Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-09 / 213. szám

55 SZOMBAT, 1972. SZEPTEMBER 9. A nagy vendéglátás után 1fi lehető legtöbb lakást! Szeged ünnepi hetein jó­val túl vagyunk már, és túl az idegenforgalom fő sze­zonján is. A szabadtéri já­tékok időszakában közel fél­milliós idegenforgalmat mondhatott magáénak Sze­ged. Aki nem közvetlenül ide tartott, hanem az orszá­gon átutazva csak átszaladt a városon, az is megállt pi­henni, nézelődni, vásárolni, tehát az átutazók is vendé­gei voltak a városnak. Sze­ged vendéglátásának, keres­kedelmének úgynevezett nyári mérlegét az határoz­za meg, hogy milyen volt ebben az időszakban a vá­ros lakóinak ellátása a meg­növekedett idegenforgalom fogadása mellett. Erről be­szélgettünk dr. Farsang Lászlónéval, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetőjével, akinek és mun­katársainak vállára nem kis gond nehezedett a nyári he­tekben, s azt megelőzően annak sikeres előkészítése alatt. A vásár sikere Szeged kereskedelmi élete elsősorban a 27. Szegedi Ipari Vásár megrendezésé­vel lépett előre, méghozzá jelentősen. Egyöntetű a vé­lemény — vendégek és ven­déglátók szerint —, hogy ennek a vásárnak a tartal­ma, színvonala magasabb volt, mint az eddigieké. A vásár jellegét önmagában hangsúlyozta a Marx téren felépített 1140 négyzetméter alapterületű végleges pavi­lon, amely jól vizsgázott al­kalmasságával, praktikussá­gával. Az ott rendezett áru­bemutatók ezt kitűnően bi­zonyították. Üj vonása a szegedi ke­reskedelemnek, hogy az ipa­ri vásáron nemcsak egy­szerűen kiállított, hanem az ipari vállalatokkal kooperál­va árusított is. A Komplett Ruházati Vállalat például a Pamutnyomóipari Vállalat, a Szegedi Ruhagyár, a HÓDI­KÖT és a Minőségi Bőrdísz­műves Szövetkezet korszerű, új termékeivel vonta magá­ra az érdeklődést. Hogy jó volt számára a vásár, azt 347 ezer forint forgalma bi­zonyítja, ugyanakkor ebben az időszakban öt hét alatt üzleteinek forgalma 25 mil­lió 666 ezer forint volt, 5 százalékkal magasabb, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. A Szegedi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat csak a vásáron for­galmazott 1 millió 15 ezer forintot a borkóstolóból, paprikából, szalámiból, édes­ségből, kávéból, italokból, déligyümölcsökből stb. Üz­letei forgalma 67 millióra rúgott, amely 11 százalékkal mutat magasabb emelkedést az 1971 azonos hónapjához, heteihez mérten. A példát lehet folytatni a Delta Kereskedelmi Válla­lattal, amely 3 és félszer nagyobb forgalmat mondhat magáénak a vásáron, mint a múlt esztendőben. Szegedi üzleteinek forgalma ugyan­akkor megközelítette a más­fél milliót a tavaly ilyenkori 969 ezer forintos forgalom­mal szemben. A számok ön­magukért, vagyis a szegedi ipari vásár sikeressége mel­lett szólnak. A vállalatok nagy többsége megértette a rendezőknek azt a célját, óhaját, hogy a szegedi ipari vásár tartalmában és jelle­gében a fogyasztók vására legyen. Szervező munkájával ezt hangsúlyozta a Csongrád —Bács megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, amely példamuta­tóan az idén már — a ta­valyi öttel szemben — 11 ipari vállalattal kooperált, azok termékeit hozta forga­lomba a kiskereskedelmi vállalatok közvetítésével. Kooperációs társai voltak — hogy csak néhány nevet említsünk — a Tiszamenti Vegyiművek, a Magyar Édesipar, az Egyesült Vegyi­művek, a Szegedi Paprika­feldolgozó Válialat, a Koz­metikai és Vegyi Háztartási Vállalat stb. Pályázat kiváló címre A mérleg természetesen úgy teljes, ha a vásár töb­bi résztvevőit is megemlít­jük, és tevékenységüket po­zitívan értékeljük: Bútorér­tékesítő Vállalat, TÜZÉP, Csongrád megyei, Alföldi Vendéglátó Vállalat, PIÉRT, Konkordia Szövetkezeti Vál­lalat, és természetesen 116 hazai és 76 jugoszláv kiál­lító szerte az országból, szerte a Vajdaság területéről. A számokban, a pénzben kifejezhető jelentős forga­lomra, az áruk és a fogyasz­tók találkozására lehet és kell építeni, s azt tovább fejleszteni az ezután követ­kező szegedi ipari vásáro­kon. Így kell készülniük a vásár, a kiállítók rendezői­nek, akiknek van mire ala­pozniuk. Először fordult elő az idén az is, hogy a Kiváló Áruk Fóruma pályázatot hirdetett llj víztároló épül A Velencei-tó vízszintszabályozására 20 millió köbméte­res víztároló épül Zámoly és Pátka határában. A két víztároló állandó 160 cm-es vízszintet biztosít majd. Jelenleg az egyik víztároló zsiliprendszerét betonozzák a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság építői a Szegedi Ipari Vásárra, amelynek értelmében kiváló minőségű cikkekkel nevez­hettek be az ipari vállala­tok. Érdemesen is kapták meg a minősítő jelvényeket és díjakat. Ennek alapján jött létre a városi tanács és a Kiváló Áruk Fóruma tit­kársága szerződéskötése, amely szerint a soron kö­vetkező Szegedi Ipari Vá­sárra is hirdetnek majd pá­lyázatot. S ne hagyjuk ki az értékelésből a Fogyasztók Tanácsát sem, amely a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal mellett ugyan társadalmi szerv, de az egész országot átfogó levelezőhálózattal rendelkezik. A vásárra be­nevezett termékek értéke­lésén, elbírálásán túl ta­nácsadó-szolgálatot tartott a vásáron, jogi tanácsadást a fogyasztók érdekében. Két­ségtelen, hogy az idén már a kiállítók is sokkal igé­nyesebbek voltak a vásáron, mint korábban. Ezt állapí­tották meg a látogatók, és maga a zsűri is, amely a sikeres szereplés láttán ítélte oda a városi tanács végre­hajtó bizottságának két nagydíját, négy vásári nagydíjat, a zsűri négy kü­löndíját, a közönség nagy­díját, valamint 25 vásári dí­jat. » Áruellátás a szezonban S milyen volt a város áruellátása az ipari vásár, az ünnepi hetek alatt? Két­ségtelen, hogy a vendéglátó vállalatok kiemelt ellátást élveztek, ugyanakkor válasz­tékban többet és jobbat igyekeztek nyújtani az élel­miszerüzletek, a húsboltok, a MÉK, a sütőipar, az An­na-víz és szikvízgyár, a sör­ipar, a tejipar, mert nem­csak a város lakosságának ellátásáról kellett gondos­kodniuk, el kellett látni nápról napra a hazai és kül­földi idegenforgalmat is. Persze a kiemelt ellátás el­lenére nem volt annyi cse­megeszalámi és száraz hen­tesáru, amennyi el ne fo­gyott volna a vásáron, az ünnepi hetek alatt. Igaz, hogy ezek az úgynevezett keretgazdálkodási cikkek közé tartoznak, hat hét alatt mégis 400 mázsa csemege­szalámi és száraz hentesáru fogyott el Szegeden. A jel­legzetesen szegedi ajándék­tárgyak választéka az idén már bővebb volt. De ezt to­vábbra sem árt gyarapítani, a skálát szélesíteni. Ami pedig a vendéglátás nem elhanyagolható részét illeti: mind az üzletekben, mind pedig a vendéglőkben, alkalmi pavilonokban to­vább öregbítették Szeged jó hírnevét a becsülettel helyt­álló felszolgálók, kereske­delmi dolgozók. Lődi Ferenc A kormány legutóbbi ülésén megtár­gyalta és tudomásul vette az építés­ügyi és városfejlesztési miniszternek és az Országos Anyag- és Árhivatal elnö­kének jelentését, amely az állami lakás­építési költségek emelkedésének okait, és tendenciáit elemezte. Az előterjesztés rá­mutatott arra, hogy a negyedik ötéves tervidőszak kezdete óta emelkedtek a la­kásépítési költségek. A számítások szerint a költségek növekedésének nagyobb része, csaknem 60 százaléka olyan okokra vezet­hetők vissza, amelyek az árváltozásoktól függetlenül érvényesülnek. Az utóbbi évek­ben ugyanis növekedett a költségesebb kö­zép-magas és magas lakóházakban átadott lakások aránya, egyes években emelkedett az otthonok átlagos alapterülete, a lakások felszereltsége és növekedett a költségesebb építési technológiával megvalósított laká­sok aránya is. Ebben a költségemelkedés­ben érvényesül jó néhány elkerülhetetlen, objektív tényező is. Egyebek között mind kevesebb az olyan építési terület, amelyen olcsó alapozási módszer valósítható meg. A szigorúbb biztonsági követelmények, és a vállalatok munkaerő-gondjai miatt is gya­koribb a drágább, de jól gépesíthető mély­alapozás. Gondoskodni kellett korszerűbb felvonók, födémszigetelések, megfelelőbb légcsereszívók, új típusú gáztűzhelyek al­kalmazásáról is, amelyek műszakilag indo­koltak voltak, s ugyanakkor a költségeket is növelték. A jelentés hangsúlyozta, hogy a lakás­építés irányításában, tervezésében, kivite­lezésében több hatóság, szervezet, vállalat vesz részt, s döntéseik esetenként szubjek­tív szemléletük is jelentősen befolyásolják a költségeket A helyi tanács a leginkább érdekelt abban, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokból a lehető legtöbb lakás épül­jön. Ugyanakkor a legjobban informált a konkrét igényekről, és a megvalósítás le­hetőségeiről. A tanácsok saját hatáskörben döntenek a lakásépítés fedezeti forrásainak felhasználásairól, s megbízást adnak a beruházó vállalatok révén a tervezőknek, építőknek. A tanácsok szakmai felkészült­sége azonban még nem mindenütt tekint­hető megfelelőnek. Ezért előfordult, hogy a lakásépítési tervváltozatok kiválasztásánál a gazdaságosság háttérbe szorult. Megtör­tént az is, hogy a lebonyolítással foglalko­zó beruházó vállalatok — jó néhányszor túlzott igényt támasztva — határozták meg, milyen felszereltségű, alapterületű, szintszámú lakóházak épüljenek. Gyakori volt, hogy betonlábakra állították az épü­letet, s ez a megoldás lakásonként 15 ezer forintos költségtöbbletet jelent. Helyenként mellőzték a takarékosságot a lakóházak felszereltségének, homlokzatának és lép­csőházának kialakításakor is. Az utóbbi hónapokban az EVM több me­gyében és Budapesten a tanácsokkal együtt vizsgálta a lakásberuházások költségeit, s azóta már határozott intézkedéseket tet­tek, hogy a jövőben körültekintőbben gaz­dálkodjanak a lakásépítési költségekkel. Ezenkívül központi intézkedések alapján csökkentik a lakásszanálásokat, szigorúb­ban mérlegelik a városközpontok re­konstrukciójának engedélyezését, és csök­kentik a városközpontokba tervezett költ­séges, egyedi megoldású épületek számát. A jelentés részletesen elemezte a lakás­építési költségek árváltozásait is. Az épí­tési-szerelési díjak tételesen maximáltak és hatóságilag szabályozták azt is, hogy az árképzésnél egy-egy szerkezeti elemhez mennyi anyagot használhatnak fel. Az egyes költségvetési tételek egységárát azon­ban csak az építéshez szükséges ipari ter­mékek ára alapján lehet meghatározni, s ha e termékek ára hatósági intézkedésből vagy piaci hatásra változik, akkor módo­sítja az építési költséget is. Az építőipari árak emelkedésének mintegy háromnegyed része az ilyen begyűrűző anyagár és fu­varköltség növekedésére vezethető vissza. A lakásköltségek emelkedésének mérsék­lésére, stabilizálására számos intézkedést terveznek. Így a közeljövőben megszigorít­ják az építőipari árképzés és költségvetés készítésének azokat a tételeit, amelyek az árszint meg nem engedett növelésére ko­rábban lehetőséget nyújtottak. Ugyanak­kor gondoskodni kívánnak arról, hogy a lakóházépítéshez felhasznált ipari termé­kek hatósági árellenőrzése is az eddiginél hatékonyabb legyen. Ezért megvizsgálják, hogy az építőiparban felhasznált szabad­áras ipari termékeknek milyen körében kell előírni az árváltoztatás előzetes beje­lentési kötelezettségét. Különösen nagy fi­gyelmet fordítanak majd a nagyüzemi — házgyári, paneles, blokkos-módszerrel épí­tett lakások ár- és költségváltozásának el­lenőrzésére, hiszen ezekkel a módszerek­kel építik az állami lakásoknak több mint 8o százalékát. A lakótelepek beépítési ter­veinek szigorúbb felülvizsgálatával kíván­nak gátat szabni a költségesebb beruházói, és tervezői törekvéseknek, ugyanakkor a tervezési, és a beruházás lebonyolítási dí­jak megállapításánál arra törekednek, hogy ösztönözzék e szervezeteket a korábbinál gazdaságosabb tervváltozatok kialakítása, rr valósítására. A Minisztertanács egyetértett az előter­jesztett javaslatokkal, és a határo­zatában felhívta az illetékes állami szervek és tanácsok vezetőit, hogy gondos- ' kodjanak az intézkedések megvalósításá­ról, az állami lakásépítési beruházások rendszerének továbbfejlesztéséről. S. B. Dorozsma célja is a városiasodás Aktívaülés a Szegeddel valé egyesülésről Kiskundorozsma nagyköz­ség történelme folyamán mintegy fél évszázadig vá­rosi rangot viselt, s most ismét a városi fejlődés út­jára léphet. Ez volt a lé­nyege — ahogy a hozzászó­lók vélték — annak az ak­tívaülésnek, amelyet teg­nap, pénteken délután tar­tottak a nagyközségben a szegedi vonzáskörzet köz­igazgatási rendezéséről. A kiskundorozsmaiak — a nagyközség párt-, állami, gazdasági, társadalmi és szö­vetkezeti szerveinek képvi­selői — ezen a» ülésen tet­ték le először a garast a Szegeddel való egyesülés mellett. Szabó Lajos, a járási Erről az optimista várako­zásról számolt be Ambrus Péter, a községi pártbizott­ság titkára. Link Mihály Is­kolaigazgató is az egyesülés pártbizottság osztályvezetője ™flett te"e, le Kv.°ksat- Ab' tájékoztatta először az ak- az alkalombol, hogy a kozseg újra varos lesz — Kezdődnek az egyetemi tanévnyitók Hazánk 62 felsőoktatási in- A jövő héten tartja tan­tézménj'einek nappali, esti és évnyitó ünnepségét három levelező tagozatain együttvé- szegedi felsőoktatási intéz­ve mintegy 90 ezer diák ké- mény. Hétfőn, szeptember szül tanévnyitóra. Néhány ll-én déli 12 órakor a Jó­egyetemen, főiskolán máris zsef Attila Tudományegye­megkezdődött a munka. A tem aulájában tartja a Sze­Budapesti Műszaki Egyete- gedi Orvostudományi Egye­men szeptember 9-én nyit- tem 1972—73-as tanévének ják a tanévet, ugyanezen a megnyitó ünnepségét. A Sze­napon kezdi meg a munkát gedi Tanárképző Főiskola szeptember 14-én, csütörtö­kön délelőtt 11 órakor a Sza­badság filmszínházban ren­dezi meg ünnepélyes tanév­nyitóját, á József Attila Tu­dományegyetem tanévnyitó pedig szeptember 16-án, szombaton délelőtt 11 órakor lesz az egyetem aulájában. Az ünne­pélyes tanévrtyitókon adják át az arany-, gyémánt vasdiplomákat. tívaülés résztvevőit Szeged és környéke közigazgatási rendezésének terveiről, ame­lyek — mint lapunkban is beszámoltunk róla — öt községet érintenek. Az egye­sülésre most érkezett el az idő, mikor a gazdasági, tár­sadalmi fejlődés a telepü­léshálózat szerkezeti válto­zását is szükségessé teszi, többek között azért is, hogy az urbanizálódás ré­vén az emberek életkörül­ményei tovább javuljanak. A nagyközség már régóta Szegedről kapja a magas­javasolta —, a majdan fel­épülő iskola falában emlék­tábla hirdesse Szeged és Kiskundorozsma egyesülésé­nek jelentőségét. Somos László nyugdíjas egyetértő szavai után Jura­tovics Aladár országgyűlési képviselő az aktívaülés résztvevőinek figyelmét e változások emberi jelentősé­gére hívta fel, arra, hogy távlatilag előnyös változá­sok következhetnek be a dolgozó emberek javára. Arra is figyelmeztetett azon­nyomású vizet, a távlati ba"' ,h.°Sy Szegednek is fel - - ' Írni I bnn-Ti'ilni „ 1 .. I f _ a Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem is. A Debre­ceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem hallgatói szep­tember ll-én, a Veszprémi Vegyipari Egyetem leendő mérnökei szeptember 13-án, . .... . a Pécsi Tudományegyetem egyetemi közgyűlésé hallgatói szeptember 18-án, az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem bölcsészhallgatói, jo­gászjelöltjei, valamint termé­szettudományi karának hall­gatói pedig szeptember 19-én gyülekeznek tanévnyitóra. tervekben üdülő- és kirán­dulóközponttá alakítandó Széksós-tó környékén ed­dig is nagyon sok szegedi alakított ki hétvégi kertet, a két helységet csupán a táblák választják el egy­mástól — ezek csak a leg­ismertebb tények. A villa­adjak ( t- és h 1' kell készülni az átalakulás­sal járó teendőkre. Megkülönböztetett figye­lemmel hallgatták a kiskun­dorozsmaiak a szegedi váro­si tanács képviselőjének, Takács János elnökhelyet­tesnek szavait. Takács Já­nos példaként elmondta, mos- és autóbuszközlekedés hogy a nagyközség költség­szempontjából sincs különb- vetési és fejlesztési össze­ség a város és a nagyköz- gei a városénak csupán két ség között, ugyanakkor a százalékát teszik ki: közös jobbára szegedi üzemekben, erővel több gondon lehet és intézményekben dolgozó enyhíteni. Kölcsönös a tö­munkások, a városban tanú- rekvés: a város fejlődése a ló fiatalok érdekében áll, jelenlegi közigazgatási terü­hogy a szociális, kulturá- leten belül elérte a maxi­lis, művelődési lehetőségek mumot. Ezért például a is olyan közeliek legyenek a Dorozsmai út mentén 250IJ szegediekhez, mint lépték- fős mintalakótelepet tervez­ben Kiskundorozsma. nek építeni, amelyhez a Az aktívaülés éppen két helységet összekötő ezert egyetertessel fogadta a nyugati iparkörzet csatorná­kozigazgatási rendezés ter- zása teremti meg a lehető­vét, mint újabb lehetőséget, séget.

Next

/
Thumbnails
Contents