Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-19 / 247. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. OKTCBEK 1». Színházi esték Unióban Hogy alaposabbon szem- Karel Fux artistákat meg- zőjét megnyerték, kitűnően ügyre vehessük, délelőtt kő- szégyenítő bravúrok soroza- szerepeltek a hronovl döntő­rülaétúltuk a binól opera új tát produkálta —' magasan ben is, s egycsapásra meg­épül etét, Impozáns méreté kiemelkedve az egyébként nyílt az út külföldre. Azóta vei felemelő látványt nyújl kitűnő együttesből is. rendszeres vendégel a né­a város központjában, a Vö- Azt mondják, az ország- met, holland, belga, osztrák rös Hadsereg tér hatalmas ban három egyenrangú ope- és francia ' fesztiváloknak, aszfaltjón. Hat esztendeje ra (a prágai, a pozsonyi és a együttesüket a legjobbak kö­készült. Brnó szülöttjéről, brnói) és hét balett dolgo- zött tartják számon s mind­Janacekről kapta nevét, 1400 zik. Nálunk szolidabbak az járt 1965-ben, Monté Carló­személyee, s társulata az lt- arányok. - ban nemzetközi díjat nyer­teniek szerint még a prágai- * tek, fénykép tanúsítja: a dí­nal is különb. A főváros „szí- Josef Skrivanról. a már- szes serleget Grace Kelly vóhatósának" már csak azért tírhalált halt színész-rende- kezéből vehették át. Negy­is képes ellenállni, mivel zőről választotta nevét Brnó venkét ország amatőrjeivel magának Brnónak szépsége, munkásnegyedének, Koma- tartanak állandó levelezési hangulatos épületein, utcáin rovnak színháza, amit az kapcsolatot, műsorfüzeteket, átsütő nagyvárosjellege rend- amatőr kifejezés helyett ta- előadás-fényképeket, diapo­kívüli vonzerő. Nem beszél- lálóbban öntevékenynek jel- zltíveket cserélnek, kölcsönö­ve erdős-dombos vidékéről, lemezhetnék. Nincs húsz éve, sen meghívogatják egymást közvetlen környékéről, aho- hogy tanítók, hivatalnokok, legközelebb, ha minden si­vá egyetlen villamosjeggyel könyvtárosok alapították, s kerül, Amerikába, majd kl lehet jutni esti sétára, mái" akkor közéjük tartozott Ausztráliába utaznak. Éven­akár hétvégi víkendre. Az a ma 62 éves Eohumil Líska. te két-három új darabot ta­operahúzat övezó parkra be- aki négy évtizedet töltött el nulnaik úgy, hogy valameny­látszik egy másik friss épü- az amatőr mozgalomban, je- nylen tudnak minden szere­let, a háromszög alaprajzú lenieg Is az együttes vezető pet, Brnóban csak a premi­Hotel Intercontinental, melv- színésze. Jól beszéli nyel- ert tartják, az országban 94 nek tetején olykor a heii- vünket, soproni gyerek volt, falu, község, város évente kopter landol; Brnónak ter- aztán harminc évig meg se legalább egyszer lát tőlük mészetesen repülőtere ls van. mukkant magyarul. majd valamit, főhivatású alkalma­Aki járt már az új salgó- valami hivatalosféle ügyben zottjuk nincs, s ha napokra tarjáni művelődési központ- Pestre utazott, amikor az ut- távol maradnak otthonról, ban, meglepő hasonlóságot cón összefutott édestestvéré- szabadságot vesznek kl fedezhet fel — belülről — a vek Beültek egy vendéglőbe, munkahelyeiken, másképpen Janacek Operával, mely any. s az örökíjfú Bohumll imí- nem megy. Mflsorpolltikáiuk nyiban azért feltétlenül kü- syen rendelt borjúhúst: Ké- utóbb visszatért az eredeti lönbözik, hogy nézőtere eme- rem. marha fia lába rántva, programhoz: kuriózumokat letes. 1966. február 24-én A pincér kihozta. „Szóval, keresnek, mindenképpen ké­nyitották meg Csajkovszkij W beszélek én magyarul pességeikhez mért darabo­Hattyúk tava című balett.jé- — tár3« szét karjait tényleg kat. melyeket hivatásos szín­vei — ezt láttuk mi is a szerényen, hisz csak akkor házak csak elvétve játsza­vásár idejére előrehozott fordít csehből magyarra, ha nak. Nem csoda, ha fiatal szezon egyik programjaként, elfárad, különben nyelvünk- írók is szívesen dolgoznak Irigylésre méltóan gazdag 5611 gondolkodni ö nekik, friss darabjaikkal a a morva főváros színházi f] "Önt5xYékeny 8ZÍn" skr,van stúdióban tesznek élete. Négy nagyobb, öt ki- hazuk tdrténetét- első próbát, mert ha itt si­sebb színházában kilenc tár- „Tizenhárom esztendeje ker születik, komoly esélyük sulat működik, köztük két költöztünk ide, Iskolai épü- van hogy darabjuk átkerül amatőr, s a próza mellett let, rozzant tornatermébe, nagyszínházakba opera, balett. varieté A amit le akartak bontani. El- a "aByszinh"zokba­nemzetközi vásár Idejében kértük a tanácstól, szívesen Megint oda jutottam, ha persze nem játszott vala- adlék, hatvanezer koronával nem látom, nem hiszem, mennyi, az évad csak szép- meS is toldották, ml meg Valami azonban még meg­írd X' 0ktíbfr, ,íf: cLáTnkalllfnt7;flfmhS gyözmt: Csehszlovákiában jén kezdődik, az érdeklődő csináltunk színházat belőle. rL .... ,.„ ... , ... mégis kedvére böngészhette Invitált a terembe, szavai- körülbelül ket és fél ezer a plakátokat, akadt válogat- nak nyomatékául körbe ve- amatőr színjátszó csoport ni valója. Áz Operaházban vetett. Minden együtt van működik, önálló folyóiratuk Verdi (A végzet hatalma), {t£«nl kell .inhdrtdMn, ,a van eredményeik alapján Csalkovszklj (Anyegin. Hatv- társaság zöme munkásem- ,,„,,, .' . „ tyúk tava). Cluck (Alcesta) ber" fiától, senkinek sem kel. három kategóriában jegyzik Janacek (Jenufa), Smetana lett kétszer mondani, hogy valamennyit, vagyis szerve­(Az eladott menyasszony) f°83on szerszámot, véssen zett keretek között dolgoz­— és Shakespeare Antonius falat. SyaluIJon. szöget ver- k A tlzenkét brnól egvüt­i, Cleopatra M drámája va«y dekoráljon. A szek- "Zenk«,brn<" ®gyüt ment a néhány vasárnapon, fényekbe zsúfolt jelmezeket tesb® Lsak a Skrlvan c aBi de"a"többi"színházban'Vstet- egyetlen varrógépen éppúgy tályos, vagyis a legrango­szetős az ajánlat Ruzzante- maK«k készítették. mint sabb. Annyit jártak márkül­tól Johann StrauSson át min/de"t ebben a miniatűr föidön hogy emlékezetből Sztravinszkijig. S ha hozzá- varázsteremben. Az udvaron ; h soroliák _ vesszük, hogy a szlmfonlku- mf* hangulatos büfét is esi- nehezen sorolják ­•sok is koncerteztek — ez a náUak- am legközelebbi barataik­vásárlátogatóknak fölkínált Amiért pedig a fentieket hoz, hozzánk, magyarokhoz, repriz valóban elsőrangú A ideírtam, a következő: 1959- még nem jutottak el. wSS^fÜSS^ J£ ben került egy Ml történne ha az egyik azzal a kíváncsisággal hall- Leonard Walletzky nevű új- szegedi csoport felvenne ve­gattam Smetana szimfonikus ságíró, a színház megszül- lük a kapcsolatot? Ideírom a ciklusát, a Hazámat, hogv lottja, s hihetetlen energló- címüket: Divadelni Studio V?.t°n t Vllá^rte rndkí; val kezdett dolgozni a tár- Josefa Skrivana, Brnó. Kro­vül és méltán népszeru . -» Moldva meg a többi költe- maggal. 1964-ben az orszá- kova 2. mény romantikus program- gos fesztivál körzeti selejte- Nlkolényi István ja mennyire beszélt anva­Fock Jenő: A szocializmus építésének gazdaságpolitikáin Beszédek és cikkek, 1963-1972 Vezető államférfiak meg- visszaemlékezünk, akkor azt távra szóló teendőket egy­nyilatkozásainak gyűjtemé- látjuk, hogy a harmadik öt- aránt magába foglal. E te­nyes közzétételét nemcsak a éves tervben — 1966 és 1970 endők megjelölésekor a sor­dokumentumérték, hanem a között — a mezőgazdaság rend módosulhat, de az elvi fejlődés, a problémák össze- minden korábbi időszaknál alap szilárd, változatlan. Erő­fúggéselnek láttatása is in- többet mondhatott magáénak teljes hangsúlyt kap ez — dokolja. A magyar kormány a beruházásokból, tehát az csupán egyet említve — az elnökhelyettesének majd — elv gyakorlati formát öltött. 1970 februárjában megtartott 1067-től — elnökének har- Fentiekhez hasonlóan kö- országos agitációs és propa­mlnc olyan beszéde, inter- vethetjük nyomon a terme- gandatanácskozáson, ahol a júja, cikke és felszólalása lékenység növelésére, a ter- kormányfő hatvan, a részt­Került a kötetbe, amely hű melésszerkezet korszerűsíté- vevőktől előzetesen össze­tükre egy évtized gazdaság- sére, a tervezés megjavításé- gyűjtött kérdésre felelt. A politikai tetteinek, s ugyan- ra irányuló erőfeszítéseket, könyv e legterjedelmesebb akkor összefoglalója a so- Különösen ez utóbbi kap anyaga egyébként ls jó bí­rón levő feladatoknak is. Ez nagy hangsúlyt — a párt ve- zonyság arra, hogy nincse­a tíz esztendő változásokban zető szerveinek álláspont iát nek „kényes' bővelkedő időszaka volt ha- közvetítve — a miniszterei párt politikája kérdések, a legyen szó zánk gazdasági — s termé- nök beszédeiben, cikkeiben, az állami költségvetés deft­szetesen társadalmi — életé- így például abban a hosz­nek, hiszen ekkor kristályo- szabb írásban, amely a Tár­sodtak ki az irányítási rend- sadalml Szemle 1987. novem­citjéről, különböző árproblé­mákról. esetleges közigazga­tási reformról — nem a ki­szer reformjának keretei, fo- beri számában jelent meg. A nyilatkoztatásokra, hanem a lényegi vitákra, a mélyreha­tó elemzésekre, a realitások kiemelésére alapozza a dön­és cikkeinek gyűjteményét a bővítése Kossuth Könyvkiadó jelen­témakör, tette meg. Mészáros Ottó Uj termékek galmazódtak meg alapelvei, tervezés tökéletesítése, a majd magára a végrehajtás- nemzetközi munkamegosz­ra is sor került. „A gazda- tásba való fokozódó bekap­sági mechanizmus reformjá- csolódás, a szocialista orszá- téseket. val azt kívánjuk elérni, hogy gokkal. s elsőként a Szovjet- Fock Jenő beszédeinek jobban kihasználjuk a szo- unióval folytatott gazdasági cialista gazdaságban rejlő együttműködésünk lehetőségeket, a vállalati és mind-mind olvan állami érdekek egysége szo- amely rövidebb és hosszabb rosabb legyen, gazdasági fejlődésünk üteme kedvezőb­bé váljék" — mondotta a többi között az országgyűlés 1966. júniusi ülésén Fock Jenő. 1970 októberében, ugyancsak parlamenti fel­szólalásában már megálla­píthatta : „Népgazdaságunk­ban a tervszerűség fokozó­dott, jobb az összhang a ter­melés, a szükségletek között, az igények kielégítésére na­gyobb gondot fordítanak, mint azelőtt, jóval kevesebb termék hiányzik, mint ko­rábban." Következetesség, a koráb­ban meghatározott teendők végrehajtásénak számonké­rése, a tapasztalatok rend­szeres elemzése jellemzi a párt gazdaságpolitikáját. E politika nem kerüli el célok és tények szembesítését, sőt rendszeressé teszi azt. Az or­szággyűlés ülésén elhangzó beszámolók, a párt központi lapjában, és elméleti folyó­iratában megjelenő cikkek jó alkalmat kínálnak arra Fock Jenőnek, hogy a meg­tett út fölmérésével egyidő­ben az előttünk álló szakasz fontosabb állomásait ls meg­jelölje. 1964. márciusában például — a Pravdában és a Népszabadságban egyldő­ben megjelent írásában — így fogalmaz: „A szocialista nagyüzem adta lehetőségek kihasználását a mezőgazda­sági termelés iparosításával, gépesítésével és kemizálás­sal akarjuk elérni." S ha A Fővárosi Kézműipari Vállalat hiánypótlás és válasz­tékcsere bővítése céljából számos érdekes és hasznos ter­mék gyártását kezdte meg. Képünkön: egy kis ízelítő a Kézműipari Vállalat bőröv- és nyaklánckollekciójából. nyelve a morva zenekultúrá­nak. Ha egyetlen estéből ítél­ni lehet: nem csalódtam. A közönség tömegesen zarán­dokolt a hatalmas csarnok­ba, a fiatalok és korosabbak áhítattal és őszinte örömmel élvezték végig a koncertet — aminek a többszöri zava­ró áramszünet, a kénytelen­kelletlen megszakítások sem ártottak. Ugvanez a büszke és boldog műélvezet sugár­zott a közönségből — szá­momra vonzóan — a Jana­cek Operában: Az eladott menyasszony. ez nz ízig-vérig népi ih'e'ésű. dallamokban gazdag Smotnna-opera való­ságos reveláeiőként hatott ebben a körnvezetben. Né­m'kénn rrtás ügy a Csaj­kovszkij-balett Jóllehet őszintén meg kell monda­nom mint nrodúkc'ó ez tet­szett íeaiobban. Maca a ténv hogv eov hozzánk ha­sonló területű és néne"sá<*ű orrzá-'hin a fővároson kívül ilven ioM-rnóévében dús. m"""" e-i-f-vnoiiú szfnMri­7C—e* — ns-—í1--o js árntü"tivi pl'ett. ÍHá' m*" amikor b^oülont­hsttam nz em«főr színházi moz"nlom várke-ingáséboti De hogv Brnónak európai klaaszisú balettje ls legyen — aliaha gondoltam volna. Az udvari bolondot alakító BERCZELI A. KAROLY E£j 1 Iá SS mmmm pHQBa EB a 97. A reménykedő tanárra ez jeges zuhanyként ha­tott. Alig tudta leküzdeni csalódásaiból eredő megrendülését s dermedten kérdezte: — El akar menni innen? — No, nem azonnal — kacagott dallamosan a színésznő. — Talán az új szezonban, föltéve, hogy szerződtetnek. Igen, Pista, innen el kell mennem, Pestre, esetleg tovább is, Bécsbe... Mit tudom én! Ez a varos nem terep nekem, ez megfojt, tönkre tesz, itt minden héten új dara­bot kell betanulni, mert a lakosságnak legföl­jebb csak két-három százaléka kíváncsi a mi játékunkra. Nos, erről van szó! — Mindezeket fojtott hangon, csak Pista számára hallhatóan mondta el, s a biztonság kedvéért még a kezét is a szája elé emelte. — S akkor soha többé nem látnám? — om­lott össze a fiú, s ezt a kérdést is már csak el­halóan tette föl. — Dehogynem! — derült a leány élénken. Lejövök ide vendégszerepelni, mint a Bulyovsz­ky Lilla vagy a Prielle Kornélia. S magát mint jó barátomat mindig szeretettel fogom üdvö­zölni — fűzte még gyorsan hozzá, mert szinte megriadt a fiú elborult tekintetétől. — Mégsem kellett volna őt beavatnom a terveimbe, az a szerencsétlen szerelmes belém, nem lehet vele okosan beszélni — futott át az agyán a meg­bánás gondolata. Pintér Pista hirtelen föltornyosuló fellegvára, mely azalatt épült föl benne, míg eleget tett Sarolta kitüntető hívásának s melléje ült, most egyszeribe romba dőlt. — De miért közli ezt olyan titokban vele? S csak vele? — töprengett. — Játszik? Ugratja? Próbára akarja tenni? Vagy élvezi, hogy kínozhatja s ha látja, hogy 6 szenved, akkor hirtelen taktikát változtat sígér valamit? Vagy nyújt is? Szűz ringyó — komo­rodott el s bár legszívesebben a földre vetette volna magát előtte, s úgy rimánkodott volna, hogy ne hagyja el, legyen kegyesebb hozzá, mégis csak hallgatott, hosszan és elcsigázva, s úgy tett, mintha udvariasságból Rónaszéki tré­fáira figyelne, aki látva, hogy ők suttognak, egyre hangosabban szónokolt, nyilván zavarta színészi hiúságát, hogy valaki ott ül az ő asz­talánál s van olyan tiszteletlen, hogy azt a kis békát lesi, s nem az ő híres humorát honorálja. Ugyanekkor a sajtó asztalánál már rég meg­feledkeztek a nagy színházi bemutatóról, s már javában politizáltak. Különösen a külföldi ese­mények foglalkoztatták most őket, melyekből a hazai politikai életre igyekeztek előnyös vagy előnytelen következtetéseket levonni. A jelen­levők, bár hivatalosan, lapjaik szellemének meg­felelően szemben álltak egymással, itt, a ven­déglőben, de néha még újságjaik hasábjain is nagyon össze tudták egyeztetni a véleményüket s barátságosan, esetleg disputálva eltereferéltek. Enyedi Lukács, akit a szocialista mozgalmak érdekeltek s elismerően írt Marx, Engels és Lassalle munkásságáról anélkül, hogy az osz­tályharcot helyeselte vagy elfogadta volna, so­hasem tévesztette szem elől a munáskérdést s kollegái nagy nemzeti lobogását gyakran hűtött te le a nemzetköziség fejlődő eszméjének s egy távolabbi egyetemes összefogás szükségszerűsé­gének tetszetős felvázolásával. A francia forra­dalmakról szóló s az ezeket előkészítő ideoló­giai művek hozzá, is eljutottak, ismerte Fourler falanszter-rendszerét, Louis Blanc heves kitö­réseit a liberális szabadverseny ellen, Saint-Si­mon iparállamáról vallott nézeteit és sokat ol­vasott a szakszervezetek gyors fejlődéséről is, de mint jómódú ember és munkaadó, bizonyos fenntartással fogadta a munkásságnak azt a tö­rekvését, hogy mint önálló politikai párt, védje meg a saját érdekeit a kapitalista túlkapások ellen. Enyedit legjobban az angol Adam Smith gazdaságtana foglalkoztatta s a francia Sismon­di, akiknek műveit nemcsak forgatta, hanem apránként le is fordítgatta. Ez utóbbiak „laisser íaire"-elve erősen befolyásolta gazdasági és po­litikai nézeteit, de a maga részéről sem tartotta előnytelennek, ha szélsőséges esetekben az ál­lam beleszól a magánérdekek túlbecsülésébe, s bi­zonyos határt szab a tőkegyarapítás mohóságá­nak. E téren nehezen tudta összeegyeztenl szo­ciális érzékét s azt a körülményt, hogy gazdag kereskedő' családból származott, s a Zsótér­lánnyal kötött házassága meg is duplázta a va­gyonát. Ugyunígy a jelenlevő Vass Palival szem­ben a vármegyerendszert is védelmébe vette, mint a szabadság egyik fontos bástyáját, holott a vármegyékről még a legkonzervatívabb fekete báró, Sennyey is úgy vélekedett, hogy azok a középkori barbárság maradványai. Leglürelmet­lenebbül azonban mégis a forradalmat s az erő­szakosságot ítélte el, mert félt a felfordulástó' s nem is hitt kivívott eredményei véglegessé­gében. (Folytatjuk.) <

Next

/
Thumbnails
Contents