Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-05 / 209. szám

KEDD, 1972. SZEPTEMBER 5. T II11 lill ••! ni —IMI— —UM.I 5 Három hét múlva békekölcsönsorsolás Az Országos Takarékpénztár három hét múlva, szeptember 25-én és 26-án rendezi meg az I„ az V., és a VI. Békekölcsön 1972. második félévi sorsolását Budapesten. A kétnapos húzáson 1 349 000 kötvényt húznak ki, 187 298 200 forint értékű nyereménnyel és törlesztéssel. Jobb munkakörülmények az llniverzál-ban Egy évvel ezelőtt riportban számoltunk be a szegedi Univerzál Vegyi Szövetkezet méregüzemének elhanyagolt helyzetéről, arróf, hogy a munkások védelme megoldatlan. írásunk megjelenése nyomán a ktsz vezetői intézkedést ígértek, s átmenetileg leállították a méregtermelést. Tanévnyitás az Iskolarádióban Mint Huszár Tiborné, az Iskolarádió vezetője elmondotta az MTI munkatársának szüntelenül keresik az új módszereket, korszerűbb eszközöket. Ilyen jellegű a Napraforgó-sorozat, amely a hat—tíz évesek számára készült, s amelyet elsősorban a televíziónak, illetve gazdag eszköztárral nem rendelkező 1—4, összevont osztályú iskoláknak szánnak. Az idei tanév újdonságaként a kollégiumban lakó 14—18 éves fiúknak és lányoknak külön sorozatot indítanak, amely évente 40 alkalommal jelentkezik, mintegy 40 perces időtartammal. Ebben helyet kap az irodalom, a történelem, a zene, de a matematika, a kémia, a fizika is. „Könyv és olvasója" címmel az irodalomórákon hallottak kiegészítésére riportsorozat készül; Ének-zene címmel zenei sorozat is indul. Az anyanyelvi, irodalmi, történelmi, idegen nyelvi, matematikai órák mellett az elkövetkező hónapokban nagyobb súlyt fektetnek a biológia, földrajz rádiós oktatására is. Dr. Lackó István műszaki vezető kérésünkre most beszámolt a változásról, bemutatta az új berendezéseket. Az Univerzál egy olasz gyártmányú töltő automatát és több friss levegős, védőkámzsát, valamint neoprén kesztyűt vásárolt. Kompresszort szereltek fel, amely csővezetéken keresztül tiszta levegőt juttat a méreggel dolgozók védőálarcához. Az EMERGÉ-gumigyárral .különleges impregnálású anyagot készíttet, amelyből védőkötényeket varratnak. Bevezették a napi váltásos munkaruha-szolgáltatást, azaz mindennap frissen mosott — tehát a szennyeződések, mérgek ellen védelmet nyújtó — ruhában dolgoznak a munkások. A védőberendezésekre és intézkedésekre mintegy 2 millió forintot fordított, illetve fordít a ktsz. A vizsgálatok, egészségügyi ellenőrzések adatai szerint a biztonságosabb munkakörülmények és felszerelések lényegében hatékony védelmet nyújtanak az embereknek, a dolgozók vérében átlagosan 30 százalékkal kisebb mértékben mutatható ki DDVPméreg káros hatása. Tervek és valóság talmazza. A rendezés azonban nemigen valósult meg. Amikor a Szegedi Tervező Vállalat mérnökei megbízást kaptak a tanácstól a körtöltés, Szilléri sugárút, Tápéi sor, József Attila sugárút által bezárt, mintegy 70 hektár nagyságú terület részletes rendezési tervének elkészítésére, Tarjánt elsősorban a sok-sok gyümölcsös jellemezte, s ami épületet itt találtak, azok többsége rozoga kis családi házacska volt. A részletes rendezési tervet (építésztervező Takács Máté és Hübner Mátyás) Szorosabb kapcsolatot a társintézményekkel Amikor e sorok papírra kerültek, pusztán néhány formalitás hiányzott a kinevezéséhez. Kedves Tamás, valamivel túl a harmincon, igen fiatalon került a Zeneakadémia szegedi tagozatának élére. Az oktatási intézmények vezetői manapság nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Azaz, hogy pontosabban fogalmazzak, iskolarendszerünk reneszánszának elkövetkező esztendőiben akad tennivalójuk bőven. Kedves Tamás megsokszoroztatja önmagát; a gordonkaművész, a pedagógus most egykori tanárától, Báthory Sándortól olyan intézmény igazgatását örökölte, amelynek korszerűsítése, oktató-nevelő munkájának tartalmasabbá tétele egyenesen következik a nyári párthatározatból. Júliusban Tunéziában járt, a zenetanárok világszövetségének konferenciáján. Az ISME kétévenként hívja össze tagjait, a világ legkülönbözőbb országainak zeneoktatóit, hogy tapasztalatokat cseréljenek — Kedves Tamás már ott volt az 1970-es moszkvai konferencián is. — A tuniszi értekezlet bepillantást engedett a világon folyó zeneoktatás eredményeibe, problémáiba. Fő témája a zene és a társadalom kapcsolata volt, s megkülönböztetett figyelmet kaptak az Európán kívüli országok. Az egyhetes konferencia érdekességei közé tartozik az elektronikus hatások és a gyermekzene összefüggéseit elemző Illusztrációs előadás, a zeneoktatás pszichológiai elemeit vizsgáló referátum és a „zeneterápia" címszóval jelölt program, ahol a csökkent szellemi képességű, mozgásfogyatékos gyerekek személyiségének megmentésére egy angol tornatanár filmen mutatta be, mit tehet a zene. Elmondhatom, rendkívül népszerű világszerte az úgynevezett Kodály-módszer, egyáltalán a magyar zeneoktatásnak változatlanul nagy a tekintélye, amit az a tény is bizonyít, hogy az ISME fluktuáló vezetőségében Szönyi Erzsébet például állandó tagnak számít — s ennek mi is közvetlen hasznát vesszük, hasznos kapcsolatokhoz segít bennünket. Így előreláthatóan tavasszal látogat hozzánk az amerikai Oregon állam egyik exponált zenei Intézmény vezetője, Edmund Cykler. A főiskola szegedi tagozatán egy, illetve kétszakos zeneiskolai elméleti és hangszeres tanárképzés folyik. Túl azon. hogy az egyszakosok képzésére rendelkezésre álló három esztendő kevésnek látszik, a növendékek túlterhelésének enyhítésével kell komolyan szembenézniük, hiszen éppen a hangszereseknek talán sohasem lehet elég időt hagyni a gyakorlásra. — Legfőbb Igyekezetünk, hogy a hangszeres főtárgy ne vesszen súlyából. Ha egy zenész heti 26—27 óra előadást hallgat, mikor gyakorol? Ügy szervezzük a beosztást, hogy lehetőleg ne maradjanak „lyukas órák", ugyanakkor az egyes tantárgyak „mélységi fokát" is összehangoljuk, évente együtt ellenőrizzük a követelmények mértékét, helyességét, s okos időbeosztással szeretnénk enyhíteni a hagyományos félévi és éwégi hajrákon: növendékeink rendszerint ilyenkor készülnek a beszámolókra és a koncertekre. A terhelést arányosan kell elosztani. Bár a szegedi tagozat Intézményesen a budapesti Zeneakadémiához tartozik, s elsőrendű feladata a tanárképzés munkája, ittléte nem közömbös a város zenei élete számára. Konkréten: a Szegedi Szimfonikus Zenekarban köztudomásúan hiánycikk a vonós, a hegedűs, utánpótlásra rfálisan csak a zenei intézményekből számíthat. — Erre mindenekelőtt a szakközépiskola hivatott, mi pedagógusokat képzünk, mégsem csukhatunk ajtót a város jogos igényei előtt. Rajtunk nem múlik majd, kap-e kisegítőket a zenekar, sőt a hangszeres oktatásban is szeretnénk többet fordítani a kamarazenei, zenekari képzésre. A valóságos szükségletek megkívánják, növendékeinket arra a lehetőségre is felkészítsük, hogy zenekarban dolgozzanak. Valahogy nálunk, Magyarországon, mintha nem lenne elég presztízse, tekintélye a zenekari játéknak; a nagyobb külföldi együttesek muzsikusainál ez olyan életcél, amire tanulmányaik kezdetétől fogva készülnek. Ami pedig közvetlenül a vonóshiányt illeti, a mi helyzetünk sem valami rózsás: a végzős osztályban egyetlen hegedűs tanul. Szerencsére az alsóbb évfolyamokon már több. Azzal búcsúztunk, hogy szervezeti hovatartozásától függetlenül a Zeneakadémia szegedi tagozata szorosabb érdekkapcsolatra törekszik a helyi zenei intézményekkel. Viszonzásul örömmel könyvelhetik el, a város is segít rajtuk: az évek óta vajúdó diákszállóügyben anynyi máris történt, hogy több növendékük helyet kapott az egyetemi kollégiumokban. Nem kevés ... N. I. Manapság a városok nem kialakulnak, hanem megtervezik, s aztán megépítik őket. így született — hogy csak két hírességet említsek — Le Corbusier városa Indiában, Chandigarh, vagy Oscar Niemeyer városa, Brasilia. A Szovjetunióban szinte száma sincs a példáknak, nálunk, mindenki tudja, Dunaújváros született szinte egyik napról a másikra a búzatáblák helyén. A lakótelepeket sem egyes emberek akarata és izlése hozza létre, hanem a közösség igénye ... Mindenütt azt keresik az illetékesek ilyenkor, hogy hol van a városban olyan terület, melyet aránylag könnyű közművesíteni, közlekedését a városéhoz csatolni. Ilyen helyet talán még aránylag könnyű találni, de olyat már sokkalta nehezebb, ahol ezen felül kevés régi házat kell lebontani. A legalkalmasabb terület kiválasztása nagy felelősséggel, és az új lakótelep megépítése nagy munkával jár. „Napjainkban Magyarországon, szoros összefüggésben a társadalom szocialista jellegével, városainkban számottevő átalakulások vannak folyamatban — a régi természetes övezetek jellege átalakul, és egyben teljesen új színfoltok jelennek meg. Az elmúlt évtizedben városi lakásépítkezésünk jó része — különösképpen az állami, vagy állami segéllyel történő építkezések —, a lakótelepekre koncentrálódnak, s így ma már városaink körül egyre duzzad a lakótelepből fonódó új gyűrű. A lakótelep sajátos társadalmi jelenség mind népességének szerkezete, mind a lakótelep életformája, a lakótelepre jellemző integrációs formák tekintetében." (Nemes Ferenc—Szelényl Iván: A lakóhely, mint közösség.) többször is át kellett dolgozA városi pártbizottság és ni — mindig az újabb és a városi tanács 1965-ben újabb igények és lehetősédötött úgy, hogy Tarján te- gek szerint. Így azután rülete a legalkalmasabb tö- mintegy öt évig készült, meges lakásépítkezésre. A 1965-től 1970-ig, ami a maga X. kongresszust megelőző nemében bizonyára egyeszegedi pártértekezlet 1969 dülálló teljesítmény. Az előszén kimondta, hogy a ne- ső variáció, mely 1965-ben gyedik ötéves terv legna- készült el, még csak 4 ezer gyobb összefüggő lakásépíté- lakás felépítésével számolt, si területe Tarján. Előbb az építési technológia Az addig dűlőként számon- megváltoztatása miatt. (Előtartott Tarján nevét addigra ször csak téglablokkos épüszáUítós miatt ugyan drágább volt, de az építkezést mégis meggyorsította.) Átdolgozták a terveket a magasnak bizonyult közművesítési költségek csökkentésére is. A lehetőségeket maximálisan kihasználó beépítési terv 1969-ben készült el, s ez hét ütemben mintegy 6400 lakás építésére biztosított lehetőséget. Ehhez járul még az utólag megtervezett nyolcadik ütem csaknem ezer lakása. A lakótelep nyolc építési üteme lényegében ugyanennyi lakóterületi egységnek felel meg. Kivétel a második ütem, melyet részben az első, részben a negyedik ütemben épülő intézmények szolgálnak majd ki, s a nyolcadik ütem, melynek intézményeinek egy része közös lesz az ötödik ütemével. Az igények, a tervek és a realitások egységét, amint látható, meglehetősen nehéz volt megteremteni. Különösen érvényes ez az úgynevezett járulékos beruházásokra, melyek közül eddig bizony csak kevés valósult meg. Ez egyébkén t nem egyedi, nem szegedi jelenség, sajnos országosan igy van. Az építőipar eddigre csupán (s ez a csupán szó A szegedi házgyár elsőnek megépült lakőháztípusa, az FT jelű. Ilyen a „Bondor-ház", és az ötödik ütemben víztoronyra néző épületsora is már jól Ismerte a város. Ezzel a területtel Szeged régi városrendezői is számoltak mér. 1942-ből Ismeretes egy térkép, mely a girbegurba utcák kiegyenesítését, az alapvető vizelvezetést tarA negyedik ütemben, a körtöltés aljén már a belső munkákat végzik a házgyár FlO-es jelű épületein most semmi esetre sem lekicsinylést jelent) a lakásépítkezés iparosítására tudott berendezkedni. Míg a házak az aránylag gyorsan összeszerelhető falblokkokból, panelekből épülnek, az iskolák, üzletházak többnyire hagyományos módszerekkel. (Példa lehet erre a csigalassúsággal épülő tarjáni orvosi rendelő-gyógyszertár is.) Ezért van olyan nagy jelentősége a hazánkban most meghonosodó, úgynevezett könnyűszerkezetes építési módnak. Ez a technológia bar drága, gyorsaságban felveszi a versenyt a házgyári termelés tempójával. Fehér Kálmán letekről volt szó, de amikor kiderült, hogy ily módon nem teljesíthető a szegedi lakásprogram, sikerült előbb Dunaújvárosból, majd Szolnokról paneleket szerezni az építkezéshez, ami a Ellenőrök a vendéglőkben Eredményes munkát végeztek a nyáron Nagy segítséget nyújtott a nyáron a hivatalos ellenőrző szerveknek a boltok és vendéglők árainak, ételeinek, italainak vizsgálutaban az SZMT és a városi tanács kereskedelmi bizottsága által mozgósított 120 társadalmi ellenőr. Az aktívacsoport az ünnepi hetek időszakában 92 vendéglöt, éttermet, bisztrót, 4 ajándékboltot, 32 élelmiszerboltot és 2 fagylaltüzemet ellenőrzött, majd a vendéglátóipar 32 egységében vizsgálták meg utólagdsan, hogy megszűntek-e a tapasztalt hiányossúgok. Az ellenörök különös figyelmet fordítottak a csoportos étkezések lebonyolítására, arra, hogy megfelelően hűtik-e az italokat, feltüntetik-e az árjelzéseket és kapnak-e a vendégek számlát az öt forinton felüli fogyasztáskor. Alapos munkájuk eredményeként sikerült feltárni néhány olyan hibát amely a vendéglátó város hitelét is ronthatta volna. A szabálysértők ellen eljárás indult. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának 50 főnyi csoportjából különösen Czakó István, Dobó László, Fiam SáncJorné, Gárgyán János, Igaz György, Kiss Nándor és Mása Jenő, a városi tanács kereskedelmi és idegenforgalmi bizottságának 7Q aktívája közül Berzsenyi Lajos, Czink Éva, Fenyeres Jenő, Jaksa Istvánná, Kiss Sándor, Móré Mária, Szilágyi Sándorné, Száraz Nagy Gvuláné és Török Mihály végzett dicséretes munkát. Uj fertőtlenítők Három új fertőtlenítőszer gyártását kezdte meg az Egyesült Vegyiművek. Az intenzív mosogatószert a nagy tömegek részére főző konyhákban használják: R0 Celsius fokos vizben 2—3 másodperc alatt tisztítja és fertőtleníti az edényeket. Az Ultra-Nova elnevezésű anyaggal az élelmiszeriparban, egészségügyi intézményeknél a köveket, csempéket tisztítják és fertőtlenítik. A baktériumölő hatású i ultracsalád harmadik tagja az élelmiszereket és a kozmetikumokat előállító gépeket, töltőket fertőtleníti, a megakadályozza a legkisebb résekben is a kártevők el1 szaporodását.