Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A AJkprszágg^öWgj Könyvtár ralicrnányá^i törölve 62. évfolyam 232. szám 1972. október 1., vasárnap Ára: 1 forint MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Kádár lános beszéde az Országos Tervhivatal jubileumi ünnepségén Az Országos Tervhivatalban szombaton ünnepséget tartottak a népgazdasági tervezés bevezetésének 25. év­fordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai, dr. Ajtai Miklós és Vályi Péter, a Minisz­tertanács elnökhelyettesei, Bálint József, a Központi Bi­zottság osztályvezetője, Lázár György munkaügyi minisz­ter ós dr. Kurucz Imre, az V. kerületi pártbizottság első fitkára is. Az ünnepséget dr. Szlameniczky István, az Országos Tervhivatal pártbizottságának titkára nyitotta meg, majd Párdi Imre. az Országos Tervhivatal elnöke mondott ün­nepi beszédet, majd jubileumi emlékérmeket és kiváló dolgozó kitüntetéseket adott át számos dolgozónak. Az emlékérmek és a kitüntetések átadása után Kádár János beszédet mondott. Kozmosz­Kádár János felszólalásá­ban átadta a Központi Bi­zottság szívélyes üdvözletét és jókívánságait az Országos Tervhivatal és a tervezéssel foglalkozó más szervek veze­tőinek és munkatársainak, köszöntötte a kitüntetett dol­gozókat, majd a tervgazdál­kodás bevezetésének törté­nelmi jelentőségéről szólt — Ez olyan időpont volt népünk és az ország törté­netében, amikor hatalomra •jutott a munkásosztály, kez­detét vette a szocialista át­alakulás, és az elmélet gya­korlattá vált. Ezzel a nagy történelmi kezdettel az el­lentmondásos és anarchikus kapitalista fejlődést Magyar­országon felváltotta a jövő szocialista, tudományos meg­tervezése. A társadalmi ösz­szefüggés oldaláról megvilá­gítva: a gazdálkodás alapja, indító és mozgató ereje, cél­ja a tőkés profit helyett a társadalom általános érdeke, a felszabadult dolgozó nép érdeke lett — mondota. — A szocialista tervgaz­dálkodás a szocializmus épí­tésének nemzetközi, közös törvényszerűsége. Munkás­forradalmat, szocialista for­radalmat győzelemre vinni, dnnak céljait megvalósítani, a szocialista társadalmat fel­építeni tudományos, szocia­lista tervgazdálkodás nélkül rtem lehet. Olyan történelmi korban élünk, amelyben mind több és több nép lép a szocializmus útjára. Az át­menet formái a szocializ­musba a nemzeti sajátossá­goktól függően változatosak. De mindazokra a népekre, amelyek már ezen az úton járnak, és azokra is, ame­lyek a jövőben erre az útra lépnek, érvényes, hogy a szo­cializmus tudományos terve­zés és tervszerű gazdálkodás nélkül nem lehetséges. — A szocialista tervgaz­dálkodás valamikor elmélet * volt, a gyakorlatban elöször a Szovjetunióban vezették be. Emlékszem a Szovjetunió első ötéves tervének nemzet­közi fogadtatására. A szocia­lista tervgazdálkodás beve­zetése és megvalósítása osz­tályharc, és a Szovjetunió el­ső ötéves tervét ennek meg­felelően, a maguk módján kétkedéssel fogadták az im­perialisták. Azóta viszont a világ megtanult egy új fo­galmat, új szót, a szocialis­ta tervgazdálkodás eszméje és ereje az egész nemzetkö­zi közvélemény előtt győzött. — A szocialista tervgaz­dálkodás döntő sikerét bizo­nyítja hazánk 25 éves ta­pasztalata is — mutatott rá Kádár János, és kiemelte: a tervgazdálkodás segített el­tüntetni a háborús pusztítá­sok nyomait, döntő szerepet játszott * szocialista társada­lom gazdasági alapjainak le­rakásában, megszilárdításá­ban és szerves alkotóeleme a szocialista társadalom teljes felépítéséért folyó munká­nak. — Hazánkban a munkás­hatalom, a néphatalom a szo­cialista tervgazdálkodás eredményeként erősödött. Lenin a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom kezdeti szakaszában hangsúlyozta, hogy a népgazdasági terv a párt második programja. A terv mélyen érinti a párt politikáját, az ország politi­kai és társadalmi fejlődését. Az eszmét a széles milliók gondolkozásukban úgy mé­rik, ahogyan az a gyakorlat­ban megvalósul. Kádár János elismeréssel beszélt a tervezés tudomá­nyos megalapozottságának, módszereinek, technikájának fejlődéséről, és hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítás re­formja hozzájárult a terv­szerűség, a szocialista terv­gazdálkodás erősödéséhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagy fontosságú a szá­mítástechnika, de az nem pó­tolja a marxista módon gon­dolkozó, kommunista meg­győződésű, a szocialista rendszerrel és célokkal ro­konszenvező alkotó emberek szellemi munkáját. — A tudomány és a szo­cializmus —, hogy hasonlat­tal éljek — egy test. egy lé­lek, nem lehet egymástól el­választani. Ha valahol, akkor itt érvényes az, hogy az el­méletet és gyakorlatot állan­dóan fejleszteni kell. Ez el­engedhetetlen nemcsak az öt­éves tervek készítése idején, hanem a tervezés minden fázisában — mondotta Ká­dár János, majd így folytat­ta: A Tervhivatal előtt álló feladatokra és a magasabb színvonalú tervezésre utalva kiemelte, hogy az Országos Tervhivatal legyen a Köz­ponti Bizottság, a kormány és egész népünk számára is olyan mérőműszer, amely népgazdasági összefüggések­ben ellenőrzi, hogyan való­sulnak meg a tervek. A közeljövőben a parla­ment elé kerülő terv tör­vényjavaslatról szólva Ká­dár János elmondta, hogy tapasztalatunk szerint az Or­szágos Tervhivatal hatáskö­rét növelni kell. Állami munkánk korszerűsítésével összhangban ez lehetséges és szükségszerű — tette hozzá. Kádár János emlékeztetett arra, hogy a Központi Bi­zottság foglalkozik a kong­resszusi határozatok végre­hajtásának tapasztalataival. — Ha most pillanatfelvé­telt készítünk fő tevékeny­ségünkről, annak irányáról, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az országban a hata­lom szilárd, érvényesül a párt vezetése, a szocialista népgazdaság alapjai erősek, a szocialista termelési viszo­nyok megbízhatóan működ­nek, az emberekben megvan a munkakészség, a bizako­dás, s ha az anyagi eszkőzök nem is elegendőek, a leg­szükségesebbekkel rendelke­zünk. Most már reális alap­ja van annak, hogy arról beszélhessünk: hogyan tud Magyarország még előbbre lépni a közepesen fejlett or­szágok sorából. Kádár János elismerően beszélt a gazdasági eredmé­nyekről, a beruházási intéz­kedések kedvező hatásáról. Rámutatott, hogy a szocia­lista mezőgazdaság ma már érezteti erejét Az állami gazdaságok dolgozói, a ter­melőszövetkezeti parasztok a kedvezőtleit időjárási ne­hézségeket is leküzdötték, biztató eredmények Ígérkez­nek. Szólt arról, hogy világmé­retekben mindinkább a szo­cializmus javára alakulnak az erőviszonyok. Ez is kedve­ző körülményeket teremt a tervgazdálkodás történelmi tapasztalatainak további hasznosításához, céljaink el­éréséhez, népünk boldogulá­sához. — A belső és külső felté­telek tehát jók. Nyugodtan dolgozhatunk és kell is dol­goznunk. Népünk szocialista jövője biztosítva van — je­lentette ki Kádár János, aki­nek beszédét nagy tapssal fogadták az ünnepség részt­vevői. Az ünnepség dr. Szlame­niczky István zárszavával, majd az Internacionálé hangjaival ért véget., Pénteken a Szovjetunió­ban Föld körüli pályára bo­csátották a Kozmosz—521. jelzésű mesterséges holdat a korábban bejelentett űrku­tatási program megvalósítá­sa keretében. A szputnyik berendezése kifogástalanul működik. Budapesten a TU-144-es Szombaton délelőtt negyed 12-kor M. V. Kozlov, a Szovjetunió Hőse két tisztelet­kört írt le gépével, majd landolt a Feri­hegyen a hangsebeség kétszeresével hala­dó szuperszónikus utasszállító repülőgép, a TU—144-es. A szupergyors gép alig 1 óra alatt képes megtenni a Moszkva—Bu­dapest útvonalat, 110 utassal a fedélzetén. A legkorszerűbb tudományos eredmé­nyek és mérések felhasználásával terve­zett repülőgép bemutatása szenzációszám­ba ment a párizsi, majd a hamburgi re­pülőgép kiállításon, s Varsó, Prága és Szófia után most Budapesten is bemutat­kozik. A hatalmas gépet, amely emellett a parkolópályán álló „hagyományos" gép­típusok szinte eltörpültek, vasárnaptól megtekintheti a nagyközönség. Vasárnap 10 és 16 óra, hétfőn 10 és 14 óra, kedden pedig 10 és 12 óra között lehet megszem­lélni Derült, száraz idő Az utóbbi napok időjárá­sát meghatározó sarkvidéki léghullámok — ezek miatt volt oly hűvös, hideg — a legutóbbi 24 óra alatt pályá­jukat áttették kelet felé. A hideg levegő zöme most már nem Közép-Európa irá­nyába, hanem Ukrajna és a Fekete-tenger térsége felé áramlik. A hét vége időjárása szép­nek ígérkezik, gyengébb lesz a szél és több lesz a napsü­tés. A hőmérsékletben azon­ban csak kisebb javulás vár­ható. (MTI) Paprikafűzők Gazdag termést takarítanak be fűszerpaprikából a szegedi járásban. A háztáji gazdaságoknak továbbra is fontos szerepük van a híres fűszernövény termesztésé­ben. Kádár Németh Antalék fél holdnyi tábláján körül­belül 30 mázsa termett Ullésen ebben az évben. Vala­mennyit felfűzik, és csak a tél folyamán adják át szá­radt állapotban a Paprikafeldolgozó Vállalatnak. Utasszámlálás után, új igények előtt Még egyszer a Volánról és a menetrendről Az elmúlt napokban ut­cán, buszon, munkahelyeken sokszor szóba jött, hogy mi célja lehetett a Volánnak az utasszámlálással s még előbb a számlálólapokkal, ha már nyomdában készülő új me­netrend egy időre úgyis rögzíti a lehetőségeket. Amit a kívülálló találgat, arra a szegedi buszközlekedés irá­nyítói bizton felelnek: az új menetrend a decentrumrend­szer bevezetése óta gyűjtött tapasztalatok szerint válto­zott, az utasszámlálás lénye­ge viszont az, hogy megvizs­gálják A helyi közlekedés gazdaságosságát, a jövő évi esetleges bővítéseket annak alapján határozzák meg. Egyszóval: a mostani közle­kedési hálózatot a Volán korántsem tartja befejezett­nek, s azon az áron is, hogy a menetrendek túl gyakran változnak, rugalmasan igye­keznek alkalmazkodni az újabb igényekhez. Az utasszamlálásban — mely egy hétig tartott — mintegy háromszázan vettek részt: a Rózsa Ferenc gim­názium forgalmi tagozatos diákjai mellett a vállalat fiataljai társadalmi munká­ban végezték azt. Az adato­kat november végére dolgoz­zák fel, a tapasztalatok adot­tak: néhány kivételtől elte­kintve — voltak, akik visz­szautasítóan viselkedtek — az utasok többsége vállalta azt a két aprócska mozdula­tot, hogy átveszi, majd le­szálláskor leadja a számláló­jegyet. Voltak kétkedők is, akik úgy tartják, hogy ez az időszak — szeptember — nem ad reális képet. Meg­nyugtatásukra: bizonyos ed­digi számítások alapján a kapott adatokból a közleke­dési szakemberek következ­tetni tudnak a téli időszak­ban várható növekedésre is. Például, tudják, hogy egy­egy eső 15 százalékkal növe­li az utasok számát, azt is számontartják, hogy hama­rosan téli pihenőt kapnak a kerékpárok, motorok, sőt a személyautók is. Valószínűleg kevesen tud­ják, hogy eleddig a Volán­nál a szegedi helyi autóbusz­forgalom költségei, fenntar­tásának gazdasági kihatását a vállalat egész személyfor­galmának részeként tartották számon, október 1-től viszont önálló osztállyá vált az a kol­lektíva, mély a helyi személy­forgalmat irányítja. Így egy­előre csak a mindennapi ta­pasztalatok alapján mondják el: a helyi járatokon 20 szá­zalékkal magasabb egy-egy kocsi üzemeltetésének a költsége. Gyorsabban válnak hibássá, használódnak el az autóbuszok: többek között ez okozza a járatkimaradásokat. Ezért van az, hogy míg a tá­volsági járatok tartalékállo­mánya — ahonnan a sérült, elromlott busz helyett lehet újat mozgósítani — az ösz­szes busznak 20 százaléka kell, hogy legyen, a helyi já­ratoknál 23 százalék a szük­séges. A szegedi autóbuszok, me­lyeken naponta utazunk — évente 56 ezer kilométert tesznek meg átlagosan. Mi­vel ugyanazzal az állomány­nyal bonvolítják le az egyre növ i rgalmat, úgy le­het .idani: a buszok idén 56 ezer kilométerrel öregeb­bek, mint a decentrumrend­szer létrehozásának idején. S nem lettek jobbak az utak sem, amin futkosnak, köny­nyebbek a kanyarok, széle­sebbek az űttorkolatok. Pe­dig ez sokat lendíthetne a szegedi buszközlekedésen. A forgalom szervezői a jelenle­gi helyzetben arra kénysze­ríttetnek ugyanis, hogy a rossz adottságokhoz igazít­sák a menetidőket, beleszá­mítva azokba sokszor a még várható akadályokat Is. A most kiadott menetrend arról is árulkodik, hogy a decentrumrendszernek van­nak gyenge pontjai. Ezért kellett például a Szent György térről jó néhány busznak — melyek naponta — összesen — 285 kilomé­tert futottak lényegében üre­sen, áttenni a végállomását a Bartók Béla, illetve a Marx térre. A most végzett két felmérés, számlálás alap­ján várható, hogy a mától érvényes menetrend sem lesz szentírás örökre: mihelyt az adottságok engedik, még in­kább az igényekhez igazodik. Igaz, már kiadásakor se® volt az, lévén, hogy máris helyesbíteni kell. A 41-es vo­nalon a Nyitra utcától nem 21.10-kor, hanem 21.15 kor megy a busz, a 61-es vona­lon a Bartók Béla térről munkaszüneti napokon Is 22.50-kor indul a járat s nem 22.30-kor, a 70-es vonalon 8 Lövölde úttól 5.55-től is in­dul busz, egy másik viszont nem 16.10-kor, hanem pont 16-kor. A dorozsmai vásár­térről 15.15 után nem 14.30­kor, hanem 15.30-kor megy a busz, a 75-ös vonal menet­rendjében pedig természete­sen semmisnek tekintendő egy sor abból, amit a nyom­dászok kétszer szedtek egy­más alá. Ámbár: mindenki elégedett lesz, ha a követke­ző menetrend kiadásáig csak ennyi véletlen hiba lesz a napi közlekedésben. Ezt az olyan intézkedések is segítik, hogy bevezetik a vcnaltiszti szolgálatot: szigorúbbá válik az ellenőrzés is. I

Next

/
Thumbnails
Contents