámogatást, hogy óta érvényesülő új rendsze­annak mértéke évről évre rében a jobb vállalatok ér­csökkenni fog dekeltsége erősödött, míg a Az exportösztönzés 1968— rosszaké csökkent. Feltéte­1970 közötti rendszere alap- lezhető, hogy az előbbi vál­vetó funkcióit jól teljesítet- lalatokat az exportból szár­te: e három esztendő alatt mazó nyereség kivitelük kivitelünk rendkívül erő- erőteljes növelésére ösztön­teljesen. mintegy 34 száza- zi, míg az utóbbiak export­lékkai nőtt, a vállalatok ex- juk mérséklésére, avagy a | portstruktúrájuk javítá- meglevőknél kedvezőbb sára, a devizakitermelés gazdasági eredménnyel ex­költségeinek csökkentésére portálható termékek kifej­ösztönözte és kényszerítette. lesztésére és gyártására Mindemellett a negyedik öt- kényszerülnek, éves terv időszakára mégis Garamvölgyi István n felsőoktatási intézmények vezetőinek megbeszélése A tudományegyetemek és főiskolák, a műszaki egyete­mek és főiskolák állami és társadalmi vezetőinek — rektorainak, dékánjainak, párttitkárainak és főigazga­tóinak — részvételével két­napos tanácskozás kezdődött kedden, tegnap a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermé­ben. Az értekezleten a 62 fel­sőoktatási intézmény veze­tőinek közreműködésével meghatározzák azokat a konkrét feladatokat, ame­lyek az MSZMP Központi Bizottságának az állami ok­tatás továbbfejlesztésére vo­natkozó határozataiból fa­kadnak. Az értekezlet refe­rátumát' dr. Polinszky Ká­roly művelődésügyi minisz­terhelyettes tartotta. (MTI) Papp Gyula, a városi ta- megjelent Sípos Géza, az negyvenen reszesultek idei nács elnökhelyettese Szeged MSZMP városi bizottsága- kitüntetettjei: Der Endre felszabadulásának 28. évfor- nak első titkára, Hantos író, Vmkler Laszlo festo­dulója alkalmából a tanács- Mihály, a Csongrád megyei muvesz, Gregor József ope­háza vb-termében tegnap, tanács elnökhelyettese es raénekes Simái Mihály uj­, fnrnn Pál a Csongrád me- ságiro, Takacs Janosne epi­kedd délelőtt atadtei a va- ^erf°pfrt^ttg Íz^lyve- tészmérnök és Sági József rosi tanács alkotoi dijait az ^tő-helyettese. belső építész. A két építész idei kitüntetetteknek. A dí- Az 1960-ban alapított díj, megosztott, de négyezer fo­átadásán amelyben eddig több mint rintra felmelt dijat kapott jak ünnepélyes Dér Endre Két évtizede sze­replője a szegedi iro­dalmi életnek. Meg­tett útjának, iroda­lomszervező tevé­kenységének olyan jelentős állomásai vannak, mint az író­szövetség délmagyar­országi csoportjának titkári tisztje, újság­írói, lapszerkesztői munkássága. Szépírói tevékenységét az 1955­ben megjelent — Jó­zsef Attila-díjjal ju­talmazott — Első pró­ba, majd a Májusi adósság és a Bódé című novelláskötete, a Marika s a Holdrajongók című drámája, az idén megjelent regénye, a Mi. pulóve­resek, és számos szociográfiai jellegű írá­sa, cikke fémjelzi. Eredményes írói tevé­kenységének elismeréseként tüntette ki Szeged város tanácsának végrehajtó bi­zottsága az 1972. évi alkotói díjjal. Gregor József A Szegedi Nemzeti Színház magánéneke­se, kimagasló egyéni­sége a szegedi és a vidéki operakultúrá­nak. Nagy sikerű sze­repei az elmúlt évek­ben: Mozart Sarastró­ja és az Igor herceg Koncsak kánja. A szabadtéri játékokon nagy sikerrel énekel­te Musszorgszkij Bo­risz Godunovjában Pimen szerepét. Ora­tóriuménekesi műkö­désének nagy sikere Bach János Passiójá­nak, Kodály Te De­umjának basszusszó­lója. Szegedi, fővárosi koncert- és opera­házi, valamint rádiósikereinek köszönheti, hogy közreműködésével több hanglemezt vettek fel. Ezek közül kettő, Liszt Krisztus oratóriuma és Lisz férfikari Miséje Pá­rizsban Arany Orfeusz díjat nyert. Takács Jánosné 1964 óta építész­mérnöke, tervezője a Szegedi Tervező Vál­lalatnak. A városban eltöltött nyolc év alatt figyelemre mél­tó tervek kerültek ki keze alól. Nemcsak Szegeden, hanem a dél-alföldi régió más városaiban is meg­valósult épületek di­csérik alkotó mun­kásságának, tervezői tevékenységének eredményességét. Épí­tész-tervezője az Odessza lakótelep II. ütemű beruházási programjának. A kü­lönösen figyelemre méltó színvonalú Odesszai körúti Hermann Ottó kollégium terveiért kapta a város megosztott alkotói díját. Somogyi Károiyné felvételei Yinkler László A művész ebben a hónapban ünnepli 60. születésnapját. Évti­zedek óta a szegedi képzőművészeti élet figyelemre méltó, ka­raktert meghatározó festőegyénisége. Első, 1940-ben, a múzeum­ban rendezett tárla­tától a napokban megnyíló gyűjtemé­nyes kiállításáig itt­hon és külföldön a tárlatok hosszú során tette közkinccsé alko­tó tehetsége képek­ben fogalmazott ered­ményeit. Festői-mű­vészi munkásságát művészet-írói és művészet-pedagógiai te­vékenységének gazdag eredményei egé­szítik ki. 1947 óta a tanárképző főiskola tanáraként a fiatal művészek, kitűnő rajz­tanárok seregét indította útjára. Termé­keny és sikeres művészi, művészetoktatói pályájának elismeréseként kapta az alko­tói díjat. Simái Mihály Békésiből lett sze­gedivé Simái Mihály költő és újságíró, a Délmagyarország munkatársa. Tanár­ként indult munkás­ságát költőtanárként folytatta, s ma meg­osztva életét a köl­tészet, az irodalom­szervezés és az új­ságírás között, gaz­dasági életünkre tu­datosan figyelő, jó szemű és tollú újság­író is. Politikus al­kat, őszinte kritikus, tenni akaró típus, aki nagy kitartással dol­gozik városáért, Sze­ged gazdasági, művészeti fejlődéséért. Sze­ged város végrehajló bizottsága publicisz­tikai tevékenységéért, az iparpolitikával foglalkozó színvonalas cikkeiért adomá­nyozta számára a város alkotói díját. Sági József Belsőépítész. Ugyan­csak a Szegedi Ter­vező Vállalat mun­katársa. Az Iparmű­vészeti Főiskolán 1960-ban szerzett dip­lomájával Szegeden helyezkedett el, s igan gazdag és ma­gas színvonalú belső építész tervező tevé­kenységével, a város fejlesztéséért, szépí­téséért kifejtett mun­kásságával hívta fel magára a figyelmet. Szegeden kívül a me­gye más vámosaiban is megvalósult objek­tumok belső terei di­csérik tehetségét, művészi fantáziáját Belső építészeti tervező tevékenységéért — különös tekintettel az Égő Arany presz­6zó belső építészeti megoldásaira — jutal­mazta a végrehajtó bizottság a város meg­osztott alkotói díjával. Kisgépek gyártása az építőknek A KGST gépipari állandó bizottság 9-es szekciója Pé­csett, a Pollack Mihály mű­szaki főiskolán tartja ülését Epül a hullám­papírüzem Fejér megye új nagyüzem- az új csomagolóanyag-gyá­méi gazdagodik: Dunaújvá- rat. A beruházás költsége: rosban már hozzákezdtek a négymilliárd forint hullámpapírgyár építésének A tervek szerint 1976_ban foldmunkalataihoz. Hetnagy­vállalat építi—a kisebb ki- megkezdődnek az üzemi pro­vitelezőket nem számítva — bák. (MTI) október 10-e és 19-e között, mányos egyesület építőgép amelyen Bulgária, Csehszlo- szakosztálya rendezésében vákia, Lengyelország, Ma- Pécsett. gyarország, az NDK, Romá- A KGST szekcióülését, va­nia, a Szovjetunió és Jugo- lamint a szimpoziont Szeles szlávia képviselői, szakértői Dezső az ÉVM képviselője vesznek részt. Az építőipari nyitotta meg a Polláck Mi­kisgépek gyártásszakosításá- háiy műszaki főiskola nagy­nak koordinálására a ma- termében, majd dr. Németh gyar gépgyártó ipar kapott Lajos, Pécs megyei város megbízást. A mostani ülés tanácsának elnökhelyettese feladata, hogy határozati ja- köszöntötte az ülés és a vaslatba foglalják és a konferencia résztvevőit. KGST gépipari állandó bi- Ezután megkezdődtek az zottsága elé terjesszék azt a előadások, amelyek témája a programot, amely meghatá- szakosítási programnak meg­rozza az országonkénti gyár- felelően a tetőfedés, a va­tás elosztást. kolás, a burkolás gépesítése, E szekcióülés keretében az elektromos és pneumati­kedden kétnapos szimpozion kus kéziszerszámok, csősze­kezdődött az építőipari kis- relőipari gépek, festőgépek gépesítésről a gépipari tudo- ismertetése volt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents