Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-06 / 210. szám

4 SZERDA, 1972. SZEPTEMBER 0. Szegedi emlékek ne es Iskola élet­közelben Tervekkel telve Szokásomtól eltérően ko­rán kelek, reggel nyolc órá­ra megyek ösi Jánoshoz, az' Operaház egykori nagynevű szólótáncosához. Behozza a reggeli feketekávét a kony­hából, felesége, a széphangú operaénekesnő elsiet, fiai a belső szobában tervezgetik, hogyan töltsék el a napot. Művész házaspároknál szo­katlan bensőséges, harmoni­kus — és nagyon rokonszen­ves — családi kép. A minap jöttek haza megszokott sze­gedi nyaralásukról, még nem rázódtak bele a munkás, zsi­vajos pesti életbe. ösi Jánost, két hajdani fé­szek vonzza Szegedhez. A szülői ház és a színház. Sze­geden született. Itt lett szí­nész, és itt fedezték fel. pályán: leszerződtetett az Operaház. Szegeden szóló­táncos voltam, az Operáhan természetesen a tánckarban kezdtem. Innen, miután La­katos Gabriella felhívta a figyelmét rám, rövidesen ki­emelt egy szovjet balettmes­ter. Ezután az összes nagy szerepet végigtáncoltam 1958-ban partnereinek jó része Nyugatra ment. Hozták neki a jobbnál jobb szerző­déseket, hívták, menjen ki ő is. ösi János nem állt kötél­nek. „Mondtam, hogy nem megyek, mert én magyar színész akarok lenni"! Az, hogy végül mégiscsak színész lesz, legnagyobb tán­cost sikerei közben is fog­lalkoztatta. Annál szebbet ugyanis, mint hogy valaki „magyar színész" szinte el sem tud képzelni. 1957-ben hagyta abba a táncolást. Ekkor már min­den siker, amit egy táncos mint táncost. A kereskedel , , _ .„..,„, „ . ml iskolát hagyta ott 1945 kek Legtöbbjük Budapestre tavaszán a színházért - ál- m«nt» beiratkozott az akade­mai netovábbjáért. Szintén mlára, Ösi Jánost, pedig le­Lehotay Árpád növendéke szerződtette, a Szegedi Szín- _ volt. Tizenhatévesen látott "áz táncosnak így tortént, eiérhetett, mögötte volt. Kö­neki a színészmesterség ki- kog/ a szeged' k°zönség.kü" vetkezhetett volna a színészi tanulásához, akkor vitte el a 'bnleges élményben resze- aZ0nban a Báb­nagytekintélyű színidirektor- s.'betett: saját színházában, Paiya, vegui azonoan a Bab­nak a Színiakadémia volt szegedi születésű, nagy színház tagja lett. Itt fizikai tanarának a tandíjat: egy tehetségű táncos főszereplé- erejét (hiszen a bábokat kiló zsírt. Ez volt az tnflá- áthatott egy színház- hosszú időn át felemelt ció „konvertibilis" valutája, ^rténeti jelentőségű elő- mozgatni igen nehéz) és Mint Tjihnfjiv nftvonrfék- adást: Bartók Béla Csodála- ral mozgaini igen nenezj, es nek neki U kötelező volt l°s Mandarin-jának első mo- színészi képességét kitűnően táncolni tanulni. Hamarosan d.ern előadását, amit Lő- tudja kamatoztatni, kitűnt hogy született tán- ™ncz György az Állami _ Az Allami Bábszínház cos tehetség. Zsedényi Kó- pperahaz jelenlegi balett- _ dj _ bá Magva_ rolv a színház akkori ha- igazgatója rendezett. monaja , Dar Magyar lettaeftere rögtőA le is ~ Tizenkilenc évesen tán- országon kevesen tudják: vi­akarta szerződtetni, de ekkor coltam el ezt a címszerepet lághíres! Az együttes orkán­még nem-et mondott, mertő — mondja ösi János. — Az szerű sikereket arat külföl­színész szeretett volna len- előadásnak híre ment, meg- dön, Alexandriától, a Német nl. Aztán Lehotay Árpád nézték a minisztérium illeté- ( Szövetségi Köztársaságig, 1947-ben búcsút mondott Sze- kesei, és más szakemberek Kairótól Moszkváig. Sokfelé gednek, s nagy hirtelen tanár is. Ez a szegedi előadás in- hívnak bennünket szerte a nélkül maradtak a növendé- dított el engem a táncosi világban, úgyhogy amit az ^—Opera táncos sztárjaként nem élvezhettem, hiszen öt­venhat előtt a művészek nem utazgattak, most bepó­tolhatom. És kitűnő kollek­tívában dolgozom, talán a Bábszínházban folyik a leg­elmélyültebb műhelyipunka valamennyi színház közüL — És Szeged? Mit jelent önnek Szeged ma? — A Szegedi Nemzeti Színházban, a Bábszínház még nem adott koncertmű­sort, bár megyőződésem, hogy Párizs, Róma, London után Szegeden is szívesen fogadná a közönség. Szeged egyébként főleg a boldog nyarakat jelenti nekem. Be­jártam a fél világot, és ha­zánkat is, de nekem a ten­ger vize sós, a Balaton zsú­folt, a Tisza a legjobb... Guiay István Rég elcsitult már a zaj az vei, a klubmozgalommal, s újszegedi KISZ vezetőképző ezenkívül még jó néhány tábor tágas terein, s a tere- gazdaságpolitikai kérdésről bélyes fák leveleit is el- is tájékoztatót kaptak. Gaz­kezdte festegetni az ősz. A dag és sokrétű ismereteket 196 diák, a Csongrád me- szereztek tehát a tanfolya­gyei és a szegedi középfokú mon a táborlakók, s mind­iskolák KISZ-titkárai, veze- ezek mellett az sem közöm­tőségi tagjai, a kollégiumok bös, hogy az együtt-töltött diáktanácsainak titkárai napok alatt bő lehetőség kí­már az iskolapadokban ül- nálkozott a tapasztalatcse­nek s végzik a mindenha- rére. mel.v által egységes pos feladatokat látásmód alakult ki a lénye­Hetekkel ezelőtt, mikor a Resebb kérdések megítélésé- vételére, a politikai tovább­táborban jártunk beszélget- ben, s módszertani kérdések- képzés megszervezésére, tünk velük. Jó hangulatban, ben. vidáman telt az idő. Pedig Rendkívül fontos, hogy a a kellemes szórakozás mel- táborozás eredményeként, kerül a párttaggá lett, sokat tanultak itt a tá- egy-egy titkár, vezetőségi borlakók, miközben felké- tag „mit visz magával". Be­szültek az új tanév felada- szélgettünk néhány iskolai tainak elvégzésére. Mert KISZ-titkárral, hogv a tá­nem kis dolog ám egy-egy borban hallottak közül mit iskola KISZ-szervezetének °bajt iskolájában megváló­munkáját átfogni, irányítani. sítanL Sokszínű választ kap­zium): a csoportos foglalko­zások módszerét átültetni, s az itt hallott előadások alap­ján a tavalyi jó kezdemé­nyezéseket megszilárdítani. Szabó Margit (Rózsa Fe­renc Gimnázium és Szak­középiskola: a szakközépis­kolává válás után az új helyzetnek megfelelő prog­ramot kidolgozni, nagyobb gondot fordítani az első ov­lályokban a KISZ-tagok fel­Biczók Sándor (Gépipari Szakközépiskola): előtérbe nevelés, mert eddig ez nem volt köz­ponti kérdés. S mihelyt ki­megy az Autóközlekedési Tanintézet az iskola alagso­rából, hozzákezdünk egy klubnak az építéséhez. Nagy felelősséget jelent egy egy állásfoglalás, egy-egy, intézkedés végrehajtása. A vezetésnek is megvan a ma­ga stílusa, és módszere, s mint minden mást, ezt is ta­nulni kell. Az iskolai KISZ­vezetőségtől mind a tanári kar, mind az ifjúság efVár A felsorolt gondolatok tunk. Zákány József (Rad- csak töredékei azoknak a nóti gimnázium): meg kell ismertetni az iskola diák­jaival a vertikális rendszert, s többet kell beszélnünk a mai forradalmiság lényegé­ről. Ádám Edit (szegedi Tö­mörkény gimnázium és szak­középiskola): a vezetőképzést Iskolájukba ja, hogy tudja á tennivaló- szeretnénk n hallott tapasz- zetőségének egyik ját, célja és terve legyen, tálatok alapján szervezetteb- feladata niost az hogy színvonalasabbá és bé tenni, a Ságvári gimná- * * *- ­terveknek, melyet a fiatalok felsoroltak. Rengeteg jó öt­let hangzott el a beszélge­tés során. A fiatalok tehát n^gy munkakedvvel, szép tervekkel és telve tenniaka­rással tértek haza a táborból Az iskola ve­legszebb legyen, hogy hagyja a hazatért fia­pezsgőbbé tegye a szervezet ziumtól átvenni a tagfelvé- talokat dolgozni, s tegyen meg mindent azért, hogy a táborban tanult elvek és jó elgondolások a gyakorlatban életét, emelve ezzel az is- telekkel kapcsolatos mód­kola politikai képzettségé- szert, valamint az iskola 75 nek, neveltségi szintjének éves fennállásának rendezé­stb. színvonalát. S a tábor- sében aktívan közreműköd- minél jobban megvalósulja­ban lakók ezt a felelősséget ni. Nagy Husszein Tibor nak._ érezték is. Ahogy dr. Mé- (Ságvári gyakorló gimná­Bánfalvi József A részegíté méz rejtélye Görög kutatók vetődtek ténelml rejtély megfejtése Időszámításunk előtt 400-ban, volt a professzor munkójá­a Kaukázus-hegyei közé. Űt- nak elsődleges célja, hanem a közben méhkasokra bukkan- likorinnak gyógyászati cé­tak, amelyeket aztán annak lókra való felhasználása. Tíz rendje-módja szerint kl Is év megfeszített munkája fosztottak. „Akik kevesebbet után el is készült a likorin ettek a mézből, úgy érez- nevű preparátum, amely ték magukat, mintha berúg- erős és krónikus bronchitis, tak volna, a torkosabbak el- hörgő asztma, gyomor-bél­kábultak, míg néhányan hurut, és néhány más beteg­mintha haldokoltak volna" ség orvoslására használható. — írta Xenophon, ókori gő- A preparátumot már több rög történész. „Mindnyájan a klinikán is kipróbálták, földön feküdtek, mintha egy száros Rezső, a tábor vehe­tője mondta: komolyan vet­ték a felkészülést, és kü­lönösen annak örültek, hogy sok gyakorlati tanácsot is kaptak a feladatok végre­hajtásához. A fiatalok elégedettek voltak a programmal. „Szín­vonalas előadásokat, tájé­koztatókat hallottunk jó szakemberektől — mondták. — Sokat tanultunk..." Va­lóban érre utalnak az elő­adások címei is: A közös­ség fejlődése, A szervezés és vezetés módszere a KISZ­szervezetben, a közéletiség, Az alkotmány és a fiatalság, Jogok és kötelességek, A mozgalmi élet demokratiz­musa, Korunk hazafisága, A pártépítés stb. mind-mind az aktualitásra utalnak. Örömmel fogadták a tábo­rozók a retorikai ismerete­ket is. (Mert ilyen előadás is volt.) Az 1972—73. tanév fel­adataiból ízelítőt kapva fog­lalkoztak az oktatásügy pártfelülvizsgálatának hatá­rozataiból adódó feladatok­kal, a Petőfi-, Dózsa- és az Ady-évfordulók jelentőségé­vel, a tanulással kapcsola­tos kérdésekkel, az iskolai nevelőmunka feladataival, a világnézeti nevelés fontossá­gával, a szabad idő kulturált felhasználásának módjával, az önképzés Szükségességé­Stockholm 2000 — egy merész elképzelés Mint a világ minden nagy- látogatása ugyancsak hozza­városának, a svéd fővárosnak tartozik az emberek kikap­is nagy gondjai vannak: csolódási igényéhez. E nincs már hely építkezésre, park körül helyeznék el az nincs elegendő park és levegő, szűkek az utcák forgalom számára. Mint a világ minden fővárosában, a jó ünnepségek, sport- és kul­a turális események rendezésé­re alkalmas építményeket. A város maga lakatlan svéd fővárosban is egyre lenne: a lakások, forgalom, újabb tervek születnek e munkahelyek, mind a város problémák megoldására. Mi- köré építendő elővárosokban lyen lesz az élet a három- kapnak elhelyezést Minden millió lakosú Stockholmban előváros önigazgatású lesz. 2000-ben? Ez a kérdés an- kb. 15 ezer ember nál is jobban foglalkoztatja tervezik őket de az embereket, mert a fővá- szerint ros lassanként teljesen ösz- lesznek, szeépül több környező vá- *Egy másik számára szükség nagyobbíthatok is merósz terv: rossaL A sokféle terv kö- örestad, a jövő városa. Ez zött van egy rendkívül me- egy 3—4 milliós város len­rész elképzelés. ne, amely Koppenhága és A tervi szerint Stockholm Hiilsingör dán városok, vala­belvárosát egy óriási parkká mint Malmö, Halsingborg, építenék át, s az emberek Lnadskrona és Lund svéd nem kirándulnak, hanem városok szilárd összekötteté­„berándulnak" majd oda. Az sóból jönne létre az öre­ékszerdobozhoz hasonló óvá- sund-tengerszoros felett . , , Gyönyörű elképzelések —1 ros maradna csak meg, to- vajon megvalósulnak-e v»­vábbá a múzeumok, amelyek laha? ütközet után lennének, a hangulat pedig általánosan csüggedt volt. Másnap azon­ban kiderült, hogy senki sem halt meg közülük, a betegek magukhoz tértek — ugyan­abban az órában, amikor előző nap elvesztették esz­méletüket —, a harmadik nap már felkeltek, de úgy ereztek magukat, mint vala­mely súlyos betegség utáni lábadozás idején...'1 Az ókori, majdnem tragi­kusan végződő mérgezés okát nemrégiben találta meg egy kirgiz professzor, a likorin nevű alkaloida vizsgálata közben. A hóvirág méz kül­sejét és ízét tekintve olyan, mint a közönséges méz. A hóvirág termelte nektár nem is minden évben képez mér­gező mézet, amely csak a hóvirág késel virágzása ese­tén termelődik. Ekkor a mézben erŐ6 likorin és izo­tacettin termelődés figyelhe­tő meg. Ezen vegyületek nagy mennyiségben mérge­zőek, amint azt a görög har­cosok példája is bizonyítja. Természetesen nem a tör­BERCZELI A. KÁROLY Hullámsír 60. A legjobban magának a tágas ivónak örült, mert ezt némi módosítással, falazással nagy­szerű ácsműhellyé alakította át, sőt még az ér­tékesebb fatönköket és deszkákat is itt hal­mozhatta föl, hogy fokozódó buzgalmát, s csil­lapíthatatlan tevékenységét — melynek most Zágora személyében még igazi ösztönzője is akadt — otthonában is kielégítse. Boldog volt ez, a Péter, a tevékenység meg­szállottja, akiről már a rendezkedés során ki­derült, hogy keményen tud önálló is lenni, pedig mikor hazatért a parti munkából, s megtisztál­kodva szemügyre vette irigyelt asszonyát, alig tudott betelni a nézésével ls. Szép fekete asz­szony volt Zágora, nagy, égő szieme, hosszú szempillája, súlyos, olajos szemhéja és szabá­lyosan kimetszett szájformája mindig felgyúj­totta a vérét, hát még a sima tapintású sötét bőre. melynek egyszerű érintése is elég volt ahhoz, hogy az Ifjú férj kl se várja a vacsorát, hanem a pamlagra húzza az asszonyt, s része­gen fúrja magát az ölébe. Ezeken tűnődött most Bite Péter, amíg in­dögélt a szobában, a karosszékben ebéd után, mert Gábornak, aki a városházi tanácskozás miatt megkésett a közös étkezésről, Zágora kü­lön tálalt, s aztán ő is az asztalhoz ült, hogy gyönyörködjék a fiában, aki kedve szerint ne­velődött, s ha minden jól megy, a legmagasabb méltóságig is fölemelkedhetik. Az anya tudta, hogy a saját élete is Gáborban teljesült kl, úgy is foglalkozott vele már gyerekkora óta, hogy összes kísértő álmait ő valósítsa meg. A konyhából Veron is előkerült, Gábor húga s most ott ültek valamennyien, az asszonyok az asztalnál, a férfi, Péter pedig a karosszékben, halványan, bágyadtan, szinte csak Időnkénti halk köhögésével adva jelt szomorú jelenlété­ről. A halál közeli tudata megülte az egész csa­ládot, Zágorának Zápori doktor már tavaly megmondta őszintén, hogy nincs segítség a sze­rencsétlenen, s így is csoda, hogy eddig el nem pusztult. De tudta ezt a beteg is, hogy nincs sok ideje hátra, különösen, ha vért köpött a zsebkendőjébe, s utána elöntötte a híg izzadt­ság. Ilyenkor elkeseredett, s átkozta buzgalmát, hogy a molnárok nyári ünnepén meg akarta menteni a kitört pokoli viharban az ételt és az italt, de még á sátrakat is, mert nem félt a szélvésztől és esőtől, hiszen sohasem volt éle­tében beteg, még a hideglelést sem ismerte, s a pár évvel ezelőtt dühöngő kolerajárvány sem ártott neki, pedig aikkar, 75-ben, a városnak legalább egynegyede elhullott. S most itt van! Harmadik éve nyavalyog, nyűglődik, dolgozni nem tud, vagy keveset, pedig elhatározta, hogy ha már mennie keill, még farag egy szép feszü­letet a minorita atyák templomába. De most a műhelyben hideg van, várnia kell amíg az idő kedvezőbbre fordul, hogy utolsó müvét befe­jezze. De bármilyen beteg volt is, azért nem hagy­ta el magát. Mindig rendesen felöltözött, hiába parancsolta őt ágyba Zápori doktor, sohasem engedelmeskedett. Dolgozott ülve is valami ke­i-eset (mostmár csak a feszületen), s.úgy öltö­zött fel mindig, ahogy megszokta, s ahogy il­lett: világoskék nadrágot húzott, felvette sötét bársony kislajblját, ha kevesellte, akkor a dol­mányát is. A fekete kordován csizmájáról sem mondott le, csak az ingét nem gombolta be, melyhez régebben rojtos selyemnyakkendőt kö­tött. Péter erőltette az egészséget, s még egy hónappal ezelőtt is részt vett a disznóölésben is, mert nem bírta nézni, hogy mások sürögje­nek-forogjanak körülötte, ő meg csak bámul­jon és köhécseljen. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents