Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-24 / 251. szám

KEDD, 1072. OETÖ3ER 21. Vinkler László gyűjteményes tárlata Kiállítási napló Vasárnap délben Bartók Vinkler László. Az egyszerre Trója-téma változataiban zenéje szólt a kiállítás meg- jelenlevő klasszikus és an- éppúgy, mint a Tizióno-pa­nyitója előtt a Móra Ferenc tiklasszikus rend, a kéz a rafrózisokban vagy Remb­múzeum Horváth Mihály ut- kézben teljesedő kötöttség és randt Prokrusztesz doktorá­cai képtórában. A szegedi szabadság, az egymás mellett nak újjáélésében. Alkotásai­vonósnégyes műsora után élő Apolló és Dionnüszosz nak harmadik gyűjtőmeden­dr. László Gyula egyetemi hangjai váltják egymást eb- céje a Nagyerdő körül hul­tanár beszédével nyílt meg ben a festészetben. S mi lámzik. Ezeken a szűrreális­Vinkler László festőművész tartja össze ezeket a pólu- tassiszta képein a világ tá­i yüjteményes kiállítása, me- sokat? Talán túl egyszerű- gabb üzeneteit kottázza. Vi­lyet Szelesi Zoltán művé- nek tűnik de az egymás lag és ember szorító, ellen­szettörténész rendezett. Ez ....... ' . ... , ... tétes és mégis velevaló, sok­alkalomból adta át a mű- nelkuh letezhetetlenseguk, szor kibogozhatatlan és meg­vésznek Bakos Zoltán, a ma- alapvető dialektikájuk. fejthetetlennek tűnő kérdé­kói városi tanács elnökhe- Harminchárom év termé- seire keresi a válaszokat lyettese a József Attila- keny vívódásoktól szenve- olyan alkotásokon, mint a emliékplakettet. A megnyitó dé ' m ' lk t6i sámánima, a Széttört hori­unnepseg sok száz érdeklő- ü ieKl01 sem mentes aiKotoi ' dője között ott volt Papp Pokoljárásának legsikerül- zont. a Mikrokozmosz vagy Gyula, a városi tanács el- tebb műveit láthatjuk gyűj- éppen a vegetációt idéző, nökhelyettese és Szabó G. teményes kiállításán Az hengerezett levél-nyomato­László, a városi pártbizott- 1939-ben fes- kon­sag osztályvezetője is. 1 £ilna ladH Den Ies # tett párás, mediterrán vilá- Körülbelül 300 alkotás A művészettörténészek, gatól egyenesen ível a min- látható a kiállításon. Olaj­kritikusok nem nagyon sze- dent összefogó és kiteljesítő festmények, linómetszetek, rétik azokat az alkotókat, intellektus útja a portrék tollrajzok, monotípiák, tus­akiket nem lehet egyértelmű kiasszikus tündöklésén át a festmények. Mindegyik egy po^kh^ ^ rnulttökhoz "mindea Egész eltörött" ku- kristálytiszta szellemű mű­kötni. S mert ez a könnyebb bista cserepeiig, a mítoszok vész arcmását, kezenyomát es egyszerűbb megoldás, rá- fekete-fehér újjászületéséig viseli. Régi igazságok mai sütik az ilyen típusú alkotó- ^ ^ anyag öntörvényű szinten való rekonstruálásá­SUVálLrenincs smuL,mní.cs mozgásának teret engedő nak vágya hajtja, s ez biz­egyénisége, hovatartozása, képeing. Portréinak legszebb tosít Vinkler László számára Ezt a nem éppen hízelgő darabjai — Feleségem, mindennapos megújulást, címkét azután neház cáfolni. Anyám, Kislányfej, Janina hétköznapokon ls megnyert Ahhoz olyan kiállítások kel- , _ . ,, . , . . . -„-..Í, , • . • lenek, mint Vinkler László es Graciella- Tortelyne port- csatakat. Művészi integra­vasárnap megnyílt gyűj te- réja — a tiszta emberi kap- cióra törekszik akkor, ami­ményes tárlata. Mert ez a csolatok kristályosan csengő kor a 20. század közepén kiállítás sok mindent cáfol, példái. Ezeken az alkotáso- múlt és jövő összeszikraz­tSf fe tifrtáz!ZAmi a legelső kon köt6dik legerőteljeseb- tatásával a jelen képi szinté­ig legfontosabb, ami minden ben a klasszikus formákhoz, zisét igyekszik megalkotni, kritikusi, műértői és műéi- a reneszánsz portré-festés Vinkler László e "hónap vezői ítélet alapállásává vá- szabályaihoz. E nemesen tisz- első napján töltötte be 60. fogadásaf hogy \Hnkler te Portréktól a Nagyerdő életévét. Közhely már, hogy László többrétegű, többszó- szorongató-felszabadító tus- mindenki annyi éves, ameny­lamú fes tő-egyéniség. Nem foltjaiig a hidat azok az al- nyinek érzi magát. Alkotó­— László Gyula fogalmazott kotások képezik, melyeken művészeknél ehhez még !^Syművé£?', nemS'y mítoszok idéződnek-terem- hozzá kell tenni, hogy annyi hangszer a zenekarból, ha- tödnek. A görög mitológia éves, amennyinek alkotásai nem maga a zenekar, har- alakjai és gondolatai nyer- alapján látjuk. S ha így van móniáival és diszharmóniái- nek képi megfogalmazást az — s így igaz minden bi­dobüt^iveL V ^ Aphrodité születése című zonnyal -, akkor most e Egy alkalommal beszélge- kéP légies aktjában éPP^- kiállítás alkalmával kö" tés közben elmondta, hogy mint a Hadesz képsorában, szöntjük a 60 éves Vinkler volt idő fiatalkorában, ami- vagy a Zeusz és Európa cí- Lászlót abban a reményben kor nevet akart változtatni. mű tollrajzán. Vinkler László —se reményünket e gyűj­Lángmentes heveder A szénbányák mélyén a termelés korszerűsítésével egyre nagyobb szerepet kap­nak a gumihevederek, amer lyek a csillék helyett hozzák felszínre a fontos tüzelő­anyagot. Az Országos Gumiipari Vállalatnak és a Gumiipari Kutató Intézet szakemberei­nek többéves kísérleti mun­ka utón sikerült előállítani, uk a tűznek ellenálló heve­dert. Az új termék olyan anyagokat tartalmaz, ame­lyek nem táplálják, sőt ki­fejezetten gátolják az égést. Kidolgozták a gyártási tech­nológiáját és megkezdték a gyártást is. intellektusa azonban több teményes kiállítás bizonyság­Nyilasy tápéi rajzai ahogyan rossz szóval mond­juk, magyarosítani. S ha lelt , ^ ^^ volna valaki, aki bátorítja áttételen át is szót követel &a erielte —, hogy sohasem erre, akkor ma Vincellérnek magának az Oidipus problé- lesz 60 éves festő. hívnák. S ez a név amolyan mát boncolgató képekben és Tandi Lajos ars poétika is lenne, kulcs az életműhöz. Miért? így ír kiállítási katalógusának elő­szavában: „A bennünk bozó­tosod ó időnek folytonossá­gában egymásba áramlanak az évszakok, s az sem za­varja, ha olyan metamorfó- A múzeumi hónap egyik friss hatású rajzok és az zisokat él át, mint az én nem nagy, de érdekes kiál- ezek nyomán elkészült fest­sorsom szerinti. A magyar lításának tekinthető a tápéi menyek ilyetén összefüggé­homokon szőlőtőként tényé- Juhász Gyula művelődési sét — két tipikus Nyilasy­szik és indiai fügévé lesz az otthonban vasárnap délelőtt képpel — e tárlat is érzé­Etna lábán, majd fenyőcser- megnyílt Nyilasy-rajzokat kelteti. jévé változik át a Dolomitok bemutató kamaratárlat. Az A Móra Ferenc Múzeum meredélyein. Szőlőtőként a alig két tucat ceruzavázlatot gyűjteményéből az első íz­legyőzhetetlen élet jele; a a neves szegedi festő Tápén ben nyilvánosságra került képi világban dionysosi ün- készítette. Nagyrészt ezeket Nyilasy-rajzok között ott ta­nep és megváltó halál." Ha a pár vonallal készült hely- láljuk a művész fiatalkori nevében nem is, de egész színi grafikai feljegyzéseit Önarcképét is. Ezt a karak­munkásságában — gyökérze- használta fel egy-egy népsze- teres emberábrázolást — tében, ágaiban, leveleiben, rűvé vált olajfestménye, csakúgy, mint magát az gyümölcsében és borában - "]int a Ldnj/ok a Tisza-part- egész rajzkiállítást - figye­gyumoicseDen es Doraoan ,an> Beszélgetők, Vasarnap lem felkeltésnek szántuk. Jö­egyszerre jelenlevő „szolo- délután és más tápéi témájú vőre — 1973-ban — lesz töke" gondozója, ápolója képeinek megalkotásához, A Nyilasy Sándor születésének századik évfordulója. Ezért már most meg kell kezde­nünk az előkészületeket, hogy az Alföld egyik legna­gyobb magyar festőjének emlékezetét — jelentőségé­hez méltó — reprezentatív kiállítás létrehozásával meg­tiszteljük. A jövő év nya­rán — szintén Tápén — rendezendő jubiláris Nyila­ggabdakai és szegedi mű- Sándor szegedi szobrászmű- sy-tárlatot gazdagítani fog­vészek II. közös kiállítása vésznek Nóra című már- ják azok a helyi dokumen­vasarnap délelőtt nagyszá- ványszobraért és Sáfrány tumok. amelyet a festővel mű érdeklődő jelenlétében Imre szabadkai festőművész- kapcsolatban a lápéi honis­nyílt meg a szabadkai mú- nek Varsa című képéért, mereti szakkör fiataljai ad­/.eum termeiben. Székely Iván Blazsevics szabadkai, digra összegyűjtenek. Tóth Sándor szabadkai jutalomdíja Enyhe lefolyású fiűléses megbetegedések Az elmúlt időszakban a fővárosban sok hűléses meg­betegedés fordult elő. Mi­után az Egészségügyi Világ­szervezet jelentése szerint a közelmúltban Kelet-Ázsiá­ban újabb influenzavírus bukkant fel, sokakban fel­merült az aggodalom, hogy vajon a megbetegedések nem a hazai influenzajár­vány kezdetét jelzik-e? Ez­zel kapcsolatban a fővárosi Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomás illetékesei el-, mondták, hogy a hűléses megbetegedések száma az el­múlt időszakban valóban észrevehetően megnőtt. Ez azonban természetes velejá­rója a szélsőséges időjárás­nak, a hirtelen bekövetke­zett lehűlésnek. A leggyako­ribb tünetek: torokfájás, nátha, rossz közérzet, eset­leg kisebb láz stb. A legha­tásosabb gyógymód az, ha a beteg néhány napig otthon marad és az orvos által ja­vasolt gyógyszerekkel kúrál­ja magát. Ami a megelőzést illeti, ennek egyik célszerű eszköze az időjárás változásaihoz al­kalmazkodó öltözés. Az or­vosok elsősorban az úgyne­vezett több rétegű ruházatot ajánlják, mert ez védi leg­jobban a szervezetet a szo­bai és a külső hőmérséklet közötti különbség esetleges káros hatásai ellen. A szer­vezet ellenállóképsségét a vitamindús táplálkozás, a megfelelő étrend biztosítja elsősorban. Ö6szel és télen, ha kevés a friss zöldség és gyümölcs, a szervezet C-vi­tamin szükségletét bőségesen fedezi a megfelelő meny­nyiségű savanyú káposzta, citrom vagy éppen a csip­kebogyótea. Ha a természe­tes C-vitamint teljesen nem is pótolja, de feltétlenül hatásos a C-vitamin tablet­ta, illetve az ilyen tartalmú cukorkák. Automaták Kereskedelmi szakem­berek mondják, s a gya­korlata bizonyítja, hogy az eladók nélküli boltocskák hasznot hajtanak, s vi­szonylag közkedveltek a vásárlók táborában ls. Mondani sem kell, hogy a kereskedelmi automaták­ról van szó. Ügyes és okos szerkezetek ezek, csak az a baj, hogy kevés van belő­lük. Hogy miért? Aligha­nem két komoly okot s találunk: egyik, hogy drá­gák, hirtelen nagyobb ösz­szegre lenne szüksége a kereskedelmi vállalatnak, a másik pedig valószínűleg a gondolkodásmódunkban keresendő, a régihez ra­gaszkodó konzervativiz­musban. Miért írok éppen most a kereskedelmi automaták­ról? Másfél évvel ezelőtt beszélgettem az Utasellátó Vállalat egyik szakembe­rével, aki a szegedi Marx téren vezeti a „piaci utast". Akkor olyan szép tervieket mondott. hogy azonnal az olvasók tudo­mására hoztuk, sőt még fényképpel ls illusztráltuk, hogy milyen lesz az 1971. szeptemberéhen felállításra kerülő automata sor a Marx téren. Arról az auto­matákról lett volna szó, amelyeket a Philips-cég szállított hazánkba, és üzemelés közben mutatott be a Budapesti Nemzetközi Vásáron, majd a Vadászati Világkiállításon. Az automatákról így nyi­latkoztak: „Állandóan friss árukat találhatnak majd az érdeklődők, üdítő italo­kat, sört, cukorkát, csoko­ládét presszókávét, tejes­kávét. péksüteményeket, szendvicseket, és kétféle levest }s; hallevest és gu­lyáslevest." A fénykép ar­ról árulkodott, hogy a hol­land automatasor igen mo­dern, tiszta, gusztusos és könnyen kezelhető. Formá­ja és feliratai messziről is reklámot csap a közönség­nek. s széo színfoltja- lesz majd a forgalmas térnek. S mivel állandóan sok em­ber sürög-forog a Marx téren, a haszon sem ma­rad el — gondolom a szakemberek ezt is számí­tásba vették, amikor úgy döntöttek, hogy Szegeden állítják fel az automatá­kat. Sajnos, eddig — jóval az ígért időpont után — semmi sem lett az egész­ből. Kár. Azért is kár, mert szá­mokkal és tényekkel bizo­nyított, hogy az automa­ták megkönnyítik a vá­sárlók dolgát. Időt és fá­radtságot takaríthatnak meg. A Figyelő című. gaz­dasáffDolitikai hetilammk­ban közzé tett adatok sze­rint a fejlett ipari orszá­gokban évről évre szapo­rodnak az automata üzle­tek. Az USA-ban a kiske­reskedelmi forgalomnak mintegy 10 százalékát au­tomaták bonyolítják le, de igen' elterjedtek ezek a formák a Szovjetunióban is. Hazánkban jelenleg 600 darab különféle automata szolgálja a kereskedelmet, zömmel pályaudvarokon, s az általuk elért bevétel évente 50—60 millió forint, körülbelül 10 milliós nye­reséggel. A szépséghiba nálunk legfeljebb az, hogy ezeknek a gépeknek az ér­téke meghaladja a 40 mil­lió forintot, tehát nagy a lekötött állóeszközérték. Persze sok minden befo­lyásolja a kereskedelmet: a dohány árusító automa­tákra valóban rá lehet fi­zetni, míg az ételeket áru­sítóra nem, hiszen azt a cikket az állam dotálja. Elképzelhető az idényen­kénti vándoroltatás is: nyáron a partfürdőn, a kempingben, a szabadtéri­nél biztosan „megélnie" akár három automata sor is. ősszel ezeket át lehetne tenni a nagyobb iskolákba, egyetemekre, főiskolákba, színházak, mozik és pálya­udvarok várótermeibe, na­gyobb gyárak, vállalatok csarnokaiba, sőt, amilyen lassan és kínosan rendezik a tarjáni városnegyed ke­reskedelmi és vendéglátó­ipari üzlethálózatát, még ott is jó szolgálatot tenne néhány automata. S hogy nem oly hango­san követeljük az automa­tákat, talán ebbe beleját­szik az „első fecskéknél" szerzett kedvezőtlen ta­pasztalat. De érdemes azt is tudomásul venni, hogy a hazai próbálkozások első gépei már akkor sem vol­tak a legmodernebbek, amikor üzembehelyezték azokat. Ma pedig ne cso­dálkozzunk, ha rosszul működnek az „összebarká­csolt" öreg és fáradt auto­maták. A hozzáértők sze­rint a jelenleg használat­ban levő 600 automatából négyszázat legjobb lenne kiselejtezni, legalább nenri| bosszankodnának a vá­sárlók miattuk, és nem rontanák a különben kitű­nő masinák jó hírét. A szegedi Naevállomáson le­vő presszókávét árusító automatára magam is ha­ragszom. Működik az ren­desen, csak még hígabb kávét mér, mint a presszós lányok. Lehet, hogy vala­hol meglazult a csavar? Mégis, mit lehetne ten­ni, a gyorsabb előrehala­dás érdekében? Sok min­dent rendezni kellene: töb­bek között a kereskedelmet érdekeltté tenni abban, hogv vásároljon automatát. Elképzelhető volna vám­engedmény a tőkésorszá­gokból történő vásárlás­nál. vagy hosszabb lejára­tú hitei a szocialista oia­con beszerzett gépekre Továbbá legalább tízféle automatát kellene sorba állítani, hogy nyereséges legyen az üzemeltetés. S még egvszer hangsúlyoz­zuk. Szegeden is örömmel üdvözölné a nagyközönség a kereskedelmet segítő automata sorokat. hiszen sok időt és fáradtságot ta­karíthatna meg általuk. Visszakanyarodva az írás elejére, és az aoropóra: az Utasellátó Vállalat ha kés­ve ls. odavarázsolhatná a Phllips-automntákat a nagy forgalmú Marx térre. Gazdagh István Tibor múzeumigazgató üd- Nóvák András és Pataki Fe vöaló szavai után Rózsa Bé- renc szegedi festőművészek la, a Szocialista Szövetség — a kiállításon való kiemel­szabadkai választmányának kedő színvonalú szereplésü­ejnöke az eddig megtett kö- kért — a baestopolyai mű­zős utat felelevenítve a ket vésztelepre szóló kéthetes szomszéd város művészeti meghívást kaptak. kapcsolatainak fejlesztéséről A kiállítás megnyitóján magyarul szólott. A kiállítás közreműködött a szabadkai Bela Duránci műveszettörté- Pro Musica kamarakórus, nész szerb nyelvű beszédé- Égető Gabriella vezetésiével, vei nyílt meg. majd Szilágyi A közös tárlat nóvember­Gábor festőművész, a rende- ben a Horváth Mihály utcai ző bizottság tagja átadta a képtárban a szegedi közön­város jutaíonidíját Tóth seg elé kerül. Sz. Z. November 7. és 8-án a sze­gedi színházban a Pécsi Ba­lett együttese vendégszere­pel. 7-én Weiner Leó Ma­gyar babák, Lajtha László Gólyahűség A nyáron sebzett szárnyú gólyát vettek gondozasba a Bács-Kiskun megyei AÚatforgalmi és Húsipari Vállalat kiskunfélegyházi üzemének dolgozói. A golyá hü maradt megmentéihez, nem kelt útra társaival. Szabadon sétái az ijzem kertjében, é! elemszer zesre a húsfeldólgozó üzem mellett nincs gondja. Melegedő helyet is talált, ha hűvös az idő, a kazánházba húzódik. jon i Balett Kötelékek és Sztravinszkij Tavaszünnep, 8-án Bartók Béla három müve szerepei a műsoron: Zene, Concerto és a Csodálatos mandarin. Mind a hat balettet. Éck Im­re rendezte. A főszerepeket Hretus Mária, Stimácz Gab­riella, Tóth Sándor, Herda János, Gallovits Attila és Hetényi János táncolja. Ugyancsak novemberben kerül bemutatásra Révész Gy. István színmijve, a Pél­dául Caius. A öafab szinte a színház teljes prózai együttesét foglalkoztatja. J. L Falvédő üvegfátyol Nem ázik be a fal, ha pa­kútránnyal szigetelik — ál­lapították meg a Szilikátipa­ri Központi Kutató és Ter­vező Intézet szakemberei kí­sérleteik eredenyékénL Az új építőipari alapanyag töké­letesítésének néhány mozza­nata még kidolgozásra vár. de a tervek szerint jövőre megkezdik gyártását a Sajó­szentpéteri Üveggyárban.

Next

/
Thumbnails
Contents