Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-03 / 233. szám

REDD. 1972. OKTÓBER 3. 3 Megkezdődött a múzeumi hónap Dózsa emléktáblát avattak Szegeden - Kiállítás a nagy parasztháborúról Somogyi Károly né felvétele Az emléktábla avatása Vezetni csak szerényen, szépen • • Fehér gyolcsban, setét éf- vári szobrászművész alkotása mesi élet pompáját, köztük ben / Ezerötszáztizennégy- fogadja a szegedi Móra Fe- Bakócz érsek címerét és szebcn 7 A kakas cnn harmad- renc Múzeum kupolacsarno- mélyes tárgyait. Egymás oen / A kakas epp harmad kában rendezett Dózsa mellett állították ki Dózsa szor szolt, / Dózsa feje Sze- György-emlékkiállítás látó- katonáinak kiegyenesített geden volt — ezt a Juhász gatóit. A kiállítást, s ezzel kaszáit és a nemesi seregek Gyula-idézetet vésték arra a együtt az idei, tizenegyedik harcosainak remekbeszabott márványtáblára, melyet a múzeumi hónap megyei ren- fegyverzetét. A kiállítás beDózsa-évfordulóra emlékezve dezvénysorozatát vasárnap mutatja Dózsa szellemének vasárnap délelőtt leplezett le délben Hantos Mihály. a továbbélését, a panasztháboPapp Gyula, a városi tanács Csongrád megyei tanács el- rú hatását a későbbi korokelnökhelyettese. Ünnepi be- nökhelyeltese nyitotta meg. ra. szédében Dózsa György tör- Hantos Mihály beszédében MHMIHH^HIHIHaHalBBaHH ténelmi példájára, forradal- többek között Dózsa alakjámi hagyományának ápolásé- ról és a múzeumi hónap jem figyelmeztetett. lentőségéről szólt, majd fciA Dózsa György út 6. tüntetéseket nyújtott át a szám alatti ház falán levő múzeumi munkában élen jáemléktábla avatásán megje- róknak. Szocialista Kultúráért lent Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese és Forgó Pál, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese is. Az avató ünnepségen közreműködött Kovács János Jászaidíjas művész, a Szegedi Nemzeti Színház tagja, aki Juhász Gyula Dózsa feje című versét mondta el, valamint a szegedi munkáskókitüntetést kapott dr. Varga Béláné, Palotás Klára, a múzeum társadalmi munkatársa. Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesült Saliga László, a Móra Ferenc Múzeum restaurátora, Miniszteri dicséretben pedig Zöldy Pál nyugdíjas, néprajzi gyűjtő. A Nemzeti Múzeum anyagából rendezett kiállítás a rus, Mihálka György vezeté- XV—XVI. század fordulósével. Ag ünnepség végén az iának magyar valóságéit muIfjú Gárda egyenruhás tag- tátja be dokumentumok, tarjai koszorút helyeztek el az OVi emlékek, metszetek, ioemléktáblánál. tök segítségével. Egymás * mellett láthatjuk a paraszti Szervatiusz Tibor kolozs- munkaeszközöket és a főneA

hol emberek élnek- ben, intézheti kifogástalanul korábban egy másik munmunkálkodnak, néha a vállalat pénzügyeit, de ha kahclyen is évekig dolgozott gúnyos megjegyzés képtelen az emberekkel szót együtt jóval alacsonyabb hallható a főnökre: „Megár- érteni, ha fennhéjázó, váll- beosztásban, megkérdeztek tott ennek is a magaslati le- veregető, vagy netán gorom- tőle: „Tudnál-e időt szaktavegő." S akit így ítél meg az ba velük szemben, úgy ni egy kis baráti diskurzusáltalában tárgyilagos közvé- előbb-utóbb zsákutcába ke- ra?" Már invitálta volna is lemény, az sajnos, túlzás nél- rül. őket az irodájába azzal a kül elkönyvelhető beképzelt, Félreértés ne essék, ő a széles gesztussal, hogy neki hatalmaskodó vezetőnek, aki leggondosabb mérlegelés mindig van ideje régi barámár észre sem veszi egykori alapján sem tartja magát sí- tai számára. Kérték, ne _ az „melós" társait, s csak az ma modorú főnöknek. Azt irodában, hanem egyikőjük úgynevezett felsőbbség ke- mondja, vannak körülötte lakásán üljenek le alkalmas gyeit keresi. Az ilyeneknek, húszan-harmincan olyanok, időben. Beleegyezett. Volt ha nem is a napjaik, de az akiket már régóta ismer, hi- egy kis itóka, szívták egyéveik bizonyosan meg van- szen ambíciójuk és hozzáér- más után a cigarettát, és nak számlálva az igazgatói tésük szintén vastagon hoz- mosták a főnökük fejét. Az székben, mert a fejlődő-szé- zájárult az üzem országos jó egésznek az volt a summázalesedő demokratizmus foko- híréhez. Velük barátként vi- ta: „Megváltoztál Ali, anélzatosan elveszi tőlük a le- selkedik: ha valami hibát kül, hogy észrevetted volna, vegőt. A jövő azoké a tiszt- vétenek, keresetlen szavak- Lassan már neked sem száségviselőké, akik magasabb kai „beolvas" nekik. De az mit úgy a melós, mint a beosztásban is hűek marad- indulat ezzel rögtön ki is többi begőzölt, kiemelt kánad régi önmagukhoz. Igen hifii belőle, másnap alig em- dernek." Tudta, hogy erre sok ilyen kommunistával ta- lékszik az esetre. És akiket megy ki a játék és cseppet lálkozik az újságíró, s Ha- „lebarnított?" Azoknak sem sem haragudott. „Nézzétek, Ián nem haszontalan dolog, jut eszébe megsértődni, mert gyerekek — mondta fejét ha közülük ezúttal egynek a tisztában vannak hirtelen, de lógatva — én tudom, hogy magatartásáról, gondolkodás- jóindulatú természetével, nem változtam meg egyáltamódjáról rövid vázlatot ké- Legfeljebb a szóvátett hiba Ián, hiszen a bőrömből aligszítünk. Az illető nem elhárítása után megjegyzik ha tudnék kibújni. A körül„bennszülött", az .ország má- neki: „Tegnap kissé ideges mények azonban kétségkívül sik részéből jött Szegedre, s voltál, főnök." És ő csende- megváltoztak, sokkal több néhány éve egy rohamosan sen elismeri, hogy a kelleté- most a bajom, kevesebb az fejlődő nagyüzem élén áll. nél csakugyan jobban föl- időm. Mindig vannak náSzakmáját jól értő, tevé- ment benne a pumpa, s el- lam, örökké szól a telefon, keny közéleti férfi, akit kis- nézést kér érte. „Semmi az intézni kell ezt, azt, s musé mackós járásáról, közvet- egész — mondják — el van száj ellenőrizni is néha. Légién modoráról több ezren is- intézve." Hangsúlyozza, ezek alább ti ne legyetek velem mernek a városban. az emberek barátai is, akik igazságtalanok, néha úgyis Ezúttal nem a vezetés sok természetesnek veszik az ő olyan nehéz napokat fogok egyéb fontos követelményé- modorát akkor le- ki, hogy roskadok össze, mi. , , podnének meg, ha hirtelen kor este hazaerek. Mondjaroi, nanem csupán a beosz- megváltozna és finomkodni tok el, hogy a csudában képtottjaihoz való viszonyról kezdene velük. Eléggé el- zelitek, ti miképpen csinálbeszélt. Szerinte ez rendkívül terjedt a köztudatban, hogy nátok?" És a jó öreg szakik fontos. Lehet valaki kiváló amikor egy főnök egyik nap- — ha nem is tudtak megválik k • f . rol a másikra „Kovács elv- to módszereket ajanlani — szakember, erthet ar terve- társnak" szólítja azt. akivel számos megszívlelendő tá-^ zéshez, jól kiismerheti ma- pertu volt a viszonya, akkor nácsot adtak barátjuknak, gát a termelés, a beszerzés, azzal valami nincs rendben. Lehet, hogy az ilyen baráaz értékesítés szövevényei- Neki még nem kellett ilyen toktól tanulta meg például t tartózkodó magatartáshoz fo- azt is, hogyan kell megislyamodnia figyelmeztetés- merni akár a legeldugottabb Moszkvába utazott az MSZBT küldöttsége A Szovjetunió megalaku- vei és az egész haladó emlásának 50. évfordulója tisz- beriséggel együtt személyeteletére Moszkvában október sen köszönthetjük majd a 3—5. között nemzetközi kon- jubileumi évforduló jegyéferenciát rendez a Szovjet ben kedden összeülő konfeBaráti Társaságok szövelsé- renciát. Mindjárt az első nage. A történelmi évforduló- pon kap szót a magyar külról megemlékező tanácsko- döttség is. Az MSZBT milzásra *— amelyen több mint liós táborának nevében üd70 ország baráti társasága vözöljük majd a Szovjetunióvesz részt — hétfőn elutazott ban élő. a kommunista táraz MSZBT országos elnök- sadalmat építő nemzetek és ségének háromtagú delegá- népek egységének, barátciója. Nagy Mária főtitkár, ságának és testvériségének a küldöttség vezetője a Fe- nagy ünnepét. Megemlékerihegyi repülőtéren egyebek zünk Magyarország és, a között megállapította; Szovjetunió történelmi kap— Nagy örömmel teszünk csolatairól, s azokról a bőeleget a meghívásnak — vülő, mind szorosabbra fomondotta. — Népeink őszin- nódó baráti szálakról, amete, testvéri barátságából adó- lyek népeinket egymáshoz dóan, a Szovjetunió népei- fűzik. (MTI) val, s hogy ezekből olyan mennyiséget zúdít a tanulókra, amely már szinte nem is rendezhető. Tudjuk, mindez igaz. A sok adat és tény, amely a ta nulókra nehezedik,, a maga megemészthetetlen tömegével zűrzavart és káoszt teremt, létrehozza a túlterhelés régóta kárhoztatott jelenségét. Félő azoniban, hogy ezekből a vitákból néhányan azt értik majd ki, hogy adatok, tények megtanulására most már egyáltalán nincs szükség. Félő, hogy — mint mondani szokták — a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntjük. Félő, hogy a változás és folyamatosság egységéből sokan csak a változásra ügyelnek majd, arra gondolva, hogy elsősorban azt kívánja tőlük az oktatáspolitika. S ez az aggodalom nem valami élettől elszakadt spekuláció, nagyon is létező, eleven valami. Lezajlott már odyaíi érettségi ebben az országban, ahol például történelemből egyetlen évszámot sem kellett a jelölteknek megtanulniok. íme, itt a szélsőség, a véglet, amelytől óvakodni kell. Azt képzelni, hogy az adatok, tények megtanulása már eleve szemben áll a gondolkodásra neveléssel egész egyszerűen pedagógiai, lélekta ni és didaktikai képtelenség. Igaz. nálunk kialakult és eléggé el is ter jedt egy meglehetősen torz vélekedés a gondolkodásról. Sokan azt hiszik és azt mondják, a gondolkodás nem más, mint kérdésfeltevés. Az tud gondolkodni, aki képes „a kérdések helyes feltevésére". Ez azonban nem maga a .gondolkodás, csak a gondolkodás kezdte, nyitánya, expozíciója. A gondolkodás: megoldás. Nagyon tanulságos lenne annak elemzése, miért terjedt el nálunk ez az értelmezés, Nincs-e ez a vélekedés összefüggésben azzal, hogy a társadalmi és gazdasági élet sók más területén sem törekszünk teljes erőből a „megoldásra", vagyis az értékes végeredményre, a hibátlan produktumra Jobbára ott is megelégszünk a „kérdésfeltevéssel". Érdekes lenne ez az elemzés, de messzire vezetne. Most annyit szögezzünk csak le. hogy az iskolában sem szabad megelégednünk a gondolkodásnak ezzel a modelljével. Hibátlan végeredményre törekedjünk: ez a legfontosabb. De hogyan lehet ehhez eljutni a tények Jsmerete nélkül? Nem lehet eljutni. Kérdezgetni még úgy-ahogy lehet. De valamit megoldnai. aligha. Márpedig az egész iskolai oktatásnak, nevelésnek az a legfőbb célja, hogy a szocializmus számára olyan embereket képezzen, akik majdan, későbbi munkahelyükön alkalmasak lesznek, nem a „kérdések feltevésére", hanem a tényleges, teremtő, produktív munkára, vagy másképpen szólva, a „megoldásra". A gondolkodás végül is nem más. mint kapcsolatteremtés. Amikor gondolkodom, lényegében nem csinálok mást, mint kapcsolatot keresek egymáshoz közelebb vagy távolabb álló tények között. Ha nincsenek adataim, gondolkodni is képtelen vagyok, mert nem tudok kapcsolatokat teremteni. Ebből azonban nemcsak, az következik, hogy adatókra szükség van, hanem az is, hogy ezeknek a tényeknek, adatoknak szilárdan kell állniuk. Ugráló, a helyét minduntalan változtató célpontot nyilvánvalóan nehezebb eltalálni, mint egy mozdulatlan tárgyat; valahol így van ez a gondolkodással is. Dózsa György parasztháborújáról nemcsak akkor nem tudok gondolkodni, ha fogalmam sincs róla, mi történt Magyarországon 1514-ben, de akkor sem, ha az ismereteim bizonytalanok, ha semmiben sem vagyok biztos. Egyáltalán nem arról van tehát szó, hogy eddig adatokat tanítottunk, most meg majd gondolkodni tanítunk. A változtatás és a folyamatosság egyensúlyát kell megteremtenünk ebben is. Tanítsuk meg a legfontosabb tudnivalókat, adatokat. De ne öncélúan. Az adatokat használjuk is valamire: gondolkodjunk és gondolkodhassunk a segítségükkel. Ökrös László képpen sem. munkahelyen dolgozók ügyét-baját. Legtöbbjükkel T

ermeszetesen, akiket ugyanis képtelen személyekevésbé ismer az sen találkozni, oly kevés az üzenr sok száz dolgo- idő, s különben is köztük és zója közül, azokkal udvaria- ő közötte még legalább hásan, korrektül érintkezik, s rom alacsonyabb beosztású ^tb^^rlSKfÜStÖ1Agn^ f6nök ügyködik. Ezeket az ellene. Legfeljebb a stílusát . ,...,., furcsálják néha. Egy alka- úgynevezett kozepkadereket lommal panaszosokat foga- szokta időnként fölkeresni és dott. Leültette őket, hogy beszéltetni mindenféléről. Ha kezdje el valaki, ő hallgatja. jól választja ki a szen,élyeMégsem így történt. Amikor , , . , , észrevette, hogy az illető ket'. akkor mindent megtud, Ádámnál-Évánál kezdte, köz- amit csak akar, mert nembevágott: „Csak a lénye- csak arról mesélnek, ami get tovaris, a körítés marad- föltehetően kedves a nagyhat." És aztan következtek a ... ,..,, , . többiek ugyanígy, s három- fonok fulenek, hanem azt is negyed óra alatt kiszedte be- elmondják kendőzetlenül, milőlük, hogy mi fáj tulajdon- minden akadályozza a terképpen. Később mások révén melés folyamatát. visszahallotta ennek a tár- , .. .. , , .. a zzai nemigen torodik, saSagnak a velemenyet: „Az öreg nem bírja a szövegelést, hogy népszerű legyen. Egyszer valamelyik de amit kértünk, elintézte." beosztottja meghívta a lakáJ61 tudja, hogy a közfi- sára, ahol vendégként meggyelem fókuszában él, még- ivott négy pohár bort és sem foglalkozik azzal, kivel megevett fél kilónyi csereszmilyen tónusban kell beszél- nyét. Később ez az ember ni. Működik benne a reflex, azzal fordult hozzá, segítsen ami — úgymond — szabá- neki' elintézni egy nem egélyozza a szükséges különbségtételt. Mégis megtörténik, hogy „elengedi magát", s nem a szokott módon reagál környezetének jelzéseire. szen tiszta ügyet. Megtagadta, mire a „szíves vendéglátó" azonnal fölhányta neki azt, amivel megkínálta. Ebből az esetből is levonta Ha például fáradtabb, vagy magának a tanulságot: „A sok probléma összegyűlik különböző dolgok nem kevenála, akkor el-elszalajt fon- rendők össze. És aki korpa tos dolgokat a füle mellett, közé keveredik..." Többen azok közül, akikkel F. Nagy István iva rosi-fa rcvsí 3 illése Tegnap, hétfőn ülést tar- sága egészségügyi és kultutott a városi—járási népi el- rális helyzetével foglalkozó lenőrzési bizottság. Az ülé- vizsgálat anyaga, sen megvitatták az 1973 elsp Megvitatta a bizottság a félévi munkatervüket. Meg- járásban magántulajdonban vitatták a Kossuth Halászati levő erő- és munkagépek Termelőszövetkezetben vég- vizsgálatáról készített jelenzett vizsgálat eredményét, tést is. Mivel az időközben Ezen kívül még több vizs- kiadott miniszteri rendelet gálát anyaga is szerepelt az korlátozta az erő- es munülés napirendjén. Többek kagépek magántulajdonát, a közt, a szegedi autóbuszköz- bizottság úgy határozott, lekedéssel, a járási építő- hogy újabb vizsgálatot indít ipari szövetkezettel, a sze- a miniszteri rendelet végregedi járás tanyán élő lakos- hajtásának ellenőrzésére.