Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-03 / 233. szám

4 KEDD, Iim. OKTÓBER 3. Város a jódtavon Archaneelsk, a fehér-ten­geri kikötőváros alatt hatal­mas föld alatti tavat fedez­tek fel, amely akkora, mint két megye, s színültig tele van jóddal. A tó mindössze száz méternyire fekszik a felszín alatt, s jódtartalma olyan nagy, amihez hasujlót Dél-Amerikán kívül sehol sem találtuk eddig. A Jód kitermelése rövide­sen megkezdődhet, mert a tó vizét különösebb nehézség nélkül a Fehér-tengerbe le­het szivattyúzni. Automatikus irányítás egy szibériai szoviiozban A Szovjetunió Tudományos táronként 13 mázsáról 18 Akadémiájának novoszibirsz- mázsára emelkedett. Az új kl intézetében kísérleteket agrotechnlku alkalmazása ré­íolytatnak a tudósok és a termelők tudományos-tech­nikai együttműködési prog­ramjának kidolgozására. Az Intézet egyik kutatócsoport­ja az Iszkltylmszklj szovhoz szakembereivel karöltve egész, sor értékes újítást dol­gozott kl. Folyik a szibériai vén növekedett a burgonya és a zöldségfélék termésho­zama is. A közös program igen fon­tos újításaként az Iszkl­tylmszklj szovhoz éttér az automatikus irányítási rend­szerre. A szükséges irányí­tástechnikai és programozó természeti viszonyai között a szakembereket a helyi lsko­mugas terméshozamú kuko- Iák képzik kl. Az automuti­ricit- és búzufajták elterjesz- kus rendszer bevezetése le­tése, amelyeket az akadémia hetővé teszi, hogy a gazda­kutató laboratóriumának nö­vénynemesítői tenyésztettek ki. A kísérletek eredménye­képpen ebben a szovhozbun a szemestermés átlaga hek­ság újabb munkaerők bevo­nása nélkül jelentősen' meg­növelje zöldség-, burgonya-, hús- és tejtermelését. Az albérleti díjról Nemrég került Szegedre M. J. olvasónk, aki arról kér tá­jékoztatást, hogy az új lakás­rendelkezések szerint meny­nyi lehet a legmagasabb al­bérleti díj? Az albérleti szerződés alap­ján az albérlő a lakás vala­mely lakóhelyiségét kizáró­lagos jelleggel, míg a lakás egyéb helyiségeit (főzőhelyi­ség, előszoba, fürdőszoba, WC stb.) pedig más, a lakásban lakó személyekkel együtt kö­zösen jogosult használni. A főbérlő az albérlő részére e szolgáltatások mellett még egyéb szolgáltatást Is nyújt­hat Az albérleti díj ezért a jogviszony természetének magfelelően úgynevezett alapdíjból, a bútor és az havonta legfeljebb száz fo­ágynemű használatáért járó rint számítható fel. Ha pe­díjból, valamint az albérlő dig ágyneműt nem használ, részére nyújtott szolgáltatá­sok (villany, gáz, takarítás, fűtés stb.) tényleges költsé­geiből tevődik össze. A havi alapdíj legfeljebb a kizáró­lagosan használt helyiségre Jutó lakbérhányad három­szorosa lehet. (Például: az albérlő által kizárólagosan használt szoba alapterülete huszonöt négyzetméter, a lakbér 6 forint, o helyiség al­bérletének felső hutára 35x6 forint x3 = 430 forint.) Ha a helyiséget albérlőtársak akkor bútörhasználat cimén havonta 75 forintot lehet fel­számítani. Az ágyneműhasz­nálat díja a mosás költsé­geit is magába foglalja. Ha a főbérlő és az albérlő az albérleti díjban termé­szetbeni szolgáltatásokban állapodtak meg, e megálla­podás csak akkor érvényes, ha azt írásban kötötték, és abban meghatározták a ter­mészetbeni szolgáltatások el­lenértékét. A természetbeni szolgáltatások ellenértéke használják, akkor az alapdí- sem lehet magasabb, mint jat meg kell osztani közöt- egyébként megállapítható al tük. Bútor- és ágyneműhusz- bérleti díj. nálatért személyenként és Dr. V. M. L KEKL'LET tMutKHSK! bnjci-L Miklós ós Bucssi Margit, aankiuirul Suu­uor ot» Varga Jiuiu, r«b«r Kai­un US Csóró Gizella, Puma István ós Lovasul Er/sóuet, kólói Mibály ós Bukó Mária, k'oóor János ós Kiss Ibolya. Tiufc Sitid .ir éti Tóth Zsuzsán­ak, Mudurösz János ós Nyuri Piroska, Sípos György ós Fulvia Murait, Acs-santa istván és Mik­lós Máris, Vortls István es Mu­c.si Voru.iMu. lakács Lástlo ós Boris Ilona, vigh László ós rugóddá Rozilt.l, Dtvlki József «» Terhes A.m.i, uál György ka Tibsrcs Juliánná, Kiss Endre os Fupp Hona .lüiussusot k'J­tóttvk. ksiiiolós: Zsdort Ji.ionnak ós V.uas Julisniia Mériunuk Ju­cit. Bzcmyogh Jánosnak ós MugymihA'y ütbeUimak János Fsrone, Tóth Menyhértnek ós btivsnya Julianninak Marimul Eva, Ocskó Lajosnak ós Juha-i Víkvónunak Gábor Lajos, Bagó KndoJfnuk ós Kiss Orsolyának Rudolf ZsoU Boós Ferencnek ó» Borbolt Teréznek Mónika, ilr. Gicmbos Jo,sóinak ós Kádat Ju­liannának CamJ.s, Pspp . Lalos­nak es Hus/ka Ptrukának Ti­bor, Femani Józsefnek •*» La­dányi Ilonának Gábor, Sárközi Andrásnak és Kudásv. Évának Erika Mónika. Aszulal Séndor­nuk ós Balogh Zsuzsannának Sándor, Aszalni sándornuk és Bliiosh Zsuzsannának Anett, rkicsi Istvánnak és Kas/ián Ka­Uoinnuk Andrea ttva. simhero/. Mihálynak és Háta Eitesébetnek Ilona, Erdélyi Ferencnek es Se­regi Irénnek Mónika. Erdélyi Fertőnek és Seregi Irénnek Zsuzsanna, Simon Károlynak és Magvarfalvi ibolyának Sva ibo­lya, Kiss GiJosnuk es Izsák Ju­liannának Ágnes, Téglás Mihály­nak óh Paragl Siasábetíiok Zsolt. Antal fl Zoltánnak es Terhes Editnek Edit, Zátnbó Bénbornsk ós Ludáryl Ilonának Róbert. Rí»óz Jánosnak és Pus­kás Máriának Zsolt János, Fnr­Í n Zoltánnak ós Varga Ilonának yiingyl, Dóezl Ferencnek és Szabó Briscbetnek Ibolya, Buci a Imrének ós Paup Piroskának Gyula, Polyák Jówefnek es Nagy Erz-iábetnek Zsuzsanna, dr- Kluhonti Attilának és dr. Kovács Zsuzsannának Attila Ró­lunk, Fezdá'i Lászlónak és Ber­nát Irénnalc Attila, Hermnth Ist­vánnak ós Vörös Tertl'.lúnuk Gábor, Gombos Mihálynak ós Farkas Mártánk Gabriella Ju­cit. Huszár Já,':.)i'iek és Ue­r.tflek-Káplár Saroltának Zsolt, Fgrkas ntyánnak és Vnloiiii II'i­nönak Attü i, tt< ka Andrisnak es Uozókl Máriának Andin.,. To­ri. r Jánosnak és Flnta Irénnek Antko, Tlmar Pálnak és Úrban Ilonának Miklós Rollert. Mol­nár Mánd.iruk es Kovács Ve­ronikának Tímea, Mártonon! Jo­nínc-k ós Hereit ig Márlanak Je­nő András. Póplty Ferenonok ós Vass Annának Csaba István. Btivsnvs fi'.vá.inak es Dudás Er­zsébetnek Tibor István, Tóth Mátyásnak ás Molnár JuUan­niiituk gva nevd gyermekulr ssiilatett. Hslslczás: Magyar Dezsői ié Nagy Rozália, aercsov János, Molnár Eszter, ksögt János, Tss­náót Jáizscíne Kátal Mária, Re­dimezkt József, ilooibkőtó János­hó Pallagi Erzsébat. Baldá Jo­Anyakönyvi hírek Czékuá Lengyei foth zsaf, Lakatos István Kálmán, Varga László, _ í'trencnó Tezsia Julianna Iiászló meg.iaU. • JL KEttÜLET Házassági Belálgzki RedlvoJ ég Király Eifcaébot, Kom.uU End­re óg 1 Ludányl Olga Gizella. Mészáros Sándor és Lahoikai Olga Edit, Dornány János ós Loky Zsófia Julianna, Terhes LÍ'Siíló ós Bakos .Magdolna, Mol­nár Gábor én Lengyel Ágnes Irén, Dunni József es Párkányt Kittalln, MUtllán Ferjnc és Ma­gyar Teréz házasságot kötettek. MslÉlozást Kocsis Lajos, Muwi Ferenc, Uilog sandorné Nagy Mária, Reiti.t Lajos maghalt. III. KERÜLET Házasság: Füri Sándor Károly és Kollárlk Eszter, Herczag Gás­pár Gábor és Horváth Mária, Beko Józsii Imre és Schüszler íren házasságot kötöttek­Születés: Farkas Sándornak és szabó Ilonáink Andrea Ertlcii, Kormányos Antalnak és Hajnal Mártanak Antal, davenya li­noriiak ós Vitát Teréziának Csaba János, Tanács Vince Ist­vánnak és Bacsa Katalinnak Ka­talin, Mészárol Imrének és Ko­csis Ilonának Gyöngyi, Beró Zsigmond Utvánnnk es dr. Csa­la Editnek Anita, Bicsók Kál­mán Sándornak es Tajti Má­riának TU.tdó, Andula András­nak és Mészáros írén Olgának András, Császár János István­nak és IJJvárl Murgltnak Mó­nik.'), Polyák Istvánnak és Kis­Márit.mk Tibor Tamás, (tkl Jánosnak es Négvökrü mának Erlki, Stötzer Péter­hek w aivál Hildának Andrea Mária. Kakuszi István Mélának és Locskal Piroskának János István. Téi'ás Lajosnak é» Forczek Mariának Levente La­jos. Vass András Jánosnak és Börcsök Rotálta Máriának And­ris, Fak,'is Józioiuek ós Hu­nyorai Hong Erzsébetnek Andor Jézief, Szabi Lászlónak ós Ne­r.tcs-Nauv Máriának Mónika ne­vű gyermekük sktlletett. Halálozás: Virág Jínos.MS Stnn­csé Ilons, Kovács György. Gut­l)lrl'?r Pílné Hatvani Julian­na. Freyburger Benjáminná Gál Rozália, Vnrró Jakiibnó Bodó Eva, Hodárs András, Komlós: Ar.drásné Gulloskn Etelka, Rácz Mária, Tokodl Györgyné Nagy Vilma. Csapó Imre, Börcsök I erencné Bóka Rozália, Balogh Kándor meghalt. A népművelés szakemberei A korszerű ég hatágos köz­művelődésben alapvető fé­nyező a személyi feltétel, a népművelő alkalmussága, felkészültsége, ügyszeretete. Azokról a hivatásos és ön­kéntes népművelőkről, a mű­velődés szakembereiről van szó, akik egyrészt jnegterve­zlk, megszervezik és össze­fogják a közművelődés szer­teágazó .rengetegét, másrészt pedig az emberek széles tö­megeível találkozva, a sze­mélyes kapcsolat varázsával közvetlenül vágy közvetett formában plántálják el a modern világkép, a korsze­rű műveltség alapjait. Szerencsére túl vagyunk már azon a régi szemléleten és gyakorlaton, amikor so­kan vallották, hogy uki se­hol sem felel meg az élet megannyi területén, az jó lesz népművelőnek. A hely­zet sokat változott, a nép­művelés személyi .szervezete is nagyot lépett előre. Nem­csak arra a kevés számú fia­talra gondolok, akik az egye­temek népművelés szakán szerzik meg a szándékok és adottságok mellé a népmű­velés szakembereinek elen­gedhetetlenül szükséges módszerek és formák renrl» szerét, hanem a főiskolák, egyetemek bármely szakáról kikerülő fiatalra, akik meg kell, hogy szerezzék a nép­művelés, a felnőttoktatás, az iskolán kívüli kulturális nevelés szükséges alapisme­reteit. És gondolok azokra a hivatásos együttesekre, ama­tőr csoportokra és egyéni önkéntes népművelőkre — műszakiakra, orvosokra, ipa­ri és mezőgazdasági szakem­berekre, művészekre —, akik előadásaik, produkcióik se­gítségével veszik ki részüket a közművelődés munkájából. Felvetődhet a kérdés, mi­lyen a jó népművelő, milyen gondolatai, véleménye van a lom, népművelés szakemberének, lehet a korszerű közművelődés mai feladatairól? Három, nemrég kitüntetett szegedi népművelő arcélét felvillant­szemléletváltoztatds Mert hiá­ba neveljük a gyerekeket az iskolakban a legkorszerűbb műveltségre, addig nem le­het teljes és igazán hatásos ez a munka, míg az egész felnőtt társadalom szemléle­tét nem tudjuk megváltoz­tatni. A tömegek szemléleté­nek megváltoztatása, rugal­masabbá, korszerűbbé és nyi­tottá tétele népművelésünk egyik legfontosabb célja. Ennek a feladatnak nagysze­rű végrehajtói lehetnek a pedagógusok. Ezért igyek­szünk a főiskolán minél szé­lesebb és mélyebb képzést nyújtunl. A friss diplomával kikerülő fiatalokat ne érje készületlenül a felnőttokta­tás, a klubmozgalom, a könyvtár és sorolhatnánk. A népművelés oktatásában Job­ban szeretnénk az elméleti ismereteket a gyakorlathoz közelíteni. Ennek Jegyében indítunk klubvezetői, könyv­tárosképzésl speciálkollégiu­mokat, és ezért végzünk ko­moly kutatómunkát például a televízió felhasználása a művelődési intézmények és iskolák gyermeknevelő tevé­kenységének témakörében. A bábjátékos A szegedi bábszínház lel­kes amatőrcsoportja sok-sok elismerést vívott már ki ma­gának a szűkebb pátria hatá­rain túl is. Barbacsy Attila, a bábszínház művésze nép­művelői tevékenységéért „Miniszteri dicséretben" ré­szesült. — Nyolcan-tízen dolgo­zunk a bábszínházban. Mi­ért csináljuk? Ha ml nem csinálnánk, akkor nem lenne bábszínházuk a szegedi gye­rekeknek. Így válik a kedv­telés először szenvedéllyé, majd hivatássá.. Ügy gondo­a bábjátékokban nem különválasztani a szó­rakoztatást és a nevelő ha­tást. Mindén bemutatott bábjátékunkkal szórakoztat­va akarunk tanítani, a jóra, va talán sikerül erre a kér- a szépre nevelni. Meggyőző­désre vázlatos választ adni. Az oktató Dr. Waldmann József fő­iskolai docens személyében olyan szakembert tüntettek ki „Kiváló Népművelő" cím­mel, aki a népművelést ok­tatja a főiskolai hallgatók körében, tehát a holnap nép­művelőinek, közművelődési szakembereinek derékhadát igyekszik felvértezni elméle­ti felkészültséggel és gya­korlati ismeretekkel egy­aránt. — Arra szeretnénk rádöb­benteni a főiskolai hallgató­kat, hogy a művelődés egy­séges folyamat. Ügy is mint tőrcsoportból elengedhetet­személyiségképzés, ugy is, . f lké ü]t e ű é mint közművelődés. Azt val- len a JO le Keszuitsegu es lom, hogy közművelődésünk emberileg is közel álló veze­legsarkaliatosabb kérdése t- tő. Nálunk ez szerencsére désem, hogy gyermeki jel­lemformálásban is segítsé­get tudunk adni. Sajnos, csak gyerekeknek játszunk. Ügy érezzük, hogy a vidéki közönség még nem tart olt, hogy be tudjon fogadni és értékelni egy egész estél be­töltő felnőtt bábdarabot. Az utánpótlás sem látszik biz­tosítottnak. Ennek oka lehet a propaganda hiánya épp­úgy, mint a fiatalok idegen­kedése, Pedig Igen összetett szórakozás és munka ez. Ma­gunk tervezzük, készítjük a bábokat, próhélunk, és ha­vonta 6—7 előadást is tar­tunk. Mindezt munkánk után, a szabad időrfkből ál­dozzuk fel. Egy Ilyen ama­megvan. En 1956 óta vagvole a bábszínház tagja. Minden fáradságért kárpótol a gye­rekek kacagású, drukkja, tapsa, bemondásai és kis törzsvendégeink érdeklődő szavai. Az énekes A szegedi Zenebarátok Kórusa nem kis feladatra vállalkozott alakulásakor, immár 15 éve. A nem éppen könnyű oratórium műfajt igyekeznek a legmagasabb művészi fokon megszerettet­ni, népszerűsíteni. Az énék­kar egyik alapító tagját, Kaza Ilonát „Szocialista Kul­túráért" jelvénnyel tüntették ki. — Az éneklés szerelete hozott és tart össze bennün­ket. Nemcsak nagyon szép munka, de számunkra ki­kapcsolódás, szenvedély é» hasznos Időtöltés is. Hetente kétszer két órát próbálunk Vaszy Viktor kiváló művész irányításával. Nem kis mun­ka, de a művek szépsége és a közönség szerető figyelme mindenért kárpótol. Szege­den kívül igen sok helyen szerepeltünk, Bajától Nyír­bátorig. Ügy érezzük, hogy az emberek érdeklődő töme­gei ismert műveket kérne!:. Á felismerés öröme számuk­ra nagyobb vonzerő, mint egy-egy új darab megisme­résének izgalma. Elmond!'a­tom, hogy igen kedvező n fogadják mindenfelé ezt a nem éppen könnyű műfait. Ha ml még népszerűsítjük, megszerettetjük ls, akkor másik célunkat Is elértük \ nyírbátori koncert volt a 122. fellépésünk. Mindegyik sze­replésről mesél a krónikán!:. Csak azt nem tudom, miért engem tüntettek ki. h'szen a kórus minden tagja éppúgy megérdemelné, mint én. Tandl Lajos A hajóóriás motorja A gdyniui hajógyárban most építik az első 105 000 tonnás lengyel hajót. A ha­jókoloaazus főmotorját len­gyel üzem: a poznani H. Cegtelski Gyár készíti el. A 23 200 lóerős, 8 hengeres óriásmotor biztosítja a 16 csomós sebességet. Az új gépcsaládba tartozó motorok — amelyek építését a Ce­gielski Gépgyár egy éve kezdte meg — az előzőknél nagyobb teljesítményűek, egyszerűbbek és korszerűb­bek. BERCZEll A. KÁkOLV Hullámsír 83. — De az szent, hogy a dögtestödet a Boszor­kényszigetnél fogják majd kl a halászok, ha ugyan nem kötnek követ u derekadra, hogy sose merülj föl többé. Hát ohhöz tartsd magad. Ezzel Gáborral bement a házba, s hozták ki sorba a szépen faragott és kiföstött kelengye­ládát (Bite Péter műve volt), a magas, díszes párnákat, « egy színes tékát is, melyet ugyan­csak az ács apa csinált kedvencének. Fölkerült a szekerre az üres bölcső is, a konyhában Gá­bor szedte össze Veron edényeit, többnyire is­merte okét. Mikor a kocsi megtolt, még rámor­dultuk a megkötözött, s most már egy kicsit alélt emberre, s elindultak visszafelé. — No. ezt a ganéembört jól elintéztük — dör­mögött Matyi megelégedetten, s heheréizve nézett hátra, hogy még egyszer szemügyre vegye az összevert, megalázott Tandari Sándort. — Ilyen pofával még a kocsmába se möhet egy jó dara­big. — Lesz elég ideje, hogy a tx»szút kifundál­ja — Jegyezte meg Gábor, — Mert most ai van soron. — Én mögmondtam neki, hogy ml vár rá, magára vessön, ha a veszti be ronan. — Attól félek, hogy Veroinon tölti majd ki a mérgét. — No, csak azt próbálja mög — hördült föl u szerelmes Kinizsi. — De ne aggódj, én még máma mögbeszélem a cimborákkal, hogy a mi Fétör bácsink lányát veszodelöm fenyögeti, lö­gyön résön mindönki, hogy baj ne érje. De mög ón is ott löszök. , Gábor elfogódottan szorította meg Matyi ha­talmas kezet. Egy jó kilométerre voltak már a Tandari­portától, mikor Matyi hirtelen megrántotta a gyeplöt, s a lovak megálltak egy kis tanya­haz előtt. O szállt le a kocsiról, harsogva kö­szönt, megveregette az ablakot, mire egy vé­kony öregasszony tipegett elő a házból. — De mögijesztötlél, Matyi fiam. Már azt hittem, hogy betyárt keresnek rajtam a pusz­tázók. — Annak már lejárt az ideje, Ágnes szülém — legyintett Matyi lemondóan, nnntha sajnál­ná, hogy az is véget ert. — Volt azok közt röndös embör is, — Nono — csóválta a fejét az öregasszony, mint akinek voltak keserű tapasztalatai is. — De hát mi Jót hoztál. Matyi fiam? — Ágnes szülém, mink itt voltunk a Tandari­tanyán, aztán a gazda véletlenül beleesött a kútba — füllentett nagyot Kinizsi, vigyorogva. Tudta, hogy az asszony ezt úgvse hiszi el. . — Csak nem húztátok kl az ebfajzatát? — szörnyülködött Ágnes néni, mint aki már sejti, hogy miről van szó. — Kihúztuk azt a rongyembort, nehogy a pusztázók ránk fogják, hogy mi akartuk el­tűnni láb alól — nevetett jóízűen az orias. — Azok se bánták vóna. De ha kihúztátok, akkor mi lögyön vele? — Csak annyi, hogy egyedül van, aztán na­gyon átázott, esetleg szüksége lösz valamire. Érti, szülém? — Már hogyne érteném. De én nem segítők rajta, ha mögdöglik is. — Nem is maga, szülém. Küldje át a gyerö­köt, az is jó lösz. — Átküldhetöm, de az ls fél tüle. — Csöndes lösz az a Sándor most, mert na­gyon mögütötte magát. Mőgbotlott, aztán úgy történt, a baj. — Jól van no. De máakó jobb mesét találj ki, Matyi fiam. Né! Hát ez a Gábor! — Ismert rá a fiúra a néne, s most még jobban megvi­lágosodott benne a Sándort ért szerencsétlen­ség. — Azt a drága teremtést is elűzte ez a mögátalkodott, nemcsak az anyját. Be kéne vi­tetni a várba, hogy ott rohadjon mög — vil­logtatta a szemt-t, nyilván neki is volt már összeütközése Tandanval. — Még sor kerülhet rá. Agnos néni — nyug­tatta meg Gábor az öregasszonyt —, az ilyen ember ritkán hal meg természetes halállal. — Fene a fajtáját neki! Az apját is a kocs­mában szúrták mög... Sose tudódott ki. hogy ki vöt, mert előbb leverték a lámpát, Vót eszük! — nevetett kajánul, kárörömmel, s el­takarta a száját, hogy ne lássék csupasz fog­ínye. Gábor néhány krajcárt kotort össze a zsebé­ben, s odanyújtotta az asszonynak. — Ezt adja a gyereknek. Ágnes néni, ha már odamerészkedik. Megérdemli. 'Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents