Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-18 / 246. szám

4 SZERDA, 1972. OKTOBER 18. Szegedi emlékek • • Táncosnőből színésznő Tábori Nóra fényképét keres egy nagy dobozban. Ilyenkor keresgélés közben derül ki igazán, hogy egy Jó színésznőnek hány arca van. S mind hiteles. Indulatos, érzelmes, száraz vagy értelmes, pökhendi, elesett és úri asszonyos ... Aztán az alsó rétegekből előkerül egy nagymasnls klslánykép. Megáll egy pillanatra, nézi, s így szól: „Szeged... Tlyen voltam Szegeden." Elkérem tőle, ezt szeretném közölni a cikk mellé. „Nem! — ingatja fejét — Túlzás lenne ..." Belemarkol a paksamétába, s kiemel egy másik képet Kezembe adja. A Nagyapák és unokák című tévéjáték egyik jelenetéből való. Tábori Nóra az államosításkor, 1949-ben került Szegedre. Teljesen véletlenül — som" volt, már Pécsett. G.vörött elkezdődött, s legutóbb a Vígszínházban a Vidám kísértet-beli helyettesítéssel folytatódott Szegeden mégsem „beugrással" szereztem szerepet, hanem Benkő színigazgató osztotta rám. Határozottan prózai színésznőnek tartott, s úgy könyvelt el engem, mint saját felfedezettjét. Igaza is volt, mert ha ő nincs, ha nincs benne bizalom irántam, nem indulhattam volna oly könnyen el a prózai színészi pályán. Tábori Nóra Szegeden nem „beugrott", hanem „kiugrott", ami — mint tudjuk — azt jelenti, hogy felfigyeltek rá. Gorkij Ellenségek című darabjának Nadja szerepe volt, ameéves még nem voltam, de lyikben először tüntette ki már színházba vágytam. Be- magát prózai színpadon. egyik kollégája idekerült és iratkoztam. Táncos szeretbeprotezsálta az igazgatóhoz, tem volna én lenni, színéKorábban Pécsett és Győrött szetet csak azért tanultam, volt táncosnő, Szegedre is hogy gazdagabban tudjam táncosnak szerződtették. S hogy itt mégis színész lett belőle?... — Sok véletlen játszott velem életemben — mondja a művésznő —, de ez, hogy a szegedi színháznál osztottak rám először prózai szerepeket, nem volt véletlen. Még gyerekkoromban egyszer azt olvastam Békéscsabán egy újságban, hogy Szegeden Both Béla színésztanfolyamot indít. Jelentkezni lehet itt és itt... Tizenöt A hatalmas, egész falat eltakaró könyvespolcról lekerül egy vékony, kicsi könyv, amtből a művésznő ezt az első szerepet tanulta. Hátsó belső borítóján a rendező darab-értelmezése. Kíváncsi vagyok, mit szóltak a színész kollégák, hogy a jó kifejezni magamat. Egy szezont tartott a tanfolyam. A végén vizsga volt A vizsga előtti napon töltöttem be a tizenötödik évemet Így lehet — de ezt ne írja táncosnő kapta ezt meg! —, hogy immár a har- szerepet mincadik évadot kezdtem el. Tábori Nóra elmosolyodik: Csak akik régen ismernek, _ Nem mondom, hogy azok hiszik el... nem csodálkoztak! De aztán — Pályafutása bővelkedett újból és újból megbíztak „beugrásokban". Talán Sze- szép feladatokkal, s rövidegeden is ez hozta az első sen mellettem bizonyítottak szerepeket? sikereim. Az élet hídja cí— Tényleg sok „beugrá- mű darabjának Erzsije például sok-sok tapsot hozott Pályázat a katonai főiskolákra A honvédelmi miniszter — kapnak. A felvételi vizsgán a belügy- és a művelődés- részt vett fiatalokat a főisügyi miniszterrel, illetve a kólák parancsnokai döntéK1SZ KB első titkárával síikről 1973. május 15-ig írásegyetértésben — pályázati ban értesitik. Azok a pályáfelhívást adott ki a nép- zók, akiket a főiskolán nem _„-_„ , hadsereg katonai főiskoláira vesznek fel — ha egyidejű- Szombathelyet, de'egy sze-' történő Inlnntkfvnisre P-j_ I ... .] • • • . _ _•, - . nekem, s megszerettetett a közönséggel. Egyébként az akkori szegedi társulat, még ha beszámítom is, hogy az évek erősen szépítenek, minden tekintetben rendkívül jó volt, s ez megmutatkozott az emberi kapcsolatokban is. Az akkori bizonytalanabb időkben fontos volt minden egyes előadás, tehát a színészek kevesebbet foglalkoztak magukkal, a „lelkükkel", viszont annál többet a színházzal. Én ismertem Győrt, Kaposvárt, Pécset, történő jelentkezésre. Pá- leg más felsőoktatási intézlyázhatnak mindazok a 21. ménybe ls jelentkeztek — életévüket még be nem töl- ott felvételi vizsgát tehettött ifjak, akik a dolgozó nek nép fegyveres szolgálatát ön- A katonai f5iskolákon a ként vállalják, és a néphad- ,anuImányi id6 -négy év. A hattrorsé8 főiskodán szerzett oklevelek ^ ^ akaT; - a parancsnoki vagy techL w*tVétu,r,f ^ nikusi szaktól függően f^ kÖfuP'Sk°lai a polgári életben általános TXSPZL" ^f72r7i" iskolai tanári (kollégiumi ragfm^'korá^n beíeTez' ^előtanári), «>etve felsó•2F A 41., ^ *7Í5T fokú szaktechnikusi munka* l®1®"*"6" körök betöltésére jogosítafeltételei: büntetlen és tedd hetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, magyar állampolgárság, egészségi és fizikai alkalmasság a katonai szolgálatra, nőtlen családi állapot. A katonai főiskolára pályázó tanulók Jelentkezési Lapot a középiskola igazgatójától. az előző években végzettek (sorkatonák is) a kiegészítő parancsnokságtól kapnak. A felvételüket kérők a jelentkezési laphoz mellékeljenek saját kezűleg írt részletes önéletrajzot, erkölcsi bizonyítványt, a korábban végzettek érettségi bizonyítványt is. Az erkölcsi bizonyítvány kiadásához •szükséges nyomtatvánnyal a kiegészítő parancsnokság látja el a pályázókat. A jelentkezési lapot és a mellékleteket az idei tanévben végzők az iskola igazgatójának, a korábban végzettek a kiegészítő parancsnokságnak, a sorkatonai szolgálatot teljesítők pedig parancsnokuknak adják át A jelentkezők a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, valamint a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola különböző szakaira pályázhatnak. Arról, hogy kit milyen szakra vesznek fel, a felvételi vizsgán elért eredmény, valamint a pályázók kérelmének figyelembe vételével döntenek. A pályázók 1973. márciusóban felvételi vizsgán vesznek részt a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán. A felvétel időpontjáról értesítést nak. A pályázat beküldésének határideje 1973. január 31. gedi premier mindegyikén túltett. Törekedni kellett hát a közös, döccenőmentes, eredményes munkára. Tábori Nóra két évadot játszott Szegeden, aztán ugyanolyan véletlenül, ahogy a szegedi színházhoz került, [elvittek Budapestre, a Vígszínházhoz. Ismét egy kollégája ajánlotta be... S azóta. 1951-től egyfolytában itt van. És gyűjtögeti, gyűjtögeti szorgalmasan az arcait, a szerelmes asszonyét, a fi"; torgó vénkisasszonyét, meri: színész, tehát ez a dolga ... Gulay István Iskola életközelben Otn tanítási hét? Az értekezleteken gyakran használják az ismeretanyag megkérdezik tőlünk a szü- elvégzésére, és így tovább és lök: Van-e remény arra, tovább. Világszerte gond, hogy iskolarendszerünk ls hogy hatnapos maradjon-e, áttér az 5 napos tanítási vagy ötnapossá váljék az iskolai munka. A kérdés sürgősségét elsőhétre? A kérdéseket nem a véletlen szülte. Mióta az üzemekben, vállalatoknál csökkentették a munkaidőt, egyre több hivatalban stb. tér sorban az dönti el: milyen mértékű a szülők munkaidejének a csökkenése. Ha a szegedi helyzetet vizsgáljuk. nek át a szabad szombatos a kb 80 ezer foglalkoztatottAkarvai-akaratlan előtérbe kell hogy kerüljön az iskola gyermekmegőrző (gyermekgondozó) funkciója. Épp az, amelyről most olyan keveset beszélünk. Faluhelyen pedig még inkább fontossá válik a színvonalasan szervezett szabadnapi program kérdése, mert ott még kevesebb a szabad szombatos dolgozó stb. Tartalmi és munkahétre, az" 5 napos ta- b4 j14-45, ezerfő dolgozik metodikai• -mpontból is nítási hét gondolatán nem szabad csodálkozni. Reális igény, hogy a szabad szombatot és a vasárnapot a lakhelytől távol eltöltő szülők szeretnék bevezetésének olyan helyen, ahol minden második héten szabad a szombat. (Az országos helyzet is ezt a képet tükrözi.) E szerint nekünk Szegeden a Csehszlovákiához hasonló, 11 a gyermeküket is magukkal ™<pos oktatási ciklus felelne vinni, annál is inkább, mert meg. Az, hogy minden talán nem is tudják gond- ^mbat szabad legyen, csak Pedagőgusok^ kötelező óratöbb kérdést meg kellene oldani. Meggondolandó ugyanis, hogy eredményes volna-e az, ha a heti hatnapos iskola anyagát zsúfolnánk be az 5 napba. Csökkenteni kellene — bár ez már most is időszerű — a talanul tölteni a s"zabadna- néhAny rielyen engedélyepokat, ha a gyermek fel- zett- (Például az építoiparszámát. Mivel az önképzésre nagyobb lehetőség van. ügyelete nincs megnyugtató- ban, a téli időszakban.) Azt meg kellene hozzá teremteugyeiete nincs megnyugtató Jg tapasztaltuki hpgy a két_ ni a maximáiis feltételeket esetekben sem esik mindenütt egybe a férj és a íeleis olyan nagy igény jelenleg, mint hinné az ember. Sőt, sokszor még egyes helyeken an megoldva. (Márpedig nem minden családban van nagymama és nagyapa, akik gondját viselik az otthon maradó gyermeknek.) A problémák tehát kopogtatnak az ajtón, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy szombatonként a szfbad szombat se szabad, - a sportolók mellett -, ™e,rt jenkor a ,fusizás', a egyre több szülő kér enge- különmunkák, alkalmi mundélyt gyermekének az isko- kák vállalása kerül előtérbe lai munka alóli felmentésé- Mindezt annak igazolásául re írtam le, hogy az Idő nem - li, , . _ sürget annyira, hogy kapLegyen hát szabad szom- kpd átgondolás nélkül, bat az iskolában, vagy ne már61.holnapra megoldjuk hetenkénti szabad szombatos stb. Hogy jó oldalai is vannak, az nem kétséges. Például: a gyermek tervszerű ség szabadnapja. De nincs pihenését biztosítja; a pedalegyen? A fent elmondottak ellenére is nehéz lenne erezt a kérdést. A téma nem olyan egyszere válaszolni. Szinte minden rű mjnt k(vülrő, látszik. államban folyik már ezen a vita. Egyes helyeken határoUgyanis a szabadnapon is meg kell oldani a gyerekek zott nemmel felelnek, szervezett foglalkoztatását ugyanakkor másutt pozitív kezdeményezéseket látunk. Közismert, hogy a francia gyerekek számára a csütörtök már réges-rég szabadnap. Angliában is ötnapos a tanítási hét, s újabban Svédországban is. De még ismertebb előttünk a szomszédos Jugoszlávia oktatási rendszere. A szomszédból hozzánk ellátogató pedagógusok elmondták, hogy az 1967/68. tanévtől ők is megvalósították az ötnapos tanítási hetet. Csehszlovákia 5 évvel ezelőtt határozta el, hogy a hét minden második szombatja szabad. A tartalmi megoldás is sokféle. Találkozunk olyan helyzettel, hogy meghagyva a hatnapos iskola tananyagát megrövidítették a vakációt, s egyben meghosszabbították a tanévet. Olyat is látunk, hogy a tanórát „röviditették" 40 percre. Az egész napos iskolákban — melyet helyesen iskolaotthon kifejezéssel illetünk — a délutánt is felmert ez a szülők óhaja. góguspályát vonzóbbá teszi, mert hasonló lesz az elfoglaltság mértéke, mint az üzemi értelmiségé, műszaki gárdáé stb. Rengeteg nyitott kérdés van tehát az ötnapos tanítási héttel kapcsolatosan. Az idő azonban — ez az érzésem — a hosszabb távlatban e felé halad. Jól és alaposan át kell gondolni mindent. De addig is legalább egyet tegyünk meg: legyen a szombat délután minden gyermek és pedagógus számára szabad. Már ezzel is sokat tettünk a cél érdekében.. Bánfalvi József Uj vegyianyagok a növényvédelemhez Tovább bővíti, fejleszti közé tartozik a zöldségfélék üzemeit a Budapesti Vegyi- kártevői és a burgonyabogár művek. A növényvédő sze- ellen hatásos Ditrtfon porozórek és a műtrágyák gyártá- szer, a szőlő-, a szomóca-, a sáról külföldön is ismert vál- zöldség- és a dísznövénylalat a negyedik ötéves terv termesztésben alkalmazható során — figyelembe véve a Ortho-Phaltan—50 gombamezőgazdaság kemizálásának ölő szer, a talajlakó kártevőkövetelményeit — folyama- ket Irtó Basudon—10 granutosan korszerűsíti üzemeit látum, a szántóföldi kultúHidasi új telepén megkezdte rákban eredményesen haszaz enyvgyártás beruházásait, nálható Sumithion—50 emulziókoncentrátum. A gyár cikkel Iránt sok ország érdeklődik. Befejezés előtt áll az eddiginél korszerűbb biológiai kutatóállomás építése. A Budapesti Vegyiművek termelésének értéke évente Vevői közé tartozik Lengyelmeghaladja a másfél milliárd ország, Franciaország, Jugoforintot. Ojabb termékeik szlávia, Szíria, Görögország. BERCZELI A. KÁROLY Hullámsír 96. — Remek előadást csináltatok, te Szőrmók — koccintottak külön is Aradi Gerővel Csecse János. — Ezen meggazdagszol! Ezt még holnap is megnézik —, incselkedett derűsen. — Holnap? — érzékenykedett Fánika, akinek nem volt fejlett érzéke a humor iránt — Egy hónapig minden este. — Olyan nincs — intette le Rónaszéki. — Egy hónapig még az én kedvemért sem telik meg a színház. — Fogadjunk, hogy erre még a tanyákról is beözönlenek — lelkendezett Prielle Péter. — Vasárnap, talán — fanyalgott a sokat tapasztalt igazgató. — De akkor is inkább a kocsmába mennek. A fene enné a szokásukat. Enyváry Sarolta, aki tudatában volt annak, hogy a siker oroszlánrésze neki köszönhető, hallgatagon, kipirulva ült a két jogász között s mindenre csak mosolygott. A két gavallér bókolt neki, de a művésznő részint fáradt volt, s legszívesebben haza ment volna aludni, másrészt meg leendő nagy karrierjéről ábrándozott, melynek a mai esti előadás is egyik fontos lépcsőfoka volt. Érezte, hogy neki Pesten a helye, vagy Bécsben, ez az alföldi kisváros még kezdetnek is elcsüggesztő, itt ő megreked, sem fejlődni, sem kibontakozni nem tud, minden erejével arra kell tehát törekednie, hogy innen megszabaduljon. Erről azonban egyelőre senkinek sem beszélhet őszintén. A sok szórakozott mosolygás, s üres kedveskedés után szinte kapóra jött neki, hogy Pintér Pistát látta belépni az étterembe. Pista egy ideig még Gáborral és Etelkával sétálgatott, elkisérte őket a Klauzál térig, de hogy ne zavarja nyilván érzelmesnek szánt búcsúzkodásukat, hamarosan elköszönt tőlük, s némi frissítő fejszellőztetés után benyitott a Hungáriába. Egy pillanatig bizonytalankodva nézett körül, felmérte az újságíród csoportját, s mert irtózott attól, hogy tolakodónak tartsák, már-már közéjük telepedett le, mikor Sarolta hevesen integetni kezdett feléje. — Tanár úr! Pista! Pintér Pista nem akart hinni a fülének, s megzavarodottan bámult a kipirult művésznőre. — Én? — Maga, persze! Jöjjön ide! Pista arca egyszeribe égni kezdett, aztán a színészek felé fordulva, akiket általában személyesen is ismert, meghajtotta magát s udvariasan engedelmet kért, hogy köztük leülhessen. — Van, aki nem ismeri a főreál kitűnő irodalom tanárát? — nézett körül Sarolta, majdnem büszkén. Erre néhányan a kezüket nyújtották, s a nevüket mormolták. Pista a hölgyeknek kezet cpókolt, a végén Saroltának, s már suttogta is: — Szívből gratulálok, művésznő. Élmény volt! — Én meg köszönöm, a csokrot. — Csak jelkép volt, szerény. Legszívesebben egy rózsaligetet adtam volna — udvarolt kissé esetlenül a fiú. — Higyje el, jobban örültem neki, mint a legtöbb virágkosárnak —, s mélyen a szemébe nézett. — Talán mégis neki árulom el a titkos terveimet — gondolta Sarolta. — 0 meg fog érteni. Pista e delejező nézéstől máris le volt fegyverezve, szinte elerőtlenedve roskadt le a székre, melyet Sarolta intésére Gyula tolt a tanár úr alá. S Gyula most is elkomorult a rivális láttán, s tanácstalanul, céltalanul ténfergett az asztal körül, mintha rendelésekre várna, de lelke mélyén sötét viharok háborogtak s szinte elpityeredve ismerte be e nagy tolongásban a maga esélytelenségét — Tanulni kell vagy pénzhez jutni — töprengett, s egy pillanatra átsuhant rajta az a lehetőség is, hogy átmenetileg felcsap betyárnak. — Tetszettem? — kacérkodott a művésznő, de a szeme furcsán összeszűkült, mintha nem is Pistát, hanem jóval túl rajta valami távoli hegycsúcsot figyelne. Nyilván a leendő dicsőség ormait. — O — dadogta amaz — ez nem szó! Mindenkit meghódított. Még a vetélytársait is. Talán. — Pintér Pista Sarolta duzzogásai folytán tudott róla, hogy Rónaszékiné nem állja őt, féltékeny a hangjára, s ahol csak teheti, becsmérlő megjegyzéseket tesz rá. — Azok nem érdekelnek — biggyesztette le piros száját. — Ha igazán jó voltam, akkor ők már kevés vizet zavarnak. Mert nagy terveim vannak. Pista! — S újból a fiú arcát fürkészte, mintegy kémlelve, hogy milyen hatást tesz rá egyre határozottabb szándékának bevallása. — Tervel? — akadt el Pista lélekzete, mert önkénytelenül arra gondolt a szívélyes invitálás után. hogy talán ővele összefüggésben. Hát mégis szeretné? — bujjtált benne rögtön az édes gondolat. — De mért nem tartogatja ezt meghittebb helyzetre? Vagy nyilvánosan is vállalni akarja őt a nagy siker után? — Terveim. S ebben maga is adhat tanácsot, mint művelt, okos ember. Persze, ez egyelőre titok. Nagyon nagy titok. — Természetesen hallgatni fogok — leste szavát Pista, de már bizalmatlanabbul. Sarolta a füléhez hajolt és halkan suttogta: — Pestre akarok fölkerülni. (Folytatjuk.)