Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-18 / 246. szám

4 SZERDA, 1972. OKTOBER 18. Udvariassági leckék Ezen a héten több olva- vandélság hatórait súrolja, sónk is tollat ragadott, hogy amit gépkocsivezetők egy­eimondja, milyen bántóan mással az utakon művelnek udvariatlanok, figyelmetle- „Az ember azt hinné, hogy nek tudunk lenni egymáshoz, csupa idegbeteg ül az autók­Már csak azért is szívesen ban, szó sincs a legkisebb el­íoglalkozunk e témával, mert nézésről sem s az már csak az az érzésünk, újból és új- a legenyhébb kifejezés vala­hol meg kell „beszélnünk" kire, aki hibát vét. vagy fi­olvasóinkkal. mennyivel gyelmetlen, hogy .mazsola'. könnyebb lenne az életünk, ° " ' . ha törődnénk egymással. Hamarosan odáig jutunk, Nem véletlen talán, hogy az hogy a legkisebb bajnál, udvariatlanság miatt íőleg esetleges koccanásnál az az idősebb korosztály pa- utasok ugyan megmenekül­naszkodik, akiket, ha bántó- nek, de a sofőrök agyoncsap. dós ér, még jobban kínoz a ják egymást?" — kérdezi, országon nem olcsó az autó, kellemetlen emlék. Szatyma- Bizony, nem minden tanul­ás ráadásul több az igénylő, zi olvasónk, dr. Cs. Zoltán, sóg nélkül való sorok ezek. mint amennyi eladó gépko- anrlak szen,telt levele sorait. Az már pedig viccnek is jó r\<si van TM^m rv tmncra r o J > hogy az üzletekben, etter- amit éppen tegnap tapasz­mekben milyen kedvetlenül, taltunk az egyik szegedi vil­sőt nem egyszer gorombán lamosmegállóban. Néhány tárgyalnak a vevőkkel, ven- fiatal előre tessékelte az dégekkel. Mint elmondja, idősebb utasokat a felszál­gyakran jár külföldre, és lásnál. s mikor rájuk került CUR az ügyfeleket — mint neki fáj, hogy ezt kell leír- volna a sor, hogy fellépjenek ezt Sz. József panaszosunk nia: másutt udvariassabbak a villamosra, a kalauz rójuk tapasztalta. „Amikor elutaz- . . „„ „„, . , .... , , egymással az emberek. Egy ripakodott: „Na, mt lesz, vállalati sofőr írja, hogy fiatalok, az öregek már mind lassacskán a bal kezében föl tudtak szállni, csak ma­kell tartania egy villóskul- guk nem?!" Ja, hovatovább, csot, hogy alkalmasint ő Is fel sem tételezzük egymás­,.hatásosan" fenyegetőzhes- ról, hogy udvariasak is tu­sén, hiszen az már szinte a dunk lenni. DÉLMAGYARORSZÁG POSTALADAJfl Színválasztás? Köztudott, hogy Magyar­osi van. Nem egy típusra másfél-két évig is várnak az emberek, s mindennek a te­tejébe még annyit sem köt­hetnek ki, hogy milyen szí­nű legyen a kocsi. Az utób­bi időben már a színválasz­táshoz sem hivja a MER­tam a kocsit átvenni, közöl­ték velem, hogy csak sötét­zöld van. Elsősorban azért nem szeretnék sötét szinű kocsit, mert több teszt által bizonyított tény, hogy szür­kületkor nagyobb a baleset­veszély a sötét színű kocsik­kal, mint a világos, vagy élénk színűekkel. Kérdezem én, ha több mint 80 ezer forintot kifizetek, talán csak jogom van ahhoz a mini­mális kikötéshez, hogy mi­lyen színű kocsiba üljek?" Evek óta visszatérő pa­nasz, néhány hónapja az Halló, rádió! Tanácsunkat kéri Lakatos osztályának kereskedelmi Ferenc (Kacsa u. 8.), még- felügyelőségéhez, pedig nem kisebb ügyben, Több tarjáni olvasónk mint hogy 1250 forintért vett kérte már tőlünk, segítsük „Autó-motor" szerkesztősége táskarádiója lassan kifut a megoldani azt a gondjukat, is kötólte^ciklret. Abban garanciális időből, de állán- hogy képtelenek rádiót hali­volt ^"éppen^ezért VnLz- dóan rossz- Utóbb például, gatni az alatt az idő alatt, leteztük az iménti, nyilván két hónap alatt hatszor ja­nem mindenki problémáját vították a Gelkában. Úgy jelentő írást —, mégpedig véljük) jogos panaszosunk az: a kocsitípus megrende­lésével egyidejűleg miért nem veszi fel a MERCUR azt az adatot is, hogy milyen színt kíván a vevő? Ha ezt tenné, feltehetőleg a gyárak­tól is a közkedveltebb színe­ket kérhetné. Így pedig csak — nem minden keserűség nélkül — azt állapíthatják meg a MERCUR ügyfelei: aki monopolhelyzetben van. úgy játszhat a vevőkkel, ahogy neki tetszik. kérdése: ennyi pénzért le­het-e bóvlit eladni? Ha pedig tiszta véletlen, hogy egy ilyen hibás készü­lék is kikerül a gyárból, ak­kor csak azzal köszörülhetik ki a csorbát, ha olvasónkat kártalanítják, vagy kicseré­amíg az épülő házakban működő gépekkel dolgoznak. Feltehetőleg ntncs rajtuk szűrőberendezés, s emiatt recsegnek a rádiók. Egyik panaszosunk leírja, hogy két­ségbeesve szaladt drága ké­szülékével a Gelkához, ahol — csodák-csodája — hibát­lanul működött a rádió. A posta-műszakiak segítségét lik a készüléket. Ez ügyben kérik ez ügyben a tarjániak! forduljon panaszával a me­gyei tanács vb kereskedelmi Válasz két levélre — a tápai búcsú ürügyén Riportot írtunk nemrégi­ben a tápai búcsúról: a hagyományos falusi ün­nepről, az egyházi szertar­tásról, a mézeskalácsos, céllövöldés délutáni szóra­kozásról. Hangulatokat idé- tésben, és zett az írós, életképet adott kiismereti dulatú. magyarázó, felvi­lágosító szóval terjesszük korunk tudományos világ­nézetét. Más a világké­pünk, de együtt munkál­kodunk a szocialista épí­tiszteljük a lei­szabadságot, a sajátos falusi esemény- kommunista pártunkon ki­ről. Aztán másnap kap- vül emberi magánügyként tunk egy levelet, és teg- kezeljük a vallásosságot, napelőtt még egyet. Arról Az élet száz és száz más panaszkodott bennük két dolgában értünk szót a idős olvasónk, hogy a szer- vallásos emberekkel, ző megsértette vallásos ér- Nem kellene most erről zésében; egy-két, nem oda- beszélni, ha két-három sze­illő jelzővel kicsúfolta rencsétlen szó nem jön ki meggyőződését. cikkírónk tolla alól. De Nem ilyen leveleket ha már így történt, meg szokott kapni a szerkesz- kell mondani: távol állt tőség, hiszen vallásos és tőlünk a csúfolódás szán­nem vallásos emberek déka — jóllehet, azt sze­ügyében százszor és ezer- retnénk, ha az emberek szer járnak el munkatár- túlnyomó többsége már saink, megelégedésre. korszerűen, materialista De időzzünk keveset a módon gondolkodna. Ezért szemrehányásnál. Köny- a magunk eszközeivel ez­nyen rátaláltunk a riport- ulan is dolgozni fogunk, ban a kifogásolt jelzőkre de élénkebb figyelemmel, — és nem esett nehezünk- hogy véletlenül se bántsuk re a belátás: a munkában meg azokat az embereket, Szerkesztői üzenetek Török Imréné (Gyík utca 16.): Kérjük, forduljon pa­naszával a fűszerüzletet ve­zető vállalathoz. Bójái Mihály (Róna utca 8.) és több felsővárosi olva­sónknak: Takács Máté váro­si főépítésznek a Felsőváros jövőjéről, fejlesztési tervei­ről tartott előadására való­ban a hallgatóság nagy ré­sze nem jutott be. Ezért la­punk külön cikkben fog az ott elhangzott kérdésekkel foglalkozni. Tóth József és több levél­író (Algyő): Kérdésükkel szíveskedjenek a DÉGÁZ­hoz fordulni. Lakatos István (Bokor ut­ca 9.): Panaszlevelét továb­bítottuk a városi tanács vb építési, közlekedési osztályá­hoz. Intézkedést és választ tőlük kap. Perl nyerlek a lakók r Uj szellőzőberendezést szerel a Megyeszer Egy dologban mindenkép­pen: tizenkét tarjáni magas­házban ezekben a napokban kicserélik vagy kicserélték azt a hasznavehetetlen szer­kezetet, amely be- és ki­kapcsolja, „vezérli" a szel­lőztető berendezések tetőn elhelyezett motorjait, s ez­által a lakásokból a ventil­látorok elszívják a rossz le­vegőt, a kellemetlen illato­kat. Egyszóval ami nélkül nagyon jól megvagyunk. Persze nem kényelmi szem­pont ez, hiszen a panelhá­zakban létfontosságú a mes­terséges szellőztetés, a konyhai gázégéstermékek el­vezetése, a robbanásveszély miatt is. Nyolc emelet „káposzta" De miért kell ennek külön örvendeni? Hisz az építők­nek kötelességük olyan la­kásokat, házakat készíteni, amely véd a természet vi­szontagságaitól, s amelyek­ben jól érzi magát az em­ber. És nincs veszélyben. Ám a dolog nem ilyen egyszerű: eredetileg megle­hetősen bizonytalan szerke­zetek — most már kimond­hatjuk: alkalmatlan szerke­zetek — kerültek a házakba. Sok száz család csak azt érezte, hogy valami nincs rendben: ha az első emele­ten kelkáposztát főzött a háziasszony, azt még a nyol­cadik emeleten is kénytele­nek voltak tudomásul venni. Nem beszélve másról. Na de fátylat a múltra, mert ennek a helyzetnek vége. A Pécsi Megyeszer Vállalat — amely eredetileg a sikertelen szer­kentyűket készítette és fel­szerelte, mint mondtam, új, korszerű automatikával he­lyettesíti a régieket. Háromezer embernek Az igazsághoz azonban va­lami még hozzátartozik, s ezért érdekes az ügy. Az említett vállalat nem azért szánta magát erre a munká­ra, hiert a házak nem szel­lőztek, és a lakók panasz­kodtak, á, dehogy. Több mint fél évig hiába volt a kérés, könyörgés, rábeszélés, ve­szekedés, a pécsi válasz a rideg elutasítás volt. Míg­nem az egyik tarjáni lakás­szövetkezetnek, illetve a Szegedi Beruházási Vállalat­nak eszébe nem jutott: dön­tőbíróság előtt, perrel pró­gálja elérni azt. amit nem sikerült szép szóval. Nos, a per befejeződött, s a Pécsi Megyeszer — szereli Pert nyertek a lakók. Tizenkét lakóházban, tizenkétszer nyolcvan család — legkeve­sebb háromezer ember. Van lehetőség S amiért ezt itt leírom — az a bizakodás miatt van. Talán ezen az úton-módon elérhetnénk a többi, sajnos nem kevésbé kellemetlen hiba kijavítását: a fűtés­rendszer, a tetőszigetelés megjavításét. Azt, hogy a tarjáni, korszerűnek mon­dott házak valóban védjenek az időjárás viszontagságaitól, mert a tarjáni épületekre is jellemzőek a hazai építőipar szokványos hibái; az abla­kok, ajtók nem zárnak elég pontosan, a házak szélső la­kásaiban, és a tizedik eme­leteken akkor is hideg van, amikor a belső lakásokban ablakot kell nyitni. A víz­vezetéket nem lehet javítani, egyes házakban csak úgy, ha egy egész részrendszerből leeresztik a vizet... Hát ezért mondtam el a szellőzés-ügyet, azért, mert van mód és lehetőség a ri­mánkodáson kívül is, mint ahogy a Szegedi Beruházási Vállalat sok ezer ember ér­dekében dicséretes lelemény­nyel célhoz ért. Matkó István Magyar hét Bordeaux-ban A gazdasági és kereskedel­mi programnak megfelelően Bordeaux két nagy üzlethá­zában, a Nouvelles Galeries és a Nouvelles Halles áru­házban 11 magyar külkeres­kedelmi vallalat mintegy 500 négyzetméternyi terüle­ten kiállítást rendez legkor­szerűbb termékeiből. Többek között különféle kerámia, apakka, kovácsotvas dísztár­gyakat, markazit ékszereket, iparművészeti cikkeket, hanglemezeket, írószereket, hímzett ruhanemüket, kézi­munkát, sokféle konfekció­árut, játékot, hangszert és magyar élelmiszer-különle­gességeket vonultatnak fel. A bemutató egyik sarkát matyó-szobának rendezik be. Csaknem két héten át magyar étterem lesz a bor­deauxi Hotel Aquítania ét­terme. A bordeauxi kereskedelmi és iparkamara, valamint több műszaki-tudományos intézet közreműködésével október 24-től 27-ig magyar műszaki napokat rendeznek. A bordeauxi tőzsde-palo­tában 150 négyzetméternyi területen fotókiállításon mu­tatják be Magyarország leg­szebb és legérdekesebb Ide­genforgalmi nevezetességeit. megfáradt öregekről szeb­ben szoktunk beszélni, na­gyobb szeretettel és elis­meréssel. A vallásos em­bereken sem szoktunk gú­nyolódni, hiszen az ember­akik még vallásosak ugyan, de ez nem gátolja őket ab­ban. hogy tisztességgel vé­gezzék dolgukat, és őszinte érdekeltséggel és meggyő­ződéssel vegyenek részt a ség is. és elveink is. azt szocialista társadalom épí­parancsolják, hogy jóin- tésében. Szegediek a dunántúli miívésztelepeken Az idei. az ötödik Siklós- kat, a siklósi kerámiatelep színház fiatal díszletfestője villányi Művésztelep zárása- munkahelyeit, és az ez évben töltött pár hetet Balaton­nak alkalmából — május 15- elkészült alkotásokat. Ezek parton. Az egervári művész­től október 15-ig dolgoznak között látható a Tömör- telep pedig alapító tagjai az elhagyott kőbánya terű- kény István Gimnázium és között tartja számon a már létén hazai és külföldi szob- Művészeti Szakközépiskola évek óta a nyár felét ott rászművészek — a Baranya volt tanulójának, Bükk Bé- töltő Pataki Ferenc festő­megyei tanács kétnapos ta- la keramikusművésznek élet- művészt. nácskozásra hívta meg a nagyságú kerámiaszobra és A villányi szobrásztelepen művészeket, a bányák igaz- az iskola tanárának. Vég- ez £vben részt vettek a gatóit a szlovák és lengyel vári Gyula Munkácsy-díjas Tömörkény István szakkö­képzőművészek szövetségé- keramikusművésznek fali- népiskola III évfolyamos nek küldötteit és a hazai al- képei. szobrásztanulói, akik a mű­kotó lel epek vezetőit. A, siklósi vár tanácstér- vészeknek segédkeztek a fa­A tanácskozas résztvevői ZX^Töec^S™ belező nyári megtekinltették a villányi gedről Nóvák András festő- gyakorlatként, bányát, az elkészült szobro- művész és Albert László, a T. Q. Az évad első opera­bemutatója előtt Beszélgetés a színház zenei Mezőjével Pénteken este kerül sor ben a műben ma érdekes? az új színházi évad első Azt hiszem, mindenekelőtt operapremierjére, ,Verdi a kivülrekesztettség állapo­egyik legnépszerűbb, ' leg- ta. Az a szituáció, ami az szebb művének, a Traviata- egész dráma alapja: arról az nak bemutatójára. Az elő- emberről, arról a nőről, akit adás érdekessége, hogy a a társadalom nem tart ma­szegedi közönség ekkor ta- gához méltónak, kiderül, lálkozik először a színház igazabb, nemesebb, mint új főrendezőjével, Horváth akik nem fogadják be. Ké­Zoltánnal. Milyen elvek ve- zenfekvő lenne — ma ez di­zették a főrendezőt első sze- vat — aktualizálni a művet, gedi munkájában, milyen hogy közelebb hozzuk a előadási- és játékstílust kí- mához. Ha például egy ván megteremteni vagy amerikai rendezés — mond­folytatni a gazdag zenei ha- juk — néger énekesnövel gyományú szegedi színház- mutatná be Violetta szere­ban? — erről beszélgettünk pét, magát a kirekesztettség Horváth Zoltánnal a késő állapotát a mai néző számá­délutánba hajló próbák ra nyilván szemléletesebben egyik szünetében. érzékeltetné, mint az eredeti — A Traviatával nem dráma. Az ilyenfajta aktuá­először találkoztam. Ren- lizálás azonban magától ér­deztem már Debrecen ben és tetődően ellentétes lenne az Pécsett is. Mégis izgalommal operával, Verdi érzelmekre készülök a premierre, hi- ható nemes egyszerűségű szen számomra új a közön- muzsikájával. ség. Kollégáimat, munka- — A Traviata esetében ez társaimat, az; operistákat az út járhatatlan. Mi sem persze már jól ismerem, követjük. Mit gondolunk mi Egyrészüket még a főisko- fontosnak? Szerintünk a kó­láról, másokkal különféle zönséget a kívülrekesztett­színpadokon dolgoztam seggel kapcsolatban az az em­együtt. Jó érzés újra talál- beri magatartás érdekli, kőzni — dolgozni velük, amely a legtöbbre, még éle­Konvencionális kijelentés- tének feláldozására is képes nek tűnhet, de nagyon azért, akit szeret. Ez a fajta őszintén gondolom: a sze- emberi nemeslelkűség az. gedi opera remek együttes, amivel ez az opera képes a — A Traviata több, mint legnagyobb drámai hatást, a száz éve született: azóta katarzist elérni felidézni. megváltozott a világ. A — Persze egyáltalán nem rendezés hoavan akarja kö- arra törekszünk, hogy a kö­zelhozni a mához, a mai né- zönség megsirassa Violettát.. zőhöz az operát? Az előadás hatása akkor — Vagyis mi az, ami eb- alakul szándékai szerint, ha a nézők nem könnyeznek. hanem rádöbbennek annak az emberi r.emeslelkűségnek a nagyságára, amellyel egyébként a mai hétközna­pokon is van alkalmuk ta­lálkozni. — Milyen lesz a szerep­osztás? — Violetta szerepét a be­mutatón Horváth Eszter énekli. Alfréd Réti Csaba, Germont György Gyimesl Kálmán. A kisebb szerepek­ben Turján Vilmát, Halmi Lászlót, Gregor Józsefet. Halmágyi Mihályt és Gort­va Irént láthatja a közön­ség. As előadást Szalatsy István vezényli. O. U t

Next

/
Thumbnails
Contents