Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

VÍ8ÁSNAP, 1912. SZEPTEMBER S. Elosztani a keveset: Kik kerültek bölcsődébe ? Eddig jelentkezési sorrendben vették fél a gyermekeket a bölcsődékbe, de az évek tapasztalatai alapján nyugodtan mondhatjuk, ez nem mindig volt igazságos. Mert nem egy kismama néhány Jiónap múlva születendő gyermekét is bejelentette, így bizony előfordult, hogy sorrendben utána következett olyan anyuka, akinek két-három kicsi gyermeke volt, és munkahelyére akart visszamenni. Az idén először bizottság döntötte el — a városi-járási NEB javaslatára —, hogy kik kerülnek bölcsődébe azok közül a kicsinyek közül, akiknek szülei augusztus elejéig jelentették az igényt. A körzeti védőnők először is alapos, gondos környezettanulmányt készítettek, s a kérelem a környezettanulmánynyal együtt került a társadalmi bizottság elé, amelyben részt vettek dr. Kovács Zoltán főorvos, Bárányi Istvánná, a városi pártbizottság munkatársa, Szalma Gézáne, az SZMT nőfelelóse, Szőke Mária városi fővédőnő, valamint a bölcsődéik vezetői, a bizottság elnöke pedig dr. Tápai Tekla, a bölcsődei gondnokság igazgató főorvosa. A bizottság befejezte munkáját, az érdekelt szülőket értesítettéJr — aktuális hát a kérdés, kik kerültek a bölcsődéikbe? Dr. Tápai Tekla és Bárányi Istvánná, a bizottság két tagja beszél a munkáról. Elöljáróban elmondják, hogy 490 férőhelyre 747 gyermeket vettek fel. Ezek ugyan a végleges számok, hiszen a már bölcsődében levő gyermekek is beleértendők, de a tizenegy bölcsődébe 293 új gyermeket vettek fel, s ez bizony a jelentkezőknek csak 56 százaléka. Ugyanis az 518 kérelem közül — amelyet megtárgyaltak — 225-öt kénytelenek voltak hely hiányában elutasítani. — Keserves napjaink voltak, gondolom, munkánkat nem irigyelte volna meg senki — mondja dr. Tápai Tekla főorvosnő. — Az irányelvek szerint előnyben vannak a kérelem elbírálásánál az egyedülálló anyák, vala mint azok, akiknek férje katonai szolgálatot teljesít, ezenkívül a szociális szempontokat kellett figyelembe Három forintos szellemek N-e tessék csodálkozni, Szegeden is találkozhatni velük. Eltérően elődeiktől, nem várnak az éjféli 12 óraütésre, megjelennek világos nappal is, akár a legforgalmasabb helyeken, mit számit nekik a régi etikett. Öltözetük is egészen közönséges, mint a legtöbb földi halandóé. A filmeket szeretik. Nemcsak ' játszani, epizód- és főszerepeket, hanem nézni is. Kiváltképpen matinéra járnak. három forintért. Szórakoztatja, megkacagtatja őket. márpedig a jókedv, szellemeknél is pótolhatatlan kincs. Pénzt áldoznak érte, ha a forintot pénznek tisztelik a szellemvilágban. Múltkorában is közülük a leghírhedte bb, Feketeszakáll tisztelgett látogatásával a Fáklya matinéján. Jóval idő előtt megjelent, nyilván nem 15,50-es napidíjért dolálltak a jegyekért, észrevettem, hogy szellemtelenkedik. gozik. Már amikor sorba Pénztártól a kövesútig elnyújtotta a sort, és apróbb cseleivel mindig az élen toporgok nyakába sózott egykét jóbarát jövevényt. Mire az éber többségből megszólalt egy' hang: — ÁlIj sorba öcsikém, mi az, egy asszonnyal háltok? Egyik jegyszedönő, nemigen szeretheti ö sem a szellemeket, a pénztárhoz állt, s le-föl sétálva többkevesebb sikerrel elhessegette a tolakodó, sort nem áUó, rendet nem kedvelő szellemeket. Feketesqakáll ekkor bemutatkozás nélkül hozzám fordult: — Váltson nekem két jegyet! — Ügy nézek ki? — kérdeztem. — Baratom, én magának az ördögnek se váltok. Álljon a sor hátuljára, tanulja a rendet! Ráfér. Az előcsarnokban zsúfolódván kerestem a saját labamat, hogy mégis álljak valamin, amig az ajtókat ki nem nyitják, és helyet foglalhatunk. Nehezebben ment, mint elhiszik. A velem szemben álló, öregedő férfi kabátja alól került vissza. Semmi célzatosság és félreértés! Megesik ilyen szellemjárások idején, öleltük mindketten magunk előtt tolva csemeténket, hogy a nagy sikerű matiné előadásról percet se késsenek, de lehetőség szerint jó helyre üljenek. (Már itt kezdődik a helyezkedés!) Megnyíltak az ajtók; kiabálás, sikoltozás és tülekedések, láb nélkül közeledtem a jegyszedöhöz, amikor földet értem, csak azért is visszanyomtam a tolakodókat, kezemmel az öregedő férfi arcába csaptam, miközben gerincem csikorgott, úgy odalapítottak a falhoz. Az öreg beterelte gyerekét az ajtón, és előzékenyen rámvicsorgott, törődtem is vele, egy pillanatban, amikor enyhült a nyomás, a szorítás, belöktem magam előtt fiamat a moziba. Keservesen bepréselödtem magam is, szakadt ingemet próbáltam kultúrhelyhez illően nadrágomba rejteni, és szétlapított végtagjaimat is megtaláltam. Pillanatok múlva már mosolyogni is tudtunk. elég volt csak arra gondolnunk, arra néznünk, ahol az öregedő jegyszedönök birkóztak a türelmetlen, tolakodó, jegyüket lobogtató prestömeggel, és sirva, nevetve támolygott be időközönként közülük egyik-egyik a nézőtérre. És Feketeszakáll még csak ezután következett igazából. A bemelegítés, az előzetes nem az ö profilja. Komoly, maradandó sikerekre vágyik. Ilyen a világ: nálunk •megkaphatja. Sz. L. I. venni: többgyerekes-e a család, alacsony keresetűek, és esetleg nem megfelelőek a lakásviszonyok. Nagy gondot okozott, hogy olyan gyermekeket, akiknek valamelyik szülőjénél üzemi bölcsőde van a munkahelyen, oda kellett irányítani, viszont az üzemi bölcsődék befogadóképessége is kicsi. Mi engedményt csak az egy éven aluli gyermekek esetében tudtunk tenni. — De szóljunk külön arról a problémáról, hogy a külterületi bölcsődék nincsenek teljesen kihasználva, ugyanakkor a belvárosiak és a tarjáni zsúfolt — mondja Bárányi Istvánné, hozzátéve: az is nagyon érthető, hogy áldozatot jelent a város egyik végéből a másikra hordani a gyermekeket, ezt a bizottság is jól tudja, de akárhogy fordítjuk, csakis arról van szó, hogy a keveset kellett elosztani, és végül sokan úgy érzik, hogy méltánytalanság történt velük. Hogy miért nincs elég bölcsőde, arra a legjobban érdekeltek, a szülök is első válaszként tudják, hogy igenigen drága egy bölcsőde felépítése. De ezzel még nem hárítható el a feladat. Nem is hárítaná el a városi tanács, mert mondjuk meg, hogy kész bölcsődetervek és bölcsődebővítési tervek fekszenek az irattartóban, és azért, mert nincs építőipari kapacitás, nem tudják felépíttetni. Ez természetesen sem a nehéz munkát vállaló bizottságot, de főképpen a szülőket nem vigasztalja. A tény ettől még tény marad: hallatlan gond az anyák számára, hogy gyermekeik elhelyezését megnyugtatón megoldják. A bizottság különben januárban ismét öszszeül az újabb kérelmeket, valamint az elutasítottak ügyét felülvizsgálni, és kérésük bizonyára nem tűnik szerénytelenségnek: azt kérik az édesanyáktól, hogy ne jelentkézzenek a gyermekkel egyszerre két-három bölcsődébe, s ha valamelyik kisbaba kimarad, jelentsék mielőbb, hogy más gyermek kerülhessen a helyére a bölcsődébe. Sz. M. Lakótelepen élni Tarjánnaá szemben elfogultnak kell lenni. Bármenynyire is elítélendő lehet más. kor, ha egy komoly szándékkal készülő írás ilyen megállapítással kezdődik, most az elején leszögezem, hogy én is elfogult vagyok, amikor {

arjánról, a tarjániakról ok, s nem hogy szégyellném, akár kérkedek is vele. Amikor erről az új városrészről beszélünk, minden, de minden szemvont elé tolaktulajdonképpen kl is üldöztük, mondván, hogy Petőfitelep, vagy Hattyastelep semmiképpen sem egyenlő Odesszával vagy Tarjánnal. S ez igaz is. A Horthy-rendszer idején kialakult szegedi telepek egészen más módon és más qéllal jöttek létre, mint a felszabadulás után épült új városrészek, Tarján tehát semmi esetre sem Tarjántelep, ám lakótelep. Lakótelep azért, mert • hiába szik a legeslegfontosabb, le- szeretnénk épp olyan városgesleglényegesebb, legesleg- negyednek felfogni, mint többet monddf, szempont: amilyen, mondjuk, a vele Tarjánban három ötéves terv idején összesen (és a jelenlegi adatok szerint pontosan) 7591 lakás épül. A lakosság számát általában úgy számítják ki, hogy a lakasok számát két egész valamennyivel megszorozzák. Nem vagyunk statisztikusok, és egyébként sem sokat torzítunk vele, ha kerek hárommal szorzunk. Akkor pedig a 7591 lakás 22 ezer 773 lakót jelent. Magyarán 22 ezer olyan embert, akinek azelőtt jobbára albérlet, kisszoba, életveszélyes lakás jutott Hát ezért kell mindenekelőtt elfogultnak lenni. Az utóbbi évtizedekben az egész világon úgy próbálják csökkenteni a mind nagyobb méreteket öltő lakásínséget, hogy a városok peremein lakótelepeket építenek. Ügy látszik, csak ez az egyetlen forma biztosítja, hogy lehetőleg minél több lakás épüljön, s ami ezzel szorosan összefügg, a lehető legkisebb költséggel. A lakótelepi építkezésnek és a lakótelepi életformának egyaránt igen gazdag irodalma van már. Ez a^ irodalom tulajdonképpen elfogultan kezeli témáját, legalább annyian bírálják a lakótelepeket, mint ahányan dicsérik. Ám egyelőre minden szempontból jobbat — legádázabb ellenfelei se tudnak mondani. A lakótelep, így ezzel a kifejezéssel jelölve, objektív tény: Kissé szatirikusán azt is'mondhatnánk: ez van. Ám nyomban hozzá kell tenni: jó, hogy ez van, bár lenne még sokkal több. A lakótelep kifejezést — annak ellenére, hogy csaknem mindenki ezt használja — nehezen írtam le. Lahatáros Felsőváros, vagy a többi történelmileg kialakult régi szegedi városrész, nem lehet, közéjük egyenlőségjelet tenni. Nem is elsősorban azért, mert — mint említettem — a régi városrészek évszázadok során mintegy önmaguk fejlődéstörvényét követve alakultak ki, Tarjánt pedig rajzasztal meL lett előre megtervezték; még s hogy az utóbbi helyen nincsenek sem üzemek, sem irodák, a lakók máshová járnak el dolgozni. A vázlatosan felsoroltak összességükben adják a különbségét: a tarjáni emberek eletmódja annyira más mint a többi városrészben lakóké, hogy semmi esetre sem lehet Tarjánt olyan városnegyednek felfogni, mint amazokat. A lakótelepnek is vannak öntörvényei. Kérdés csupán, hogy ezeket mennyire lehet megtervezni a rajzasztal mellett, vagy az így született elképzelések hogyan válnak be az életben? A magyarországi lakótelep-építkezésnek nincsenek nagy hagyományai. Elsősorban Budapesten talalható már néhány „belakott" lakó. telep, s néhány nagyobb vidéki városban. Szegeden Tarján a második. Az első, Odessza, egyelőre túlságosan kicsi (960 lakás épült itt csupán, ezért is vették tervbe továbbépítését). Tarján sem nevezhető még iskolapéldának, mivel az említett 7591 lakás közül mostanáig mindössze körülbelül háromezerbe költözhettek be a lakók. Az építkezés köriilve. szi az embereket, befolyásolja a körülményeket. Az azonban máris bizonyos — tessék megkérdezni a tarjániakat —, hogy itt egészen mas lakni, élni, mint Szeged más részein. Hogy miért más, mennyivel jobb és mennyivel rosaszabb, arra igyekszünk fela. letet adni a most következő írásokban. S ha sikerül, még valamit feltétlenül tartalmazni fognak: néhány javasŰ

HOtyutolep SzeMtwtUlytetefc 1<ívitirét Szeged térképe, megjelölve benne a két lakótelep, Odesnsza és Tarján csak az sem túlságosan fontos, hogy a régi város zárt sorú beépítése egész más városképet ad, mint a zöldterületen szétszórtan épült házakból álló Tarján; önmagában az is elhanyagolható, hogy a belső városrészek kereskedelmi, szolgáltatás), közlekedési hálózatát össze punkból az. elmúlt években sem lehet vetni Tarjánéval, Iftot, elképzelést. Olyasmit, ami nem sok pénzbe kerül, de gyorsan segíthet. Ebből az utóbbi megjegyzésből bárki láthatja, hogy bár Tarján mellett vagyok elfogult, ez nem gátol, hanem ösztönöz arra, hogy észrevegyem a hibákat. A józan szeretet nem vakíthat el senkit. Fehér Kálmán a Zenebarátoknál Jövőre ünnepli alakulásának másfél évtizedes jubileumát a Szegedi Zenebarátok Kórusa. Az ünnepi évadra rendkívül gazdag programmal készülnek. Még idén, október 12-én, a Budapesti Zenei Hetek hangversenyei során lépnek közönség elé Vaszy Viktor dirigálásával, a szegedi szimfonikusokkal. Farkas Ferenc I.írikus kantátájában. A művet előtte Szentesen is bemutatják. Novemberben Verdi Requiemjében énekelnek, ugyancsak a szegedi szimfonikusokkal. Baján, december 10-én pedig a szegedi Kodály-ünnepségek egyikén filharmóniai koncerten lépnek fel a Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum korusszola mával. Kodaly-müsorukat egyébként még ebben az évben többször is bemutatják, egyebek között ifjúsági koncerten a vasútforgalmiban. A tavasz két nagy feladatot ígér Szegeden. Filharmóniai koncerten Haydn Évszakok —, májusban Schütz halálának háromszáz éves fordulója tiszteletére a Karácsonyi történet című oratóriumokban lépnek közönség elé. A népszerű szegedi kórus — a sikeres nyírbátori hangverseny után — nagy lelkesedéssel készül a nehéznek ígérkező évadra. A próbáltat szeptember 7-én, csütörtökön este fél 8-kor kezdik, ahová változatlanul elvárják azokat, akik kedvet ereznek a kórusénekléshez. Filmek a képernyőn Változatos, színes filmműsort ígér a képernyő híveinek. Szeptember 5-én vetítik Vizsga a mundérért címmel Csehov elbeszélésének rövidjátékfilm változatát. Ugyancsak a szovjet stúdiókban készült a Moszkvai séta című produkció is. Nagy érdeklődésre tarthat számot a Házasélet című kétrészes francia alkotás, amelyet André Cayatte rendezett. Világhírű színészekkel találkozhat a néző Shakespeare híres drámájának, a Viharnak a tv-adaptációjában. A világhírű olasz rendező, Michelangelo Antonioni készítette A kaland című filmet, amely számos fesztivál díjnyertese. Háromrészes tv-változat készült Dumas müve nyomán az NSZK stúdióiban D'Artagnan címmel, s ugyancsak folytatásos sorozat a Minden ötödik című szovjet produkció. A Kilencfarkú róka japán rajzfilm. A továbbiakban megtekinthetik még a nézők A lehetőség című csehszlovák, a Harc a sátánnal című szovjet filmeket is. A Maigret-sorozat A kísérteties ház című epizóddal folytatódik. A 2-es, kísérleti csatornán Ivan Bunyin novellájából készült csehszlovák film pereg majd Zojka és Valerija címmel. A televízió képernyőre viszi a Szerelmem, Valparaiso című chilei alkotást. NDK bűnügyi film a Lisa Murnau eset, valamint a kétrészes Gyilkos a Wembley-stadionban. I