Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-19 / 247. szám

rft Mo VILÁG RROLHTÁRIAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRTLAPJA 42. évfolyam 247. szám 1972. október 19., csütörtök Ára: 80 fillér Magyar kormány­küldöttség Moszkvában Ha kezdődik a magyar—szovjet gazdasági együttműködési kormányközi bizottság ülésszaka Szerdán Vályi Péternek, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének veretesével kor­mányküldöttség utazott Moszkvába a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság XII. ülésszakára. A tanácskozáson részt vesz dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, Bálint József. az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője, dr. Szita János miniszterhelyettes, a nemzetközi gazdiasági kap­csolatok titkárságának veze­tője, továbbá az Országos Tervhivatal és az együttmű­ködésben érintett miniszté­riumok vezető munkatársai és szakértői. Az ülésszakon megvitat­ják az együttműködés hely­zetét a külkereskedelem, a gépipar, a számítástechnika, valamint az építőipar és a belkereskedelem területén. A kormányközi bizottság napirendjén szerepelnek az 1975. utáni együttműködés kérdései is. Vályi Péternek, a kormány elnökhelyettesének vezetésé­vel szerdán a MALÉV me­netrend szerinti gépével megérkezett Moszkvába a magyar kormányküldöttség. Az ülésszak ma. csütörtö­kön délelőtt plenáris ülés­sel kezdődik a KGST-tit­kárság épületében. (MTI) Zöld utat a zöldnek Tanácskozás a parképítés és fenntartás gondjairól Zsákutcába jutottak az agresszorok Kissinger Saigonban Katonai, politikai és er­kölcsi tekintetben egyaránt zsákutcába jutottak az ag­resszorok Indokínában, s számukra csak egyetlen kiút létezik: a megszálló csapa­tok mielőbbi kivonása. Ezt a következtetést vonták le az amerikaiak indokínai hábo­rús bűneit kivizsgáló nem­zetközi bizottság legutóbbi, Koppenhágában tartott ülésszakán, s erről az ese­ményről szerdán sajtóérte­kezleten számoltak be Bu­dapesten azok a magyar kül­döttek, akik ott voltak a dán fővárosban, részt vettek a 30 nemzet társadalmi sze­mélyiségeiből álló nemzet­közi bizottság munkájában. A Hazafias Népfront Belg­rád rakparti székházában összegyűlt újságíróknak el­mondták. hogy az amerikai­ak által elkövetett bűntettek a bizottság — szemtanúk vallomására alapított — megállapítása szerint is, kü­lön-külön és együtt kimerí­tik a nemzetközi jogban meghatározott háborús bű­Fények és jegyzetek nők fogalmát. A felelősség az indokínai népirtásért, a korlátlan bombázásokért közvetlenül és teljes mérték­ben az USA kormányának vezetőit és az amerikai ka­tonai parancsnokságot ter­heli. Megérkezett Saigonba Henry Kissinger, az ameri­kai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, hogy a már ott-taftózkodó Abrams tá­bornokkal. az amerikai szá­razföldi hadsereg vezérkari főnökével, a Dél-Vietnam­ban állomásozó amerikai haderők volt főparancsnoká­val együtt a helyszínen te­kintse át a dél-vietnami ka­tonai és politikai helyzetet, s — mint az AP jelenti — a saigoni vezetőkkel párizsi ta­nácskozásairól tárgyaljon. Kissingert Saigonba is elkí­sérte William Suilivan, az amerikai külügyminisztéri­um államtitkár-helyettese, aki részt vett a Xuan Tuhy­val. a VDK párizsi tárgya­ló küldöttségének vezetőivel folytatott keddi megbeszé­lésén. A kirakatokban egyre több ijesztő című könyv jelenik meg arról a jövőről, mely akkor vár az emberiségre, ha nem ismeri fel: a termé­szet egyensúlyát nem szabad felborítani. Tanulmányok és filmek bizonygatják: káros hatással van az emberre a kőrengeteg, rossz út a met­ropolisok fejlődése, túlnépe­sedése. A fa, a cserje, a fű, a virág — a zöld a városok tüdeje, ami nélkül éppúgy nem lehet egészséges a tele­pülés szervezete, mint ahogy az emberi szív is hamarább kifárad, ha beteg a tüdő. Mégis, tapasztalhatják a parképítők és gondozók, az a gyakorlat alakult ki, hogy a zöldterületek létesítése nem kapja meg azt az anyagi tá­mogatást, amelyre szükség lenne hivatásának betöltésé­hez. Növekedés Az országos jellegű Kerté­szeti Egyesülés két éve ala­kult parkfenntartási és park­építő szakbizottsága a felvi­lágosítás és a tanácsokkal való együttműködés érdeké­ben ezért végez egyre inten­zívebb munkát Pécstől Ta­tabányáig, Debrecentől Sze­gedig — jó néhány város szakemberei vitatják mög az egyesülés egy-egy fórumán ezeket a problémákat úgy, ahogy tegnap, szerdán dél­előtt éppen Szegeden, a vá­rosgazdálkodási vállalat Pa­csirta utcai központjában. S jóllehet, a vita középpont­jában a tarjáni építkezések negyedik ütemének zöldterü­leti terve állt — a tervező Törő János ismertette —, a résztvevők általánosabb kér­désekre is választ kerestek. Szegeden — annak ellené­re, hogy az ellenkezőjét hisszük látni — évről évre növekszik a zöldterület: egy­részt az úgynevezett tömb­belsők parkosításával, más­részt az új városrészek parkjainak kiépítésével. Megteremtésükre még-még, gondozásukra már nem is jut több pénz, mint amennyi ad­va volt évekkel ezelőtt. Ta­kács Jánosnak, a városi ta­nács elnökhelyettesének vé­leménye szerint éppen ezért reálisan kell tervezni, fon­tolóra véve, hogy az egy vagy két nyáron nyíló virá­gok költséges telepítése he­lyett az igénytelenebb cser­jéket szaporítsák. Némely hazai adattal szemben — Székesfehérváron csupán 1,7 százaléka a cserje az összes növénynek — külföldi pél­dák sora bizonyítja — az NDK-ban 20 százalék a cser­je —, hogy ugyanazért a pénzért több parkot, gyep­ágyat lehet létrehozni. Az NDK-beli adatok szerint ugyanis egy-egy négyzetmé­ter cserje telepítési, gondo­zási költségei nyolcadrészét teszik ki az egy-egy évszakot végigpompázó virágokénak. Nemcsak dísz­parkok kellenek Mindehhez szemléletbeli változásra is szükség van. Egyrészt arra, -hogy a város lakosai belássák: nemcsak díszparkok kellenek — olya­nok, mint a Széchenyi tér —, hanem pihenő parkok is, ahol nem a színpompa a lé­nyeg, hanem az, hogy fiata­lok, s öregek miként üldögél­hetnek, sakkozhatnak, olvas­hatnak. Másrészt: meg kell változtatni azt a szemléletet, amely oly sok embernek sa­játja még: a nemtörődömsé­get. Szegeden kipróbálták már azt is, hogy az ideigle­nesen szabadon hagyott te­rületen milyen utat tapos­nak maguknak az emberek, s ennek megfelelően aszfaltoz­tak, s gyepesítettek azután. Ez a kísérlet szomorú ered­ménnyel járt: utólag kide­rült, hogy az ideális út még­is a gyepen át vezet. A ter­Somogyi Károlyné felvételei Bármilyen jól felszerelt kollégiumok is vannak Sze­geden, ilyenkor ősszel, a vénasszonyok nyarán. még kellemesebb a fiatal egyetemista hölgyeknek a parkban böngészni jegyzeteiket. S megvitatni, ami — még ebben a napfényben sem — nem egészen világos. A cseppfolyós földgáz az érdeklődés középpontjában Hazaérkezett Washington­ból a Nehézipari Minisztéri­um delegációja, amely részt vett a Nemzetközi Gáz Unió konferenciáján. Megtekintet­ték az Egyesült Államok több gázcseppfolyósító üze­mét. tanulmányozták az ott alkalmazott technológiáitat és az előadások révén betekin­tést nyertek a különböző or­szágok kutatási eredmé­nyeibe. A tanácskozáson — ame­lyet rendkívüli nemzetközi szakmai érdeklődés kísért — 32 ország szakemberei vet­tek részt, s a fő téma a gáz cseppfolyósítása volt. Dr. Korányi György, a Nehéz­ipari Minisztérium műszaki fejlesztési főosztályvezetője — aki részt vett a konfe­rencián — tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondot­ta. hogy az utóbbi években Európá­ban és Amerikában az energiagazdálkodás köz­ponti témája a földgáz cseppfolyósítása. Az értékes energiahordozó mínusz 60 Celsius-fokon vá­lik folyékonnyá, ugyanakkor négyszázad részre csökken a térfogata. így már jóval könnyebben tárolható és szál­lítható. Nagy mennyiségben az algériai—európai, majd az alégiaí—amerikai földgáz­szállításoknál alkalmazták ezt a módszert. Öriási ter­mosztartályokban, hajókon cseppfolyós állapotban jut­tatták el a földgázt az egyik kontinensről a másikra. Több városban a csúcsidő­szakra az energiát cseppfo­lyós állapotban raktároz­zák el. A kisebb városokban egy­egy cseppfolyósító üzem a biztonságos ellátásról gon­doskodhat egész éven át. Kiemelte, hogy mind na­gyobb teret hódit a csepp­folyós földgáz, mint üzem­anyag is. Egyes városokban az egész taxipark ezrei üze­mel. A magyar küldöttség tagjai a kongresszus kiállí­tótermében láthatták azt a cseppfolyós földgázzal üze­melő, kék láng elnevezésű autót, amely óránként 1050 kilométernyi sebességet ér el. Hazánkban a KGST-n be­lüli együttműködés, vala­mint a hazai földgázmezők az ilyen jellegű szállításokat szükségtelenné teszik. A földgáz tárolásánál, kész­letezésénél azonban óriási jelentősége lenne a csepp­folyósítás alkalmazásának. Ezzel a módszerrel felesle­gessé tennék a hatalmas tá­rolóterek kialakítását, az új gázgyárak építését, hiszen a folyékony földgáz viszonylag kis helyen, hosszú ideig tá­rolható. Ezzel a kérdéssel a hazai műszaki fejlesztés is fog­lalkozik, s a következő ötéves terv el­képzeléseiben már szerepel cseppfolyósító üzemek létre­hozása is. Az Energiagazdálkodási In­tézetnél megkezdték a csepp­folyósítási koncepció kidol­gozását vezőknek azonban — ezt su­gallta a mostani összejöve­tel is — az ilyen sikertelen kísérletek ellenére is jobban figyelembe kell venniük az útjukat gyakran lerövidítő, rohanó emberek igényeit: ésszerűen tervezve meg a parkterületek útjait. A tarjáni építkezés negye­dik ütemében emelkedő há­zak lakóira fejenként 8,25 század négyzetméternyi zöld jut. Ez meglehetősen közepes átlag, hiszen a nyolcadik ütemre már lakónként tíz négyzetméter a normatíva. Két budapesti adat összeve­tésül: Öbudán 5 négyzetmé­ternyi! az újpalotai lakótele­pen már 10—12 négyzetmé­ternyi zöld frissíti fel egy­egy ember levegőjét. Az új városrész ezen területének lakói azonban a parkon be­lül még jó néhány olyan lé­tesítménnyel gazdagodnak, aminek városszerte nincsen párja: a nagy játszótéren va­lamennyi korosztálynak meg­felelően elkülönített, fákkal, sövénnyel körülvett játszó, pihenőhely áll rendelkezésé­re majd. Ahhoz hasonló, ami a Bartók Béla téren közele­dik befejezéséhez. Szűk terület A tanácskozás hasznos ta­pasztalatokkal szolgált a sze­gedi parképítőknek, park­fenntartóknak. Azt is bebi­zonyította azonban, hogy a modern város, az új lakóte­lepek parktervezőinek to­vábbra is csak azzal a szűk területtel lehet számolniuk, amelyek a házak, a közmű­vek, az utak kijelölése után megmarad. Másrészt azt is figyelembe kell venniük, hogy a fenn­tartás szempontjából a par­kokon belül is növelni kell a szilárd burkolat arányát. Az utak szélesítéséért, a város terjeszkedéséért kivágott fá­kat pedig így nem lehet pó­tolni. Ahhoz nem másfél mé­ternyi fűcsíkokra, hanem olyasféle nagy parkokra van szükség, amelyekből csak mutatóba marad egy-kettő Szegeden. Sok fával és gyeppel: zölddel. V. M. Magyar— siiáfci Dr. Szalai Béla külkeres­kedelmi miniszterhelyettes és dr. Richárd Aman, Svájc budapesti nagykövete a Kül­kereskedelmi Minisztérium­ban aláírta a magyar—sváj­ci vegyes bizottság 20. ülé­sének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben további egy évre meghosszabbították az 1950. június 27-én kötött magyar—svájci árucserefor­galmi és fizetési megállapo­dást, valamint az ahhoz csatolt kontingenslistát. (MTI) i * * r % *

Next

/
Thumbnails
Contents