Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-24 / 251. szám

KEDD, 1972. OKTÓBER 24. 77 Szakszövetkezeti tagok állattartásáról B. J. olvasónk — szakszó- erre az időre a nyugdíjjáru- egynegyed munkanapot. Az vetkezeti tag — azt szeretne lékot megfizette. így szerzett teljesítmény tudni, hogy közösben vég- Hn valaki a közös nagy- nyugdíj, valamint családi zett munkanak számit-e a üzemi gazdaságban ugyan, pótlék, anyasági segély a saját gazdaságában a veze- de ennél kevesebbet teljesí- szakszövetkezettől járó be­toséggel kötött megállapodás tett, munkanapjai arányában tegségi-szülési segély fizetett alapjan a szarvasmarha vagy nyugdíjhonapokat szerezhet, szabadság szempontjából sertes tartására fordított Férfiaknál minden 13, nők- jogszerző időnek számít munka. Továbbá: az így nél pedig minden 8 tízórás A közöit»k- almién tehát szerzett munkanapokat fi- munkanap egy nyugdíjhó- olvasónk salát gazdaságában gy elem be veszik-e a nyűg- napnak számit. Így szerzett averetóséMel kötött meeáí dijjogosultsag elbírálásánál? 12 hónap egy nyugdíjévnek fapodls alipfán a s^as­A mezőgazdasági szakszó- szam, t; Közösben végzett marha vagv sertés tartására vetkezeti tagok kötelező köl- munkának Kámít az a mun- fordított munkája közösben csönös nyugdíjbiztosítása ka '?* ameiyet a szakszovet- végzett munkának számít és 1971. január hó 1-től min- ak*f J^ff aazdlLtsában a nyu8díJnál Jogszerző időként den szakszövetkezeti tagra aKdr "•J". 8azaasagaoan a figyelembe veszik, kiterjed. A szakszövetkezeti ^vetkezet vezetőségével tagok a nyugdíjbiztositás kotott megállapodás alapján w " u ' einmiopmirthn xrorfx' r-nntnn Nyugdíjban - egyedül? — Én még csak arról sem kor az Időmilliomos én va- állítólagos barátok közül, panaszkodhatom, mint más gyok? Hát az nem lenne Az igaz, a munkát már nem igazságos, ugye? nyugdíjasok, hogy kevés a pénzem. Hát persze ez is relatív: nem sok, de mégis, több mint 1500 forint. Ez pedig nem annyira kevés, mint más társaimé. Annyi­ra persze azért nem sok, ér, mert nem jött még a hogy ne hallgatnám megér- sakkpartnere, én is ráérek, tőén a többiek panaszát, de mert azért telepedtem mel­Fogatlan kutya? Együtt üldögélünk, ö rá­legalább befizethetek ebéd­re: az étteremben. Az asz­szony még dolgozik, én pe­dig a meleg ebédet szeretem — minden más megoldás „antidemokratikus" lenne nem? Mert én nem szeretek lé, hogy meghallgassam a lassú és ráérősen hosszú mondatokat. osztottam senki kedvére. Különben: mára a sakktól is elment a kedve. Lehan­golta, hogy igy össze kellett foglalnia a keserűségét. Nem kell így lennie! — Nem érti azt meg sen- Kis sál«a hóz- ?<?ld esA" ki, mi baja az embernek, csatornával. Petőfitelepen. ha már így belefogott Aki benne lakik, nem tud kisétálni a parkba, a toló­Dr. V. M. alapján öregségi, vagy rok- szaryasmarha vagy sertés kantsági nyugdíjra, kártala- tartására fordít. A megalla­nitási segélyfe és baleseti já radékra, hátramaradt hozzá­tartozói Dedlg özvegyi nyug­díjra, végkielégítésre, árva­podás keretében a tag arra kötelezi magát, hogy tulaj­donában levő állatot felne­velve vagy meghizlalva a ellátásra es szülői nyugdíj- szövetkezet részére vagy ra jogosultak. Így például: annak ut3án értékesíti, öregségi nyugdijra az a szak- Ugyanilyen megállapodás szövetkezeti tag jogosult, aki köthető az állat szaporulatá­a 65. (ha nő, a 60.) életévét ra vagy termékére is. A betöltötte és legalább tíz szakszövetkezet az állattar­nyugdíjévet szerzett. Egy tásért meghatározott számú nyugdíjévnek számít az, ha tízórás napokat ír jóvá a tag a tag az év folyamán folya- javára. Így például a tehén matosan fennálló tagsági vi- után darabonként és havon­szonya mellett évi 150 (nő ként három, hízómarha vagy 100) tízórás munkonanot tenyészüszőórt másfél, borjú­100) tízórás munkanapot nevelésért és hizlalásért egy, szerzett a szakszövetkezet kocatartásért egy, sertéshiz­nagyüzemi gazdaságában és lalásért és süldőtartásért I. KERÜLET Házasság: Bódls József és Ju­hasz Margit, Várady Zsolt és Kullal Eva, Katona Antal Alajos és Tóth Mária, Mészáros György és Veldner Valéria Margit, Hor­nylk György és Soós llona Ve­ronika, Simon István és Ma­jorosi Margit, Faragó József e* Vad Emma, Molnár Imre és Bíró Anna. Gyenes József és Henke Maria Eszter, Ábrahám Ferenc és Kirí Erika Hona, Ba­nyai László György és Várna Adrienne, Böröcz András és Koszo Klára Hilda. Vóneki An­tal József és Mlskolczl Ilona, Vörös István és Lábas Mária Magdolna, dr. Gyöm Attila Sán­dor és Kapor Klára. Kiss Gyula cs Báló Terézia, Csapó Gábor es Hampel Katalin Judit há­zasságot kötöttek. Születés: Vigh Istvánnak és Magony Viktória Margitnak Zsuzsanna. Varga Lászlónak és Kurai Valéria Magdolnának Viktor, Mangó Ferencnek és Kálmán Irénnek Benjámin, dr. Nóvák Mihálynak és dr. Hajdú Eve Máriának Péter, Sitkei Já­nosnak és Molnár Annának Edit, Tutsek Lászlónak és Rítt Erzsébet Teréziának Katalin Gitta, Slsák János Józsefnek és Koczi Máriának Andrea, Nagy­apát! Lászlónak és Miczlz Má­riának Zoltán. Süli-Zakar Mi­hálvnak és Süli Mária Magdol­nának Marianna. Fekete Endré­nek és Vlncze Annának Endre, Schlndler Bélának és Horváth­Teleki Juliannának Gábor, Lesz­kó Gézának és Szaszák Máriá­nak Attila Géza. Jójárt László­nak és Muhari Rozáhának Zsolt, Jójárt Lászlónak és Muhari Ro­záliának Lajos, Szekeres Gézá­nak és Volford Katalinnak Mó­nika. Takács Szilveszternek és Tanács Évának Éva, Árendás Péternek és Papp Mártának Pé­ter, Szemeredl Istvánnak és Szokol Annanak Anna Erzsébet, Molnár Antalnak és Szabó Ju­liannának Tibor, Teimkó Pál Jánosnak és Terhes Veroniká­nak Éva, Muesl Józsefnek és Kovács Violának Ervin, Bör­csök Jenőnek és Gál Mária Ilo­nának Péter Zoltán, Simon Márkusnak cs Nagymihály Ro­zaUanak László. Baróczl Ist­vánnak fr: Harmatos Irén Ilo­nának László, Fiisktn László Antalnak és Peregi Piroskának Zsolt Zoltán, Kocsis Istvánnak <is Sós Piroskának István, Ma­gyarfalvi Gyula Tibornak és Lázár Anikónak Edvárd Gyula, Mtklos Istvánnak és Terhes Honának Zoltán, Ball Ervinnek és Ottllk Anikó Mariának Ervin Lajos, Fodor Imrének és Bőr­ömül:: Ilona Erzsébetnek Nándor tmre. Nagy Györgynek és Huszár Margitnak György Akos, Dékany Istvannak és Varró An­nának Ibolya, Nagy Mihálynak és Erdődt Matild Klárának Nor­bert, Szűcs Antalnak és Tan­dari Máriának Antal Csaba, Tapasztó Balázsnak és Albertus Rozáliának Tibor, Ördög Lász­lónak és Ördög Máriának László Gábor. Dobay Dezső Balázsnak és Tóth Erzsébet Magdolnának Róbert Dezső, Lajdl Mihály Ká­rolynak és Hartányi Anna Te­réziának Ildikó Anna, Juhász Istvannak és Kovács Irén Ro­záliának Péter Gábor. Csíkos Ferencnek és Pataki Rozállanak Bdikó, Meszlényl Lászlónak és Makra Margitnak Zoltán, Márki Lajosnak és Kószó Magdolnának Magdolna, Kerti Sándornak és Gyémánt Juliannának Norbert Sándor, Keresztesi Jánosnak és Szabó Máriának János Zoltán, Török Pál Jánosnak és Szabó Juliannának Erika Viktória, Tanács János Lászlónak és Csi­szár Mártanak Zsolt, Lakó Ja­Anyakönyvi hírek nosnak és Korom Mártának Já­nos, Bajusz Tamásnak és Kabólt Katalinnak Gábor. Tanács Im­rének és Recktenwald Mária Veronikának Gábor nevű gyer­mekük született. Halálozás: Berg Józsefné Weiszberger Inma, Csanádi Ist­vánné Takács Anna, Benda An­talné Gyurinovlcs Anna, Kalmár Dezső, dr. Szmoléhszky László, Lavner János, Varró Armlnné Klein Ilona, Pölös Józsefné Gálosl Mária, öze János, dr. Julesz Miklós, Sz.'tyort-Nngy Laszlóné Frischmann Irén, Kor­bonlcz József, Kiri Ferenc meghalt. n. KERÜLET Házasság: Szép Litván és Jakus Magdolna Klára, Blschoí József és Színek Erzsébet, Po­lacsek Pál és Terhes Márta, Sipka József és Gácser Zsuzsan­na Teréz, Selymesl József Já­nos és Komáromi Julianna, Kovács Ferenc és Böcskei Ilona házasságot kötöttek. Halálozás: Gáspár Ferenc, Csorba Andrásné Ruzsányl Ka­talin, Sánta Istvánnó Lázár Mária meghalt. ITI. KERÜLET Házasság: Balla Ferenc és Sötét Erzsébet, Ábrahám Imre nemi — «=u n szabadságba Egyszerre ^isetajni főzni, ő meg munka előtt akk7 csend lett körülöt- kocsival se tudta elvinni a álljon neki reggelente, ami- gjT^S v^yok nyug- felesége az öregeknek ren­mmmmmmammmmmmmmmmmmm^ díjas, de most kezdem ma- dezett ünnepségre. Azt üzen­gam rosszabbul érezni, mint ték: eljönnek, meglatogat­amikor először nem szólított Jók őt 's ezen a napon, talpra a hajnali vekkerzene. Bagdi Gyula hajnal óta Az asszony se érti: lábujjhe- várta a „küldöttséget" azon gyen megy ki reggelente, a vasárnapon, s még tízre nem mintha nekem nem se fordult az óramutató lenne a szemem nyitva most amikor már keserűen azt Ls már reggel ötkor. Aztán mondta: nem jönnek, úgyse meg dohog, hogy ne tehetet- jönnek, lenkedjek. bezzeg ő örülne, ha letelt volna az ideje; Aztán csak megerkeztel:: majd ő tudná, mihez kezd- a petőfitelepi pártszervezet ien a percmiliiókkal meg es a nőbizottság képviselője, ilyenek. Közben meg csak f®82, este- De sok dolgok meséli minden áldott, dél- volt azon a napon, sok az után, mi volt, hogy volt ldős ember, akinek ajándé­odabent. azt a sokat emle- kot adtak, köszöntőt mond­getett munkáséletet élheti, tak­ami nekem hiányzik. Fogat- Bagdi Gvtila alig értett" lan kutya lettem, örüljek, szavukat. Nem tudta mi hogy sut a nap, melegedhe- Van a kis ajándékcsomag ­tek... m ­Miről vall az ezüstgyiírű? Ha az alábbi történet né- sével" alapos izgalmat kel­hány évszázaddal ezelőtt tett a föld alatti világ rej­játszódík le, minden bizony- telmeit kutató szakemberek nyal babonás hiedelmek for- körében, rása, vagy egy születendő le- Nemrégiben egy sokféle genda csírája lesz. Az eset szempontból is különleges, főszereplője egy szerény kis őslénytani és ásványtani vo­ezüstgyűrű, bányászjelvényt natkozásban egyaránt érté­ábrázoló vésettel, afféle tu- kes barlanglabirintust tár­catszám előforduló darab. Ez tak fel a kutatók a Gerecse­az egyszerű csecsebecse hegységben. (Az új üreg­. , „ .. ,. rendszer topográfiai adatait azonban furcsa „v,selkede- egyelőre természetvédelmi és Németh Ilona, Kllvinyl Ist­ván és Faragó Eva, Ekker Já­nos György és Lendáczky Ka­talin Gizella, Schachere Frigyes Károly és Túri Mária, Nóvák Ferenc és Tóth Erzsébet házas­ságot kötöttek. Születés: Kovács Lászlónak és Albel Márta Gizellának Rita Anikó, Seres István Ferencnek és Babllnczki Máriának Tímea, Tandari Mihálynak és Fehér Erzsébetnek Attila, Balogh Jó­zsefnek és Czlkora Ibolya An­gyalkának Angéla, Börcsök Já­nos Gyulának és Börcsök Má­riának Barbara, Keller Péter Pálnak és Veress Mária Erzsé­betnek Ágnes, Ternovszki Kál­mánnak és Liszkal Erzsébetnek Kálmán, Barna Andrásnak, és Zádorl Ilonának Judit, Kedély­vári István Józsefnek és Mé­száros Erzsébetnek István, Mo­nostori Antal Józsefnek és Ko­pasz Ilonának Anikó, Kurunczl Péternek és Müller Helgának Barbara, Marancslk Pál Ottónak és Kiss Erzsébet Arankának Olga, Molnár Miklósnak és Bor­bély Ilona Etelkának Miklós, Nagymihály Antalnak és Oláh Mária Rozáliának Mária, dr. Szőcs Lajosnak és Félix Má­rtámnk Lajos, Babarczl Tibornak és Négyökrü Erzsébetnek Ti­vadar. Pálfi Géza Istvánnak és Svichla Ilonának Géza. Kertész Józsefnek és Bagtta Magdolná­nak Szilárd Kornél nevű gyer­mekük született. Halálozás: Erdélyi László, Do­bó Ferencné Batancs Mária, Csiszár Mlhálvne Prágai Erzsé­bet, Ménesi Istvánné Kotogány Anna, Tóth Imre, Szabó József, Veres József, Lovászi Géza, Nagymihály Mária, Abonyi Gyula, Heine Józsefné Németh Hona meghalt. megfontolások miatt nem ki vánják pontosabban közölni a felfedezők.) A barlang mély szakaszainak további feltárásánál a kutatógárda fiatal geológusmérnöke, az ominózus gyűrű gazdája is jelen volt. Amikor a hegy gyomrának vallatói munká­juk végeztével a felszínre szálltak, meglepve tapasztal­ták, hogy a feltárás előtt még fémesen csillogó gyűrű színe kékes feketére válto­zott. Csakhamar az is kide­rült, hogy a sötét oxidréte­get nem is olyan könnyű el­távolítani a gyűrű felületé­ről, csak erőteljes kvarcho­mokos csiszolással tudták megszabadítani a bizsut fe­kete bevonatától. A nem mindennapi jelen­ség magyarázatát a labora­tóriumi elemzésektől várják a kutatók. Feltevésük szerint a „boszorkánygyűrű" varázs­ereje vagy a barlang levegő­jének, vagy sokféle ásványt tartalmazó üledékének vegyi összetételében rejlik. Elkép­zelhető, hogy kénes, kénoxi­dos bomlás következtében jött létre az a heves vegyi reakció, amitől megfekete­dett az ezüstgyűrű. Könnyen lehetséges, hogy a „varázs­gyűrű" nyomán megindult vizsgálatok újabb meglepő felfedezésekhez juttatják a barlangvilág kutatóit (MTI) Nem ismernek meg? A beszélgetésbe belekap­csolódó sakkpartner még rátromfolt Józsi bácsira. ban. Párnája alá rejtette, és csak azt hajtogatta: velem is tőrödnek, engem ls sze­retnek. A boldogságtól úgy felizgatta magát, hogy or­vost kellett hívni. A törté­netet ls Kati nénivel, hűsé­ges élete párjával beszéljük meg — Gyula bácsinál: megint túl nagy terhelés lenne az öröm felidézése is. — A munka, a munkahely Azóta visszatért az életked ­hiányzik, persze. De bennem ve: mé* az emberekre ls még valami más is motosz- másképp néz. kél: csoportvezető voltam, TÍZ éve operálták. Azóta ami nem nagy beosztás, de tolókocsiban éli napjait, s az en esetemben az tette hogy mindene megvan, Kati „naggyá , hogy önállóan néni dolgos kezének is kö­osztottam el a munkát. És szönheti. S hogy nincs ben volt abban jobb és rosszabb ne keserűség, annak is kö is, jol fizető, meg kevésbé szönhető, hogy minden bá­mutatos is. Mit mondjak? nyásznnoon felkeresik volt Mindig kedvemben akartak munkatársai. Pedig messzi­]arni az emberek, én meg ről jönnek. Komlóról olyan legeny voltam, hogy igvekeztem rászolgálni a ba- A nyugdíiasévekhez jó rátságra. Ezt úgv értse, hogy egészség, tisztes nyugdíj kell oróbáltam cserélgetni a fel- Persze elsősorban. De aki­adatokat: most te kapsz nek ez meS is van- s egy könnyebbet, most meg te valami hiányzik, az minden­vállald egv Időre a nehezét. nél Jobban tud sajogni. S Ha beteg voltam, esőstől- az az e«y valami: a volt csapatostul meglátogattak, munkatársak figyelmessége. A Károly-napról senki se szeretete. Emberi dolog... feledkezett meg, pedig nem voltam senki ivócimborája. — De a két év alatt sen­ki se látogatott meg a régi, De ne hagyjuk elkopni a barátságot, szeretetet — csak az időhiányt emelve védőpajzsként! P. Szőke Mária BERCZEU A. KÁROLY Hullámsír 100. — Ne legyen ilyen könyörtelen önmagához, Fánika. Persze, voltak itt-ott hibácskák, de ezek lecsiszolódnak már a holnapi előadáson. Csillag Fáni erre elvörösödött, s majdnem ri­koltozta: — De igenis jó voltam! Jobb nem is lehettem volna ebben a szerepben. — Persze, persze — verejtékezett az ügyvéd. — Tökéletes volt, hibátlan, hiszen én is ezt ál­lítottam. Erre új fordulatként megint szembe helyezke­dett vele a leány. — Mégis rossz voltam, hiszen úgy mondta, hogy voltak „hibácskáim". — De erre már kö­zel állt a síráshoz. Kelemen köhintett, forgolódott, érezte, hogy nem tud uralkodni magán, a kis Fánikán a hisz­téria jelei mutatkoztak. Megbökte Csecse Jánost észrevétlenül, s azzal az ürüggyel, hogy gyorsan haza kell mennie, fölállt. — Jánoskám, nem maradhatok tovább, hol­nap reggel nehéz tárgyalasom lesz. Ne feled­kezz meg Fánikáról sem — s mély meghajlás­sal csókolt kezet a szeszélyes nalvának. — En­nek a Jánosnak sem lehet könnyű a dolga — gondolta magában, s cihelődött. Ezen felbuzdult Sarolta is, s ő is kérte a ka­bátját Gyula máris ott termett, s ellenséges becsmérléssel mérte végig a tanárt. — Mért vág ez ilyen fancsali ábrázatot, amikor Sarolta őt tünteti ki nyilván szerelmével is — gondolta rosszindulatúan, s hátat fordított neki. — Pista, ugye hazakísér? — nézett rá sokat sejttetően a megzavarodott fiúra az énekesnő. — Hogyne, természetes... Ha óhajtja... — dadogta. — Nagyon is óhajtom — incselgett Sarolta. Pintér Pista hipnotizáltan tevékenykedett kö­rülötte, míg végre elindultak a Könyök-utca fe­lé. Sarolta még kedvesen odaintett az újságírók­nak, akik most valóban szent békességben vi­táztak és iddogáltak, de egyáltalán nem volt azért kizárva, hogy egy-két nap múlva valami­lyen piszlicsár szegedi ügy miatt a sajtó hasáb­jain vérig sértegetik egymást. A Könyök-utcai kapuban Sarolta megállt, s mikor már Pista biztosra vette, hogy a boldog éjt vele tölti, s ő végre mindent, de mindent elmond neki, hirtelen fejfájásról s halálos fá­radtságról kezdett panaszkodni, s a tanár elné­zését kérte, hogy nem hívja fel a szobájába egy kis csevegésre, de megígéri, hogy pár nap múl­va, ha túl lesz a bemutató izgalmain, boldogan elszórakozik vele — kettesben. — Ugye nem haragszik? — nézett észveszejtő szemével a fiúéba, s hogy elejét vegye a szem­rehányásnak vagy más érzelmi kifakadásnak, magához vonta a fejét, és teljes odaadással megcsókolta. — Csak tudnám szeretni — gon­dolta közben, inkább önmagát sajnálva, mint a fiút, de hogy még ezen túl is nyújtson neki valamit, ezt suttogta a fülébe: — Nem megyek el innen, csak kíváncsi voltam a véleményé­re... Ö, meg korai... Itt maradok ... Még so­kat kell tanulnom. — Aztán még kacéran kaca­rászott egyet, fejlett színésznői alakításként, s gyorsan becsapta maga után a nehéz tölgyfa­kaput. Pista állt, s tanácstalanul nézett utána. Ke­serű volt, de mégsem egészen, hiszen Sarolta megcsókolta, s nem is himihumi módon, majd­nem forrón. Tehát mégis! Csak óvatos, vagy ki akarja próbálni. Jól sejtette, hogy a pesti el­szerződés is csak ugratás volt, illetve puhatoló­zás az ő érzelmei után. De miért? Hiszen nem titkolta előtte, hogy szereti, s mindenre képes érte. Talán mégis viszonozza érzéseit, csak ját­szik, szereti érlelni a vágyat, a bolondulásig fo­kozni. Milyen vonzó, gyönyörű teremtés! Ezt már távozóban gondolta, s ahogy ment a sötét, üres utcákon, egyre jobban belelovalta magát az édes tudatba, hogy Sarolta mégsem bevehe­tetlen, s talán tervei is vannak vele. De mik? Őérte akár ott hagyja a tanári állását is. Újság­író lesz, vagy bármi. De most már bizik végső győzelmében. A sorsa napok alatt eldőL S hoz­zá kedvezően. Fellelkesülten ért haza, tele volt erővel, buz­galommal és tettvággyal, még fütyült is! Aztán gyorsan leült asztalához, s a készülő röpiratnak megírta egyik könyörtelenül kemény fejezetét, tüneményes sebességgel, s olyan meggyőzően, hogy már látta maga előtt a fellázított tömegek vonulását. A téma éppen a pragmatica sanctio volt. Az idő megenyhült, a hokupacok tünedeztek s a pocsolyák is egyre ritkábban bőrösödtek be reggelre, az éjszakai talajmenti fagy követ­keztében. A Tisza haragosan aradt, a jégtáblák leúsztak a szennyes, háborgó folyón, a tavaszi­as melegedés túl korán köszöntött be, s az eb­ben a helyzetben naproj napra fokozta az ár­vízi veszélyt. Az egész országban többfelé még az eső ls zuhogott, Tokajról, Szolnokról ijesztő jelentések érkeztek, a Tisza Szegednél is úgy epielkedett, hegy a 77-d vízmagasságot mar kezdte vészesen megközelíteni. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents