Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

VASÁRNAP. 1972. SZEPTEMBER 3, magalz Pardl Anna VIHAR Villám, még sűrűbben. legyél * szívzengesem, homály alá dördül minden fényességed, fölszáradó sárrá minden ékességed. a fák megtépázott selyemzslnórjit rakd vállamra kitüntetésnek. I Besze Imre NYÁRUTÓ Rrelt örömben nevet a nyár, nevet, pedig fejét beszőtte az őszelő póknyála már — langyos por száll a délelőttre. Tépeft iramban reped a föld. pára táncol a tarlón szelíden, öregek járják a temetőt — felhő dagad a víztükörben. Fölöttem riadt gerle száll esőréhrn ázott szalmaszál — egy pitypang-sátor szétterül, kezet fog velem a halál. A tücsök szerenádot ad. s elhallgat, szárnyúba harap, elalszik. Álmodna talán? Harmat ragyog a homlokán. D

ubrovnik: a név sokak számára egyet jelent az Adriával, a hazánkfia számára még elérhető közelségben levő egyetlen meleg tengerrel, a Déllel, a mcditeránnal. Aki az Adriára indul, az Dubrovnikot ls felkeresi és elragadtatva beszél róla. Aki a tenger, a déli, vadregényes táj csodáival úgy ismerkedett meg, hogy nem látta a várost, az nem értheti a rajongást. Hiszen a tengernél nagyobb élményt aligh^ szerezhet bármi. És ha mégis eljut Dubrovnikba, megerti mások rajongását Az élmény nem nagyobb, mint amilyent a tenger szerezhet, hanem más. Hasonlíthatatlan a város. Nem is Dubrovnik egésze, hanem csupán Raguza. a falakkal övezett óváros márvány tömege galambjaival, gyönyörűen faragott ornamenseivel, öreg falaival, tetőivel, templomaival, íreneszánsz palotáival és nyüzsgő tömegével. A város, az intim részek hangulatét örökítették meg Szávay István képiéi. Néhányat a sok ezer részlet közül, kiragadva néhány elemet az összefüggő egészből. Abból az összességből, amely — és éppen ez okoz egy kis csalódást annak, aki már ismerte az Adriát — hasonlíthatatlan hangulatával maga mögé utasítja, tompítja és elnyomja a tenger csodái" _ .. K

". ora délután begördül a * síkfőkúti turistaszálló oldala mellé a József Attila Tudományegyetem nagy Ikarusza. Nyaktörő kanyarokon kapaszkodott fel ide, Egerből. Mi bokáig sárosan jöttünk ét Várkútról egy kicsit körülnézni, párszáz kilométerre vagyunk csak a pátriánktól, mégis örömmel tölt el ez a találkozás. Jövünk-megyünk hazánkban. Jólesik kimozdulni a megszokott környezetből, síkföldi embernek hegyek között csavarogni, megbirkózni sziklás-köves kapaszkodókkal, körülnézni a hegytetőkről, milyen szép hazában élünk. A turistaellátás realitásai A várkút! turistaszálló mindössze tizenegy kilométerre van Egertől. Harminc-egynéhány vendéget fogadhat egyidőben, jönnek is a csoportok, amint kizöldell az erdő, diákok, munkások érkeznek az ország különböző részeiről. Nyolcágyas szobákat kapnak itt olcsó pénzen, de van néhány kétágyas szoba ls. Víz egy kis futúsnyira a remek forrásnál fogható, esténként aggregátoros a világítás, és kifogástalan élelmezést adnak, a szerény, de tiszta étteremben. A Turista Ellátó Vállalat több mint. negyven ilyen, sőt ennél jóval kulturáltabb turistaházat tart fenn az országban, sokan sokat vitatkoznak azon, vajon korszerű-e nálunk az egyre növekvő turistaforgalom szállással-táborral való ellátása. A viták góca éppen ez a vállalat volt. Szolgáltatásait évek óta jól ismerem, laktam, étkeztem több hazai turistaházban. Kétségtelen, hogy az igények alaposan fölébe nőttek már az adottságoknak, de a környező államok hasonló rendeltetésű létesítményei mellett nincs okunk 'szégyenkezésre. A vérbeli turista nem a színvonal — drágulással együttjáró — emelését óhajtja, csak az adott lehetőségek becsületes kihasználását. S ezt a hazai turlstahúzak zömében meg is találja. Általában — s minden kedvezmény nélkül — száz forint alatt mozog a napi teljes ellátás — szoba, háromszori étkezés. A Szalajka-völgy szépségei Az Eger—Putnok között épített vasútvonalról joggal állíthatják a bennszülött lokálpatrióták, hogy az ország egyik legszebb vasútvonala. A pálya Egerből kiindulva nagy kanyarral kerüli meg Dobó István várát, elvezet Gárdonyt Géza hajdani lakóháza — ma múzeum — mellett, s befúrja magát a hegyek közé. Nincs messze innen Szilvásvárad, de útközben annyi szépséggel találkozik az ember, hogy az egyórás vicinális döcögés felér bármiféle nagyszabású látványosságokkal telített utazással. SÍKFÖLDIEK A HEGYEK KÖZÖTT S mindezt betetőzi a Szilvásváradnál nyíló Szalajka-völgy a nevezetes,' tiszta csillogúsú vízeséseivel. Érdemes fölfelé a kis erdei vasúttal utazni, elgyönyörködni a völgyet szegélyező és bezáró hegyekben, a vízesésben, melynek környékén kényelmes pihenőket helyeztek el az idegenforgalmi és tanácsi gondozók; de érdemes megnézni, visszafelé sétálva, a gazdagon fölszerelt szabadtéri erdészeti múzeumot is. Itt megismerkedhet az ember az erdők munkásainak régi és mai életével. Ugyanebben a völgyben nézheti meg a turista az ország legnagyobb pisztrángtenyésztő gazdaságát, sok hazai és külföldi vendéget vonzanak ide a szépen kiépített halastavak. Több szabad idő - több erdőiárás Lassan közhellyé válik már a megállapítás, hogy a dolgozók több szabad idejének hasznos, egészséges eltöltése komoly gondokkal jár, egyre több természeti lehetőségről, szórakozásról kell gondoskodnunk, mert egyre több ember kívánkozik ki a városból. A turistaszállók — a tömegek anyagi igényeinek legjobban megfelelő létesítmények — egyre zsúfoltabbak, távoli-közeli hegyvidékeken egyre több tábort csapnak össze, hogy a vendégeket, a szerény igényű természetjárókat befogadhassák. Elnéztem napokon út az Imént említett várkúti turistaszálló forgalmát, belepillantottam vaskos vendégkönyvébe, megfordult itt kisebb-nagyobb turistacsoport az ország minden tájáról. Van a nevek között diák, gyári munkás, egyetemi tanár, esténként lobog a tábortűz a kijelölt tisztáson, sütik a szalonnát, énekelnek, vigadoznak, délután Egerben töltekeztek élménnyel, s bikavérrel vagy leánykával. De most kint vannak a hegyek között, kiszellőztetik a városi szennyekkel telített tüdejüket. Jövünk-megyünk, egyre többen eszmélünk rá, milyen szép hazában élünk. Ormos Gerő EZ MEG AZ Kétszázötvenmillió éves „mély álomba merült" szerves lények keltek életre Nyikolaj Csugyinov geokémikus kísérlete során. A szovjet tudós a paleozoikum százmillió évekkel ezelőtti élőlényeit a kúliumsó kristályaiból csalta elő. Különleges berendezés segítségével olyan nyomás- és hőmérsékleti viszonyokat teremtett, amelyek akkor uralkodtak, mikor az Észak-Urai és Ukrajna közötti területet — 250 millió évvel ezelőtt — még a hatalmas Permi-tenger foglalta el. Filmfelvevőgép örökítette meg a 73 órás kísérlet minden mozzanatát addig a pillanatig, amikor a kémcső desztillált vizében különös pelyhecskék jelentek meg. Az eddig mozdulatlanságba dermedt organizmusok, ezek a , „pelyhecskék", hirtelen sokasodni kezdtek, mikroorganizmusok telepeit hozva létre. (gazolást . nyert tehát a szovjet Vlagyimir Vernadszkijnak, a geokémia egyik megalapítójának feltételezése, amely szerint az élet a spórákban, magokban, vagy a cisztákban geológiai évszázadokon át megőrződhet — s ez t „tartósított élet" évmilliók múlva is feléleszthető és szaporodásra képessé tehető. A Nemzetközi Csillagászati Szövetség nemrégiben jóváhagyta a Wolf heidelbergi csillagász által 1884-ben felfedezett üstökös új elnevezését. Az üstököst felfedezőjéről eddig Wolf-üstökösnek nevezték. ÜJ elnevezése: Wolf—Kamienski üstökös, dr. Michal Kamienski professzor, a neves lengyel csillagész érdemeinek elismeréséül. Kamienski professzor kutatásokat végzett az üstökös pályájáról és eredetéről, kutatási eredményeiről csaknem 100, világhíressé lett munkát tett közzé. Kamienski professzor hosszú évek óta elméleti kutatásokat folytat a híres Halley-üstökössel kapcsolatban is, amelyről eddig 18 munkája jelent meg. Vizsgálatai kiderítették, hogy az üstökös megjelent az i. e. 2320— 2240 közé eső időszakban, sőt, régebbi — mintegy 8000 évvel ezelőtti — korszakokban is. * 1