Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-17 / 245. szám
KEDD, 1972. OKTÓBER 17. Átirányított szakemberek társadalombiztosítása A KB-határozat végrehajtásához tartozik: J. F. szegedi olvasónk írja: 1945. előtt az iparból, mint szakember került egy vidéki termelőszövetkezetbe, A társadalombiztosítási rendelkezések szerint továbbra is megkapta azt a kedvezményt, amely az ipari dolgozókra vonatkozó szabályok szerint jár. Tavaly átlépett egy másik termelőszövetkezetbe, ahol továbbra is mint szakember dolgozik. Kérdezi: mint termelőszövetkezeti tag, jogosult-e továbbra is a szakemberekre vonatkozó társadalombiztosításra? A mezőgazdasági termelőszövetkezetbe átirányított szakemberek (elnökök) társadalombiztosítási jogállására külön jogszabályok vannak érvényben és az ipari vagy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti biztosítás kérdését kizárólag csak ezek alapján lehet elbírálni. A rendelkezések szerint különbséget kell tenni az 1965. január l-e előtt hatósági intézkedéssel átirányított és ezt követően a Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint áthelyezett szakemberek között. Az 1965. január 1. előtt átirányított szakemberek és elnökök társadalombiztosítási helyzetét a 11/1963. (XI. 10.) F. M. számú rendelet jelenleg is érvényes 10. paragrafusa szabályozza. E rendelkezés szerint a termelőszövetkezetbe átirányított elnökök és szakemberek — akkor is, ha tagok — megtarthatják korábbi Ipari biztosításukat és e jogállásuk mindaddig fennmarad, amíg az átirányításkor kijelölt termelőszövetkezetben dolgoznak, vagy továbbirányítással kerülnek kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetbe. A MÉM Értesítő 1971. évi 32. számában megjelent minisztériumi közlemény értelmében a szakemberek és elnökök biztosítása akkor is fennmarad, ha nem átirányítással, (minthogy az most már megszűnt), hanem a termelőszövetkezeti törvénynek megfelelően, átlépéssel kerülnek kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetbe. Olvasónk, ha a termelőszövetkezeti törvényben előírt átlépéssel került a jelenlegi termelőszövetkezetbe, akkor az ipari társadalombiztosítási kedvezményekre továbbra is jogosult Dr. V. M. Kitermelik Szibéria szénkincsét A krasznojarszki vidéket gyakran nevezik Szibéria természeti csodájának. A föld alatti kincsesház 600 kilométer hosszan húzódik a transzszibériai vasútvonal mentén, a szénmező szélessége 100 kilométer, helyenként még több is. Kolosszális a szénkészlet, a becslések szerint 1200 milliárd tonna. Külön előnye, hogy a földfelszínhez közel fekszik a szénmező, ezért külszíni fejtéssel is bányászható. , A kitermelés már megkfezdődött, felépült két hatalmas szénosztályozó. Itt a szén önköltsége egyötöde az országos átlagnak. A kitermelés lehetőségei gyakorlatilag korlátlanok, olyan fejtések nyithatók, amelyek évente másfélszer több szenet adhatnak, mint a jelenlegi teljes termelés. A szenet a szibériai energetikai rendszer erőműveiben használják fel. Ezenkívül a vegyipar is hasznosíthatja, a tervek szerint gyantát, világítógázt, és egyéb termékeket fognak előállítani. (MTI) A zenei nevelés fontosságáról és szegedi eredményeiről I. KERÜLET Házasság: Horváth András és Balogh Katalin. Mohamed Ahmad és Gulyás Ágnes, Nagy Ferenc és szűcs Sva. drdögn Sándor és Harczl Erzsébet, Dávid János és Fodor Magdolna. Lele JOzsof és Fodor Anna, Temesvári Sándor és Tóth Katalin, Daday Attila és Lucza Edit. Móczán Péter és Csizmadia Agnes, László István és Kukfls F.va. Buk István és dr. Gábor Bva, Monoslory József és Katona Mária. Sánta László és Tóth Mária házasságot kötöttek. Születést Berta Istvánnak és Karolyi Zsuzsannának Zsuzsa, Tó üt Dezsőnek és Slnkó Mariának Ágnes, Tömösvárl András Józsefnek és Vidács Klárának Éva Edit, Sztankovlcs Sándornak és Újvári Ilonának Sándor, Szűcs Imrének és Kiss Máriának Mónika Mária, Wurzlnger Imrének és Urbán Ilonának Zsolt, Zomborl Szilveszternek és Bakos Irénnek Attila, Sepsi Zoltán Józsefnek és Welner Viktóriának Krisztina Márta, Gémes Sándornak és Juhász ilona Máriának Csilla Ilona. Kopschitz Rudolfnak és Miszáros Zsuzsannának Péter Rudolf, Pölyhe Dezső Mihálynak és Bercsényi Jnlának Róbert, Juhász Lajos Andrásnak és Vlgh Mártának Zoltán Lajos, Vecsernyés László Ferencnek és Csanádi Veronikának TUnde Erzsébet, Gora István Szilveszternek és Burkus Anna Erzsébetnek István Roland. Táblth, Istvánnak és Locskai Erzsébetnek István Zsolt, Ferenczl Jánosnak és Gémes Máriának Erzsébet, Toppantó Károlynak és Herédl Franciskának Mónika, K ostyái Károlynak és Zental Julianna Máriának Zsuzsanna Eva. Jani Mihálynak és Oláh Mártának Gyöngyi Mária, Horváth Istvánnak és Frank Veronikának Beatrix Veronika, tlunya Csaba Péternek és Ambrus Margitnak Balázs, Kovács Mártonnak és Pécsi Ilonának Márton, Cserép Imrének és Péntek Katalin' Máriának Csaba. Molnár József Lászlónak és Pataki Klárának Róbert József, Aradvárt Józsefnek és Lajdi Katllnnak Tibor. Mészáros Józsefnek és Farkas Ilonának Norbert Tamás, Illés Józsefnek és Kele Piroskának Attila. Halácsi Jenőnek és Mohácsi Irén Erzsébetnek Jenó, Pátkás Istvánnak és Tóth Rozáliának Beáta, Juhász Istvánnak és Farkas Ilonának Gabriella Emese, Nándori István Lászlónak és Madárul Etelkánalt László, Horváth Istvánnak ós Zsótér Ilonának István, Erdős Jánosnak és Fagler Erikának Imola Eszter, dr. Gaál Tibor Gyulának és dr. Méray Juditnak Tthor. Pap Szilveszternek és Dobó Etelkának Zsuzsanna, Herényi Károlynak és BaUa Borbála Etelkának György. Szdes Antalnak fizécsl Gizellának Szilveszter, Kovács Tál Nándornak és Sllóczkl Annának Edina, Vásárhelyi Ferencnek ée Vér Máriának Mária, Seres Mártonnak és Lantos Etelkának Szilvia Mónika, Lehotai Józsefnek és Zomborl Erzsébetnek Attila. Bárányi Sándor Ferencnek és Vincié Katalin Máriának Katalin Bettina, Seregélyes Zoltánnak és Jámbor Irén Mártának Zoltán Norbert, Zana Lajosnak és Gyárfás Máriának Attila, Módra Sándor Bálintnak és Bóka Edit Teréziának Szilvia Marta, FaragóMészáros Vilmosnak éa Rajkai Anyakönyvi hírek Irén Margitnak Vilmos nevű gyermekük született. Halálozás: Balogh József, Kovács József, Ancsányl István, Vass Imréné Zocmbori Rozália. Takács Imre, KAri Andrásné Szórád Anna, Schttdt Józseíné Koppl Anna. Gubrtczky János Jenó, Tari Mthályné Tandl Erzsébet, Vál Lénárdné Gémes Erzsébet, Faragó KáLmánné Savanya Viktória. Kovács Sándornó Schönfeld Matild. Szabó Mihály, Terhes Antalné MaczAk Julianna, Takács Jénosné Bakos Etel, Jakab Gizella meghalt. II. KERÜLET Házasság: Horváth Pál és Szarvas Hona Mária, Kalmár Lajos és Szabó Ilona. Laczkó István és Császár Gizella házasságot kötöttek. Halálozás: Blczó Ferenc. Szklva Béláné Szőke Rózsa, Hecskó Péterné Kónya Viktória, Cene Jánosné Borbély Erzsébet, Tóth Márta, Szüts Istvánné Hájas Mária, Vári János meghalt, ül. KERÜLET Házasság: Rényi Miklós és Györgyfalvl Györgyike, RaatAs László István és Füzes Franciska házasságot kötöttek. Születés: szélpál Lajos Ferencnek éa Fehér Margitnak Zoltán Lajos, Kolompár Lászlónak és Kolompár Juliannának György, Korányi Jánosnak és Batkl Máriának István László, ördögh Ambrusnak és Pósa Arankának Erika. Tóth Lászlónak és Bánfl Máriának László, Lázár István Lajosnak és Czöndör Mária Magdolnának Mária. Barta Pálnak és Nagy Erzsébetnek Pál. Kullal Sándornak és Lankó Rozáliának Márta Anikó, Fodor Istvánnak és Abrahám-Ftírus Erzsébetnek Edit Gyöngyi, Apró János Istvánnak és Lakatos Klárának Márta Gyöngyi, Babarczi Lászlónak és Lovas Máriának Ágnes, Löszter Lászlónak és László Erzsébet Máriának Erzsébet Melinda, Rzlha Imrének és Szlrovicza Juliannának Mónika, Gémes Lajosnak és Polfnyák Gallnának Róbert, dr. Wellington Godwlnnak és Szerdahelyi Veronikának Linda Aknye, Hódi Sándornak és Lajkó Gizellának Sándor, Sebők Szilveszternek és Bálint Irénnek László József, Bodor Lajosnak és Török Jusztinának Lajos, Csehók József Gyulának és Petrovics Aranka Jolánnak Csaba Kálmán, Dobó Ferencnek és Abrahám-Furus Vt lériának Gyöngyi, Simal Zoltán Józsefnek és Dtkász Mártának Zita, Simái Zoltán Józsefnek és Dlkász Mártának Gábor. Tóth Józsefnek és Czapo Jolánnak Jolán nevű gyermekük született. Halálozás: Harangozó Sándorné Karlovitz Ilona, Ludányi János, Jójárt Márta, Horváth János, Magda István, Magassy Elek, Bernáth Mátyás, Bíró Járos, Mármarosl litván. Szél Ilona, dr. Dezső Gyula, Németh Lajos, Zsiga Ferencné Gál Rozália, Kurucz István, Nagy-Bata Miklós meghalt. Az MSZMP Központi Bizottsága június 15-i határozatának megjelenése óta tapasztalhatjuk, hogy a közvéleményt legjobban a tanulók túlterhelésének kérdése foglalkoztatja. Aczél György elvtárs ezzel kapcsolatban azt mondotta: „könnyebb erről általánosságban beszélni, elveket kimondani, mint az ismeretek csökkentéséért a gyakorlatban valamit tenni!" Ismeretes, hogy oktatásügyünkben — de a világ minden táján így van — feszültségekkel, ellentmondásokkal is találkozunk. Nem azért, mert valamit elrontottunk, hanem azért, mert a társadalom élete bonyolultabbá válik, és egyre nehezebb feladat az igényeket jól kielégíteni. Vitáznak azon is, hogy a tanulók túlterhelésének csökkentésével a zenei nevelésnek nagyobb siirepe legyen-e vagy éppen a zenei nevelés visszafejlesztésével is a túlterhelést csökkentsük? A zene fakultatív tárgy. A tananyagcsökkentést nyilvánvaló, hogy a kötelező tárgyak anyagánál kell végrehajtani. A megnőtt szabad idő felhasználása azonban nem egyszerűen tétlenkedést jelent, hanem ha funkciójának meg akar felelni, akkor kulturális tartalmakkal kell kitölteni. S itt a zenével való élésnek, a zene hallgatásának vagy épppen az aktív zenélésnek nagy szerepe van. A zenei nevelés része pártunk és államunk művelődéspolitikájának. Itt is azok a célok, eszmék és eszmények vezetnek bennünket, amelyek művelődésügyi törekvéseinkben általában. Tehát: a műveltség általánossá tételének szándéka, a műveltségi javakból való részesedés lehetőségének szélesítése. Jelszószerűen a nagy mester, Kodály Zoltán mondta: „Legyen a zene mindenkié!" A jelmondat szellemében elvi határozatok és intézkedések történtek a közelmúltban is; a falvak és községek fiataljait, a városokban működő szakmunkásképző intézetek tanulóit, a városszéleken lakó kisdiákokat be kell vonni a zeneoktatás hálózatába. Ezzel kapcsolatban feladatuk a szervezést végző pedagógusoknak, hogy a tanulók 6~10 évesnél ne legyenek idősebbek, mert csak ekkor lehet eredményes az oktatás. Nagy gondja e területnek a szakember-utánpótlás. Iskolákban kevés a képesítéssel rendelkező tanár, zenekaroknál is állandóan felvételt hirdetnek hiányzó muzsikusok pótlására. Meg kell állapítanunk, hogy igen munkaigényes, hosszú szakmai képzés eredményeként éri el a fiatal (13—15 év), hogy végbizonyítványt szerezzen, amivel taníthat, vagy beülhet játszani zenekarba. Ezt a hosszú képzési időt kevesen vállalják. Iskolánk, a szegedi Liszt Ferenc zeneiskola évről évre teljesíti a beiskolázási feladatait, ez évben is 12 továbbtanuló nővendéket adott át a zeneművészeti szakközépiskolának. A zenei oktatás további szélesítésével megoldódik a szakember-utánpótlás kérdése is. Megalapozott az a meggyőződésünk, hogy a zenei nevelés hazánkban tovább fog fejlődni. Stanics Béla, a Liszt Ferenc zeneiskola igazgatója Ásványok a szervezetben Bizonyos ásványok jelentőségét, a szervezetben betöltött szerepét már évszázadokkal, sőt évezredekkel ezelőtt felfedezték. A vashiány és a vérszegénység közötti összefüggés, valamint a foszfor és a kalcium csonterősítő hatását már az ókorban is ismerték. Vasszeggel szúrkált almát, a porrá tört tojáshéját több száz év óta népi gyógyszernek is használják. A legutóbbi kutatások azonban bebizonyították, hogy nemcsak a fontos ásványok mennyisége határozza meg a szervezet állapotát, hanem döntő ezen anyagok egymáshoz viszonyított aránya is. A tudományos vizsgálatok szerint egészen más az igénye a fiatal, és más az idős szervezetnek. A legszembetűnőbb, hogy a fehérjét gyorsabban termelő fiatal, fejlődő szervezetben nagyobb a kénigény. Amig egy felnőttnél a nitrogén és kén aránya 14:1, addig a gyermeknél 2,5:1. Az idősebb korra jellemző, hogy ha a szervezet kálium vagy magnézium tartalma csökken, úgy hirtelen emelkedik a vérnyomás. Amennyiben azonban 1:1 az arány, megtartja a vérnyomás normális egyensúlyát. Ugyanakkor, ha a kálium és a magnézium mennyiségét arányosan növelik, vérnyomáscsökkenés érhető eL A nálunk népbetegségnek számító magas vérnyomás a nátriumtöbblettel magyarázható. Megtalálták az idegrendszer ingerlékenységét befolyásoló ásványokat ls, s a tapasztalatok szerint, ha a kálium, foszfor és a szénsav menynyiségét növeljük, úgy emelkedik a szervezet idegi ingerlékenysége, ugyanakkor a kalcium, magnézium menynyiségemelése csökkenti az ingerlékenységet. A két vegyületcsoport helyes aránya gondoskodik a szervezet egyensúlyáról. A kutatásokra építve szerte a világon megkezdték azon magas ásvány tartalmú tápszerek gyártását, amelyekkel részben a fiatalkori fejlődési rendellenességet, majd pedig az idősebb kori zavarokat megelőzhetik. Ezen tápok egy főre eső mennyisége a fejlett ipari államokban már meghaladja az öt kilót, ugyanakkor nálunk még csak 50 gramm. Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár az új körmendi üzemével pótolja majd ezt a hiányt, s a tervek szerint a gyermekek és az idősebbek is részesülnek majd az <új termékekből. Uszó laboratórium A gdyniai Tengeri Halászati Intézetnek átadták a gdanski Lenin Hajógyárban épült első tudományos kutatóhajót. Ez a nagy hatótávolságú, a maga nemében egyedülálló úszó laboratórium a tengeri halászat számára számos óceáni kutatást végez a meteorológia, az ichtiológia, a tengeri biológia, a halfeldolgozás, a vízben való haltartás és hűtés területén; a hajók üzemeltetése szempontjából pedig vizsgálni fogja a korrózió, a rezgések és a zaj hatását. Feladata lesz a halászati felderítés is. A kutatóhajó a FAO védnöksége alatt épült, a kutatások eredményeit tehát az ENSZ-nek ez a szervezete is hasznosítja. A kutatóhajón 26 laboratórium működik. BEREZELI A. KÁROLY Hullámsír 95. A bemutatónak nagy sikere volt, a közönség állva tapsolt sokáig az előadás végén a függöny előtt egyenként s csoportosan megjelenő színészeknek. Még a szakmabéliek, s az újságírók ls jól elszórakoztak, s el kellett ismerniük, hogy Aradi Gerő érti a dolgát, jó a társulata, s valóban, mindent elkövet, hogy műsorát változatossá, sőt színvonalassá tegye, hiszen ebben az évadban már bemutatta a Lear királyt is, de színre került a Sárga csikó, és az új Csepreghy-darab is, a Piros bugyelláris. De nem hanyagolta el a hazafias színműveket sem, s a régiek mellett legutóbb Az utolsó nemzetőrt tűzte ki, mint Rónaszéki jutalomjátékát. Még Mikszáth ls megbékélt vele, s mikor az előadás után újságírók és színészek bevonultak a Hungáriába, hogy megünnepeljék szokás szerint a sikeres bemutatót, ő — akárcsak Nagy Sándor, a konkurrens lap szerkesztője — félrevonult egy kis asztalkához, s gyorsan megírta a kritikát. Mire az inasgyerek a nyomdából megérkezett, hogy sietve elvigye a cikket, ő már lobogtatta is feléje a kész kutyanyelvet, aztán odaült a társasághoz. — Megdicsértem őket — jelentette ki. — Mezeyt és Somogyit külön kiemeltem. Ez utóbbit mint ügyes rendezőt. — És Fánikát? — kérdezte kíváncsian, de fenyegető szemvillogtatásokkal Csecse János. — Persze őt is, Saroltával együtt, de Fánikáról megírtam, hogy sok időt fecsérel el hozzánemértő civilek társaságában, s ez akadályozza fejlődését — gúnyolódott kajánul az író. — Szóval titokban te is csapod neki a szelet? — „vette a lapot" a másik. — Mingyárt feltűnt, mert újabban kezd rondán, palócosan beszélni. — Szerintem inkább svábosan hangsúlyoz, s ez a Felmayer-cégnél ragadt rá — válaszolt Mikszáth villámgyorsan. De ekkor már mindenki nevetett, tudták, hogy Mikszáth és Csecse János sülve-főve együtt vannak, s jó barátoknak tekinthetők. Ez persze nem volt irodalmi kapcsolat, mert Csecse János, bár időnként igénybe vette apja szép könyvtárát, s talán olvasgatott is, nem sokat törődött a „kitalált mesékkel", s a regényeket semmivel sem becsülte többre, mint a kártyázást, a biliárdozást vagy egyéb szórakoztató időtöltést, de mégis vonzódott a bohém társasághoz, s csak közöttük érezte igazán jól magát. Titokban talán imponált is neki, hogy ő a művészekkel jár együtt, s velük darvadozik a város különböző hangulatú kocsmáiban, de azt azért rangján alulinak tartotta, hogy kivételes képességükért még meg ig csodálj^ őket. Mikor Mikszáthnak megjelent egy könyve, s megmutatta neki iddogálás közben, Csecse János vállat vont s csak ennyit mondott: „Nem is tudtam, hogy te írni is szoktál." A színészek külön asztalnál telepedtek le a Színügy-egylet tagjaival, s Csecse János már fészkelődött is, hogy átüljön közéjük, annál is inkább, mert Enyetíi Lukács, miután megtárgyalták az előadás hibáit is, másra terelte a szót, mégpedig társadalmi és pénzügyi kérdésekre, s ezek a mecénás hajlamú ifjút egyáltalán nem érdekelték. De meg Integetett neki Marinkich, sőt az ünnepelt kis Fánika is nyújtogatta a nyakát sértődötten, hogy a nagy siker után az ő lovagja nem az ő társaságában tartózkodik. Bocsánatot kért tehát a sajtó képviselőitől s átment a másik asztalhoz, ahol már nagyban folyt a terefere, a vesézés, de meg az ivás is, s Gyula, a pincér, nem győzte hordani a bort meg a sört, hogy kielégítse kedvenc vendégeit. De arca elkomorult s a gyilkosság legkülönbözőbb módozatai özönlötték el az agyát, amikor látta, hogy Csecse János most már minden teketória nélkül az ő kis Fánikája mellé ül, csókolgatja a kezét, aztán az egész színtársulat egészségére emeli poharát. — Talán 'tis Saroltát kellene szeretnem — gondolta dogtalan pincér, s elhatározta, hogy Lan0 . Viktor karmesternél jelentkezik s énekelni tanul. Észrevétlenül egy-két tiszta hangot ki is eresztett a torkán, mintha magának dúdolna. Csak Rónaszéki hallotta meg s jókedvűen harsogta: — Csak rajta, Gyula, éppen ilyen jóvágású bonvivánra volna szükségünk. Gyula lángvörös lett, s zavarában kisietett a konyhába. j (Folytatjuk.) j 4 )