Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-19 / 247. szám

CSÜTÖRTÖK, lV.'i. OKTÓBER 19. 5 Növekszik a mezőgazdaság vegyianyag Idén a mezőgazdasági ter­melésben tovább nőtt a ve­gyianyagok szerepe: a gaz­daságok 1972-ben a tavalyi­nál nagyobb anyagi eszközö­ket fordítanak műtrágyák és növényvédő szerek vásárlá­sára. A mezőgazdasági termelők az év eddig eltelt időszaká­ban az elmúlt évinél kere­ken 300 ezer tonnával több műtrágyát vásároltak. Leg­nagyobb mennyiséget nitro­gén műtrágyából forgalmaz­ták a vállalatok: a növények anyagcsere-forgalmában nél­külözhetetlen nitrogén talaj­erő pótlóból 1,9 millió ton­nát értékesített a kereskede­lem. Kereken egymillió ton­na foszfortartalmú műtrá­gyát is eladtak, és mintegy 500 ezer tonna kálium mű­trágya ls vevőre talált. A komplex és kevert műtrá­gyákból 200 ezer tonna felett alakult az eddigi értékesí­tés, s így adódott, hogy a raktárakban lényegében el­fekvő készlet az idei őszön nincs. A nitrogén műtrágyákból bőséges a kínálat, ellenben egész sor gazdaság kifogá­solja, hogy nem tudott idő­ben foszfortartalmú talajerő pótlót vásárolni. Igen nagy az érdeklődés a növényvédő szerek iránt ls. (MTI) ISItek y cte mirtc k Gázos történet — tanulságokkal A héten négy példányban gépelt levél egyik másolata segélykérő sorokkal jutott el szerkesztőségünkbe. Írói, szám szerint 23-an, és csa­ládtagjai fáznak. Valameny­nvien a Károlyi utca 2/A és 2 B számú ház lakói. Az őket is megillető melegért fordultak rajtunk kívül még a tanácshoz, a pártbizottság­hoz és a Népi Ellenőrző Bi­zottsághoz, mondván, ha már hiába tették ezt az illetékes IKV-nál. Mi a helyzet valójában? Az ingatlankezelő vállalat — ­a Belváros fűtésének korsze­rűsítése egyik lépéseként — az említett házban június­ban hozzákezdett a régi, széntüzelésű kazánok lebon­tásához: Helyükbe természe­tes levegőkeverésű égővel el­látott gázkazánok -beállítá­sát tervezték. A munkálatok — melyeket a Szegedi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat végez — elhúzódtak a pin­ce rossz szigetelése miatt. Október 10-én végül ls be­gyújtásra kész állapotban voltak a kazánok. És ekkor kezdődött a kál­vária, ekkor kezdték végleg elveszteni türelmüket a la­kók. S bármilyen furcsa, a kivitelező, valamint az 1KV is. Igen mert ettől kezdve az ő munkájuk egy harma­dik „illetékes" idecsaloga­tásából állt. A Budapesti GÉPSZÖV az ilyen típusú kazánok gyártója, és csak az ott dolgozó szakemberek hozhatják elsőként üzembe a kazánokat. Tehát a lakók az ő jövetelükre várva dör­zsölgették kezüket, immár tíz napja a villanymelegílők gyér sugarai fölött. Hétfőn már „kivonultak" az IKV, a kivitelező vállalat, a ta­nács és a tűzoltóság képvi­selői is fogadásukra, ám az ígéret ellenére, ezúttal is hiába. Végül tegnap, szer­dán reggel — valamennyiük megkönnyebbülésére egy budapesti sofőr és egy sze­relő megielent a Károlyi utcában. Most bárki azt hi­hetné, hogy kedvező lesz a befejezés: Nem: a két érke­zett új fordulatot adrftt az eseményeknek. Tíz óra körül láttak munkához, 12 előtt, a villanyszereléshez nem ért­vén — holott elektromos automatával működik a ka­zán — egy szakembert ke­restek. A mélyépítő villany­szerelőjét gyorsan a hely­színre szállították. S akkor jött a konfliktus: kiderült, hogy mindhárom kazán dió­dája rossz. A pesti szerelők pótlást elfelejtettek maguk­kal hozni. Ha nincs, hát nincs, ők mennek ls, gon­dolták. Már a kapun kívül voltak, amikor az építésve­A szemléletben van a hiba? Termelés, gazdaságosság a téeszekben zető visszatért a diódákkal a kezében. Még egy órai munkába került volna, és azóta melegedhetnének a lakók. A két pesti szakem­ber azonban már hajthatat­lan maradt. A megoldást a cikk végére ők diktálták: le­járt a munkaidő, indulniuk kell haza. a fővárosba. A ve­zető amúgyis fáradt, a sze­relőnek pedig — színház­bérlete van estére, a Va­rázsfuvolára. És 2 óra előtt tíz perccel már nem fordul­tak vissza a kapuból. Beül­tek a kocsiba, mint akik jól végezték dolgukat A 23 család pedig október vége felé valamirevaló fűtő alkalmatosság nélkül ma­radt, ki tudja meddig. Kez­dődik ismét a csalogatás, a telefonhívás, a levélírás és a dühöngés. Kerek kis történet — ta­nulságoknak sincs híján. Ha már ez a pesti szövetkezet — biztonsági okokból — nem adhatja ki kezéből a „beszabályozás" jogát, és ennj'ire nem képes vidéki munkáit ellátni, egy-egy me­gyeszékhelyen alkalmazzon egyetlen szakembert, akinek a kisebb távolságok megté­tele után maradna ereje a szerelésre is. Az IKV jövőre még négy­öt nagyobb épületbe fogja beszereltetni a GÉPSZÖV kazánjait. Akkor a „besza­bályozók" csalogatásának időszakát a nyári hónapok­ra kellene tervezni. Chikán Agncs Igény és megvaéósulás A X. pártkongresszus ha­tározatainak végrehajtásá­ban fontos szerepet kapott a termelés hatékonyságának növelése. A negyedik ötéves terv eddig eltelt szakaszában a szegedi járás termelő üze­meiben is egyértelműen be­bizonyosodott, hogy a gaz­daságosság, a jövedelmező­ség, az élő- és holtmunka ráfordítások csökkentésével, a termelésszerkezet állandó korszerűsítésével oldható meg. Elég például említenünk a homoki szakszövetkezete­ket, amelyek évek óta ve­getálnak, s ilyentájt igen nagy gond a kevés közös gyü­mölcs, szőlő betakarítása. Tehetnek-e mást, mint a városi vállalatoktól, isko­láktól stb., kérnek sürgős segítséget alma- és szőlő­szürethez és nem pénzzel, gyümölccsel fizetnek. Eljárt az idő, olyan gazdálkodási szemlelet felett is, hogy a százalékos, részes termesz­tésre meghagyott szórvány­gyümölcs minden holdja után 90—100 munkanapot írjanak jóvá. Micsoda nagy­üzemi ellentmondás; a bú­za, kukorica, s egynémely helyen már a cukorrépa ter­mesztésében a termésátla­gokban és a holdanként munkaidőben, a termékrá­fordításban európai rangot értek el a szövetkezetek, ál­lami gazdaságok, ugyanak­kor Szatymnzon egy hold gyümölcsös megmunkálásá­hoz 90 munkanapot írnak jó­vá, amiből a szövetkezet haszna 4 ezer forint lehet jobb esztendőkben, de eb­ből még levonják a munka­bért. Napjainkban a gazdaságta­lan termelés csökkentésére hathatós intézkedéseket tesznek. Szép példa, a szege­di olajmezőben egy dolgozó­ra igen magas termelés jut. Természetesen a mezőgazda­ság más, mint az ipar, elté­rő problémákkal találkozha­tunk. A mezőgazdasági ter­meivények döntő többsége alapvető lakossági, vagy ipa­ri szükségletet elégíti ki. Te­hát semmiképpen sem lenne célszerű a termelés volume­nét csökkenteni, vagy egyes ágazatok teljes meg­szüntetésével kezdeni. Ala­pos közgazdasági elemző munkára viszont elenged­hetetlenül szükség van, min­den valamirevaló nagyüzem­ben kimutatni, melyek azok a költségtényezők, amelyek­nek csökkentésével egy-egy termék előállítása gazdasá­gosabb, jövedelmezőbb. Sajnos, a költségszámítás a mezőgazdasági üzemekben rövid múltra tekint vissza, tapasztalatok hiányában nem is a legmegbízhatóbb. Így a nagyüzemek vezetőinek nem állnak rendelkezésükre olyan adatok, amelyek alap­ján biztonsággal dönthetné­nek egyik-másik termék gazdaságosabb termeléséről. A költségek nem megfelelő felosztása egyes ágazatokat irreálisan nyereségesnek, vagy veszteségesnek állíthat be. Sokat hangoztatjuk; a ter­melés szerkezetének változ­tatása, a korszerű, jövedel­mező gazdálkodás alapja. Igen ám, de a termelés szer­kezetének átalakítása nem megy máról holnapra, hosz­szú folyamat, meghatározza a föld minősége, az éghajla­ti tényezők, a szőlő,- és gyü­mölcsültetvények megléte. Jelentősebb struktúraváltoz­tatásnak határt szab a belé­pő új ágazat beruházás-igé­nyessége, ugyanakkor az is mérvadó, hogy termelési ta­pasztalattal a legtöbb Szeged környéki téesz, csak a ha­gyományos termékeknél ren­delkezik. bá tennék. Problémák mu­tatkoznak a gazdaságosság fogalmának helyes, vagy heiytelen értelmezéséből is, nehezíti a helyzetet, hogy kevés a közgazdász, üzem­gazdász, a termelőszövetke­zetekben. Ahol viszont akad, munkájukat nem tudják ha­tékonyan kamatoztatni, in­kább csak kisebb statisztikai feladatokat látnak el. Persze a gazdaságtalan termelés terheit az üzemek­nek egyre nehezebb lesz el­viselni. Végső soron nem is tudják. Viszont nem mind­egy, hogy mikor változtat­nak, minél később, annál ér­zékenyebben érintik a követ­kezmények a gazdálkodó egységeket és a népgazdasá­got. Sz. Lukács Imre Ügy látszik, ha lassan is, de tovább terjed a Dolgozz hibátlanul munkarendszer a hazai üzemekben. Olva­som a meghívót, miszerint a héten, csütörtökön Salgó­tarjánban tartanak nagy­szabású DH-értekezletet. A hibamentes munka­rendszer bevezetésére újabb 21 vállalatnál készek vezetők és dolgozók — most e 21 vállalat gazdasá­gi és mozgalmi irányítóit hívták össze nagyszabású értekezletre. A meghívót a kohó- és gépipari minisz­terhelyettes, illetve a Vas­Fém- és Villamosenergiai Dolgozók Szakszervezetének titkára írta alá, s ez a kon­ferencia rangját is mutat­ja. Nyolc előadás ismerteti a DH legfontosabb jellemzőit. A DH külföldi kialakulá­sát, általános elveit, hazai bevezetését. Azt is, hogy milyen léptekkel lehet ha­ladni a DH bevezetésének elhatározásától a vállalati szervezet átalakításáig. Szó esik a vállalati irányítási rendszer és a DH kapcsola­táról, a minőségi munka­végzés alapvető szervezeti kérdéseiről, s nem utolsó­sorban az ösztönzés bevált módszereiről, a dolgozók megnyerésének-bevonásá­nak eszközeiről. A résztvevők számára bizonyára nagy hasznot je­lent majd az előadássoro­zat. S nem kétséges, hogy egy ilyen akció a DH or­szágos terjedésének is jó hírverés lehet. De, remélhe­tőleg ennél többre ls gon­dolnak a szervezők. Talán arra is — s ez esetben nyi­tott kapukat döngetünk —, hogy az értekezleten el­hangzottakat egy kis infor­mációs füzetben közread­ják. Közkinccsé tegyék. Mert sok szó esik na­gyon a DH-ról, de velejét, lényegét, a benne rejlő le­hetőségeket még mindig kevéssé ismerik a vállala­toknál. Leginkább a vasas üzemeknél tudnak róla, s számolnak is vele; a mi­nisztérium és a szakszerve­zet dicséretes buzgólkodá­sa nyomán. Ideje lenne azonban valahára több, részletesebb anyagot kiad­ni, mint azt a néhány fü­zetet, amit a vasas szak­szervezet adott közre. Az újságokban, akár szakla­pokban megjelenő Ismerte­téseknél is jóval többre van szükségük — mondjuk egy szegedi üzem vezetőinek — ahhoz, hogy jó nyomon induljanak el. Ismerek olyan üzemet, ahol már elhatározták, hogy jövőre a DH-szellemében munkálkodnak, de az elő­készítéshez nincs segéd­anyaguk — nincs útmutató, fogódzó, ha tetszik kedv­csináló. Miért? Az elhatá­rozás a DH hazai propagá­lásáról nem mai keletű már. Talán az egyes szak­szervezeteknek, talán ma­gának a SZOT-nak —, va­lakiknek mindenesetre to­vább kellene mostmár gyű­rűztetni a vasasok jó kez­deményezését — s ehhez a legfontosabb a pontos meg­ismertetés, az információk „tálalása", kínálása. Lesz-e Ilyen a közeljövő­ben? Reméljük. Mert ami­lyen fontos a mostani ér­tekezlet a szóban forgó 21 vállalatnak, a többi ötven és száz, és még több számá­ra ugyanilyen fontos egy jó kiadvány. Egy haszon­nal forgatható DH-füzet, amire a gazdasági vezető, s a tömegszervezeti aktivista egyaránt támaszkodhat kez­deményező munkájában. S. M. Derít o Derítőn Az első bor-világverseny magyar vonatkozású szakmai szenzációja az az új anyag, amelyet a Borászati Közpon­ti Kutató Intézet laborató­riumában széles körű próba­sorozatokkal állítottak elő. Az új készítmény a borok derítése és stabilizálása te­rén ígér kitűnő eredménye­ket. Mint ismeretes, a boro­kat gyakran kell fejteni, szűrni azért, hogy eltávolít­sák azokat az anyagokat, amelyek a későbbiek folya­mán zavarossá, forgalmazás­ra alkalmatlanná tennék a Mi következik ezekből? Sok ágazatot indokolatlanul felszámolnak, ahelyett, hogy a termelés költségeinek csökkentésével, tartalékok feltárásával, jobb munka­szervezéssel, gazdaságosab­Bo lejár hét Könyvkiállítás, előadóest Tegnap, szerdán előadá- nyek harcias dalai ihlették sokkal, kiállítással, irodalmi Bulgária újkori költőit. Hrisz­esttel folytatódott a bolgár— to Botev, a bolgár Petőfi, magyar hét eseménysorozata Vapcaróv és mások versei Szegeden és a járásban. A után ma élő költők alkotá­Somogyi-könyvtár a tulaj- sai szólaltak meg a pódiu­donaban levő bolgár köny- mon. veket, történelmi, irodalmi. Bodor Tibor estje rendha­művészeti, politikai tárgyú gyó előadóest volt. Vala­kiadványokat mutátja be a mennyi vers előtt néhány hét végéig megtekinthető szó, szubjektív megjegyzés könyvkiállításon. hangzott el a költőről, vagy A fegyveres erők klubjá- művéről. A művész értőn ban rendezték meg Bodor vezette be hallgatóságát a Tibor színűvész előadóestjét nálunk kevéssé ismert bolgár Süvít a szél, nyög a Balkán alkotók világába, címmel. A bolgár irodalom ^ legősibb emléke, Cirill 1300 éves műve került az össze- Toso Doncsev, a Bolgár állítás élére, a 11 évszázad Kulturális Központ titkára irodalmi alkotásainak leg- nyitja meg Holnap, pénte­szebb darabjai követték. Bo- ken délután 6 órakon az dor Tibor estje keresztmet- újszeged! November 7. Mű­szetét adta a rendkívül gaz- velődési Központban A ból­dag, sokszínű a mienkkel gár ikonfestészet című rep­rokon vonásokat mutató bol- rodukciós kiállítást.' Közre­gár költészetnek. Az 500 éves működik Martin Márta és török elnyomás idején szü- Melis Gábor, a Szegedi letett népköltészeti alkotá- Nemzeti Színház művészei sqk közül — Nagy László Megnyitó után a bolgái fordításában — hallhattunk lkonfestészetről készült fii­néhányat. E máig őrzött meket mutatnak be. A tár­gyöngyszemei a bolgár iro- lat november 6-ig tekinthető dalomnak és a szegény legé- meg. különben kitűnő minőségű italokat. Külföldön bentonit­ásványokat használnak fel, ezek azonban a magas árak miatt a hazai gyakorlatban mindeddig nem terjedtek el. A magyar kutatók bentonit­alapú készítménye, az úgy­nevezett Derítőn azonban mindazokkal a tulajdonsá­gokkal rendelkezik, amelyek ismertté tették a külföldön használt vegyianyagokat. A Deriton alkalmazásánál érdekes fiziko-kémiai folya­mat játszódik le. Az eljárás­nak az a lényege, hogy a ve­gyianyagot elkeverik a bor­ban, vagy a mustban, 10—12 percen belül apró pontok fi­gyelhetők meg, amelyek egyenletesen eloszlanak az italban, majd lassan, igen gyakran szemmel láthatóan növekedve pelyhes csapa­dékká válnak. Ekkor kötőd­nek meg a borban levő ide­gen, nem kívánatos anyagok, amelyek kiszűrése a régebbi eljárásokkal szemben lehe­tetlen, ugyanis ezekből az anyagokbői egészen kis mennyiség is elegendő ah­hoz, hogy lényegesen leront­sa az ital minőségét. Egyebek között például oldott fehérjeanyagokat vá­laszt ki a Derítőn. Az ital­ban ezután leülepedik • pelyhes, csapadékos vegyi­anyag, mégpedig 48 órán be­lül válik külön a bor és a szennyeződésekkel telített Deriton. A vegyianyagot a must szűrésére, tisztítására is felhasználhatják. Ilyenkor — érdekes módon — a kelet­kező szénsav valósággal a folyadék felszínére dobja fel a Derlton-üledéket, amely mindaddig ott marad, amed­dig a szénsav el nem távo­zik a mustból, csak ezután ülepedik le a szűrőanyag. A bor kezeléséhez hasz­nált vegyi oldat igen gyen­gén lúgos kémhatású, és így a borok savtartalmát nem befolyásolja. Idegen íz-, il­latanyagot nem tartalmaz, és így a bor alkotórészeiben hátrányos változást nem okoz. Nagy jövőt jósolnak neki a hazai borászok. (MTI) Egyetemisták a faluért Tizenkét bölcsészhallgató vállalkozott a szegedi járási pártbizottság kérésére arra, hogy ebben a tanévben rendszeresen látogat egy-egy községet, és aktív közremű­ködésével segít az ottani po­litikai, társadalmi és kultu­rális események megrende­zésében. Szatymaz, Balástya, Zsombó, Forráskút, Bordány, előadásokat vállalnak, az egész falu kulturális életé­nek megismerése céljából szeretnének beilleszkedni a művelődési ház őszi-téli te­vékenységébe, szakkörök, klubok látogatásával, kiállí­tások rendezésével és ak­tuális műsorok összeállításá­val. Kl-kl érdeklődésének és Üllés, Domaszék, Röszke, eddigi jártasságának megfe­Kistelek, Csengele és Móra- " halom várja a fiatalokat. Terveik szerint a községi pártszervezet agitációs tevé­kenységébe kapcsolódnak lelően a honismereti szák­körökhöz csatlakozva nép­rajzi vagy munkásmozgalmi hagyományok gyűjtéséhez ad tanácsokat. Terveik között vezésébői ^ngsúlyos helyen szerepel . közvetlenül részt kérnek tanyai lskolák Patronélása, a majd. A helyi TIT-csoport tehetséges gyerekek tanul­vendégeként ismeretterjesztő mányi munkájának segítése.

Next

/
Thumbnails
Contents