Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-14 / 217. szám

I CSÜTÖRTÖK, 1978. SZEPTEMBER 11. Losonczi Pál látogatása (Folytatás az 1. oldalról.) A későbbiek során némi visszaesés következett be.. Napjainkban viszont újra a fellendülés útját járják. Államfőnk két kérdéssel kapcsolatban kért részletes felvilágosítást; az egyik az állattenyésztés, a másik a hagymatermelés helyzete volt. Mint a válaszból kiderült, kisebb zökkenőkkel ugyan, de Itt, Makón is előreléptek a husprogram megvalósításában. Most az Elnöki Tanács elnökétől újabb biztatást kaptak: még többet kell tenniök az elkövetkezendőkben. Ki kell használni a kínálkozó lehetőségeket, és az eddiginél gyorsabb ütemben fejleszteni az állattenyésztést, hogy az országnak e tájegysége se maradjon le a többihez képest, e tekintetben sem. A pártbizottság titkára ezután részletesen ismertette a hagymatermelés jelenlegi helyzetét, kitérve a jelentkező gondokra, megoldatlan problémákra is. Losonczi Pál e kérdéskörrel kapcsolatban kifejtette: elsősorban a makóiakon múlik, hogy a B munka- ÉS üzemszervezés korszerűsítéséért Az SZMT elnökségének ülése A munka- és üzemszerve- nak, sietségnek, tehát türel- szakszervezet kérje a javaszés a gazdasági szervek és metlenségnek sem, sebtiben latokat a munkásfórumokon, vezetők feladata, de a meg- „összedobott" megoldások azokat közvetítse a gazdasávalósításban nem nélkülöz- nem vezetnének célhoz. Az gi irányítókhoz. Tehát — hetik a szakszervezetek sajá- intézkedési tervek akkor mint Juhász Józsefnek, az tos politikai tevékenységét, lesznek jók, ha megalapozol- SZMT vezető titkárának öszA SZOT elnöksége január- tan, átgondoltan, teljes in- szefoglalójából is kitűnt — ban irányelvekben határoz- formáltsággal, a szakmai a sajátos politikai munka ta meg a vállalati munka irányelvek ismeretében tű- fontos részévé kell tenni ezt és üzemszervezés korszerűsi- zik ki a hosszabb távú fel- a tevékenységet a szakszertésével kapcsolatos szakszer- adatokat. A korszerűbb vezetekben — a SZOT-hatávezeti feladatokat. Ebbe a munka- és üzemszervezést rozat szellemében. Célszerű, hogy az üzemi munkálkodásba sok esetben még á vállalat illeszkedik a Szakszervezetek gazdasági irányítóinak is ta- hí/olt sósok"— Csongrád megyei Tanácsa nulni kell a szakszervezeti üzemfStottelnoksegenek tegnapi ulese, titkárok, aktívak dolga te- . . nártszervezetek: ziahol Oláh Mihály, az elnök- hát nyilván nem az, hogy — tanácsokat adjanak hozzá. S^f ség elnöke köszöntötte a meghatározzák saját feladataimegjelenteket. A szakszerve- Sokkal inkább, hogy a mun- IrányítsákJa munkaverzeti szekhazban tartott ules kaserdeket kepviseljek. S *vV,_n ijct„ hri. napirendjén az SZMT köz- mert a munkások érdeke a s®"^®"' a gazdasági bizottsága által korszerűbb, szervezettebb gadmozgalomban, az ujito A szalámigyár ajtajában Vörös Istvánná szocialista brigádtag virágcsokorral köszönti államfőnket A programban ezután rö- reprezentatív termékeit bevid üzemlátogatás követke- mutató kiállítást. A látogatás befejező akli agymatermelésben megtart- zett. Elnöki Tanácsunk elják-e korábbi pozícióikat, nöke és kísérete végigjárta t "k^^obka-dí^vátót Az ő akarásukkal, leiemé- a hatalmas, impozáns üzem- áfaként majo1 ka-dí^azát nyességükkel, és persze a csarnokot, ahol Kerekes lm- « -tányért nyújtott at Lakorszerü technika eszközei- re, a Komszomol arany- daaz Elnokl Traacs vei kell újra lendületet és koszorús szocialista brigád einoKeneK. dinamizmust adni a nagy vezetője kérte meg a magas * múltú makói hagymaterme- rangú vendéget, hogy írja A kétnapos látogatás belésnek. alá a brigádnaplót. fejező állomása Szeged volt. A látogatás következő ál- A látogatást még egy ked- Itt megyénk vendége a válomása a hazai mezőgazda- ves epizód tette emiékeze- rosi tanács épületéhez hajsági gépgyártás egyik bázi- tessé: Binecz János egy, a tátott, melynek kapujában sa, a Budapesti Mezőgazda- szövetkezete termékeiből Sipos Géza, a Szeged városági Gépgyár makói gyára összeállított ajándékkosarat, si pártbizottság első titkára volt, ahol Kangyalka Antal Kangyalka Antal igazgató és Papp Gyula, a tanács eligazgató, Makó országgyűlé- pedig a gyár egyik munká- nökhelyetese üdvözölte, si képviselője, 3 Syári párt- sának, Láncz Jánosnak egy ^ rövid beszélgetésen raj ™efnt, . képviseletében borsócséplő gépet ábrázoló tuk a e mikai & ᣠTóth András, a KISZ-eben fafaragasat nyújtotta at Lo- l mi vezetőm kívül ielen tottr!aS2vendSetkÖ-Öns ^ ™?t dTva^a Ső, a3^"ittóbbi virágcsökrot nyújtott * rosi pártbizottság titkára és át államfőnknek. A délutáni órákban me- <*r. Csíkos Ferenc, a megyei A gyár nagy tanácskozó- B** másik nagy múltú varos tanacsanak vb-titkara termében sorra került be- városába Hodmezovasarszélgetésen részt vettek a helVre érkezett allamfonk Papp Gyula rövid koszonváros termelőszövetkezetei- és kísérete. Itt, a városi ta- to kisereteben nyújtotta at e nek elnökei, párttitkárai, a nács kapujában, Dobai Jó- látogatás emlékére Losonterületi tsz-szövetség veze- zsef, a pártbizottság titkára czi Pálnak a városi tanacs tői is. Jeleníétükkel mint- és Sajti Imre tanácselnök emlékplakettjét, majd álegy jelezve: a mezögazdasá- üdvözölte a magas rangú lamfőnk emelkedett szólásgi munka és a mezőgazda- vendéget, majd rövid tájé- ra. sági gépgyártás maximálisan koztalóra került sor, mely- Eredményesnek, hasznosegymásra utalt, egyik a má- nek során a város mai éle- ítélte a kétnapos látosik nélkül ma már aligha lének néhány jellemző ada- gatást, amely számára sok haladhat előre. tát, tényét ismertette a ta- érdekes élménnyel szolgált. S hogy a BMG makói gyá- nács elnöke. Meggyőződött arról, hogy rának mit sikerült megváló- A város vendége a várha- Csongrád megyében is — sítani az elképzelésekből, tóan nagy kukoricatermés mint bárhol másutt az orarról az igazgató adott szá- e1 helyezésével és az óvodai szágban — eredményes, bémot rövid tájékoztatójában, férőhelyekkel kapcsolatban kés alkotó munka folyik. S S hogy a város legnagyobb tett föl kérdéseket. A válasz akik itt a sikerekért tevészövetkezete, az Úttörő med- elhangzása utáni múzeumi kenykednek, ugyanazt kidig jutott a fejlődésben, azt látogatásra került sor. vánják megvalósítani, amiviszont Binecz János elnök Tornvai János Múzeum ért 32 ország vezetői is fáísmertette. A hornyai János Muzeum radoznak; B jobb holdogahh Mint a két rövid referá- eloU . Laszlo, a helyi _ Az itteni taDaszta tumból kiderült mind a porcelángyár igazgatója, es fff ' - Az - tapasztarumooi Kiderült, mina a v « e. e, i,'fc latok újra meggyőztek arról hagymamuvelo gepek gyar- az üzem parttiucara, j-amas mnnóntta — hnev in tásában, mind magában a Béla, valamint Lada Ernő a . m™ta haevmatermelésben elée sok majolikagyár igazgatója üd- ut°n. haladunk, es a hataro nagymaiermeiesDen eieg SOK J SJ Ö T, J 2n,tofc következetes megvalomeg a probléma, megoldat- vozoltek Losonczi Patt aki sífásával eUrjük fcitó2ÖU lan kerdes. A jovo azonban ezt kővetően ar. uomoior , . , biztatónak látszik. S ez a János múzeumigazgató, va- J ' _ . T kis megbeszélés is bizonyí- sárhelyi országgyűlési kép- Szavaira Győri Imre vatotta, a makóiakban meg- viselő kalauzolásával meg- laszolt. van az akarás ahhoz, hogy tekintette a hatvanéves juleküzdjék a jelenleg még bileumát ünneplő helyi mamutatkozó nehézségeket, Ezt követően Losonczi Pál jolikagyártás történetét és a fővárosba hajtatott. Ütján Csongrád megye határáig elkísérte Győri Imre, dr. Komócsin Mihály és Szabó Sándor. És itt búcsúztak el megyénk dolgozói nevében is az Elnöki Tanács elnökétől, aki két, eseményekben gazdag napon át szűkebb pátriánk vendége volt. PAPP ZOLTÁN készített, s írásban előre kl- termelés, egyrészt a képvise- SeSS 'erőket adott anyag szerepelt: „Elő- let az új elfogadtatasát je- ü^m- és ^unklSe^vez^ terjesztés a vállalati üzem- lenti. Másrészt természete- ffafatofL munKaszervezesi és munkaszervezés korsze- sen az új megoldások, válrűsítésével kapcsolatos szak- toztatások során a dolgozók Az SZMT elnöksége végeszervezeti feladatokra." érdekvédelmét is. Például zetül egyhangúlag elfogadta A vállalatok, üzemek abban, hogy a munkavédel- az előterjesztést. Ezután párt-, gazdasági és szakszer- mi intézkedések is benne le- mgg k£t napirendi pontot vezeti vezetői — ismerik és gyének a tervekben, hogy tárBvaltak m„jd 01..h Mi_ többségük helyesen értelme- mihamarabb kiszűrjék a f^gyaitaK, majd uian MiMSZMP KB és a többletterhelést, a túlórázást haly zarszavaval ert veget az határozataiban, a stb. Nagyon fontos* hogy a ülés. zi az kormány SZOT irányelveiben megjelölt feladatokat — állapította meg az SZMT közgazdasági bizottsága. Az ágazati minisztériumok augusztus hónapig mindöszsze három vállalatot jelöltek ki Csongrád megyében a szervezés fejlesztési program, illetve a gazdaságosabb termelésszerkezet kialakítását célzó intézkedési terv készítésére (KSZV, Tisza Bútoripari Vállalat, Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság). Nehezíti a vállalatok munkáját, hogy módszertani anyagok csak korlátozottan állnak rendelkezésükre. A közgazdasági bizottság által megfigyelt 30 jelentősebb vállalat, üzem 85—90 százaléka augusztus hónapban már elkészítette — a „minimum-programot" tartalmazó — munka- és üzemszervezési intézkedési tervét. összességében az jellemző, hogy a munkahelyeken megtették a kezdeti lépéseket, jelentős erőfeszítéseket tesznek a belső tartalékok feltárásáért, a jobb gazdálkodásért. Törekszenek az alapos elemzésre, a szükséges ismeretek megszerzésére és a szervezőapparátus létrehozására. A vállalati és üzemi szakszervezeti bizottságok aktívan támogatták ezt a tevékenységet. Segítették az üzemi közvélemény formálását, magyarázták a vállalati elképzeléseket; azt, hogy csak korszerűbb munkaszervezés révén lehet még jobb eredményeket elérni. Voltak olyan területek is, ahol a szakszervezetiek nem tudták kellően befolyásolni a gazdasági vezetők elképzeléseit. A továbbiakban — foglalt állást az SZMT elnöksége — a szakszervezetek választott testületeinek, tisztségviselőinek és aktíváinak eredményesebben kell támogatni a munka- és üzemszervezési tevékenységet. Élénk vita bontakozott ki a szakszervezetek lehetséges hozzájárulásáról, szerepéről. A kikristályosodott álláspont, hogy nincs helye kapkodásai BMG makói gy&rauak üzemcsarnokában az Eiuóki Tanács elnöke aláírja a Komszomol szocialista brigád naplóját. Mellette balról Kerekes Imre, jobbról Kangyalka Antal. (Fotó; Enyedi Zoltán) Teljesen elkészült a pécsi tv-torony Pécsett, a város fölé emel- kes műszaki feladatot kell kedő Misina-tetőn, tíz napig elvégezni: a betontorony tetartó műszaki átadás-átvé- tejére 18 méter magas acéltellel befejeződött az or- antennát helyeznek, erre keszág magassági sorrendben rül a második tv-programot harmadik tv-tornyának épí- sugárzó adó. tése. A misinai tv-torony szomA 172 méteres, 46 millió- szédságában az építők toól épült pécsi tv-torony vább dolgoznak, étterem és iradástechnikai funkcióját bár készül a festői környenár jóval az építés befeje- zetű hegytetőn. Ezek átadáíése előtt megkezdte. 1969- sa a jövő év tavaszán vártői ideiglenesen, ez évtől , .. _ . _,„ , pedig végleges jelleggel mű- hato' Erre az ldore tervezlk ködnek a berendezései. A a presszó és kilátó megnyiközeljövőben még egy érde- tását is. Száza lékszá m ítás A

komputerek korát éljük, de szerencsére szükség van az emberi agyra is. Mert egy komputer ki tudja ugyan számolni, hogy az új házgyári lakásoknak csak 1 százalékából érkezett beázást bejelentő panasz, de egy komputer nem tud „azonnal hozzálátni a felmerült hibákkal kapcsolatos megelőzéshez is", mint ahogyan egy házgyári ügyekkel foglalkozó nyilatkozatban olvasom. Mert ugyebár, a komputer nyilatkozni sem tud, nem tud élesen rámutatni arra, hogy az „összegezett adatok szerint a legtöbb beázás a legfelső szinten fordul elő". A komputer legfeljebb összegez, de semmi ismeretsége sincs a legfelsőbb szinteken. Nekem azonban akad, s némi összegezési képességet is magamnak mondhatok, mondhatnám, hogy az olvasók százezreivel-millióival együtt. Akik nagyon régen tudják, hogy ha beázik egy tízemeletes ház, akkor ritkán szokott először a földszinti lakásokban csurogni a víz. Persze, pongyolán, nem a nyilvánosság számára, azt szoktuk volt mondani, hogy lyukas a tető. S úgy vélekedtünk, hogy akkor meg kell a tetőt csinálni. Tudniillik nem ház az, amit nem hoznak tető alá. No, ma persze nincsenek némelyek szerint tetők, mert ez nagyon egyszerű technológia, és főleg nagyon egyszerű fogalmazás. Legfelső szintek vannak szigetelve. Erősebben vagy gyengébben szigetelve. Ha erősebben vannak szigetelve, akkor nem ázik be a legfelső szint sem. Ez az a bizonyos 99 százalék, ami még akkor is jó, eredmény, ha nem a lóverseny hármas befutójának tippeléséröl, hanem új házak építéséről van szó. S ha gyengébb a szigetelés, akkor jön az a bizonyos 1 százalék, ami tulajdonképpen nem nagy ügy, mert legfeljebb beázik a legfelső szint, de például negyediktől lefelé már esőben is zavartalanul lehet aludni. Természetesen a vezérigazgató-helyettesi irodák nem magasan szoktak lenni, hanem első-második, vagy legfeljebb a harmadik szinten, nehogy a kollégáknak túl sok emeletet kelljen mászniuk a nyilatkozatért. Magam is házgyári lakásban lakom, soha nem áztam még be, s nagyon elégedett vagyok. Kevésbé vagyok elégedett azonban a nyilatkozattal. És egyszerűen megrémülök: ha az építők valóban úgy építettek volna, mint ahogyan egyik főnökük elképzeli a nyilvánosság előtt az építkezést, már vége lenne a nyugalmamnak. Szerencsémre az én lakásomat olyanok készítették, akik nem százalékot számoltak, nem ezt méricskélték, hanem a panelek, az ajtók, ablakok, ó, pardon, nyílászáró szerkezetek helyét. Mert, hogy ezt is előre kell mérni, s nem utólag felmérni, arról meggyőz a nyilatkozatnak az a pontja, amely kifejti: előfordul, hogy a nyílászáró szerkezetek mentén folyik be a víz. Becsület úristenemre, amikor én tanultam magyarul, nem léteztek még nyílászáró szerkezetek, viszont volt ajtó és ablak, amelyek akkor neveztettek ajtónak és ablaknak, ha nem folyt be mellettük a víz. Most viszont a nyílászáró szerkezetek helyenként nem zárják a nyílást, persze, megintcsak statisztikailag elhanyagolható módon. Mert ha az ember meggondolja, hogy mondjuk egy két méter magas és 90 centiméter széles erkélyajtó összesen 18 ezer négyzetcentiméter nagyságú, s azon csak egy négyzetcentiméteres nyíláson folyik be a víz a lakásba, ez a víz statisztikailag úgyszólván elhanyagolható. No, de vehetünk négy méter magas, és 180 centiméter széles lakásajtót is, vagyis 72 ezer négyzetcentimétert, s ehhez mérhetjük az egy négyzetcentiméteres lyukat. Igaz, hogy négy méter magas lakás, következésképpen erkélyajtó sem létezhet... De ha lenne, úgy számíthatnánk, hogy egy 72 ezer négyzetcentiméteres erkélyajtó egy négyzetcentiméterén ugyanannyi víz folyik be, mint a 18 ezer négyzetcentiméteres erkélyajtó egy lyukas négyzetcentiméterén. Statisztikailag tehát már sokkal jobb a helyzet. S le azokkal a demagógokkal, akik a sok ezer négyzetcentiméterből, meg a sok ezer nem beázó lakásból pont azokat látják, ami lyukas, ami rosszul szigetelt, ami beázik. Az ilyen emberek nem érdemlik meg, hogy véres-verítékkel tető alá hozzanak egy építőipari nyilatkozatot. Mert igaz ugyan, hogy a komputerek korát éljük, de sajnos, szükség van még az emberi agyra is. Pintér István J