Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-17 / 245. szám

KEDD, 1972. OKTÓBER 17. y Á vasúti közlekedés biztonságáért A Vasúti Tudományos Kutató Intézet izotóp kutatási osztályán több olyan témában értek el jelentős eredményt, amely egyrészt a vasúti közlekedés biztonságát segíti elő, másrészt jelentős összeg megtakarítását eredményezi. Szovjet közreműködéssel végzik a korrózió-vizsgálatokat. Izotópos módszerrel ugyanis az egyébként éveket igénybe vevő vizsgálat órákra csökkenthető. Képünkön: a kor­szerűen berendezett laborban ellenőrzik a minőséget. Szocialista brigádok • és újítók az üzem­szervezés fejlesztéséért Dr. Jandek Géza, a SZOT nyezései, nem utolsósorban közgazdasági osztályának az úgynevezett „Dolgozz Hi­vezetője hétfőn sajtótájékoz- bátlanul" munkarendszer, taton öszegezte a munka- és amely eddig 34 vasipari üzemszervezés fejlesztésének üzemben, s több építőipari tapasztalatait és a további vállalatnál terjedt el, to­teendőket. vábbi 21 vasipari vállalat pedig jelezte csatlakozását A minisztériumok kibocsá­^aouflffiS fffl? Mhml a termelési tanács­hez, ezenkívül körülbelül ki- tl. munkaertekezleteken az lencven. a szervezésben jó elmúlt evekben a szervezes eredményt elért vállalatot fs külön is felkértek, hogy úgy- rf. nem t?ai , ja , at, ls lataikTt adják Tt S £k ^^SSÍLSZ vállalatoknak. A munka- és eYre. visszamenőleg is üzemszervezésről szóló áttanulmányozzák, s a kez­párt- és kormányhatározatok demenyezeseket hasznosítjuk, végrehajtása általában meg- Indokolt az is hogy az ev lelelő ütemben halad, ahhoz vé*e elott valamennyi val­azonban, hogy a várt ered- látatnál hívják össze a szo­ményeket elérjük, most már cialista brigádvezetők ta­a vállalatoknál is az eddi- nácskozását, s vegyék igény­ginéi többet kell tenni. Már- . munka- és is sok helyen nyújtottak se- De segítségükét a munka- es gítséget a szocialista brigá- üzemszervezés korszerusité­dok és az újítók kezdemé- séhez. (MTI) Közéleti napié Budapesti pártküldöttség Szófiában Tegnap, hétfőn reggel a Szófiai Pártbizottság meg­hívására budapesti párt­munkásküldöttség utazott a bolgár fővárosba. A delegá­ció vezetője Németh Károly, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Budapesti Párt­bizottság első titkára. Dr. Bíró József Bukarestben Vasárnap a késő esti órák­ban dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter Romá­niába utazott, ahol a Buka­resti Nemzetközi Vásár meg­nyitásán vesz részt Bondor József Romániába utazott Matei Ghigiunak, a Román Szocialista Köztársaság ipari építkezések miniszterének meghívására hétfőn Bondor József építésügyi és városfej­lesztési miniszter vezetésével építésügyi delegáció utazott Romániába. A küldöttség egyezteti a két ország épí­tésügyi, gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működésének 1973. évi mun­katervét. Tervrsazdá N egyedszázaddal ez- például mikor előtt talán többen fo- egy gépet, hanem gadták kétkedéssel, lési struktúrát. A válialat vezetősége nyil­vánvalóan abból indult ki, hogy mit kíván a piac. A piacot nem szabad valami vegyenek vékenysé,g csak akkor érhet a terme- véget, ha gazdaságosan realizálódott termelése. A vállalatok nagyobb ön­állósága, döntési joguk ki­terjesztése nincs ellentélben a központi akarat, a tervtör­féle megfoghatatlan ködnek vény kötelező erejével. Tud­don is irányítani. Korábban a direkt irányítás volt dön­tő súlyban, a gazdaságpoli­kat. A fő feladato­tervszerű gazdálko­dásnak, a központi terveknek nem lehet mint bizakodással a szocia­lista tervgazdálkodás beve­zetését. De a legbiztosabb ítélőbíró, az idő igazolta lét­jogosultságát, azt, hogy szo- ,, . . cializmust építeni tudomá- tekinteni, hiszen az megkö- nnllik a gazdasagi eletet le­nyosan megalapozott terve- zelíthető adatokat szolgáltat het direkt és indirekt mó­zés nélkül nem lehet. Miért azok számára, akik ott kö- 1 ' ; írtam a címben a tervgaz- rültekintenek. A piaci infor­dálkodás szó után azt, hogy mációkat össze kell hasonlí­ma? Talán ma nem tudo- tani a vállalat termelési tikai célokat a termelő val­mányos szocialista tervgaz- adottstágaival. A két ténye- lalatoknak részletesen lebon­dálkodást folytatunk? Aki 7-ö ismerete után az a fő tott tervekben határozták ezt álíltaná. nagyon messze feladat, hogy meghatározzák meg. Az indirekt módszer kerülne a valóságtól. Sőt! termelésük stratégiáját: ho- nem megy így a részletekbe, Tagadná több mint negyed- gyan lehet növelni az élő- az állam a gazdaságpolitikai százados eredményeinket, munka" hatékonyságát, az in- céljait olyan feltételek, köz­amelyeket a szocialista terv- tenzívebb módszerek megho- gazdasági viszonyok, szabá­gazdálkodás segített megte- nosítását, alapot teremtve lyozók megteremtésével va­remteni. Inkább érdemes ezzel a jövedelmezőbb gaz- lósítja meg, amelyeknek a azon meditálni, azt boncol- dálkodásnak. A legfontosabb hatására a vállalatok önálló gatni, hogy a tervezés metó- tennivalók önmagukat muto- döntéseik alapján váltják va­dikáj'a mennyiben változott gatják, korszerűsíteni érde- lóra a népgazdasági tervben az elmúlt időszakban, amióta mes a termelés technikáját meghatározott bevezettük a gazdaság irá- és technológiáját, hogy ja­nyításának mostani rendsze- vuljon a gyártó cég ver­rét. senyképessége a hazai és a Az meglehet, hogy azóta külföldi piacon egyaránt. Az nincs kötelező, apró részié- előbbiek viszont lehetőséget kritériuma az, hogy megha­teket is meghatározó terv- nyújtanak és biztosítékot tározza egy vállalatnak, mi­lebontás. De ez egyáltalán adnak arra, hogy a meghatá- lyen fordulatszámmal járas­nem jelenti azt, hogy nálunk rozott tervidőszakban — a sa gépeit. A mostani gazda­megszűnt a kötelező terv, központi elképzeléseknek ságirányítási rendszer terem­a tudományosan megalapo- megfelelően — javítsanak tette közegben már akkor zott szocialista tervgazdálko- dolgozóik munka- és élet- megvalósul a tervszerűség, dás. Inkább igaz az ellentét, körülményein, különös te- ha a központi szabályozás a hogy a mostani gazdasági kintettel a nők gazdasági és társadalom közakaratát, mechanizmus életképessége, szociális helyzetének kedve a reform gyakorlati valóra- zebbé tételére, mivel a tex- képes átvinni a ^gyakorlatba, váltása nem is képzelhető el tiliparban a nők vannak a gazdasági valóságba, más­a központi akarat érvénye- többségben, sülése, a törvény erejével is Éppen a tervezés maga­kötelező tervek nélkül. Aho- ^bb színvonalra emelkedése vezetés és a tervezés gyan Kádár elvtárs mondta követeli meg a gazdálkodó mára. a tervgazdálkodás jubileu- szervezetektől, hogy nem le­mának ünnepségén, hogy a het megelégedni a régi gya­gazdasági reform bevezetése korlattal, amikor elegendő esetben érezhető, hiszen reá­megerősítette, magasabb volt a számokat önmagukban lis gazdasági célokat csak színvonalra emelte a terv- figyelni. A tabunak tekintett a társadalompolitikával tel­szerűséget, s így válik adatok teljesítése, vagy túl- jes összhangban lehet meg­egyre jobban valóra az alap- teljesítése nem adhat biztos valósítani. Ha a tervekben vető követelmény: gyorsul a támpontot, hogy valóban jól, előírt népgazdaság növekedésének hatékonyan dolgozott-e a _ _ üteme, gyorsul a felhalmozá- vállalat, kielégítette-e a tár- társadalmi igények kielégí­si ráta, lépést lehet majd sadalmi szükségleteket, a tését szolgálja, akkor a tel­tartani a technikai haladás- Piaci igényeket. Egyetlen jesítéssel együtt növekedni sal. A népgazdasági terve- vállalat sem elégedhet meg kell a társadalmi megelége­zésnek a társadalomra gya­gaz­célkitűzéseit részt pedig visszajelzi a gaz­dasági mozgást, valóságot a szá­i. A gazdasági tervek társa­dalmi vonatkozása minden fejlesztés megalapo­zott és alaposan megvizsgált korolt hatása célhoz érhet. S a régebbi gyakorlat­ban megkövesedett nézetek gyakran kér­dőjeleznek. Ha a tervet nem bontják le egy-egy vállalat­ra részleteiben is, akkor mi a biztosíték, hogy a nagyvo­nalakban meghatározott köz­ponti tervtörvény teljesíthe­tő? Folytathatnánk példával is; egy közismert szegedi' nagyvállalatnak, a kender­feldolgozó iparnak hogyan illeszkedik a terve az egész népgazdaság tervével, milyen módon valósul meg az össz­hang. Mondani sem kell, hogy a gazdasági ágazatok­nak külön is megvan a ma­guk közép- és hosszú távú elképzelésük, amelyből a kiindulás már nem is olyan bonyolult. S ha ennek a nagyvállalatnak a termelési irányát vizsgáljuk, kiderül, hogy a központi terv elég pontosan körülírja a tenni­valókat. Nem azt. amit. ré­gebben megszoktak. hogy a termelési terv teljesítésé- dettségnek, kedvezőbbé vál­nék puszta tényével, hisz az ni a közérzetnek. Aligha le­lehet jó is, meg rossz is. A het vitás, hogy a mi terve­termelési vonal tudniillik zési metodikánk eleget tesz nem zárulhat le a termék az ilyen elvárásoknak. elkészítésével, a vállalati te­Gazdagh István A SZEGEDI kommunista mozgalom másik harcosa, Pipicz József 1930 januárjában visszakerült az „Orion"­bőrgyárhoz, s februárban kéttagú üzemi sejtet, március­ban pedig hattagú gyári Vörös Segély-csoportot szervezett. Gladiccsal állott mozgalmi összeköttetésben, aki ellátta il­legális sajtótermékkel. Pipicz a Vörös Segély összegyűjtött pénzeit 1935-ig Zocskór Andrásnak adta át, majd Cseh Imrének, 1939-től kezdve pedig Gladics Józsefnek. A rendőrség azonban figyelte minden lépésüket. Gla­dics tízesztendős Margitka húgával küldött üzeneteket Gera Sándornak, aki a Liszt és a Tabán utca sarkán la­kott. A kislány megfigyelte, hogy nem követi-e valaki. Mikor meggyőződött arról, hogy senki sincs a nyomában, a magával vitt elnyűtt cipőt e szavakkal nyújtotta át: „Szíveskedjék sürgősen megjavítani... Nincs másik, szük­ség van rá minél előbb!" Gera meg átvette tőle a javí­tásra vitt jószágot, forgatta, gusztálgatta, közben figyelt ki az udvarra meg az utcára. Leválasztotta a cipő sarkát, átfutotta a benne elhelyezett levelet, a választ gyorsan megírva elrejtette a lecsavart sarokba, amit visszacsavart a cipőre, s így adta vissza a kislánynak: „Ez a cipő any­nyira tönkrement, hogy megjavíthatatlan" — válaszolta. Margitka addig-addig járt az ócska cipővel oda-vissza, hogy végül is gyanússá vált. Mégsem így buktak le, ha­nem besúgás miatt: rajtuk ütöttek a tápai füzesekben tartott illegális összejövetelükön. 1931. január 14-én a tör­vényszéki tárgyaláson a Vild-tanács előtt, a méreteiben legnagyobb alföld! kommunista perben Gladicson és Gerán kívül Ladvánszky József és Stéhli István is ott állott. Rosner Jenő nem került a rendőrség gyűrűjébe, sikerült meglépnie Szegedről. A tárgyalásról, a vádlottak padjáról messze süvöltött az elsőrendű vádlott, Gladics József kiál­tása: „Éljen a Kommunisták Magyarországi Pártja! Éljen a magyarországi proletárforradalom!" A másodrendű vád­lott, Gera Sándor ezt harsogta világgá: „Éljen a forradal­mi Magyarország!" Sallai és Fürst kivégzésének hírére a börtönben Gladicsék éhségsztrájkkal tiltakoztak a politikai gyilkosság ellen, de szabadulása után már csak korláto­zott mozgalmi működést fejthetett ki. Gera 1933 tavaszán örökre búcsút mondott Szegednek. A KMP hazai bizottsága 1935 decemberében Hajdók Béla cipészmunkást küldte le Szegedre, hogy Gladics örökében vigye tovább a mozgalom lobogóját. Hajdók először , a Krajkó-testvérekkel létesített mozgalmi összeköttetést, majd másokkal. Gladics azonban mindenben segítségére volt. Féléves eredményes mozgalmi működés után Hajdók és társai lebuktak. Gladics ezúttal megúszta a lebukást. A MÁSODIK világháború kitörését követően Vánky Béla lakatosmester kültelki házában jöttek össze meg­beszélésre az elvtársak. Vánky Franciaországból jött haza. Ekkor azonban az üzemek katonai parancsnokság alá ke­rültek. Spiclik leselkedtek minden utcasarkon. 1941. június elején Pipiczet elüldözték Szegedről. Felbomlott az 1930 tavaszától működő „Orion"-bőrgyári üzemi sejt és Vörös Segély-csoport. Az a kommunista szervezet Szegeden, amely a legtovább működött a városban és Szeged kör­nyékén: tizenegy éven át! Gladics legszűkebb elvtársi köre megcsappant. GLADICSOT 1942 nyarán büntetőszázaddal Ukrajnába hurcolták. Többé onnan nem tért vissza. Eltűnt a rettenet­ben ... Élt negyven évet. PUSZTAI JÓZSEF Új ipartelep helyett rekonstrukció és bővítés Több mint százmillió forint megtakarítás A népgazdaság bereuházá- termék készül Hódinezővá­si egyensúlyának javítása sárhelyen, az előző tervidő­érdekében az Építésügyi és szakban létesített jelentős Városfejlesztési Minisztérium ipari bázison, az Alföldi felülvizsgálta saját beruhá- Porcelángyár ipartelepén zásait, hogy lehetőséget ke- építendő új üzemrészben Ez ressen a korábban tervezett- a változtatás. 122 millió fő­nél gazdaságosabb, takaréko- rintot takarít meg az ere­sabb megoldásokra. Így ke- detileg tervezett beruházási rült sor a kőagyag padló- költségből. Különösen elő­burkolólap, az úgyneve- nyös a beruházás Romhány­zett metlachi burkolóanyag- ban, ahol korábban a cse­gyártás fejlesztésére már répkályhacsempék előállítá­elfogadott beruházási prog- sával foglalkoztatott szakem­ram megváltoztatására. Ez- bergárda könnyűszerrel át­zel nem a fejlesztési célt, térhet padlóburkolólapok hanem a megoldás útját gyártására. Romhányban te­módosították. hát megszűnik a kályha­A jelenlegi kőagyag-bur- csempe gyártása, de a zala­kolólapgyártás az 1975-ben egerszegi tanácsi cserépkály­várható igényeknek csak 40 hagyár ki tudja elégíteni az százalékát elégíti ki, s az országos igényeket. ^uSek^'tSé a nlv Romhanyban és Hódmezö­gazdaságot. Ezért korábban v^^elyen már megkezdőd­döntés született évente egy­tek a beruházási munkála­tok, amelyeket az egyszerű­sített program alapján — létrehozásáról, egy teljesen új. közmű" ^ energiaháló­én inartelen felénítéséve Az Zatra nmcs SZukseg - JÓ­milió négyzetméternyi kő­agyaglap-gyártó kapacitás új ipartelep felépítésével. Az tZ? ~ uv. JT új ipartelepet Kisterenyére val sorsabban vegeznek el. tervezték, ahol a program eredeti számításai szerint 432 miliő forintba került volna A régebbi kisterenyei beru­házás programjában előírt határidőnél csaknem egy a beruházás: ez az összeg evvel hamarabb, 1974 elején azonban az időközben bekö- Rpmhanyban es Hodmezo­vetkezett árváltozások miatt vásárhelyen megkezdődik a jelentősen növekedett volna. PF°batenneles. A nepgazda­A részletes módosító ja- .tehat hamarabb juthat vaslatot a Finomkerámia- ^^ hazai termelésből a ipari Művek dolgozta ki, s 'op*" burkolóanyaghoz, s ez ajánlatának elfogadásával új ™nt.!®r) mim° fa­ipar telep építése helyett két >aF ertekű tokesimportot tesz meglevő gyár fejlesztésével feleslegessé. Az állami kolt­érik el az eredeti termelési ?egvetes terheit csökkenti az célt. Évente 500 000 négyzet- is> hogy rmntegy félmillió méternyi mázas burkolólapot ^olla3\ ertekuve kevesebb gyárt majd a rekonstrukció- berendezest kel külföldről val átalakított Romhányi beszerezni a ket telepules Cserépkályhagyár, s ugyan- kozott megosztott beruha­csak évi 500 000 négyzetmé- záshoz, mint amennyit Kis­ternyi kőagyagburkoló-lap terenyére terveztek. < 4 A »

Next

/
Thumbnails
Contents