Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-12 / 215. szám

G KEDD 197?. SZEPTEMBER 17. Felueheti-e fízeteset a ffeleseg ? L. I.-né szegedi olvasónk törvényerejű rendelet 21. a családi pótlékot nem a Írja: férje szorgalmas, jólke- paragrafus C pontja lehető- rendeltetésének megfelelően reső munkás. Az utóbbi idő- vé teszi, hogy a társadalmi használja fel, az illetékes ben olyan tarsaságba került, bíróság ilyen ügyekkel is tanács végrehajtó bizottságá­ahol rendszeres az italozás, foglalkozzék. A feleség (vagy nak (kerületi hivatalának) Előfordul, hogy a fizetés családtag) kérelmére elren- szakigazgatási szerve által napján férje nemcsak a fi- delheti, hogy a családja el- kiállított bizonyítvánnyal zetését, hanem gyermekei tartásával nem törődő férj kell igazolni. Ha tehát az utan járó családi pótlekot is munkabérének és egyeb já- idézett rendelkezés alapján elissza barátaival. Fizetésé- randóságának egy részét va- a társadalmi bíróság hátá­ból általában keveset ad ha- lamelyik családtag, feleség rozatóban elrendeli, hogy. a za, s az nem elegendő a vagy a gyermek gondozója dolgozót megillető munka­család fenntartásához. Ügy kapja kézhez. Az egyéb já- bért és családi pótlékot a hallotta, hogy egyes vállala- randóság fogalmi körébe a feleségnek utalják ki, akkor toknál ilyen esetben a része- dolgozót megillető családi a vállalat a határozatban ges férj munkabérét a fele- pótlék is beletartozik. E megjelölt személy, illetőleg j-égnek fizetik ki. Kéri: tó- rendelkezés szerint családi feleség kezéhez köteles azt .iekoztassuk arról, van-e pótlékot kifizethetik a férj kifizetni, olyan rendelet, hogy férje beleegyezése nélkül is a ve- Ha olvasónk nemcsak a fizetését, vagy legalább fi- le közös háztartásban élő munkabért, hanem a családi zetésenek egy részét és a családtag — feleség —kezé- pótlékot is kézhez akarja csaladi pótlékot férje válla- bez, ha tartani lehet attól kapni, akkor á fentiek sze­lata neki fizesse ki? hocv ., féri ../t nem a Ln,.er- rint a, fér'e vállalatánál le­, noey a Terj d/'1 nem J S3^ vő társadalmi bírósághoz A tarsadalmi bíróságról mekek eltartasára fordítja. kell fordulnia. szóló 1962. évi 24. számú Azt a tényt, hogy a férj Dr. V. M. Tehén a háztájiban T. KERÜLET Házasság: Szilágyi Albert és Qulyas Klára, Mocsonoky Lász­ló ás Básthy ROzsa, Gallé Kurt ás Barta Erzsébet. Túri József ós Táesl Innia, Gyóni János es Faragó Julianna, Berta Ernő ós Kubai Maria, Kormányom Mi­hály és Kocsis Katalin, Zsom­bori István és Mihácsl Marin. Német László éa Kurucz Edit, Kantor József és Bátor! Erzsé­bet, Gublk Ferenc ós Magyar Mária. Berényl Apolló éa Bfá- .. _ . __ kaU Katalin. Pálíl János ós Szr- Sója Ida, Frank István ét Vé­kores Katalin, Kovács Béla es *«• Erzsébet. Szűcs Ferenc éa Hajdú Valéria, Széplaki Laazlo Makra Piroska, Makra Antal és ,, R _ _ . H/FÓPÖNŰ RHLRU IV/CÉHOT BVNÖL Anyakönyvi hírek Ián, Tóth Ferenc, Albert Já­nos, Nagy-Imre János. Császár János. Pfelffer Stefánia Erzsé­bet. Savai Ferencné Kondász Rozália, Szabó Ferenc, Takács Józseíné Dörner Eva meghal­tak. Közismert tény, hogy ke- rendelet komoly eredménye­vesebb szarvasmarhát tar­tanak ma a háztáji gazdasá­gokban, mint évekkel ez­előtt. Oka sokrétű, és sok­szor családonként változó. A megingott takarmánybá­ket vár ettől az ágazattól is. csinálta a mester a hidro­lort, volt időm eltanulni tő­le. Az önitatókat is én sze­reltem föl az istállóba, megcsináltam ezt is. — Ara? — Négyezer forint. De ez csak mutatóban van, még 3 kereskedelem nem árulja. Ne is csináljon nagy reklá­A régi tenyésztési mód­szerek módosítás nélküli zis, a sokat emlegetett ur- visszaidézése föltehetően banizáció és a nagyüzemek hiú remény és fölösleges sokszor tapasztalt ellenke- igyekezet lenne. Minden­zése mind közrejátszott ab- képpen a jól gepesített, kor- mot neki, nehogy fölvigyék ban, hogy sokan teljesen szerűen fölszerelt, kifizető- később az árát! fölszámolták régi állattar- dően kamatozó szarvasmar­tásukat, mások minimálisra ha-tenyésztésnek van jövő­csökkentették a háztáji ál- '* a megoldást tá­, . , . , J mogatjak a kozponti elkép­Iatok szamat. • zelések is. Az a kép, amit Papp Ist­Aki a hagyományos pa­raszti gazdálkodást legalább látásból ismeri, nem győz csodálkozni, a nagyüzemi példa mennyi ötletet adott a háztájiba ls. Megéri A gátló tényezők ugyan megszűntek az időközben zákányszéki tanyáján " 7 ,. , ., , .. , láttunk, meglehetősen egye­szuletett intézkedések nyo- di még> de tanulságai meg_ mán, a tendenciát megállí- fontolandók. tani azonban nem tudták. Két tehén, két üsző és __ Az átszerveződött életforma .hiz°Joi,ka a,U a nyari >8* tünk, nem vállaljuk" az al­a sok nyűggel-bajjal, és ke- ná ° HétSnao v^!™ ^ Ínkább . . ' „ , , t "etkoznap, vasarnap, vét nézni, szmhazba járunk ves haszonnal kecsegtető telén, nyáron, karácsonykor, _ ezek az érvek várhalók kisüzemi módszerekhez mos- újévkor mindig munkát je- és kaphatók, ha valaki al­tanáig nem kanyarodott lent ennyi állat- Lelkiisme- lattartásra buzdít. vissza A háztáiiban nevelt ' P°"tos- nellez mun" Ebben a tanyában gázme­vissza. A haztajiban nevelt kát A háziasszony most is legítős, gázbojleros fürdő­jószágok népgazdaságban fél négykor kel. az első út- szoba van. A színházba já­játszott szerepe viszont vi- ja ide vezet. Fél ötre leg- rásnál csak annyi a különb­tathatatlan, az új kormány- később a csarnokban kell ség a városi ember meg a INNVTIN N INTNNIR . . Kérdés marad továbbra ls az urbanizáció. Mások let­r^ Derzsy Etelka, György ós Zental Mária, i Li rals Luazló és Zslkó Mária. Pl ros Péter ós Korchmáros Már Kukovecz Márkus Erika Erzsébet, Szögi P,._ István Zoltán és Verók Margit, H Kertész Károly és Pölös Sarol­ta. Táborost András és Mazács ta, Pataki Imre és Nyltrni Mária házasságot kötöttek Magdolna házasságot kötöttek. Halálozás: Nyárt Györgyné Születés: Nagy László és gal£cz> Marta- ^arl Józa-fné Pintér Katalinnak Róbert. Ko- Győri Zsuzsanna. Ágoston Sán­vács József és Kollár Ilonának dor meghaltak. Attila Zoltán, Mihók Ferenc m. KERÜLET éa Püttér Rónának Andrea Ilo- Házassági Szekeres Ferenc ós na. Borbás Ferenc Cs Gáspár Katona Márta jjona. Törköly Franciskának Oyörgy. Frelbur- Imre es Komócsin Ilona, Tóth­ger László és Szabó Gl/.etlának Sagl J4noB éS Kasza Etelka Mónika Gizella, László Ferenc házasságot kötöttek, es Jakus Gizellának Mónika. Születés: Klspal János éa Mó­Bardl László ta Oonda Plroskl- ra Erzaébetnek László. Farkas „Líf?Id 4_ PrtsHnger István József és Molnár Mag­Albert és Caóthy Mártanak Mó- dolnának István Gábor. Papdl SüiJk ílusíta,„VLnCo...''s Ferenc és Abrahám-Tandaro Török Eraebetnek Vince Attl- Er,..sébetnek Erika Ágnes, Papp la. Haska György és Marok SzlIveszteB ^ Szögi Jullanná­Katallnnak Zsolt. Hajzer Attila nak szilveszter. Vajda Ferenc éa Pusztai Máriának Zsolt At- rjvrtrw Lázár Máriának tUa. dr. Bállnc Sándor éa Vlgh S/'pííP »a~nr Honának AttUa, Bobák Miklós ínttán L ós Keresztes Annának Miklós ignes Emese, éa Zsótér Má­Slmon Antal _ Török Irén Évának •z r 4 4 „ . ,z,4 4 Zoltán, Csikós Zoltán László és Koczor Lajos és Bata Klárának DomJan Jrénnck Zoltán Árpád. Zoltán Lajos. Ha kó László es Bód,J Lószló un re és Stachó Karácsonyi Rozáliának Katalin. PaLma Katalinnak Attila Pé­Hcnrtett, Horsik Sándor es ter csányl Ferenc és Csonka Gyugel Máriának Mária, Le- M4rla Magdolnának Gábor Lst­val István ra Kosjta Gizellának v4n Matuszka Ferenc és Sar Beatrix dr. Sztanó Pál és Hcr- ro Rozán4nak A | ezogh Hannának Péter. Berrel Hatvani Mihály < Ferenc ra Pogyor Máriának rlanuk Marta Edlt, Kovára Gábor. Kállai István és Pák: La ]o és Szalal Ibolya Aran­Ildlkónak Emese Ágota. Módra kának Krisztina Tünde, Rá­látván és Császár Mariának k(mczal László és Nagy Erzsó­l.tvan Csaba. Koós latvan és betnek Erzsébet, Szigethy Jó­Pocsal Máriának látván, Ballu tiaet György és Szolnoki Anna Pál éa Márkus Piroskának TI- Erzaébetnek Gábor. István. Né­őor. Illyra Endre és Szántó meth Nándor Mihály éa Hege­Ilonának Gábor. Laaancz Islvan dús-Blte Anna Zsuzsannanak ós Kováci Zsuzsannának Zsu- holtán Zsolt nevű /sanna Krisztina. Dobó Ferenc Kzüi„te,, es Molnár Máriának Gábor. Halálozás­Ezslás gyermeke Istvánné Tremmel Ferenc és Szécsenyl Dudas Jolán. Kása Józsefne ök l Margitnak Helén. Bagl István rös irma. Ötvös József. Kársai es Marta Rozáliának Árpád. J(ulos. szécsi Ödön, Adok Má­ra. »-4 4 4. - • — rla, Foror Lstviutné Kusler Jo­Szabó István és Jani Gizella nak Zoltán János. Varró Imre i's Racz Máriának Tibor, Far­kas István cs Gavllk Gabriel­lának Csaba István, Deák Jó­zsef és Majláth Erzsébetnek Túnde, Vass Lstván és Klspal Etelkának Csaba. Slsák István es Sauer Júliának Tímea Krisz­tina. Lajos Szilveszter és Ju­hász Máriának Beáta Ildikó. Varga János és Vadaszán Ve­ronikának János Tamás, Bajo­rtcs Mihály és Szalal Rozáliá­nak Erika. Tóth Sándor és Ko­vács Irénnek Erika, Csányl Imre es Jakabovlcs Irénnek Péter. Pintér József és Marton Kornéliának Helga. Németh György ós Komócsin Rozáliá­nak Róbert György, Molnár Ferenc cs Barna Erzsébetnek Gabriella, Forgács János és Csizmás Katalinnak Tamás, Jakab Árpád es Módos Évának Eva Ágnes. Nagy Antal és Buknlcz Annának Zoltán Lász­ló. dr. Bényl Tamás és Farkas Mártanak Krisztina. Hevesi Bé­la és Czlrok Martának Mártu, Láng Róbert és Konmoa Mar­gitnak Róbert Henrtch, Kun István és Csányl Irénnek Ta­más. Bakos András és KOsa Erzsébetnek András Tamás, Varga Péter és Szívért Emíliának Péter Zoltán. Borsos Imre és Szentgyörgyt Juliannának Gá­bor. dr. Kovára István és Sas­vári Máriának Krisztián litván. Ungl József és dr. Mészáros Erzsébetnek Róbert. Sebflk Ist­ván és Burunkal Máriának Krisztina Zsuzsanna. Borsos Máté es Csányl Máriának Éva. Zsiga István és Faur Juliánná nak Zoltán Lukács Imre és Kasza Ilonának Imre. Kovács Imre és Szécsi Margitnak At­tila. Lajkó János és Monostori Máriának Zsolt nevű gyerme­ke született. Halálozás: Kovácsovjo-Lehoez­kl János, Ábrahám Imre, Róka Mlhályné Sltriha Márln, Bar­na Katalin Márta. Mészáros Kálmán. Jókai Róbert Akos, Árva Frigyes, Brczán Radtvol, Kis József, Stefanlk Jánosné Gál Erzsébet. Iványt János. Ma­R ony Mlhálync Mlhaliczkó Ju­amru. Farkas Károly. Nagy Frrencné Szilágyi Piroska. De­ák Józsefne Kiss Ih-zsébet, Mak­ra s-.llveazter, Paragl József meghaltak. II. KERÜLET Házasság: Táborosl József es A földalatti ás ványemlékmű Lengyelország egyik ter- remben megejtően szép a mészeti különlegessége a Szent Antal kápolna. Ezt Krakkó melletti Wieljczka, a 1689-ben faragta ki egy páratlan szépségű sóbánya, helybeli bányász. A zöld só­A lengyel bányászok sok rétegből faragott kápolna nemzedéke vájta ki a föld egy akna mellett helyezke­alatti aknasorokat. Világ- dik el, amelyet csaknem 300 hírnevét bizonyítja, hogy éven keresztül csiszolt, vájt évente mintegy 600 000 turis- az állandó légörvény. ta fordul meg itt Ezután kanyargós folyo­A fold alatt oriasi kitér- sók sóba vájt lépcsökön jedésű labirintus húzódik, vezet lefelé az út a bá lennie a tejnek. tanyai között, hogy a városi folyosók, sófalakkal körül vett barlangok és termek. A legcsodálatosabb termébe — Szent Kinga csillárokkal járatok teljes hossza tobb kivilágitott, kristálysobu mint 180 kilométer. A ba- V(ijt kapolnájába. Ennek a nya már a 17. század végen hatalmas földalatti szentély­ismert látványosság volt, amiről az 1772-ből megma- b/bIlai jelenetekből radt emlékkönyvek is ta- szobrok dísz£Uk. núskodnak. A sóbányába a Danilo­wicz nevű műemlékaknán nek ezüstszürke falait a vett / Az utat tó szakítja meg, amelynek tükrében az a kis vállalkozás, mqrt itt mindent gépesítettek, amit mostanáig lehetett. A ház­Azért méltó figyelemre ez megázik útközben, ha esik ' " """ ' " az eső. Pappék nem áznak meg. Az út kocsival nem is •••• tart tovább, mint bentről tartassal együtt az állattar- villamossal, tást is. Két csőkút adja a _ Ha úgy jön ki a lépés, vizet a hidrofor kívánsága bemegyünk a színházba. Sok ember panaszát idéz­ve mondom, megvan az szerint. A jászlak szélén ott az állatok szándékára hall- | gató itató. A pajta ajtaja autójuk, mehetnének"orszí a jászlak végénél nyílik, a got járni, sokat tapasztalni, legkevesebb munkát így de itt vannak az állatok, kívánja az etetés. Hatalmas nem lehet, szecskavágó a sarokban, vil- _ Hogyne mehetnénk' A lany hajtja. Nagyüzemi ne- nyáron is voltunk. Ami vén silózógép az, könnyű munka az istálló meg a dolgozni vele. Kukorica- disznóól körül van, azt a morzsoló, daráló. minden, fjam elvégezte. Most iár ami forog, villanyra jár. Az nyolcadikba, győzi. Minden állatok fölött húzódik egy géppel tud bánni. A disznók cső, műszer csillog rajta. Mi az? Mit érhet? — Olvan az, mint a mű­kincs. Nincs pénzzel kife­jezhető értéke. jutnak le. A körút 63 méter egyetlen sóoszlopból kifara­mélységben kezdődik. A gott Nepomuki Szent János mintegy 3 kilométer hosszú nézi magát. A tó túlsó ol­út vájt aknákon és lejtős dalán 19S8-ban megnyitották folyosókon vezet végig a só- az 54 méter hosszú, 10 mé­bánya műemlékrésze felé. ter széles és 9 méter magas amely a 17—18. századból „Warszawa"-termet, ahol származik. teniszversenyt rendeztek. A bányában mindenek- Ez volt a világ első föld előtt számos, a sórétegekbe alatti mérkőzése; a tenisz­faragott szobor a legérdeke- pálya 128 méter mélyen sebb látvány. Az első te- fekszik a föld alatt. Fejogépek Ritka pillanat: fejőgépet látunk a háztájiban. Négyet kapott ez a falu — felét etetőjét kétnaponként k"l! tölteni. A malac, ha nem éri föl az itatót, úgy segít magén, hogy rááll az egyik a pedálra, és megvárja, míg a másik iszik. Utána cserél­nek. Elvégre testvérek. — Nagy befektetés, meg­éri? — Nagy, de csak így éri meg. Gép nélkül mi se ver­még nem szerelték föl —, gődnénk talán velük. Sok itt már nyár közepe óta mű- kellene még, fűkasza, rotá­ködik. Nincs ember, aki tor, kétkerekű kis traktor, fölszerelje, azért áll a töb- de annyira drágát, hogy egy bi. Inkább kitalálva, mint megértve az idegen nyelvű prospektus útmutatásait. év teljes jövedelme nem elég rá. — Véleménye szerint más maga Papp István készített is gépesítene, ha olcsóbb egy példás tisztaságú kis lenne? tejhézat, benne a fejőgép minden kellékével. — Hol tanulta? — Itthon. Olyan .lassan — Biztos. És ahol egy te­hén van, rögtön kötnének mellé másikat is. H. D. BERCZELI A. KAROLY Hullámsír 65. Kopasz Márton bálványozta Veronkát, ő volt a keresztapja is, s máig seb maradt a* szívén, hogy a leány nem az ö Matyi fiát választotta, aki jól kereső molnár, derék, szemrevaló le­gény, s hozza olyan rendkívüli ereje van, hogy három-négy legényt is megforgat a levegőben egyszerre, ha kedve kerekedik, de a malom­követ is odébbhajítja, ha kell. A nehéz feladat megoldása így Gáborra sza­kadt, aki mindezekről már korábban is érte­sült, de a bonyolult ügy a maga elgennyedt valóságában csak akkor tárult föl előtte, mi­kor Pestről hazalátogatott, hogy családja (s Etelka) körében töltse el a karácsonyt. Any­ját is, Veronkát is' végighallgatta, még apja háborgását is figyelembe vette, aztán csak bó­logatott, nem valami lelkesen, hogv rendben van, ő veszi kezébe a dolgot, a válópert ha­marosan megindítják. Most ott ült a meleg s polgárian berendezett szobában, s ette az irdalt, ropogósra sült ká­rászt, mert anyjától ezt kérte ebédre, ez volt a kedvence, s ehhez Pesten sosem tud hozzá­jutni. Utána még farsangi fánk is volt, barack­lekvárral, de Gábort annyira nyomasztotta családjának reménytelen helyzete, s a szék­házi gyűlés, hogy gépiesen ette az ételt, s szo­kása ellenére, még egy dicsérő szót sem halha­tott anyja és húga szakácsnői igyekezetének megjutalmazásául. — Nem ízük, Gáborkám? — kérdezte végre Zugára, mert szívébe nyilallt, hogy a kedvenc fiú nem honorálja figyelmességét. — Nagyon is, drága anyám — eszmélt föl zavartan Gábor, s most már kedveskedve hangoztatta, hogy mégiscsak itthon a legjobb, bár homloka komor felhői szavait erősen cá­folták. — Egy kicsit elgondolkodtam — foly­tatta aztán mentegetőzve —, nagy baj van a Tisza körül, a vízügyi bizottság, s az egész terem hallgatósága kétségbeesetten tárta föl az' aggodalQmra jócskán okot adó helyzetet a pesti kiküdött előtt, aki persze csak hebegett, megsértődött, vagy arrogánsan feleselt, de a té­nyeket, s főként a saját aljas mulasztásait nem tudta tisztázni. — Aztán elmesélte, kissé han­gosan, hogy a távolabb ülő apja is mindent halljon, a városházi tanácskozás lefolyását, s a végén a maga meggyőződését is összefoglulva oda lyukadt ki, hogy szerinte a várost elárul­ták, politikai és feudális érdekekért föláldoz­ták, s itt nem marad más hátra, mint a hősies ellenállás a víz és a gyalázatos kormányzat el­len. — S ha a város a teljes pusztulástól eset­leg megmenekülne, akkor utána nyílt lázadást kell szervezni az egész Alföldön, mely leg­többet szenved az idegen érdekek vazallusi ki­szolgálásáért. Gondoljon csak apám a német lovagrendnek bérbe adott kun pusztákra! — emelte föl a hangját a fiatalember, egy percig sem titkolva, hogy kész egv új 48 élére állni, s most már nagvobb körültekintéssel szétrob­bantani ezt az átkozott, egyoldalúan értelmezett dualizmust. — Igazad van. fiam — lelkesült föl Bite Pé­ter is, de nem beszélt, hangosan, nehogy elné­mítsa a köhögési roham. — Kölyök voltam, mi­kor fegyvert fogtam a zsarnokság ellen, de most se húzódnék a sarokba, ha ez az áldatlan kór­ság nem gátolna mög ebben. De talán még möggvógyuiok — hallgatott el aztán. mert érezte, hogy a tüdeje nem bírja a harcias he­vületet. s fogadkozása erőfeszítését. — Mög kftll gyógyulnom! Muszáj! — mondogatta több­ször is. szinte várva a kedvező választ. S ebben a jő ösztönű Zágora nem késleke­dett. — Zápori doktor is mögmondta, hogy Szent Istvánkor már möhetsz újra táncolni a Sárgára, a molnárok ünnepen. Veronka is megszólalt. — Én az alsóvárosi csodatevő Máriához imádkoztam magáért, apám, s a Szűzanya meg­segíti azt. aki hisz benne. Sándor istentelen embör, engöm is mögrontana, ha vele marad­nék. Az ő akarata volt, hogy ott hagytam. De magát, apám, mögsegíti, majd möglátja, mert maga is szereti a Máriát. — Ezeket úgy mond­ta, hogy egy oldalpillantás Zágorát, de Gábort is érje, akikről tudta, hogy nincs valami nagy bizalmuk az égi pártfogásban. — Köszönöm, kislányom — hanyatlott hátra a nagybeteg, s boldog, átszellemült mosollyal elhallgatott, majd el is szenderedett. Gábor megköszönte az ebédet, aztán újból megígérve, hogy Veron ügyéf a napokban ren­dezi, vagyis ő maga megy ki személyesen Sán­dorhoz a tanyára, és szekérre rakja húga né­hány értékesebb holmiját. — Még mögöl az a félkögyelmű — ragadta meg fia karját Zágora. — Ne féltsen engem, anyám — mosolyodott el Gábor. — Elsősorban engem sem gyúrtak mézestésztából, aztán úgy határoztam. hogv Kopasz Matyit is magammal viszem, 6 nemcsak jó barátom, de olyan bikaerős, hogy az egész Tandari-portát feldönti egy nekirugaszikodással. — Amilyen erős, olyan angyalian jószívű le­gény az — merengett el Zágora. — Nem tudom, nem őt köllött volna-e mégis választanod, kis­lányom? Veron lesunyta a fejét, s csak annyit motyo­gott, hogy nem tehet róla, ha Sándorba sze­retett bele. — No, ami késik, nem múlik — veregette meg Gábor a pirongó Veronka arcát, s aztán fogadkozva, hogy mielőbb hazatér, felöltötte rövid bekecsét, s elindult Pintérék felé, az Al­sóvárosra. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents