Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-06 / 210. szám

SZERDA, 1972, SZEPTEMBER 6. 3 Munkában az új diplomások Az idén csaknem 11 708­an végeztek hazánk 62 fel­sőoktatási intézményének nappali tagozatain. Összesen 3100 pedagógusjelölt, továb­bá 1276 leendő orvos, fog­orvos, gyógyszerész, s mint­egy 400 közgazdász fejezte be tanulmányait. A műszaki egyetemeken és természet­tudományi karokon- frissen végzettek száma eléri a 2100-at. Az ifjú szakembe­rek elhelyezkedésének ta­pasztalatairól a Művelődés­ügyi Minisztérium illetéke­sei tájékoztatták az MTI munkatársát. Elmondták, hogy az ifjú diplomások közül 2184-en már korábban elkötelezték magukat: társadalmi ösztön­díjasként munkaviszonyt lé­tesítettek különböző üze­mekkel, vállalatokkal. in­tézményekkel. Pályázattal vagy egyénileg tehát körül­belül kilenc és fél ezren léphettek munkába. Szá­mukra összesen 14 000 állás­helyei hirdettek meg, a vég­zősök számánál 50 százalék­kal többet. A pályakezdő pedagógu­sok számára a különböző oktatási intézményekben együttvéve 3700—3800 állás­helyet hirdettek meg. (A ta­nácsok és szaktárcák által meghirdetett álláshelyek egyharmada fővárosi és me­gyeszékhelyi, kétharmada a falvakba, községekbe és kis városokba szólt.) Száz pe­dagógusra nagyjából 130 állás jutott. Ezen belül ked­vezőtlenebb helyzetben pá­lyázhattak a középiskolai tanárok, A 938 pályázatra jogosult kezdő középiskolai tanár részére 611 középfokú munkahely állt rendelkezés­re. Emeliett természetesen ők is pályázhattak az egye­temeken meghirdetett osz­tott, felsőtagozatú általános iskolákba is. Jellemző, hogy a végzős középiskolai tanár­jelölteknek több mint a fele nem vette igénybe a pályá­zati lehetőséget. Változatlanul keresettek a mérnökök. A Műszaki Egye­temen most végzett 1783 mérnökjelöltből 587 már korábban társadalmi ' ösz­töndíjjal kötelezte el ma­gát. Pályázhatott 1196 hall­gató — őket 1322 fővárosi, 429 megyei-városi és 527 vi­déki munkahely várta — többségük azonban egyéni­leg helyezkedett el. „Hi­ánycikk" a szakemberek lis­táján a közgazdász is. A Marx Károly Közgazdaság­tudományi Egyetemen mint­egy 400 most végzett köz­gazdászból 319-en pályáz­hattak (68-an ösztöndíjasok voltak), számukra 1230 mun­kahelyet hirdettek meg — kétharmad részét a fővá­rosban. összesen 628 hely várta az állam- és jogtudományi ka­rokon végzett 296 fiatal diplomást. Az Agrártudo­mányi Egyetemeken 703 fiatal diplomázott, közülük 254 társadalmi ösztöndíjas­ként. A 449 elhelyezhető fia­tal agrárszakember számára 1038 állás állt rendelkezés­re, ebből 954 vidéken. A mezőgazdasági főiskolákon, felsőfokú technikumokban 524 végzett pályázó hallga­tót 776 munkahely várta. Az elhelyezhető 1137 orvos, fogorvos, gyógyszerész szá­mára 1361 munkahelyet biz­tosítottak, túlnyomórészt vidéken. Érdekesen alakultak a műszaki főiskolákon vég­zett ifjú szakemberek lehe­tőségei. 1431 pályázatra jo­gosult fiatal részére 950. munkahelyet hirdettek meg, fele arányban Budapesten, azonban csupán 60—65 szá­zalékuk vette igénybe ezt a lehetőséget, tekintélyes ré­szük maga keresett megfe­lelő munkahelyet. A kereskedelmi-vendégiá­tóipari, a külkereskedelmi, valamint a pénzügyi szám­viteli főiskolán az idén 605 végzős vehette igénybe a pályázati lehetőségeket: számukra 1466 munkahelyet ajánlottak fel, főleg a fővá­rosban. A „páratlan" óvoda E gy. csak egy óvoda van Szeged városában, amely­ről nemcsak szakmai körök példálóznak, de mél­tán megérdemli mások figyelmét is: a városi ta­nács és a szegedi .konzervgyár közös vállalkozásában lé­tesült Ilona utcai -óvoda. Az utóbbi néhány esztendőben sok minden elhangzott az üzemek által létesített óvodákról; ahol van, ott a mű­ködése, fenntartása körül fel-fellángolt a vita, amelyik gyárnak, nagyvállalatnak pedig nincs saját bölcsődéje, óvo­dája, ott nemegyszer volt vitatéma: legyen, vagy ne le­gyen? Hogy kellett-e erről vitatkozni, arról ne is pole­mizáljunk, mondjunk csak egyetlen példát jelentőségéről: néhány éve a szegedi ruhagyár például álláshirdetései­bén mindig azt írta, hogy az újonnan felvett dolgozók gyermekeit a vállalati bölcsődében vagy óvodában elhe­lyezik. Azóta ez a mondat már „kikopott" a hirdetések sorai közül, ugyanis a gyermekintézmények megteltek. S ha valaki rákérdez: könnyebb volt munkaerőt szerezni, amíg a gyermekek elhelyezéséről gondoskodni tudtak. Kell a bölcsőde és az óvoda, mert enélküi sok asz­szony nem tud munkát vállalni, és Szegeden csakúgy, mint másutt, szükség van az újabb és újabb munkaerőre, A vá­rosi tanács ezidáig több óvodai férőhelyet létesített, mint ami a negyedik ötéves tervben szerepelt időarányosan, de a több is kevés, nagyon sok gyereknek nem jutott hely. Rossz szót ne ejtsünk a vállalatokról: most is jó néhány .'Kitett társadalmi munkában a városi óvodák k i testesé­ben, bútorokat és játékokat javítottak. Jól jött a segít­ség, értékes volt — de ettől még nem nagyobbodott meg egyik bölcsőde vagy óvoda sem. Az viszont, ami az Ilona utcában történt, példa le­het a város üzemei számára. A júniusban átadott és jú­lius I. óta gyerek zsivajtól hangos napköziotthonos óvodát közösein készítette a konzervgyár és a városi tanács, közös üzemelésére pedig egyezséget kötöttek, amelyet elfogadott a városi tanács végrehajtó bizottsága. Szóljunk erről a megállapodásról részletesebben, hiszen nem is titkoljuk: szeretnénk, ha mások is kedvet kapnának hasonló > közös gyermekintézmény létesítéséhez. A megállapodás szerint tehát az intézmény üzemeltetője Szeged városi tanács vb, viszont közösen tartják fenn a konzervgyárral. Azt jelenti ez, hogy az 50 férőhelyes óvoda költségeihez a szegedi konzervgyár az általa ténylegesen használt férőhelyek ará­nyában hozzájárul. A kétműszakos óvoda műszakonként 40 férőhelyet biztosít a konzervgyár igazgatósága és a vállalat szakszervezeti bizottsága által felvett gyerme­kek számára. S hogy milyen rugalmasan, valóban közösen oldanak meg problémákat, arra jellemző, hogy a gyerme­kek étkeztetését az új gyermekélelmezési főzőkonyha megnyitásáig — amely előreláthatólag csak 1973. decem­ber 31-én lesz — a konzervgyár üzemi konyhája vállal­ta, térítés ellenében. Áz óvoda általános szakfelügyeletét a művelődésügyi osztály, a pénzügyi ellenőrzését pedig a városi tanács vb pénzügyi osztálya látja él. Az azonban természetes, hogy ellenőrzés és vizsgálat elrendelését a konzervgyár is kérheti. T sgyük még hozzá, hogy a város nemcsak azt a tíz-tfz férőhelyet nyerte az Ilona utcai közös óvodával, amelyet a tanács által felvett gyermekeknek bizto­sítanak. hanem a konzervgyár eddigi óvodáját, a Deák Fe­renc utcait, a tanács üzemelteti ezentúl — szeptember 18­an vehetik birtokukba a gyerekek —, s ez az óvoda 75 férőhelyes. Páratlan tehát pillanatnyilag Szegeden az Ilona utcai közös óvoda — de annak mindenki örülhetne, ha a példa hamarosan követőkre találna, SZŐKE MARIA a borászati kiállítás Kedden a mezőgazdasági kiállítás Albertirsai úti te­rületén megrendezték. a nemzetközi szőlészeti és bo­rászati kiállítás és vásár díj­kiosztó ünnepségét. Szőke Mátyás, a kiállítás igazgatója 40 arany-, 42 ezüst- és 15 bronzérmet adott át a nagy­szabású nemzetközi bemu­tató legsikeresebb termékeit gyártó vállalatok képviselői­nek. A bíráló bizottság dön­tése alapján két csoportban díjazták a termékeket. Az egyik csoportban a gépeket minősítették a használható­ság, a megbízhatóság és a teljesítmény alapján; a má­sik csoportban a csemege­szőlőket, borokat és a ver­muthokat bírálták el. Arany­érmet kapott egyebek között a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet, a Mecseki Pincegazdaság, az osztrák Weitner-cég és az híSZK­beii Bardosa Vállalat. A nemzetközi kiállításnak összesen 40 000 látogatója volt. A kiállítás kedden este zárta kapuit. Születésnapi riport „Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, amnál szebbet mondasz. —" Mindenképpen Petőfi Sán- Alföld legmélyebb pontján dor himnikus csengésű so- levő füvészkertben óriási rai kívánkoznak e születés- pusztításokat végzett. Csak­napi riport homlokára. Ezek nem a teljes növénykultúra a sorok nem tudnak és nem megsemmisült. Mire 1943 vé­is akarnak versenyezni a gére levezették a temérdek József Attila Tudományegye- vizet, mely 50 centi maga­tem füvészkertjének nyár vé- san borította a kertet, csak, gi szépségével, mely mintegy hamar következett a máso­összesúrítve varázsolja sze- dik katasztrófa, a világhá­münk elé a földkerekség cso- ború, mely a megmaradt ér­dálatos növényeit. tékeket is maga alá temet­Gyakran láthatunk képes te' , . . ,„.„ , folyóiratokban, különlegessé- Nehany ey, s 1947-ben mai geket mutogató filmkocká- állott _az elpusztult ket fe­kon több százéves egzoti- dett kilato, elkeszult a ma­kus faóriásokat, melyeknek J«f* to, s a kitermelt föld­törzsét húsz ember is alig Jebol megcsinált „Dunantuli­éri körül, vagy melynek tör- dombvidék' a taj jellegzetes zsébe vágott alagúton autók növényéit termi. Attól kezd­száguldoznak. Nálunk is is- ™ a fejlődés, a gazdagodas mert a népi mondás, misze- r„.el?' , ... rint a ma ültetett diófa gyü- A Je'en feladatei­rfiölcsét, lombja hűvösét I0} f Szegedi Egyetemi Fu­majd unokáink fogják iga- veszkert mostan. igazgatoja­zán élvezni. Ha ilyen idők- val' a JATE Növénytani In­kel lehet mérni fák, növé­nyek életét, lehet-e törté­nete,. meséinivalója, ered­ménye az övenéves szege­di füvészkertnek? Hogy mi­lyen izgalmas története, cso­dálatos meséinivalója, és , . rengeteg eredménye van, azt rendszertani gyűjteményt ke­csak látogatóinak fedi fel. Ez szitunk termeszetes noveny­a riport is fekete-fehér mo- állapotokat hozunk letree­zaiksor az Ötvenedik szüle- Rftoseg nyílik szabadföldi tésnapját ünneplő füvészkert kísérletezésekre is Az egye­tézetének igazgató-professzo­rával, dr. Horváth Imrével beszélgetünk a kert zizegő lombjai alatt. — Néhány éve tíz hold te­rülettel növekedett a fü­vészkert. Ezen a tíz holdon színességéhez, gazdagságá­hoz, különlegességéhez ké­pest. FÉL ÉVSZÁZAD MEZSGYÉJÉN le, 1922 novemberében tör­tént, amikor is az akkori me­zőgazdasági művelés alatt le­vő, teljesen sík szántóföld­ből 20 kh-nyi szabályos tég­lalap alakú területet jelöl­tek ki, amelynek négy sar­kára mindjárt négy vasbeton oszlopot ástak le." — írta füvészkerti ismertetőjében dr. Greguss Pál professzor. De ennek a húsz holdnyi új­szegedi szántóföldnek nem volt problémamentes az el­múlt félévszázada. Az 1925­ös első telepítés megindítot­ta ugyan a fejlődést, de az 1941—42-es tavaszi áradás az Jól halad a nagy­beruházások építése Az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztériumban kedden miniszteri értekez­letet tartottak. A tanácsko­záson megállapították, hogy az ÉVM építőipari vállala­tok termelése az első fél évben a népgazdasági és a rábban megkezdett beru­házások ugyanis még min­dig sok munkát adnak a vállalatoknak. A korábbi megrendelések felülvizsgálása alapján a be­ruházók a megbízások egy részét visszavonták, vagy temi füvészkertnek hármas célja van; egyrészt elősegíti az egyetemi oktatómunkát, másrészt lehetőséget teremt „A füvész- tudományos kutatómunká­kért iel- koz, harmadszor pedig a bo­képes bir- tanika magas szintű isme­tokbavéte- retterjesztésének lehetőségé­re ad alkalmat. Ezeket a cé­lokat szolgálja a nemrég meg­épült Fitotron, melyben a kísérleteknek helyt adó la­boratóriumok találhatók, az új terület, és ezt szolgálja a növényanyag állandó gazda­gítása, és a kert mind eszté­tikusabbá tétele. — Lehet-e fél évszázad mezsgyéjéről előre is tekin­teni? — Természetesen szép perspektíva előtt állunk. El­készültek a következő objek­tumok műszaki tervei. Tizen­hat méter magas pálmahá­zat építünk, nagy kazánhá­zat, és fejlesztjük az üveghá­zakat is, úgy, hogy megdup­lázódik az üveggel borított terület. A tartalmi fejlesztést sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Olyanok vagyunk mi botanikusok, mint a bélyeg­gyűjtők. Gyakran járunk gyűjtőutakra, de cserekap­csolataink is igen szerteága­zóak. Kétszázötven botani­kuskerttel állunk kapcsolat­ban a világ minden tájáról. kör alakú rózsakertben ep­pen permetezték a töveket. Végiggyalogoltunk a hárs­úton, melynek összehajló lombjai természetes alagutat alkotnak. Különösen tavasz­szal lehet csodálatosan szép a virágzó hársak-övezte kerti út. Megnéztük a kert egyik büszkeségét, a több mint 17 méter magas szecsuáni fe­nyőt, mely az 1947-ben fel­fedezett faj egyik gyönyörű példánya. Kínából ide került először, innen terjedt el egész Európában. Megnéztük a gyönyörű fenyvest, köztük, ' a legendás, de itt még na­gyon fiatal mamutfenyőket, a csodálatos alakú kaktuszo­kat, és láttuk a kalahári si­vatag jellegzetes növényét, a Velvitsiát. A rendszertani gyűjtemény parcelláin minden növény mellett kis táblácska, rajta latin név. Sokszáz ilyen ne­vet kell bevágni és egyeztet­ni a biológia szakos egyete­mistáknak. Az üvegházak harmincfo­kos melegében és szinte telí­tett páratartalom mellett a mi szemünknek fantasztikus növények virágoznak. Kü­lönféle pálmák, kaktuszok, trópusi növények ragadják meg a látogatót különleges formáikkal, egzotikus virá­gaikkal. Hatezer féle növény te­nyészik ma a Szegedi Egye­temi Füvészkertben — üze­netek a föld minden tájáról, ízelítők különös és ismeret­len világokból. KUTATOK, KERTÉSZEK, LÁTOGATÓK Negyven oktató dolgozik az inté­vállalati tervekben elöirány- az építési ütem lassítását zott ütemnél is gyorsabban kérték. Ennek következte­fejlődött. Javult az állami lakásépítés ütemessége; ÉVM vállalatok ebben időszakban 13 százalékkal több új otthont adtak át, mint a múlt év első felé­ben. Az építés-szerelési ter­ben négy százalékkal esök­az kent az idei vállalati építési az feladat. Az idei feladatok várható teljesítésének elemzése alap­ján számítani lehet arra, hogy az ÉVM építőipari melés volumen növekedése vállalatok a népgazdasági még nem érzékelteti azok­nak a központi intézkedé­seknek a hatását, amelyek a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, első­sorban a beruházási piac forint volumenű építési -stabilitását célozták. A ko- munkával teljesíthetik túl. tervben előirányzott egyedi nagyberuházások és a fej­lesztési kölcsönnel megvaló­suló állami beruházások ez évi programját előrelátha­tóan több mint 100 millió LÓTUSZOK, ORCHIDEÁK, KAKTUSZOK Minchalik Erzsébet­tel, a friss-dip­lomás gyakornokkal sétál­tunk végig a kertben. Gya­korlott vezetőként fedeztette fel velem a kert minden szépségét. A nagy tó vizén megcsodáltuk az indiai lótu­szok rózsaszín virágait, me­lyeket Magyarországon csak itt láthatunk. A kis tó vizén a sárga lótusz virágzott tün­dérrózsákat elhomályosító szépséggel. A „Dunántúli­dombvidék" lila kikiricse az ősz közeledtére figyelmez­tetett. Fák között kifeszített telepítésen orchideák függ­tek, s a sokszínű lombok kö­zött tűzpiros bolygóival szin­te lángolt néhány facsoda. A zetben, akik egyúttal kutató­munkát is végeznek. A fü­vészkertben, és a Fitotron laboratóriumaiban kapnak lehetőséget a szakdolgozó egyetemisták is, de az Aka­démia Biológiai Központja Növényélettani Intézetének Fejlődésélettani Osztálya szá­mára is végeznek kutatáso­kat, ugyanakkor a Gabona­termesztési Kutató Intézet is bekapcsolódik a munkába. Márton Béláné kertészt, aki már 18 éve ápolja-gon­dezza a füvészkert növényeit, az üvegházban találtuk meg. — A kertész legfontosabb tulajdonsága, hogy szereti a növényeket. Persze ehhez lelkiismeret és szív is kell. A kertészetet igazán csak a nö­vények között, a gyakorlat­ban lehet megtanulni. Nem könnyű munka, de én sze­retem csinálni, s úgy érzem, már innen is fogok nyugdíj­ba menni. Sajnos, a fiatal kertészek nem sokáig ma­radnak itt, csábítja őket a több pénz. Nagyon sokáig Szeged kö­zönsége nem is tudott arról, hogy egyetemi füvészkertje van, amit érdemes és hasz­nos lenne néha-néha felke­resni. Oka is volt ennek. A nagy távolság és a rendezet­len utak miatt nehéz volt a füvészkertet megközelíteni. Ma már évenként 25—30 ez­ren látogatják az egyik leg­szebb és leggazdagabb hazai botanikuskertet. — A füvészkert egyre vonzóbbá, szebbé válik — mondja dr. Horváth Imre. — Ezt elősegítette a korszerű úthálózat, a városi világítás is. Örvendetes, hogy mind több és több látogató keresi fel kertünket; iskoláscsopor­tok és turisták, szegediek, és a városba látogatók. landi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents