Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-05 / 209. szám

a KEDD, 1972. SZEPTEMBER 5. végrendeletről mindmazása szükséges — két tanú aláírásával. Az egyéb érvényességi kellékek u három formának G. I. szegedi olvasónk végrendeletet szeretne készíteni. Kéri: tájékoztassuk, hogyan kell érvényes végrendeletet készíteni, mik uz érvényességi kellékei? Az állampolgárok öröklési Az írásbeli magán-végrenJogát az alkotmány biztosit- delkezésnek három érvénves megfelelően különböznek: 1. ja, és erre vonatkozó rész- formája van. Valamennyi Érvényes az a végrendelet, letes szabályokat a Polgári formára vonatkozó közös amelyet a végrendelkező eleTörvénykönyv tartalmuzza. szabaly azonban az, hogy Jétő1 végéig kézírással magú Az öröklési Jog szabályai szé- írásbeli magánvégrendcietet írt és aláírt. Ilyen esetben les körű lehetőséget adnak csak olyan nyelven lehet nincs szükség tanúk közrearra nézve, hogy mindenki tenni, amelyet a végrendel- működésére. A gépírás azonszabadon rendelkezhessék kező ért, és amelyen írni- ^n akkor sem számít saját vagyonával hulála esetére. Ez olvasni tud. A vak, az írás- írásnak, ha a végrendelkezőa rendelkezési Jog gyakorla- tudatlan, továbbá uz, aki ol- 101 származik. 2. Érvényes •ttlag végrendeletben, öröklé- vusásra vugy nevének alá- az a végrendelet, amelyet sl szerződésben stb. nyilvá- írására képtelen allapotban nem a végrendelkező, hanem nul meg. van. írásbeli magánvégren- nl08 írt, ha azt a végrendelA végrendelkezést lehet deletet nem tehet. A gyorsí- kező sajátkezűleg alóírta és közvégrendelet és írásbeli tással készült végrendelet az aláírásnál két tanú együtmagunvegrendelet formájá- érvénytelen. A vegrendelet tesen jelen volt. Ezzel egyenban készíteni. Szóbeli vég- közös érvényességi kelléke, értékű, ha az örökhagyó a rendeletet csak az tehet, aki hogy az okiratból tűnjék ki végrendeletben levő aláíráeietét fenyegető rendkívüli annak végrendeleti jellege, sá* két tanú együttes jelenhelyzetben van és írásbeli továbbá keltének helye és létében a saját aláírásának végrendeletet egyáltalán nem ideje, vagy csak jelentős nehézséggel tud tenni. A végrendeleHa a végrendelet többkümlnden ismerte el. A tanúk csak a végrendelkező személyazonosságát és aláírásának hitelességét Igazolják, de a végtet közjegyző vagy járásbíró- lönálló lapból áll, ^ ság előtt lehet tenni. Korlá- lapját el kell látni folyama- ~ V<- ~ „ tozottan cselekvőképes sze- tos sorszámmal, továbbá a rendelet Uirtalmüt nem kel1 mély csak közvégrendéletet végrendelkező, és — ha az ismerniök. tehet érvényességhez tanúk alkalDr. V. M. ff* t KERÜLET Masaaiág: Bodor János és Borbély Emília. Debreczcnl Ful es Fekete Evi, Stefin András es ;sanád! Uons, Kelemen AndrAs Takács Rozália, Jancsó István es Uaspur Zsuzsanna, Hatvani István és Slsa Ágnes, Slsa István és Kurunczi Zsuzsanna, Oyörkrt László ós Vlnczo KuzAlla, Kónya Sándor ós Kis Katalin, Kukll József és Vurga Katalin, Domlna Antal és Lengyel Anna, Bárányt György és Fíllöp Klára. Szónásl Zoltán és Csomor Klára, Nagy József és Ordögh Erzsébet, Kiss Beia és Balogh Anikó, Ootnck Mihály éa PászU Gizella, Füstös Attila r« Mlskl Margit, dr. Tekullcs András es dr. Pécsek Mária, Horváth Lajos és Szabó Katnltn, Seres Oyörgy és Sas Katalin, Rosta Péter és Gyuris I Bt jyörg: • HM Katalin, Braffy Patrtck és Strltjnann Marianna, Lázár Tibor és Katus Erzsébet, Tötmagl János Cl Szalontat Mária. Ordas János és Kétl Erzsébet, Mészáros Mihály és Tamási Terézia, Papp Tamás és Zahorán Valéria, dr. Dani Győzd és Verók Márlá házasságot kötöttek. Születés: Meszes István ég Szilágyi Juliannának Angéla, Papp Oyörgy és Papp Klára Katalinnak Zalán György, Dancsó-Kovács László és Berta Margitnak Krisztián László, Itácz Sándor Ferenc éa Abraham-Tandsrl Piroskának Andrea 1'lroHka, Szandrényl László és Heszler Ágota Máriának Ágota Judit. Balogh Gábor és Nóvák Máriának Gábor György, t'app Antal es Dobál Gizellának Attila, Klspál Péter cs Gajdács Erzsébetnek Erzsébet, Vota Gyula László és Farkas Borbálának Erika Gtzalla, Tóth József éa Derzal Rozáliának R6zaa, Rltler János és Májer Jolánnak Andrea, T1U Ádám és Tóth Annának Ádám, Marlstyán János éi Pataki Annának Andrea, dr. Kovács László Ferenc éi dr. Klrily Jolánnak Andrea, Pásztor Sándor és Slnkovlcs Ágnesnek Krisztina, Kovács Attila Imre éa Nagy Hona Máriának Attila, Zsótér Jánoa és Kovács Rozália Ilonának Erika Evi, Tamás János és Bírna Editnek Krisztina, Huszka Mihály Károly és Qárgyán Mártáink László Lajos, Kuciora Sándor és Krlzián Erzsébetnek Róbert, Csonki János és Nógrádi Ágnesnek Tamás János, Beoael József és Szekeres Erzsébetnek i OH. Zslkó József és Pásztor Erzsébetnek József, Szabó György és Hegedűs Anna Zsuzsannának Tamáa József, Szalárdy Sándor és Machala Juditnak Sándor, Prágai Béla Mihály és dr. Ordögh Klaránnk Mónlks Klára, Gera István és Szepesi Julianna-Martának Bva Julianna. Hegedűs Antal Imre és Juhász Erzsébetnek Zsolt rssbá, dr. Kovácsífy Miklós Gyula és Kanizsai Márta Ilonanak Nikolett, Takács Tivadar és Foder Mariának Mónika, Huszka Ferenc éa Nagy Juliannának Sándor. László, Fodor István és Szalma Erzsébetnek Hubert, Orbán Lujoa és Kónya Rózának Tibor, Bába Ferenc Mihály és Oclcz Murta Ágnesnek Annamaria. Lázár J.ínoj és Kiss Krisztinának Szabolcs, Deák JUHOS és Kojó Mártanak Katalin. Mátrai István Gábor és Apró Honának Brigitta, Huszka Sándor éa Bednár Ilonának Péter, Kovács János és Fogyvernekl Évának Eva, Vurga László Endre és Magyar Juliannának László Imre, Kátul Kálmán és Csordás Piroskának Kálmán, Kormányos Béla és Molnár Mártának Zoltán. Molnár Ferenc es Bozókl Mártanak Anyakönyvi hírek Ferenc, Szabó Ferenc László és Biró Katalin Teréziának Gábor Levente. Szatmári László és Balog Katalinnak László János, Mészáros Jenő éa Csonka Margitnak Ildikó, Meggyest - Sándor és Ludányl Erikának Erika. Paplógó Mihály éa Détárl Anna Vilmának István, Balog Lajos Pál és Gábor Márta Lídiának Zoltán nevű gyermekük született. Halálozás: Tarnal Elekné Payka Vilma, Ábrahám Istvánná Nyárt Anna, Schlamadlnger József, Zab Antal Mihály, Olasz János, Plü János, dr. Motlka Adolf Oszkárnó Takács Irén, Makal József, Kőnlg Mlhályné Horváth Erzsébet, Ambrus Huba, Besenyel Imre, Sebők Károlyné Pálinkás Mária, Szabó Bállntné Dobos Margit Rozália, Makra Lajosné Márki Anna, Veres Kálmán, Kotzo Feroncné Daróczl Márta, Tóth Jánosné Csanádi Ilona, Pohankovlca István, Tóth Istvánná TOdor Ilona Mária meghaltak. II. KERÜLET Házasság: Csáki Antal és Balogh Hona, Tóth Ferenc és Császár Ibolya Hona, Bálint Mátyás János és Ordögh Márta Etelka, Bárkányi Pál és Pap Rózsa, Nscsa Ferenc János és Nagy Gizella hazasaágot kötöttek. Halálozás: Nagy Pál, Lengyel György, Csenkl Lajos meghaltak. III. KERÜLET Házasság: Barna Tibor és Légrádl Anikó, Mlklós-Balogh István és Bercsényi Veronika, Berta József es Dobos Magdolna, Móráth László és Szabó Sarolta Erzsébet, Paplógó Szilveszter és Tihanyi Juliunna, Hegedűs János Tivadar és Joó Márta házasságot kötöttek. Születés: Varényl Zoltánnak és Túri Mártának Attila, Szélpál Istvánnak és Scslnyovszkl Emíliának István, Ferenc, Bohus Istvánnak és Asztalos Margitnak Eva, Csík Bertalannak és Czuzdl Erzsébet Mártának Beatrix, Rácz-Fodor Mihály Andrásnak és Szarka-Kovács Mártának Mária, Adonyl Lajos Pálnak és Ludvlg Juditnak László, Péter, Makula Péternek és Kolompár Máriának Gyula, Bezdán Imrének és Ábrahám Piroskának Bertalan, Fenesl Istvánnak és Magony Erzsébetnek Attila István, Füredi Sándornak és Csótl-Gyapjas Katalinnak Andrea, Naschltz Károly Mátyásnak és Szabó Gizellának Mónika, Gárdlán Istvánnak és Balaton Erzsébetnek Tünde, Muzsnyal Józsefnek éa Bárkányi Juliannának Zoltán József, Kovács János Gyulának és Csík Honának Éva, Kőhegyi Árpád Istvánnak és KulányoB Magdolna Máriának Zoltán János, Papp Jánosnak és Csáki Ilonának Norbert, Nsdobán Jánosnak es Barlcz Klára Annának Tímea SzUvla, Szabó Lászlónak és Császár Márta Magdolnának Ágnes, Vass Mihálynak és Hornyák Máriának Veronika Barbara nevü gyermekük született. Hslílozás: Rózsavölgyi Lajos, Boldog Jánosné Varga Viktória, Pintér Vlncéné sánta Ilona, Börcsök Ignácné Tombácz Katalin, Gyuris Istvánná Ocskó Márta, WeldUnger sándorné Teodos Etelka, Szűcs Mlhályné Lökös Margit, Szépfalusi Feroncné Stesal Mária, Vadas Láazló, Papp Norbert meghaltak. Gondok és lehetőségek a vállalati bérpolitikában A bérek és jövedelmek arányosabban emelkedtek 1972 első félévében, | mint az előző év hasonló időszakában. Ez részben annak tudható be, hogy a vállalatok bérfejlesztési elképzelései reálisabbak, megalapozottabbak voltak az előző évinél. A vállalatok irányítói — a gazdasági, politikai és társadalmi vezetők — kellően figyelembe vették az értékesítési lehetőségeket, a nyereségterv és a vállalati érdekeltségi alapok alakulását. A vállalatok többsége ütemes bérfejlesztést valósított meg. A munkás-alkalmazotti besorolási rendszer változása lehetőséget biztosított a vállalatoknak arra, hogy kialakítsák a munkavégzés minőségi és nehézségi fokozatainak megfelelő, új kategóriákat. Pozitív az is, hogy több üzemben módosították a teljesítménykövetelményeket, és ennek megfelelően a bérformákat is. A különböző bérpótlékok kialakításánál és felhasználásánál jellemzővé vált az a gyakorlat, hogy valamilyen meghatározott cél — pl.: éjszakai munka, minőségi munka — elvégzésére ösztönözték a dolgozókat. Csongrád megye lakosságának a főbb bevételi forrásokból származó készpénzbe-, vételei 1972 első félévében 6 százalékkal magasabbak az előző évinél. Ebből a munkabérjellegű bevételek 8 százalékkal, a bérjellegű jövedelmek 1 százalékkal emelkedtek. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagkeresete legnagyobb mértékben — 8 százalékkal — a közlekedésben emelkedett. Az átlag, 4 százalék körül emelkedett az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltatásban foglalkoztatottak havi átlagkeresete. Sajnálatos viszont, hogy az építőipari átlagkeresetek és jövedelmek az elmúlt év szintjén maradtak. A megye szocialista iparában foglalkoztatott munkások átlagos havi keresete 1972 első félévében 1950 forint — 6 százalékos az emelkedés, az előző év hasonló Időszakához viszonyítva. A közel 2 ezer forintos kereset természetesen átlagkereset. Az átlagon belül jelentős alsó és felső bérhatérok -továbbra is vannak, annak megfelelően, hogy az adott munka minőségi és bonyolultsági foka, s a munkaerő-kereslet hogyan befolyásolta az adott bérkategóriába tartozó munkások béremelését. Textilipari vállalatainknál nem ritka a 3 ezer forint körüli szövőnői havi kereset; de természetesen vannak 1200—1400 forint közötti havi jövedelmek is. Pozitív viszont, hogy az elmúlt évhez viszonyítva emelkedtek a bérkategóriák, és fizetések alsó határai. Amikor a bérek, jövedelmek kialakításának gyakorlatát vizsgáljuk, számtalan esetben találkozunk kritizáló megjegyzésekkel, kifogásokkal. Ezek egyik része objektív, a másik részé szubjektív eredetű. Kétségtelen, hogy a vállalati érdekeltségi alapok képzésénél ma már a vállalatok igen jelentős hányada számol a megfelelő progresszív adósávba sorolás előnyével, de hátrányaival is. Nem általánosítható — de több gazdasági vezető véleménye —, hogy az eredménynövelés egy bizonyos szinten túl már „nem gazdaságos". Ez mindenképpen hatást gyakorolhat az alapés mozgóbérek felhasználására, viszonyéra. Természetes, hogy a vállalatok értékesítési lehetőségei, az árbevétel alakulása is jelentősen ingadoztatja a béreken túl, főleg a Jövedelmeket. Jó piaci hatás például egy januártól októberig minimális nyereségszinten gazdálkodó vállalatot is igen kedvező helyzetbe hozhat napjainkban. Ilyen körülmények között természetes, hogy nem egyszerű feladat a keresetek ütemességét tervezni, biztosítani. Vezetői munkaértekezleteken sok esetben beszédtéma a jelenlegi nyereségelvonási rendszer, mert a vállalatoknak csak részben van meg a lehetőségük arra, hogy reálisan tervezzék a részesedési nyereségrész alakulását, középtávú időszakra. Emiatt nem tudnak kialakítani megfelelő jövedelempolitikát. A bérek fejlesztésénél időszakos gazdasági eredmények u meghatározók. Ez a körülmény a bérpolitikával összefüggő szociálpolitikai célkitűzések megvalósítását is bel'olyásolhatju. Számos gazdasági vezető kritizálja a bérszínvonal-gazdálkodás lassúságát, korlátait. Többen a központi bérforma megváltoztatásában, a bértömeg-gazdálkodás bevezetésében látják a probléma megoldását, ami viszont központi elhatározást igényelne. A szubjektív jellegű vélemények általában az adott keresetek abszolút mértékét érintik. Vagyis; ami a borítékban van. Azoknál a dolgozóknál ez érthető is, akik lényegében változatlan bérek, jövedelmek mellett az egyes fogyasztói árak mozgásét figyelik meg. Számos dolgozó olyan összehasonlításokat is tesz, hogy nekem miért ennyi? — és a másiknak miért annyi? — a keresete. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázására a vállalati párt- és szakszervezeti szervek, tisztségviselők nem kis energiát fordítanak. A helyi gazdaságvezetői problémákon túl meg kell említeni egyes gazdaságpolitikai elvárásokat, kritikákat is. Köztudott, hogy a kollektív jellegű érdekeltség jelentőségét az előző években már felismertük, és napjainkban megpróbáljuk alkalmazni. Tudjuk, hogy az érdekeltségnek ez a formája nem kizárólag az anyagi juttatáson keresztül hat, hanem azzal is, hogy erősíti a dolgozókban a munkahelyhez való tartozás érzését, munkájuk társadalmi értékítéletét. Az elmúlt években is, napjainkban is hangsúlyozzuk az anyagi ösztönzés jelentőségét, időszerűségét. Sok vezető véleménye szerint az érdekeltség és az ösztönzés azonos kategória. A mindennapi gyakorlatunk is igazolja, hogy ez nem így van. Az ösztönzés feltételezi az anyagi érdekeltséget, de nem minden anyagi érdekeltség fejt ki ösztönzést. Ösztönzést kizárólag erkölcsi alapon ma már nem tudunk megvalósítani. Az anyagi ösztönzés pedig éppen abban nyilvánul meg, hogy az eredményesebb munkát fokozottabban díjazzuk. A dolgozók kereseteinek differenciálása éppen ezért szükségszerű, és ez a magyarázata annak az állandó harcnak is, amelyet az egyenlősdi ellen folytatunk. Bérfejlesztési tevékenységünknél ezt az elvet a továbbiakban sem szabad elfelejteni. A

vállalati bér- és Jövedelempolitika legfontosabb és időszerű feladatai közé tartozik — a lehetőségek meszszemenő figyelembevételével — a bérek és a részesedési alapon keresztül történő ösztönzés maximális összhangjának megteremtése. Felismert gazdasági Igazság, hogy a vállalatok béremelési lehetőségeit mindenekelőtt a bérszínvonal növelése határozza meg. A vállalati bér- és jövedelempolitika igen összetett tevékenység. Amikor időszakosan bért fejlesztünk, hosszabb távra is gondolnunk kell, hogy ennek pénzügyi alapjai mennyire reálisak. A vállalatoknak meg van az objektív lehetőségük, hogy a terveknek megfelelően fejlesszék a dolgozók bérét, jövedelmét. HARMATOS JÓZSEF, az SZMT Közgazdasági Bizottságának vezetője &ERCZELI A. KÁROLY Hullámsír 59. De Zágora éppen ezekért a tulajdonságaiért kedvelte meg a legenyt, mert, bár kivételes szépség volt, ezt az előnyét sohasem kívánta kihasználni, s nem is vágyott olyam életre, melyre ez az előnye feljogosíthatta volna. Bizonyos, hogy sokan vállalták volna egy életre is, Péternél jobbmódúak és előkelőbbek is, búr volt, aiki éppen Zágora szépsége miatt húzódozott egy vele kötendő házasságtól, mert mindenki bolondult utána, s a féltékenység nyilván megmérgezte volna frigyüket, ha a kételkedésre Zágora nem is adott volna okot. De az ördög nem alszik, s más nők segítségével igyekeztek leküzdeni Zágora rendkívüli hatását. Pedig Zágora minden volt, csak nem démon. Szinte megtévesztően ellent mondott csábító külseje belső igényének, mely egyszerű volt és polgári, majdnem paraszti, ö osak békés, szép otthonra vágyott, hajlamai nem voltak nagyratörők, gyerekeket akart, hogy megrekedt becsvágyát esetleg azokon keresztül igyekezzék kielégíteni, ha már az 6 körülményei erre csak módjával nyújtottak lehetőséget. Apja, Szvetozár, megvetve tanult öccsét, az áruló Istvánt, nem forszírozta túlzottam az iskoláztatást, így Zágora az elemi elvégzése után csak a maga szorgalmára volt utalva, s ez nem volt elég ahhoz, hogy akaratlan mulasztásait behozza. Viszont szenvedélyesen olvasott, u költőket betéve tudta és szavalta, s mikor később gyerekei valóban ipenedni kezdtek, az ő buzgalmának volt köszönhető, hogy különösen Gábor már kisfiú korábain tudott Csokonairól, Idézte Vörösmartyt, s a Toldiból is fejből adott elő egykét éneket. Egy jó esztendő telt el. mikor Bite Péter, aki akkor már a legjelesebb faragók közé tartozott, Zágora, illetve Ilonka, nem is túlságosan leplezett kezdeményezésére kérőként lépett föl, s persze kedvező választ kapott. A maflán viselkedő, s gyakran elpiruló legény többízben nekidurálta magát, hogy dűlőre viszi a dolgot, de a végén mégis a leánynak kellett megtennie az első lépéseket, s ez nem is esett nehezére. Nagy hatalma volt fölötte, kedvére befolyásolta, s Péter e megadó viselkedéséből joggal következtetett arra, hogy a házasságában is mindenben neki lesz döntő szava. S ez így is alakult a későbbi évek során, de mégsem egészen így, mert lassan Péternek is megjött a hangja, korábbi zavarát levetkőzte, s a nyimnyámnak, pipogyának vélt vőlegény határozott akaratú férjjé alakult, aki olykor, nagyon ritkán, szépséges feleségével is ellenkezésbe Jutva érvényesítette elgondolását. S Zágora ennek is örült. Péterből igazi társ lett, s a felelősség megosztásának öröme még szi. lárdabbá tette együvetartozásukat. A leánykérés különben akkoriban történt, mikor a zsandárok már örökösen zaklatták Szvetozárt, s ez a vegzatúra egy alkalommal annyira felizgatta, hogy szívroham következtében meghalt. A gyász miatt várniuk kellett a házasságkötéssel, de Péter azért már rakodott, tett-vett leendő otthonukban, kevéske holmiját átszállította a Zárda utcából, mert mostmár minden erejével arra törekedett, hogy méltó keretet biztosítson tüneményes jövendőbelijének, akinek iránta érzett vonzalmát s kezének elnyerését még mindig szinte hihetetlennek találta. Micsoda asszony lesz belőle — gondolta néha. s a gerincén futkározott a borzongás, ha formás testét látta, s' megcsapta orrát az a fűszerezett verejtékszag, mely előlegezte képzetében a szeretkezés pihegő, fölhevült állapotát. S a szerencse megint kedvezett neki, mert alighogy Írtéit u gyászév, s ők Zágorával egybekeltek, néhány hónap múlva az pzvegy is a férje után ment, s így magukra maradva, teljesen a saját ízlésük szerint rendezkedtek be a volt kocsmában, melyhez természetesen a rendes lakáson kívül jó pince, s több, azelőtt raktárnak használt helyiség is tartozott. (Folytatjuk.)