Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-12 / 215. szám

KEDD, 1972. SZEPTEMBER 12. 9 Újmódi hagyományok Iskolaépítés — társadalmi munkában Hiába van a telep szélén, mégis köz­ponti helye van az iskolának. A béketele­piek szinte mar megszokták, hogy szabad idejük egy részét itt öltik, méghozzá mun­kával. 1910-ben készült az épület. Nem látszik rajta. Olyan, mint egy jól gondo­zott, folyamatosan ápolt magánház, amely­nek tulajdonosai állandóan szépítgetnek, javítgatnak, ügyelnek, hogy kívül-belül ta­karos legyen, ami az övék. „Amatőr" ke­zek gondos munkája látszik az épület minden kis zugán. Sarnyai István, az iskola igazgatója, naigy spirálfüzetet mutat. 1970 óta ebbe jegyzik a szülők és a közelben települt vállalatok szocialista brigádjainaik - társa­dalmi munkáját. Akkor 47 ezer forint volt az elvégzett munka értéke, tavaly 70 ezer, az idén... Nos, az idén is nagy fába vág­ták a fejszéjüket. Körbe kerítik az egész udvart, meg az egyholdas gyakorlótelket. Az összes földmunkát a szülők vállalták. 30 ezerrel járulnak hozzá a költségekhez. Azt mondják, hagyomány már ez, eddig is csinálták. Kell a kerítés. Áttértek az olajfűtésre, a kazánjavító ktsz megcsinálja az 5 ezer literes tartályt. A gyerekeiknek csaik vasat kell gyűjteni, a MÉH lemezt ad érte a ktsz-mek. Kell egy új tábla, képkeret, tévééllvény. szem­léltető- eszköz? A jutagyár brigádtagjai mérnek, fúrnak, faragnak, elkészítik. A Nivo Ktsz 100 darab régi iskolapadot ja­vított meg. A falemezgyáriak a honvé­delmi oktatáshoz segítették kiépíteni a különféle pályákat. Az öthaimi gazdaság­ban (40 gyermek jár be innen) dolgozó szülők és a Móra Tsz a kerti munkákban segítenek. A gyerekek egyhetes őszi mun­kával viszonozzák. A téglagyár az udvar salakozását végezte el. A Szegedi Tervező Vállalat elkészíti a 30 ezer forintos tervet az iskola bővítéséhez. Mindezekért cseré­be vállalati ünnepekre hívják meg a gye­rekeket, mondjanak verset, énekeljenek. Ennek a sok éve tartó együttműködés­nek nem is annyira a pénzben kifejezhető értékére figyel fel a kívülálló, inkább e nagyfokú segítőkészség indítékaira. Eb­ben az iskolában kizárólag fizikai dolgo­zók gyermekei tanulnak. . Külterületi" is­kola, mindenki tudja, a tanítás tárgyi fel­tételeivel több a baj, mint általában a vá­rosi iskolákban. „A mi dolgunk is, hogy amennyire tőlünk telik, segítsük behozni a lemaradást" — mondják a béketelepi szülők, velük a vállalatok brigádjai, és te­szik, amit kell. Tanácskoztak a HNF megyei titkárai A Hazafias Népfront bu­dapesti, Belgrád rakparti székházában hétfőn értekez­letet tartottak a népfront­mozgalom megyei titkárai. Bencsik Istvánnak, az Or­szágos Tanács főtitkárának megnyitója után Szentistvé­nyi Gyuláné, az Országos Tanács titkára tartott tájé­koztatót a népfrontmozga­lom Ifjúságpolitikai tevé­kenységéről, az eddigi ta­pasztalatokról. Beszámolójá­ban részletesen szólt az összlakosság mintegy egy­harmadát kitevő fiatalság sajátos problémáiról, s a népfrontmozgalom tenniva­lóiról. Dr. Molnár Béla, az Országos Tanács titkára az európai biztonság és együtt­működés jelenlegi helyzeté­ről adott külpolitikai átte­kintést. Vízszennyezés A múlt hét végén Auszt­riából vízszennyeződés öm­lött a magyar folyószakasz­ba. A kisalföldi és a felvi­déki folyók hígító hatása, valamint a Duna öntisztító erejének következtében a hazai folyószakasz hétfőre már letisztult: nem okozott kárt a szennyezés a hazai lialállományban. Vasárnap már Ausztriából sem érkez­tek haltetemek a folyóval. Emlékművek Pest—Buda centenáriumára Pest—Buda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából több, a jubileummal össze­függő témájú képzőművésze­ti alkotás készül. Ilyen lesz a centenáriumi emlékmű, amelyet szeptember 23-án avatnak fel. Kiss István szobrászművész alkotását a Margitsziget déli részén, a szökőkút előtt állítják fel. Két centenáris díszkút is ké­szül. Felújítják a gellért­hegyi felszabadulási, illetve a Szabadság téri szovjet hő­si emlékművet, tatarozzák a Széchenyi kilátót, s több év­re szóló munka lesz a mil­lenneumi emlékmű teljes felújítása. Szigorú ellenőrzés a malmokban A nyári betakarítási mun­kák után a megyei (főváro­si) élemiszer-ellenőrző és -vegyvizsgáló intézetek mun­katársai a malmokban és a sütőipari vállalatoknál szé­les körű vizsgálatsorozatot kezdtek. Megállapították, hogy a malmokban az el­múlt évinél többet adnak az előírások betartására és csak elvétve találtak kifogásolni­valót A legtöbb gondot a külön­böző raktári kártevők okoz­zák; előfordult, hogy a gyá­ri tárolókat nem fertőtlení­tették kellőképpen és így elszapororodtak a különféle kártevők, amelyek rpntják a gabona minőségét Ezért JUSZT SE! Elnök ismerősöm idege­sen telefonált; mondjam már meg, mikor is lesz a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet kukorica hibridjeinek bemutatója. Nagyon kíváncsi rá, tudós emberektől mindig tanul­hat a szövetkezeti gazda, amit meg a kísérleti par­cellákon látni lehet, jó iránymutató; milyen fajtá­kat termesztenek majd pár év múlva a mezőgaz­dasági nagyüzemek. így igaz. Igen ám, de végered­ményben ma sem tudja, mikor tartják a bemuta­tót. — Nem kaptál meghí­vót? ' — Dehogynem. — Akkor meg? — Hármat is kaptam. Épp ez a baj. Az első szep­tember 12-ére, kedd dél­előtt fél 10-re hív. A má­sodik szeptember 13-ára, szerda délelőtt ugyanek­korra. Sv a harmadik pe­dig szeptember 14-ére, csü­törtök délelőttre szól. Me­lyiknek higgyek? Nézem a részemre kül­dött meghívókat. szqmo­lom. három. A dátumok is stimmelnek. Azért . nincs kétségem, a legutolsónak hiszek, amelyik szeptem­ber 14-ére. csütörtökre szól, fél 10-kor lesz a be­mutató. Az előbbiek nyil­ván csak ugratások vol­tak. Elnök ismerősöm hábo­rog. Milyen dolog az, hogy naponként váltogatják egy esemény idejét. Vagy any­nyira titkos lenne, hogy így álcázzák, meg ne tudja a világ? Esetleg rossz szervezés? Kedvezőtlen időjárás? Elég szaladgálni­való van a mai világban, egy-egy napot gyakran be­tábláznak több szervnél is: értekezlet, tanácskozás, kiállítás, bemutató stb., percről-percre nehezen változtathat rajta a ha­landó. — Most mit csináljak? Ügy gondoltam, 12-én, kedden megnézhetem ezt a programot. Sajnos, két nappal később már más elfoglaltságom akad. Nem én tehetek róla. Különben is, juszt se megyek. Vagy tudsz jobbat? — Igen — válaszolom —, jöhet még negyedik meghívó is. Jöhet? Sz. L. I. esetenként a termelést mind­addig le kellett állíttatniok, amíg a fertőtlenítéssel elké­szültek az üzem szakembe­rei. Ismét napirendre került a száraztészta. Ezúttal nem­csak a gyártók a hibásak, hanem a kereskedelem is, ugyanis több esetben a nagy­kereskedelmi vállalatok rak­táraiban romlott el az áru és vált fogyasztásra alkal­matlanná. Egerben például több mint 300 kiló, helytele­nül tárolt és emiatt pené­szes száraztészta forgalomba hozatalát tiltották meg. A battonyai raktárakban is találtak rossz minőségű, fo­gyasztásra alkalmatlan szá­raztésztát, ezt a tételt is meg kellett semmisíteni. Szabály­sértési eljárást indítottak több gyártó ellen azért, mert a kívántnál kevesebb nyers­anyag, például tojás volt a száraztésztában. Rendszám plusz felirat Egyre-másra jelennek meg az utakon a fekete alapon fehér rendszámú autók, me­lyeket a közületi gépkocsik használatát szabályozó kor­mányrendelet alapján látnak el szolgáltató rendszámmal. Am a 14/1972-es kormány­rendelet arról is intézkedik, hogy ezeken a személygép­kocsikon, melyeket szolgál­tató céllal hagytak meg a vállalatoknak, jól láthatóan fel kell tüntetni a gépkocsi rendetetését, azt, ami szere­pel a forgalmi engedélyben is. Mindenki tapasztalhatja, hogy ezt eddig egy-két vál­lalat, ha megtette a megyé­ben. Nagyon sokan nem ve­szik komolyan ezt az intéz­kedést. A rendőrség felhívja a vállalatok vezetőinek fi­gyelmét, hogy minél hama­rabb fessék fel az előírt szö­veget személygépkocsjjaik­ra, mert a rendelkezések alapján különben el kell venni a rendszámot. Nevel a lakás A műszaki átadás után egy idővel megkezdődik a köl­tözködés az új házba. Olyan ez, mint a lavina. Először csak egy-két új lakó szál­lingózik, azután hirtelen megtelik minden lakás. Van nap, amikor hérom család is költözködik egy lépcső­házban. A liftet lezárják előlük. Mondják, hogy nem­rég jószívű volt egy ház­felügyelő, s megengedte, hogy liften hurcolkodjanak. Ripityára is törték a lift­szekrény tetejét. A szűk lépcsőkön, kes­keny lépcsőházban nagy kunszt felvinni a bútorokat, még a második emeletre is, nemhogy a tízedikre. De más megoldás nincs. így az­után nem a lift megy tönk­re, mire beköltözködik vala­mennyi lakó, hanem csak a falak mállanak, a lépcső­fokok töredeznek ki. Olyan a lépcsőház, mintha egy há­ború^ élt volna végig. Ál­lítólag az építők kijavítanak mindent garanciában. Őszin­tén szólva, csodálom őket Mi közük hozzá? Ebben a dologban vala­miképpen rendet kellene te­remteni. Persze a lakók is vigyázhatnának költözéskor, utóvégre ők laknak majd a házban! Az új lakás már puszta létével neveli a lakókat. A szegedieket korábban nem kényeztették el túlságosan összkomforttal, korszerű la­kásfelszereléssel. Az I. ke­rületben száz lakás közül 68-ban, a II. kerületben 32­ben, a III. kerületben 37­ben van például fürdőszoba. (Az 1970. évi népszámlálás adata.) Tarjanban a panel­ból épült hazakban távfű­tés, melegviz-szolgáltatás, beépített szekrények, tapéta, lift, szemétledobó, kaputele­fon, a szegedi házgyár ele­meiből készült épületekben szőnyegpadló is. Egyszerre szinte sok a jóból. A fej­lett építőipari technológia rákényszeríti a lakókra a legkorszerűbb lakásfelszere­lést Csupán a gáztűzhely ára majdnem háromezer fo­rint, azt mondják, hogy egy kétszobás lakás falainak új­ratapétázása ott jár a tíz­ezer forint körül. Ugyan hány saját pénztárcából épült családi házban talál­hatók meg ezek a berende­zések? Nézem a költözőket. A teherautókról általában rendes holmik, szép bútorok kerülnek le. De aránylag sok a régimódi, nagy darab. Az 6 tulajdonosaik szidják majd azután a tarjáni laká­sokat azzal, hogy kicsik, szűkek, lakhatatlanok. Elő­fordulnak azután végletek. Az autóról gyárilag csoma­golt vadonatúj bútorokat tesznek le, a kapu előtt há­mozzák le róluk a hullám­papírt. Az apróbb holmikat a tulaj személykocsijával fuvarozza az új lakásba. Másnap e ház előtt lovas ko­csi áll meg, s amit leszed­nek róla, bizony csak nagy jóindulattal nevezhető bú­tornak. Időbe telik, mire minden­kik megtanulja jól használ­ni mindennapi életének, ké­nyelmenek kellékeit. Akad, aki mindig tanuló marad, s a többiek látják kárát nem­törődömségének, uram bo­csá', butaságának. A sze­métledobó kamrákba min­den emeleten ki kell írni, hogy vizet nem szabad a csőbe önteni, mégis beleönti valaki. A liftekben Is ki van írva, hogy a belső aj­tót menet közben tilos ki­nyitni, mégis mindig jön valaki, aki türelmetlenségé­ben nem várja meg, míg megáll a lift, s kirántja az ajtót. Naponta előfordul, hogy valaki, aki kapuzárás után ér haza, csak kinyitja a kaput, de bezárni maga után már elfelejti. A szavatossági munkákat végző vízvezeték-szerelő ki­tűnő pedagógiai érzékkel emigyen nevel: — S tudja, asszonyom, akadnak, akik a mosogató­ba öntik a kávézaccot, s az­után csodálkoznak, ha eldu­gul. Egy-két hétig. hónapig csend van az újonnan bené­pesült házban, azután egy­szerre felhangosodik, szinte minden napra jut egy lakás­avató dajdajozás. A többiek megértőek, nem szólnak, elszenvedik: ma én nem al­szom, holnap te nem. Ad­digra egyébként, aki isme­retséget akart kötni szom­szédaival, lakótársaival, már összebarátkozott velük. Ne­héz elhagyni a régi életfor­mát, s megszokni az újat. Bármennyire is meglepő, Tarjánban sűrűn előfordul, hogy lócát tesznek ki a ház sarkára, s alkonyatkor ki­ülnek rá beszélgetni, mint Alsóvároson vagy falun. Ki­figyeltem egy családot, melynek tagjai a lépcső­házban, a lakásajtó elé Ül­nek ki esténként. Tízemele­tes épületben, ott ahol loddzsa is tartozik a lakás­hoz. Tarján a loddzsák országa is, pontosabban, a loddzsá­kon száradó fehérnemük or­szága, akár Nápoly. A kül­ső körút mentén egy lakó fregolit is felszereltetett fe­dett erkélyére. Mondják, hogy a II. kerületi tanácsi hivatalban elhatározták, hogy szabálysértési eljárást indítanak a városkép ily módon való megsértői ellen. Helyeselném is, meg nem is az ügyet. Utóvégre ez in­kább izlés kérdése. Aki nem restelli csipkés alsóneműjét — melyből még viselőjének átlagosnál nagyobb térfoga­ta is kikövetkeztethető — közszemlére tenni, azt most majd pénzbüntetést kap? Bizony mondom, sivárabb lesz Tarján a rózsaszín és fehér, vidám-kedves lobogó­dísz nélkül. Fehér Kalman Tarján teljes térképe, megjelölve rajta a még ezuláq kezejodö felsővárosi építkezése­ket is. Tarján, az új Feisövárossal és az Északi városrésszel H0 ezer lakosú egységes lakótelepet alkot majd > 4

Next

/
Thumbnails
Contents