Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-12 / 215. szám

líEDD, 1972. SZEPTEMBER 12. Villany Öszeszéken Először kapcsoltak föl tegnap délelőtt Balástya határában, a külső-őszeszéki iskolában a villanyt. A hétköznapra eső nagy ünnep régenvárt perceire vendégül hívták mindazokat, akik közreműködtek a villany tanyák közötti vezetésében. A DÁV szerelőbrigádja — egyrészt a vállalat saját beruházásaként. másrészt társadalmi munkában — három kilométeren épített ki külső vezetéket; a VOLÁN karbantartó szocialista brigádja teljesen társadalmi munkában a belső szerelést végezte el; az Alkotmány Tsz pedig azzal járult hozzá a társadalmi ügyhöz, hogy a vezetéképítés során keletkezett kára megtérítéséről az iskola javára lemondott. Öröm leírni, hogy a társadalmi összefogás szálai is összefonódnak. A postagalamb-tenyésztők egyesülete már egy évvel ezelőtt ideajándékozta televízióját — mostanáig aggregátor működtette —, a járási tanácsi hivatal művelődésügyi osztálya tegnap adta át a magnetofont, lemezjátszót — az oktatást segítő hanglemezsorozattal — és a diavetítőt, a Szegedi Nyomda „Terv" brigádja pedig egy másik kezdeményezés első megyei csatlakozójaként adta át ajándékát A nyomdászok brigádja a „könyvtárat minden iskolának" mozgalom keretében 2 ezer forint értékű ifjúsági könyvet adott a tanyai iskolának. Az őszeszéki gyerekek kedves műsorral mondtak köszönetet a rokonszenves társadalmi segítségért. Új szolgáltatás: Tudományos talajvizsgálat Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet szegedi talajtani osztályát azok a gazdaságok ismerték eddig elsősorban, amelyeknek talajjavítási problémáik voltak, vagy gyümölcsöt, szőlőt akartak telepíteni. A közelmúltban újszerű szolgáltatását ajánlotta föl az osztály minden szövetkezetnek, ahol jól megfontolt, előre látó rendszer szerint akarják a termőtalajok tápanyag-utánpótlását biztosítani. A trágyázás a szerves és műtrágya kombinációjával, valamint a zöldtrágyázás alkalmankénti bekapcsolásával meglehetősen bonyolult művelet lett. Lehet ugyan nagyon egyszerűen is végezni, de úgy nagyon drága. Sokkal célszerűbb gazdálkodásra vall, ha megadunk mindent a növénynek, amire szüksége van, annyit adunk belőle, amennyi éppen kell, de semmivel se többet. Az egyensúly pontos tartása sok ezer holdon azért is gazdaságos, mert a legoptimálisabb terméseredményeket kínálja, és azért is, mert a fölösleges kiadások elkerülhetők vele. Az OMMI talajtani osztálya arra vállalkozott, hogy minden termelőszövetkezetben elvégzi a szükséges vizsgálatokat, mintavétel alapján laboratóriumi analízissel állapttja meg, mennyi foszfort, káliumot, meszet, magnéziumot és nitrogént tartalmaz a talaj, és mennyi pótlásra van szükség egy bizonyos növény gazdaságos termesztéséhez. Vizsgálatai és ajánlásai kiterjednek az úgynevezett nyomelemek körére is. Üj szolgáltatásával az intézet szegedi osztálya a kutató kollektíva alapos felkészültségét igyekszik a közvetlen termelés javára kamatoztatni. II Nemzetközi Dokumentációs Szövetség kongresszusa Budapesten Hétfőn, a Hotel Duna Intercontinentálban megkezdődött a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség — a FID — 36. kongresszusa. A nagyszabású eszmecserére 57 ország tájékoztatási szakemberei érkeztek a magyar fővárosba. A kongresszus fő témája: a fejlődő országok miként alakíthatják ki információs tevékenységüket. Dr. Osztrovszki György, az Országos Műszaki-Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese megnyitó beszédében bemutatta a nemzetközi dokumentációs szövetséget. Magyarország már 1937-ben bekapcsolódott a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség munkájába. Hivatalosan 1947-ben lett tagja, s azóta — mint ezt a mostani kongresszus színhelyének kiválasztása is bizonyítja — úttörőmunkájával elnyerte a nemzetközi elismerést. A négynapos kongresszus nyilvános ülésein az UNESCO támogatásával 18 fejlődő ország képviselői is részt vesznek, akik különben tanulmányúton tartózkodnak hazánkban. Elni csak tiszta környezetben tehet Környezetvédelmi szakbizottság alakul Szegeden A közelmúltban Szegeden volt a higiénikusok vándorgyűlése, s noha előtte is szerepelt a tervekben, de az előadássorozatok után nyilvánvalóvá vált, mennyire időszerű megalakítani Szegeden is a környezetvédelmi bizottságot. A környezetvédelem tágabb értelemben azt jelenti, hogy meg kell őrizni a természeti erőforrásokat a jelen és a jövő generációja számára. Vagyis: a természet és a környezet tisztaságának védelme egyenlő az emberek védelmével, hiszen élni, egészségünkre vigyázni csak tiszta környezetben lehet. Védeni kell a levegőt, a vizet és a talajt a szennyeződéstől. , Évek óta vizsgálja a városi KÖJÁL Szeged levegőszennyeződését. Az összehasonlításkor kiderült, hogy a középnagyságú városok között Szeged levegőtisztasága igazán elfogadható, különösen az utóbbi három évben, miután a gázprogram fokozatos megvalósításának köszönhetően jelentősen csökkent -á levegő kéndioxidtartalma, amely a hagyományos tüzelőanyagokból került a légtérbe. De vannak még olyan környezetek, ahol a nagyüzemek ontják a füstöt, s ezek tüzelésének átalakítása is napirenden levő kérdés. A KÖJÁL a városban 9 mérőállomáson ellenőrzi rendszeresen a levegő kéndioxid- és ülepedőportartalmát. Szeged természetföldrajzi körülményei — például a kevés csapadék — miatt poros város, de különösen az a jelenlegi állapotban: a csatornázás és gázvezetékek lefektetése miatt szinte évek óta a városnak hol az egyik, hol a másik fele van feldűrva, így aztán 1 a járművek kavarják a port. Majd csak túl leszünk a nagy átalakításokon, hiszen Szeged városa különben olyan szerencsés, hogy a tágas elrendezés folytán a körutak, a sugárutak jó szellőzést biztosítanak, másrészt viszonylag sok a zöld területünk. A „viszonylag" mindenképpen, indokolt kifejezés. hiszen azért az utóbbi időben elég sokat raboltunk belterületi parkjainkból, s bizony jó néhány helyen — mint a Kossuth Lajos sugárúton, vagy a Nagykörút olyan helyein, ahol erre lehetőség van — nem parkosítottunk megfelelően, nem ültettünk fákat, pedig a zöldterület nemcsak a port fogja, de zajszigetelő is. Az iparosított területek miatt gond a folyók állandó szennyeződése, nálunk a legtöbb piszkot a Maros hordja, de ezen aligha segíthetünk, hiszen az még a folyó felső szakaszáról érkezik. Néhány éve rendelet szabályozza, hogy a folyók mentén levő mezőgazdasági körzetekben csak olyan növényvédő szert szabad alkalmazni, amely nem tartalmaz nehezen bomló vegyi anyagokat. így vonták ki a forgalomból például a DDT-t. A városiak számaira hasonlóan fontos a zajártalmak csökkentése. A mérések szerint a közlekedési zaj Szeged egyes részein is meghaladja a megengedhető mértéket, az utóbbi időben különösen a Nagykörútnak a Kossuth Lajos sugárút és a József Attila sugárút közötti szakasza lett zajosabb, mert jelentősen nőtt a forgalom. Bár a KÖJÁL vizsgál, ellenőriz, alig-alig fordul elő, hogy megbüntetnék azokat, akik a levegő tisztaságát, a város tisztaságát veszélyeztetik. Nem ellenőrzik például és nem büntetik a kipufogó gázt okádó autókat, vagy: még ma is többnyire locsolgatjuk és nem mossuk az úttesteket, nem szólva arról, hogy a járdákat meg senki sem takarítja. Nyugodtan száguldozhatnak a városban a zajos jármüvek is, pedig néhányat kellene talán csak megbüntetni, hogy a többiek is okuljanak belőle. Más országokban a Szegedhez hasonló városokban tilos a járművek kürtjelzése, nálunk valóságos dudakoncert van,' szinte éjjel-nappal. Ugyanakkor az ideges jellegű és légúti megbetegedések figyelmeztetőek, szükség van arra, hogy csökkentsük a környezeti ártalmakat. A közeljövőben Szegeden is megalakul a környezetvédelmi szakbizottság, majd pedig a tennivalók összefoglalása köyetkezik. A koncepciók kialakításához segítséget adnak a higiénikusok Szegeden tartott vándorgyűlésének tapasztalatai is. Sz. M. Közös érdekek, gyümölcsöző kapcsolatok A

Szegedi Konzervgyár gazdálkodása számtalan szállal kötődik a mezőgazdasághoz. Termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek, állami gazdaságok adják a termeléshez szükséges alapanyagot. Az utóbbi években pedig egyre több segítséget kapunk ezektől a mezőgazdasági üzemektől a nyersanyag — a gyümölcs és a, zöldség — feldolgozásához is. Ilyenformán évről évre nagyobb fontossága van a kölcsönös hasznú együttműködés fejlesztésének. Néhány adat, amely jellemzi az egymásrautaltságot. Üzemünk idén 6 ezer vagon kész- és félkész terméket állít elő. Ennek 60 százaléka zöldség-, 30 százaléka gyümölcskonzerv, a hús-, hal- és egyéb ételkonzervek a termelés 10 százalékát teszik ki. Tehát a nyersanyagszükséglet túlnyomó részét a mezőgazdasági termelőüzemeknek kell biztosítani. Négy megyében tartunk kapcsolatot, összesen 90 mezőgazdasági üzemmel. 5100 katasztrális hold termőterületről gyűlik a feldolgozásra váró zöldborsó, zöldbab, uborka, paradicsom, zöld- és paradicsompaprika. Mint a fentiekből is kitűnik, vállalatunk — a kereskedelmi igényekkel összhangban — elsősorban a zöldségfélék feldolgozását szorgalmazza; a zöldségfejlesztési program célkitűzései szerint. Közismert, hogy a mezőgazdasági üzemekben is kevés a munkaerő, így egyre kevesebb az olyan téesz, amely nagy területen termelhet igen munkaigényes zöldségféléket. Ezért számunkra is és persze a téeszek számára is igen fontos a termelési folyamatok, s különösképp a betakarítás gépesítése. Az ezzel kapcsolatos műszaki-fejlesztési munka az elmúlt években kezdődött, a zöldborsócséplő gépek üzemeltetésével. Vállalatunk 14 ilyen gépet adott a munkához; ezeket a mi dolgozóink üzemeltetik, ők is tartják karban. De már 17 olyan borsócséplő is dolgozik a földeken, amelyek a termelőszövetkezetek tulajdonában vannak. így, együttműködve, ezekkel a nagy teljesítményű gépekkel tudjuk biztosítani az idén szükséges 500 vagonnyi borsószemet a konzervgyártáshoz. A téeszek termelési kedvét tükrözi, hogy jövőre tovább gyarapítják gépparkjukat: 4 új borsócséplő gép áll majd munkába, s természetesen ennek arányában nő a borsótermő terület is. Hasonlóképp kooperálunk az ugyancsak munkaigényes zöldbab betakarításában. Idén 5 babszedő gép segítette ezt: közülük hármat mi bocsátottunk a szövetkezetek rendelkezésére. A jövőben ezekből is többet szándékoznak üzemeltetni a szövetkezetek, 1973-ban további 5—7 ilyen gépet állítanak a táblákra. A műszaki fejlesztést nagyban elősegíti a 70 százalékos állami gépbeszerzési ártámogatás is. Az ls előnyös, hogy az új technológiák alkalmazásáért vállalatunk géphasználati díjat is fizet a közös gazdaságoknak. Az érdekeltség egyébként alapvető vonása az egyre bővülő kapcsolatoknak. Segítjük és ösztönözzük mezőgazdasági partnereinket. Többek között növényvédelmi hozzájárulást fizetünk a paradicsom és a zöldbab termelése fejében, a paradicsomnál 400 forintot minden katasztrális hold után, ami bizonyos feltételek mellett még növekszik is. A zöldbabtermelök is hozzájárulást kapnak, az úgynevezett paszulyvész elkerülése érdekében — holdanként 500 forintot —, ez a vész ugyanis idén komoly károkat okozbtt a mezőgazdaságnak, az ilyen hatások pedig érzékenyen érintik vállalatunkat. A Szegedi Konzervgyár segítséget nyújt a téeszeknek, a vetőmagok beszerzésénél is. A megfelelő mennyiségű és fajtájú magvakat partnereinknek ki is szállítjuk Ezen túl — a minél jobb termés, tehát jobb ipari nyersanyag elérése érdekében — az import zöldbab vetőmag beszerzési árkülönbözetének felét megtérítjük. Ide tartozik még, hogy a gyári paradicsomfeldolgozó vonalakon is lehetőséget adunk az alkalmas vetőmag díjmentes visszanyerésére. így is igyekszünk hozzájárulni a jövő évi — mintegy 2 ezer 400 vagon — paradicsomszükségletünk megtermeléséhez. Mindez természetes velejárója a közös érdekeken nyugvó, egészséges együttműködésnek: lehetőségeik és adottságaik szerint mezőgazdasági partnereink is ugyanilyen készséggel segítik a vállalat törekvéseit. Különösen fontos tényező, hogy a gyári munkaerőhiány enyhítéséhez is hozzájárulnak. így jöttek létre külső feldolgozó és előkészítő telepeink. A bátaszéki Búzakalász Tsz konzervüzemében 200 fő állandó munkást, és 300 szezonális dolgozót foglalkoztatunk. Előfordul, hogy főszezonban 27 ilyen munkahelyen is végeznek előkészítő és feldolgozó munkákat téeszdolgozók, falusi lányok, asszonyok a gyár részére. Az idénynek megfelelően 600—900 fő munkálkodik ezeken a telepeken. Mind a szövetkezetek, mind pedig a helyi tanácsok hatékonyan közreműködnek a lakosság idénymunkával való ellátásában. A termelésnek ez a kooperációja is kölcsönös hasznú, így tovább lehet és érdemes fejleszteni. Közös érdek a téesztagság idényen kívüli, esetenkénti foglalkoztatása is, amely ugyancsak enyhíti munkaerőgondjainkai. Paprikahasítást, -szeletelést, gyümölcsfelezést, -hámozást végeznek időnként a helybeliek; mi munkaerőhöz jutunk, ők pedig keresethez, a szezonon kívüli időszakban is. Számottevő egyébként a téeszek szerepe a szállításban is. Itt kell megemlíteni még, hogy a zöldségfejlesztési program keretén belül az egyes növényféleségeknél rendezték a negyedik ötéves terv időszakára a védő és fix 'árakat. Ezek most nagyobb biztonságot jelentenek mezőgazdasági partnereink számára mind a tervezésben, mind pedig a zöldség- és gyümölcsféleségek termelésének növelésében. S

zilárd meggyőződésünk, hogy a mezőgazdasági termelő üzemekkel fennálló gyümölcsöző kapcsolataink — melyből csak néhány szemléltető példát soroltam fel — a jövőben még erőteljesebben fejlődnek, összhangban a negyedik ötéves tervben előirányzott mezőgazdasági és konzervipari célkitűzésekkel, melyeket csakis jól összehangolt, egymást kölcsönösen segítő munkával érhetünk el. Bátyi Zoltán, a Szegedi Konzervgyár üzemgazdasági osztályvezetője Bfásári képek A havi szokásos kirakodóvásár vasárnap volt a Marx téren Vehető ott minden. Ősrégi petróleumlámpa manapság a modern lakás dísze, a vásár kurrens cikke. Rozsda marta szögek, elvetett ruhaneműk, új, vagy annak kikiáltott öltönyök, cipők, bútorok és egyebek ilyenkor mind megkaphatók. Mire való az ilyen kirakodás? Arra mindenekelőtt, hogy mozduljanak a padlás vagy pince mélyéről a kjmustrált lomok, s új gazdára leljenek — ha másért nem, hát új padlásra, vagy pincébe kerüljenek. Képeinken: Nagy a gond: vegyek-e kalapot? Nézze csak! Kitűnő ez a kucsma is, nem nyüvi el az életben! Hol kapható baromfi? Ott, ahol a kakas szól.