Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

XA&AXXAP. 1972. SZEPTEMBER 3. 7 KIAPADHATATLAN TARTALÉK Andor György, u Unfváron megjelenő magyar nyelvű lap, • Kárpáti Igaz 9 tó rovatvezetője auguaziu» végén tapasztalatcserelátogatáson járt a Délmagyarország szerkesztőségében. Alábbi Írása révén betekinthetünk a mai koihozéletbe. , Tizezer hektár. Hatalmas terület. Ilyen számok hallatán önkéntelenül is Ukrajna végtelen síkjai nyílnak meg lelki szemeink előtt, ahol országrésznyi táblákon ringatja a kalászt a soha nem szűnő sztyeppei szél,., Mert közel ekkora területen gazdálkodik a técsői kerületi Népek Barátsága Kolhoz tagsága is. De a szél itt nem búzarengeteget, hanem százados tölgy- és biikkerdőket borzol, s mintegy ötezer hektáron a osenkesz selymes füvét szorítja a magashegyi rétek és legelők földjéhez. Erdő, sovány kaszáló és gyeptábla jellemzi leginkább ezt a gazdaságot. A mostoha természeti adottságokat tekintetbe véve nehezen hihető, hogy az alig ezer hektár szántófölddel rendelkező gazdaság máris egymillió rubelnél nagyobb bevétellel rendelkezik ... — Szakszerű termelőmunka az alapja minden eredménynek — állítja Marina Nicolae, a kolhoz elnöke. — De minden sikerünknek van egy ennél nem kevésbé fontos, kiapadhatatlan tartaléka. Ez: a népbarátság. A testvérnépek segítőkészsége... ... Tán egy évtizede is elmúlt, akkor jártam először e magashegyi gazdaságban. Az elnököt nagy kabátban, kofferrel, táskával a kezében találtam. Most szállt ki a gépkocsiból. A Kubány vidékéről érkezett éppen haza. Tapasztalatcsere-látogatáson volt több kollégájával. Az út fáradalmai még ott látszottak arcán, de szemében elszánt fények lobogtak. Csak éppen kezet szorítottunk, s 6 menetközben vetette oda: gyorsan a könyvelőt és a zootechnikuat! így, útiruhában, a hideg és nem éppen korszerű elnöki szobában állva adta ki a gyors utasítást: azonnal meg kell kezdeni a kisbikák felvásárlását a kolhoztagoktól... Utóbb derült ki, miért tartotta ezt olyannyira fontosnak. Az oroszországi kolhozok egyikében látta, hogy a kisbikák milyen remekül hasznosították a takarmányt. A választott borjúk tartásával, amelyet egyre továbbfejlesztettek, a Népek Barátsága Kolhoz nagy tartalékok nyitjához jutott. S a tucatnyi borjú helyett ma négyszáznál nagyobb a jászlak mellett hízóban álló bikák száma... — Minden hízott bika után 200 —250 rubel tiszta haszon kerül kolhozunk kasszájóba — számol utána Vlad Ivan, zootechnikus. Az elnök más esetet idéz. Moldvából jöttek hozzá szakemberek. Ott a hegyek lejtőjét helikopterekből műtrógyázták meg. Marina Nicolae még abban az évben szerződést kötött a mezőgazdasági légicsoporttal. S ma már a korábbi 8 mázsa helyett 17 mázsánál i6 több a kaszálók minden hektáráról behordott szénaátlag. S a baltikumi kolhozok tapasztalata, amely a művelt legelők gyarapodásához vezetett? Ma már 200 hektáron ring a gazdag fűtermés. Ennek köszönhető, hogy a tehenenként! fejésótlagok régen kétezer liter felett járnak és a gazdaság az idén a két és félezer kilogrammos istállóátlag felé nyúl! A nagy tejhozamokhoz rögös út vezet. Szakavatott fejőnőkre, hozzáértő emberekre van szükség. Ilyeneket pedig nem lehet máról holnapra nevelni. Ehhez évekre van szükség. Tehát lehetőleg állandó embereket kell szervezni a tejtermékfarmra. A kimenőnapok nélküli megfeszített munka, még viszonylag magas díjazás mellett sem éppen a legcsábítóbb indíték az ottmaradásra. A fejés gépesítéséért nem kellett Marina elnöknek messzire mennie. De érdekességképpen: a farmon felszerelt fejőgép a Német Demokratikus Köztársaságból származott.., Bár a gépek csak félmegoldást jelentettek. A szabad időt ezek 6em tudták teljesen biztosítani. Erre csak a Moszkva-mellék egyik kolhozában tett látogatása után jött rá az elnök. Idehaza, a területen elsőként, a Népek Barátsága Kolhozban, Gyibrován vezették be Miklós VÁSÁR Körhinta verklije: észvesztő szomorúság a medvemézen évek fognyoma tündöklő nyarak ragacsos aranyában a bódékon zászlónyi kendők fölrebbennek a tapsra cs körbe körbe körbe festett lovakon hajrá vágtat a kentaur ország s az induló: kezemben játéktrombita Papírvirágot minden rongybabának minden szerelemnek mézeskalácsszivet minden bátorságnak irgaiomtalan bicskái légpuskagolyót minden bábu szívébe tra-tra-tra így szól az Induló fújjad csak kisfiú tüdőd hét évet virágzott ág-bog hörgőivel még fújhatod, hogy fel fel a csatár* loccsannak barack-ágyúgolyók vérbuborék paradicsomok fakadnak föl kezedben bordáid közé lázak szuronya csak fújd: a sátrak mögött trónol a dinnyeraellű királylány csak fújd: majd lemossák rólad a paradicsomvért a barackvelőt és a nevetést majd odaérsz a körhinta-lovon mire összesöprik a szemetet Rongyvirágot minden papirbabának minden mézeskalácsnak szcrelemszivet minden bicskának könyörtelen húst cs festett bábukat minden légpuskagolyónak rata-rata így szól az induló hát fújd csak kisfiú míg kikiáltják eladó gönceidet: te vagy az utolsó a sátraknak már esak csontváza sötétlik ömlik aranybor csillagpénz csordul kezeidbe meddig elég? ' Ne Ijedj meg még csontvázad is elkelhet egyszer itt minden eladó mondja CIbulsk.v a szeme csontkerelben: szigorú tanító fekszik a vásár romjai között és hull rá a szemét itt minden eladó: észvesztő szomorúság a bódékon az ökörnyál-kendők halaabicskák piros folyóban a medvomézen lányok fognyoma arcukat abból kell fölidézni s körhinta-szél a száj megtel keserű porral fekszem a vásár romjai között Jobb kezemnél egy törött Játéktrombita bal kezemnél kifordult lábú rongybabák elérhetetlenül így kényelmes ilyen krisztíjsi pózban feküdni a vásár roncsai között szememben üvegszilánkok Pedig csak pontosan este hat óra először a fejőnők két műszakos munkabeosztását. Reggel négy óra, este négy óra munka a farmon. Közben kétszer nyolc óra szünet — Ennél a beosztásnál észre sem vesszük a farmon töltött időt — állítja Opris Marlcuta. — A nappalunk tulajdonképpen szabad... A két műszak lehetővé tette a kolhoz vezetőségének, hogy a fejőnőknek minden héten egy teljes kimenőnapot biztosítsanak, anélkül, hogy csökkenne fizetésük, így szilárd „hátonszággal" indulhat a kolhoz tagsága rohamra az ötéves terv célkitűzései felé. A kolhoz vezetősége az állattartás fejlesztését tartja legfőbb feladatának. Elsősorban azt, amelyik a leginkább tud alkalmazkodni a hegyvidéki gazdaság viszonyaihoz. Elsősorban a juhászatot. Amely bizony durva gyapjút ad és értékesítése nem éppen a legjövedelmezőbb ... — Dehogy nem jövedelmező! — Tagadja hirtelen hévvel Jurka Vasile segédüzemvezető. — Halina pokrócot, halina szőnyeget készítünk belőle. Háromszoros haszonnal tudjuk így értékesíteni a mai... i A gazdaság igen ügyesen használja ki a párt és a kormány által a hegyvidéki gazdaságoknak nyújtott lehetőségeket. A csökkentett gyapjúfelvásárlési terv a gyapjutermelés növelésére serkentette a gazdaságot. Emelték a létszámot. Az idén két kilogramm fölé akarják emelni a nyírásátlagot. A szaporulatot is, amely eddig 102 bárány volt 100 anyajuhonként, már 105-re emelték. S ez nem kis szám, kétezer anyaállat mellett. Az anyagi sikert azonban elsősorban a vertikális integráció, tehát a nyersanyagtól a készáruig terjedő termelés biztosította. A segédüzem. Amit Marina Vaszil, a kolhoz egyik csoportvezetője szerelt fel pokróckötő gépekkel. Opris Mahal pedig, aki most műhelyfőnök, a régi vízimalmot alakította át súlykolóvá. Ebben kapja meg a halina pokróc jellegzetes, tetszetős bojyhait — Mindez csak a kezdet — néz végig a műhelyen a mester. — Nézzék, itt állanak Észtország egyik gyárából, testvéri segítségként kapott kötőgépeink. Az idei birkanyírás utén megkezdjük a kárpáti vadászszvetterek gyártását! — A szovjet népek támogatása, a népbarátság — vonja meg Marina Nicolae kolhozelnök rövid látogatásunk mérlegét — kiapadhatatlan tartalékunk, 6ikereink biztosítéka! Kiss Attila rajza }