Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 250. szám

VASÁRNAP, 1972. OKTÓBER 22. 5 Befejeződött a bolgár barátsági hét Egy héten át Szeged és Csongrád megye lakosságának élénk érdeklődése kísérte a Bulgária gazdasági, társadalmi. kulturális életének, eredményeinek bemutatását 6zolgáló előadásokat, baráti találkozókat, kiállításokat, egyéb eseményeket. A rendezvénysorozat elérte célját: a bolgár nép életéről tájékoztatott bennünket, elmélyítve ezzel hagyományos barátságunkat. Ezen a héten országuk képviseletében Szeged kedves vendégei voltak Sztoio Sztanoev nagykövet, valamint a bolgár kulturális közoont és a követség munkatársai. Az események, rendezvények egyrészt Bulgária történelmi múltjával, másrészt és főképpen mai eredményeivel ismertették meg az érdeklődőket. Szegeden, a szegedi járás, valamint a megye városaiban, községeiben számtalan előadás hangzott el, kiállítások nyíltak, baráti találkozókon, nagygyűléseken mélyültek kapcsolataink. Szegeden Dimitrov életét és munkásságát mutatta be a Bartók Béla művelődési központ kiállítása, Borisz Nenov festőművész tárlata és az ikonfestészet legszebb darabjait bemutató reprodukciós kiállítás Bulgária képzőművészeti kultúrájáról adott hű képet. Az egyetemen, a fegyveres erők klubjában, gyárakban, művelődési otthonokban elhangzott előadásokon minden réteg és korosztály átfogó ismereteket szerezhetett a baráti nép munkájának eredményeiről. Tegnap, szombaton délelőtt a Hazafias Népfront klubjában megtartott záróünnepségen Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára értékelte a barátsági hét eseményeit. beszámolt eredményeiről és jelentőségéről, Sztoian Radev, a bolgár kulturális központ igazgatója köszönte meg a rendező szervek áldozatos munkáját, s rámutatott arra, hogy a hét eseménysorozata nemcsak a város és a megye lakossága. hanem az itt-tartózkodó bolgár vendégek számára is rendkívül hasznosnak bizonyult. A barátsági hét rendezvénysorozata tegnap, szombaton délben fejeződött be. A Tisza szálló tükörtermében Sztoio Sztanoev nagykövetnek és Sztojan Radevnek, a Bolgár Kulturális Közoont igazgatójának fogadásán többek között megjelent dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács elnöke. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Ozvald Imre, a Szeged városi pártbizottság titkára és Nagy István, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke. Traviafa Verdi operájának bemutatója Hernádi Oszkár felvétele Violetta (Horváth Eszter) és Alfréd (Réti Csaba) kettőse a negyedik felvonásban Emlékezetes siker született pénteken az új évad első operabemutatóján, a Traviata premierjén. A közreműködő színészek szinte megújulva vettek részt a produkcióban. Az egy év után ismét Szegeden fellépő Réti Csaba, mint Alfréd, például feltétlenül elmélyültebbnek, árnyaltabbnak, jelentősebbnek hatott, mint korábban, kifejezésmódja erőteljesebbé, érettebbé vált. Gregor József parányi szerepben lépett ugyan színpadra, de szép hangjának, fölényes biztonságának hatása még a kórusokban, tömegjelenetekben is érvényesült. Az est igazi hőse az opera Violettája, Horváth Eszter volt. A művésznő ideálisan alkalmas erre a szerepre; hangjának szépsége, kulturáltsága, technikai tudása eszményi előfeltétel a szerep megformálásához. Alakítása egyszerűen, de nem sematikusan koncentrált a lényegre. Horvátn Eszter — jól megérezve feladatának lényegét — arra törekedett, hogy egy tragikus sorsú, fiatál és szerelmes nő alakját tegye élővé, akit éppen akkor győz le a betegség, amikor szerelme beteljesedése elől elhárulnak az akadályok. Ez Violetta alakjának lényege, ezt írta meg Verdi. A társadalmi háttér, a kirekesztettség állapota, amely egyébként magától értetődőleg nem hanyagolható el ebben az operában — helyesen és szerencsésen — háttér maradt Horváth Eszter alakításában. Egyébként éppúgy, mint az egész előadásban, Horváth Zoltán rendezése a hagyományoktól nem eltérve friss, modern szellemben és dekoratív hatással vitte színre Verdi dalművét, jó partnert találva a vezénylő Szalatsy Istvánban, aki partitúra nélkül dirigálta az előadást. A többi közreműködő közül kiemeljük Gyimesi Kálmán aggódó Germontját és Turján Vilma friss Flóráját. A dekoratív táncokat Baróthy Zoltánné, s a főképpen színhatásokból álló díszleteket Sándor Lajos tervezte. ö. L. Jubileumi díszünnepség a színházban 75 éves a Tömörkény gimnázium A fennállásának 75. esztendejére emlékező Tömörkény gimnázium jubileumi ünnepségsorozatának fő eseményére a Nemzeti Színházban rendezett dísz ünnepélyre tegnap, szombaton délelőtt került sor. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője, dr .Ozvald Imre, a városi pártbizottság titkára, Szögi Béla, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese és Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese is. A jubileumi díszünnepség elnöksége Az iskola betöltötte hivatását A jubileumi díszünnepélyt Nádas László, az iskola pártszervezetének titkára nyitotta meg, majd dr. Diós József igazgató mondott ünnepi beszédet. — Azt az iskolát köszöntjük most — mondotta bevezetőül —, amely 1897. szeptember elsején nyitotta meg kapuit és két világháború viharait kiállva szilárd bástyája maradt a közművelődésnek, és többször megújulva töretlenül töltötte be hivatását, az új nemzedék nevelését, s mindig az emberiességet, a humánumot, a szellem uralmát hirdette. Az öreg iskolát külsőleg megviselte a 75 esztendő, de szellemében, hagyományaiban friss és fiatal maradt. — Az alapítókat, a város közönségét és vezetőségét az az elgondolás vezette annakidején, hogy olyan iskolát létesítsenek, amelynek növendékei magasabb általános műveltséget szereznek, s ebből, mint alapból, határozott világnézetű, hazájukat szerető és hivatásukat betölteni tudó emberekké válnak. Ezt a feladatot az iskola az elmúlt 75 év alatt igyekezett hiánytalanul teljesíteni. A célkitűzés ma is érvényes, ha tartalmában és megvalósításában, az oktatás és nevelés értelmezésében történt is változás; mint tudjuk, az eszmények más formát öltöttek. — Az iskola már alapításakor a haladó gondolatok és eszmények szolgálata mellett kötelezte el magát. Az iskola első vezetői határozottan leszögezték, hogy az ifjúságnak nem ismeretekkel való túlterhelését és a tanítási anyag rideg számonkérését tekintik feladatuknak, hanem arra törekszenek, hogy a növendékeket öntevékenységre szoktassák. Ezek az elgondolások ma is megszívlelendő oktatási és nevelési feladatokat tartalmaznak. De ez a szemlélet az iskola egész történetén végigvonul, akkor is, amikor a város és az iskola vezetősége a felsőbb leányiskolát gimnáziummá fejleszti. — A felszabadulás óta az iskola töretlenül és határozottan a haladás szolgálatában áll. A Tömörkény gimnáziumban szerveztek meg iskolarendszerünk új típusait, a zenei gimnáziumot, a művészeti szakközépiskolát és az egészségügyi szakközépiskolát. A legutóbbi esztendőkben a modern oktatási módszerek, az audio-vizuális eszközök alkalmazása, a programozott oktatás kikísérletezésében és megvalósításában végzett az iskola nagyjelentőségű elméleti és gyakorlati munkát. Ismertetve az új rendszerű képzés legfontosabb eredményeit, a jubiláló iskola igazgatója a továbbiakban egyebek közt hangsúlyozta: a követelményrendszer a tanulás és a fegyelem tekintetében mindig igen magas volt. Ezt a jövőben is követendő és megvalósítandó feladatunknak tekintjük, hiszen ennek köszönhető, hogy tanítványaink jelentős ismeretanyag birtokában, mindig a kor színvonalán álló szellemi és erkölcsi javakkal felvértezve hagyták el a padokat. Foglalkozva az iskola történetének néhány más fontos tapasztalatával, a feladatokat ismertetve a gimnázium igazgatója a többi között kimelte, hogy a gazdag hagyományok szellemében a jövőben arra törekszenek, hogy a szocialista embert jellemző értelmi, érzelmi, erkölcsi és esztétikai képességeket és készségeket fejlesszék ki tanítványaikban, felkeltsék bennük az általános műveltség megszerzése iránti vágyat, s kimunkálják növendékeikben a materialista világnézetet. Olyan embereket akarunk neveni — mondotta —, akik magukévá teszik társadalmunk célkitűzéseit, és szorgalmasan, becsülettel dolgoznak ezért a társadalomért. Az ünnepi beszéd elhangzása után Hantos Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság és tanács nevében köszöntötte a jubiláló iskolát és átadta az Elnöki Tanács és a Művelődésügyi Minisztérium kitüntetéseit. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta dr. Diós József, az Oktatásügy Kiváló Dolgozója címmel tüntették ki dr. Mihálka Györgyné tanárt, a Művelődésügyi Minisztérium Dicsérő Oklevelét Török Imréné tanár kapta. Ezután további köszöntések következtek. A városi tanács nevében Kovács József a művelődésügyi osztály vezetője szólalt fel, a város középiskoláinak üdvözletét dr. Bánfalvi József, a Radnóti gimnázium igazgatója tolmácsolta, a volt növendékek nevében Boló Ilona, a városi KISZ-bizottság titkára, a Szülői Munkaközösség képviseletében dr. Korkes László, a tanulóifjúság nevében pedig Ádám Edit köszöntötte az iskolát. Ezt követően a szegedi közép- és általános iskolák tanulóinak képviselői emlékszalagot helyeztek el a Tömörkény gimnázium zászlaján, majd Nádas László felolvasta Ilku Pál művelődésügyi miniszternek az iskolához intézett levelét és dr. Gosztonyi János miniszterhelyettes meleg hangú táviratát A volt növendékek művészi műsora A díszünnepély után ünnepi műsor következett, amelyet — az iskola énekkarának fellépése után — a Tömörkény gimnázium volt növendékei adtak. Fellépett a műsorban Csanki Emília fuvolaművész, Baranyai László zongoraművész, valamint kiemelkedő sikerrel Gyimesi László zongoraművész és Onczay Csaba gordonkaművész. Közreműködött a szegedi "szimfonikusok zenekara Vaszy Viktor vezényletével. A művészi műsorban a legnagyobb sikert a megrendítő hatással fellépő Mezey Mária aratta. A művésznő, aki orvosai tanácsára három esztendővel ezelőtt végleg visszavonult a színpadtól, és azóta nem lépett közönség elé, a gimnázium kérésének eleget téve, vállalta a fellépést a jubileumi ünnepségen. S nemcsak verseket mondott — Petőfi Szülőföldemen, Juhász Gyula Testamentum és József Attila Tél című verse szerepelt műsorában —, hanem láthatólag erősen küzdve meghatottságával, elmondta a közönségnek azt is, hogy a Tömörkény gimnázium volt annak idején a starthelye, hiszen nyolc év alatt, amíg az iskola diákja volt, nem műit el ünnepség anélkül, hogy ne szavalt volna a tornaterem dobogóján. A kiváló művésznő beszélt a versekről és a költőkről, Juhász Gyuláról, akit nagyon jól Ismert és a költő édesanyjáról, akit nagyon szeretett. A mélyen átélt drámai hatású előadás után a közönség percekig forrón ünnepelte a művésznőt. Délután a gimnázium épületében folytatódtak a jubileumi ünnepségek. Dr. Diós József az ötven esztendővel ezelőtt érettségizetteknek emléklapokat adott át, majd a volt növendékek találkozójára került sor, s később az iskola tanulói beszélgettek a volt diákokkal az elmúlt évek ifjúsági szervezeti életéről. Képzőművészeti kiállítás „Hideg" műszakok a határban Az elmúlt hét a „hideg műszakok" hete volt a határban : a mezőgazdasági dolgozók reggelenként nulla fok körüli hőmérséklet mellett kezdték a munkát, és napközben is csak öt-tíz fokig melegedett fel a levegő. A szokatlanul hűvös őszi időjárás — az utóbbi évek legzordabb októbere — sem fogta azonban vissza a szántás-vetés és a betakarítás lendületét. Sajnos, szombaton megint közbeszólt az eső. Csongrád megyében a gyakori esőzések miatt számottevő az elmaradás a kukorica betakarításában, valamint a búza vetésében. Éppen ezért a gépek zömét erre a két munkára összpontosították. A szombati esőzés ismét gondokat okoz a mély fekvésű Tisza menti feketeföldeken, ahol gyakran két összekapcsolt traktorral kénytelenek kivontatni a leszedett terménnyel megrakott szállítójárműveket. A Maros menti gazdaságokat a folyó áradása arra késztette, hogy először az árterületi földekről takarítsák be és szállítsák el a termést. Pátzay Pál kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész, a Képzőművészeti Főiskola tanára nyitotta meg a Tömörkény Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola egyik legrangosabb jubileumi rendezvényét, azt a képzőművészeti kiállítást, melyen az iskola tanulóinak és művésztanárainak alkotásai láthatók. A Bartók Béla Művelődési Központban rendezett tárlat a tagozat hallgatóinak legsikerültebb alkotásait mutatja be, felvillantva azt a sokszínűséget is, mely jellemzi az iskolában folyó munkát. Láthatunk tanulmányrajzokat, melyek biztos formakészségről és technikai ismeretekről tanúskodnak, plakátokat, melyek ötletességükkel és szellemességükkel hívják fel magukra a figyelmet, épületdiszeket, melyeket szívesen látnánk modern épületeinken is, kerámiákat, amelyek anyagszerűségükön túl tiszta formáikkal, szép színeikkel a kiállítás legvonzóbb darabjai. Az iskola művésztanárai is bemutatnak egy-egy alkotást, és ezen különféle műfajú-stílusú műveket az általuk készített tanulmányrajzok fogják egységbe. A tárlat önmagáért beszéL Megmutatja, hogy a tanulóknak van kiktől tanulni, s azt is, hogy élnek lehetőségeikkel. Ma délelőtt tanári hangversenyt rendeznek a zeneművészeti tagozat hangversenytermében, majd az esti iskolabállal ér véget a jubileumi ünnepségsorozat.