Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-19 / 221. szám

4 KEDD. 107". iZEPTEMULIt 19. n kisiparosok tagdígáről A kisiparosok KlOSZ tauflijflzctoserol érdeklődik K. M. olvasónk. Kérdési: vnn-c olyan rendelkezés, amely kötelezően előírja a KlOS/,tagságot? Hu van, kéri: tájékoztassuk erről a rendelkezésről, valamint a KIOHZluRsagutil kapcsolni os fizetési kötelezettségről. Végül szeretné tudnL hogy a KIOSZ által megállapított tagdíj összege ellen van-e bírói Jogorvoslat? A kisiparosok KlOSZtagaiini kötelezettségét uz 18511. évi 0. számú törvényerejű rendelet 3. paragrafusa (5.) bekezdése, valamint ti végrehajtásáról szóló a/1858. (V. 1.) Kip. számú rendelet 8. paragrafusa írja elé, A KlOSZ tagsággal járó tagdíjfizetést a KIOSZ Országos Vezetősége a 3« 1971. (V. 2H.) O. V. Határozatával állapította meg. A határozat szerint a tagsági díj összegét az alapsrzervezet vezetősége állapítja meg az érdekelt kisiparos ipari Jövedelme alapján. Az Iparból származó kereset összegének megállapításakor figyelembe kell venni a kisiparos adóalapJát, ha pedig általányt fizet, HZ általánynak megfelelő tiszta Jövedelmet; adómentesség esetén az összes körülmények alapján becsléssel megállapítható tiszta Jövedelmet. A tagsági díj pótlék nélkül havi 10 forinttól havi 300 forintig terjedhet. Az alapösszeghez minden kisipari alkalmazott utón 10 —10 forint pótlék járul. A pórtoló tagok tagsági díja havi 10 forint. Annak a tagsági díja, aki nyugdíjfolyósítása mellett tovább folytatja iparát, a nyugdíjazást követően nem lehet több, mint amennyi nyugdíjazása előtt volt A belépési díj 50 ferint AW a nyugdíjazást követően 3 hónapon belül iparát folytatja, nem kell újabb belépési díjat fizetnie. Azokra a hónapokra, amely alatt az Ipart nem folytatta, a tagsági díj havi 10 forint, amit ha az iparát újból folytatni kívánja, köteles megfizetni. Tehát a tagsági díjat az összes körülmények figyelembevételével az alapszervezet vezetősége állapítja meg. Ha az alapszervezet vezetősége által megállapított tagdíj összegével u kisiparos nincs megelégedve, jogában áll ellene 15 napon belül a megyei szervezet vezetőségéhez fellebbezni. A megyei szerv vezetőségének döntése végérvényes, az ellen további fellebbezési lehetőség nincs. Tehát a bírósághoz fordulni ilyesmivel nem lehet Dr. V. M. Elektronikus „révkalauz" München közelében egy próbapályán a Siemens-cég kutatói új forgalomirányító rendszer kialakításának kísérleteit végzik, mely egy központi számítógép segítségével az indulási helytől a célpontig utasításokkal, az irányra és a sebességre vonatkozó parancsokkal látná el az autóvezetőket. A gondolat egyáltalán nem utópisztikus, ám Igaz, hogy megvalósulására még jó ideig várnunk kell, hiszen csak költséges előkészítés, nagyfokú szervezettség teheti a gyakorlatban is használhatóvá. A „programozott forgalom" alapgondolata az, hogy a közlekedés minden egyes résztvevőjét optimális útvonalon vezessék el céljához (az optimális út nem okvetlenül a legrövidebbet jelenti, hanem azt, amelyen a legfolyamatosabban haladhat a gépkocsi). A legkedvezőbb útvonalat a központi forgalomszámláló választaná ki, amely a maga „hatáskörében" minden kocsiról tud, hiszen a vezetők indulás előtt egy megfelelő számhoz tartozó gomb lenyomásával tudomására hozzák a célpontot. A gomb a gépkocsiban levő kis készüléken — miniatűr rádióadón — lenne elhelyezve, mely az egész út során sugározná a kiválasztott számnak megfelelő jelet, amit az úttestbe épített Indukciós hurkok fognának fel, és továbbítanának a központi számítógépbe. A számítógép képes arra, hogy villámgyorsan egybevesse az egyes útszakaszok foglaltsági adatait a járművek úticél-kívénságaival, és megállapítsa, merre kell haladniuk az egyes gépkocsiknak, hogy legkevesebbszer keresztezzék egymás útját. Döntéseit, ajánlásait ugyancsak az útburkolati vezetékek segítségével, a nyilak valamelyikének a felvillantásával, a javasolt sebesség értékének megadásával hózná tudomására a vezetőnek a központi Irányító rendszer. *. KERÜLET Házasa* II: Hslttaz .Tárioa és Tóth Ilona. Zalai Sándor es Majoros Margit. Palcu Attila és Paullk Erzsébet, Tróger Wlnfrted áa Vágl Katalin, Szalma Imre és Szekeres Mária, Földest Gábor és Pányko Magdolna, Csórja István es Sprajcer Marta. Huszár László és Krlvon Rozália. Otott Béla c« Szivén Máris, Szécsi József Ca Albert Kalit. Acs Sándor ós Jámbor Sarolta, Kubatovlos Lajos t-s Juhász Murla, Simon Ferenc éa Kecskeméti Eva, dr. Molnár Imre es dr. NlederlHnd Katalin, Czlpott Endre ét. Nádor Eva, dr. Kecskés László es dr. HuUak Klára, Aaztaloa Ferenc és Kardos Ilona, Cabui István és Annus Edit, LŐrlncz Uarnnbás i>á Szshó Klára. Lukács Ferenc és Flakont kl Márts házasságot kötöttek. •sülstáa: Pan Zoltánnak és Hadvanyl Erzsébet Katalinnak Melitta Ágnes. Bndó Zsoltn ik es Megvert Erzsébetnek Zsolt, Sitkei Józsefnek és Szakái Rózsiiénak József, uélcczkl Mihálynak és Szabó Ágnes Ilonának Péter Mihály. Nagvlvrtn Dezsőnek és Gulyái Gizella Katalinnak Katalin. Rörrsölt Józsefnek éa Szabó Juditnak Sándor. dr. Sallal Jánosnak és Kökuti Ildikó Eszternek János Zoltán. Zsolnai Istvánnak és Szekeres Ilona Máriának Évn, Balogh Imrének és Koszo Máriának Imre, Lázár Jenőnek és Farkas Uonanak Eva Eszter, Hallót János Lászlónak és Ltnipek Irén Annának Gabriella, Kiss Károlynak es Halász-Szabo Piroskának Róbert. Bakó Józsefnek, es Juhssz Marta Annának Szilvia Mnna. süttó László Miklósnak és Nógrádi Gizellának Szilvia, Gyénes Alajosnak és Gombos Mártanak Csilla Mónika, Hódi Imre Jánosnak és Király Etelka Piroskának Anikó Gyöngyi. Farkas Ferencnek és Módra Erzsébetnél; Szilvia Erzsébet. Zstlák Jánosnak ég Dekány Rozáliának Eva Erika, Juhász László itelansk es Rózaa Irán Mariának Udlk i Irén. Börcshk Lalos Bélának és Kincsei Katalinnak Mónika, Födi Lajosnak és Arnril Eva Erzsébetnek Ágnes. Födi Lajosnak és Aradi Eva Erzsébetnek Hdlkó. sijmon Józsefnek és Czé kus Mária Gizellának Edit Máris, Bakos Ferencnek és Török Erzsébet I.ldlánRk Ferenc. Németh Józsefnek és Kaufmim Jolánnsk Tibor József. Bnruvlés Jéssefnok én Snhrodt Máriának József, Tóth Tihamérnak éa Neukunft Mariának TUnde Agnea. Kiss Sándornak es s.. tmerédi Annának Anikó Edit, Flórián Jánosnak és KuU Erzsébetnek Clyörgyl Katalin, Hevesi Andrásnak és Vőnekl Etelkának Erika Szilvia. Tóth JóAnyakönyvi hírek Szűcs Bálint, Szabó János, Selymest Jánosné Gődér Róza. Kiss István, dr. Somogyi Istvánná Rónay Zsuzsanna, Antal István meghalt. II. KERÜLET Házasság: Somogyi József illés és Vldacs Ilona, Terhes Sándor János és Tallógy Mária Erzsébet. Vörös Zoltán Géza és Makal Hona. Gárdián József és Vlncze Valéria, Menyhárt Mihály István és Paatylk Eva Mária, Berta István és Karolyi Zsuzsanna házasságot kötöttek. Halálozás: Erdei György, Kiss Péter, Nagy Józsefné Tóth Piroska. Somogyi litván, Balázs Józsefné Boros Ilona. HorváthVfzi Józsefné Huszta Hona meghált. III. KERÜLET Házasság: Gonda Ferene én Szűcs Anikó, Fehér Mihály és Tátrai Katalin, Magyar Gyula és Jambrlk Zsuzsanna, Révész Lajos éa Szabó Margit, Tóth György és Urdög-Deak Gizella házasságot kötöttek. Születési Gúrgyán Antalnak és Savanya Irénnek Tibor, Németh Mihálynak és Gubtpak Mariának Hilda, CsUri Mihálynak és Molnár Juliannának József, Kónya János Antalnak és Bolta-Niigy Katalin Piroskának Mónika Andrea, Jancsika Sándornak és Borsos Rozáliának Klaudia Nikoletta, Tanclarl Imre Mihálynak és HegedüsBite Irénnek Erika, Szabó Falnak és Szalma Erzsebetnek Attila, Kószó Lajosnak és Varga Irénnek Gabriella, ördögh Józsefnek és Márki Mariénak Zsolt, Tóth Ferencnek és Németh Mariának Andrea Maria nevü gyermekük született. Halálozás: Juhász Pál, Tanács Imréné Koródl Márta, Julián János, Tóth Tstvánné Kovács Julianna, Körösi Péterné szűcs Erzsébet, Maróti Imréné Vess Erzsébet, Hódi Mihályné Szanka Katalin, Vecsernyés Hona, Szűcs Ferenc, Nagy Károly sándorné Inges Erzsébet, Dabó Ferencné Takács Margit, Radványl Bélánc Vidéki Jolán, Szávity Erzsébet, Puljer Fülöpné Beit? Rozina meghalt. Nyitott ajtók mögött Mielőtt bárki azt mondaná: az ideg- és elmeheteitek ügye nem tartozik az egészségesekre, és különben is ez egészségügyi-tudományos téma, amihez a „normálisak" társadalmának kevés kóze van — elismerjük, hogy hosszú ideig ez volt a hivatalos álláspont ls. Az új elmetörvény megjelenéséig, ItlüB-ig, nem a betegei védték a társadalomtól, hanem fordítva. Az volt a lényeg: hogyan lehet az ön- és közveszélyesnek nyilvánított ideg- és elmebetegeket minél jobban elszigetelni a zártosztályokon. vül. A szakemberek szerint, de a társadalmi tapasztalat ls azt bizonyítja: az elmeosztályok zártságának legtragikusabb következménye, hogy az Ideggyógyászatra szorulók félnek a pszichiátriai osztályoktól, és ezért általában csak kényszerrel lehet őket oda bevinni. kényszerrel behozott, betegeket is el lehetett engedni, és önként visszajöttek. • 3. Magyarországon először Debrecenben, majd — miután az ottani klinika vezetőjét, dr. Juhász Pált a budapesti II. sz. Neurológiai Klinika igazgatójává nevezték ki — ezen az elmeosztályon próbáltak meg alapvetően szakítani a „zárt osztályok" szemléletével. Sőt, a gyakorlatban is bevezették a „nyitott ajtók" rendszerét. A téma időszerűségét, a neurózisos betegek számának növekedésén túl az is adja, hogy a tapasztalatokról nemrégiben tárgyalt az Ideg- és Elmeorvosok Társaságának Tudományos nagygyűlése. Ahhoz, hogy fel tudjuk mérni a változást, fel kell idéznünk az elmeklinikák zárt osztályainak már szokványossá vált képét: az ablakon rácsok, az ajtók zárva. A zárt ajtók mögött az ápoló, aki a kulcsot őrzi. A folyosókon álldogáló, semmittevő ápoltak, a szobákban magukra hagyott betegek. A zártság, a magárahagyottság csak fokozza a betegséget, hiszen ilyen körülmény még az egészséges embernek ls nagy megpróbáltatást jelent. A zárt osztályok betegei mindig arról panaszkodnak, hogy ilyen helyzetben emberségüktől érzik magukat megfosztottnak. A tényekhez tartozik, hogy a zárt ajtók módszere mar csak azért sem szolgálhatja a társadalom védelmét, mert jelenleg még elégtelen az elmeos/.tályon rendelkezésre álló ágyak száma. (Százezer lakosra 70 ágy jut, holott az Egészségügyi Világszervezet értékelése szerint 200 ágy lenne szükséges.) Ilyen körülmények kőzött még ma is sokszor nem a betegség dönti el, hogy ki kerül be, és ki marad a zárt ajtókon kíA fentiek ulapján felmérhető a jelentősége a „nyitott ajtók" rendszerének. A budapesti II. számú Neurológiai Klinikán alapvetően megváltozott a helyzet. Az „ajtónyitás" nemcsak azt Jelenti, hogy az elmeosztályon szó szerint nyitva az ajtó, hanem azt is, hogy az ápoltak látogatót fogadhatnak, kimenőt kaphatnak. A nyitott ajtók mögül érkező betegeket szívesebben fogadják otthon, a családban, és segítséget nyújtanak mielőbbi felépülésükhöz. A nyitott ajtók rendszeréből következik, hogy az ápolók nem az ajtóra vigyáznak, hanem a betegek foglalkozását szervezik. A betegekben felelősségtudat alakul ki önmagukkal és betegtársaikkal szemben. Jellemző, hogy a Az eredményt bizonyítandó, ezúttal csak egyetlen adat: amíg lööD-ban, még a zárt rendszer idején a Juhász Pál professzor által vezetett klinika elmeosztályán is az egy főre eső ápolási napok száma 34 volt, addig 1071-ben a nyílt ajtók mellett ez a szám 23-ra csökkent. Talán nem kisebb jelentőségű a mai szűkös kórházi „kapacitás" mellett, hogy a nyílt rendszer lehetővé tette a nappali kórház meghonosítását is az elmeosztályon. Minden kísérő nélkül, naponta 15—30 beteg megy be a klinikára és reggeltől délutánig ott tölti Idejét, megkapja gyógyszereit és részt vesz a foglalkozásokon. Gyógyulásuk gyorsabb és hatásosabb. Ahhoz, hogy e példamutató módszert a klinikák követhessék, nemcsak az orvosok, és ápolók kors-'p-'b szemléletére van szükség, hanem arra ls — és ez teszi az ügyet a legszélesebb értelemben társadalmivá —, hogy a betegek közvetlen környezete, családja, baridi köre, esetenként a munkahelyi közösség is — megértve a nyitott altók szellemét, segítsen a gyógyulásban. Pálos Mikié" Karikák •i / v nef Sándornak rs C«oi»re«l Margitnak Szilvia, Tábnroal Jánosnak e« Bezdán Evénuk János Láaaló, Oltványi Mihálynak s* Mfnzároü Annának Tanta" Andris nevü gyermekük szüleien Halálnsás i Hároae* Jánosiul Ciegláql Jusztina. Tóth István t.sjoanc fiator Jozefa. Széesl Imréné IfkovlOh Vslerln, Szeli T.sjrs. Szeles Murla. Bugyi Jnnosnt Kcimiegl Juliánná Fls;uru Brnedekné K'iklls Etelka, Heten Vtlmoá, Bálint András. KRCZELl A. KÁROLY 71. — Nem erről van szó, édes Pistám. De kedves tőled és megható, hogy ennyire magadévá teszed máris a mi titkos terveinket. A királygyilkosság anarchista és nihilista módszer, én nem ítélem el, mert mindenki úgy harcol a hitéért, ahogy tud, de Itt nem egy embert, hanem egy elvet, egy szentségesnek hitt téveszmét kell elpusztítani, hogy valahogyan — ettől megszabadulva — végre a saját dolgainkat, érdekeinknek megfelelően rendezni tudjuk, elsősorban persze a környező kisnépekhez és saját nemzetisegeinkhez való viszonyunkat. Mert különben valóban elvesztünk. Tudom, hogy te már mindenről lemondtál, logikusan ís le tudod vezetni a végveszély elkerülhetetlen bekövetkezését, lehet, hogy józanabb vagy nnlnm c téren, vagy mélyebben átéled a magyarság teherbíró képességét, de bennem még él valami reménység a jövőt Illetően, s ebből szeretnék valami kevéskét most neked is átadni, — Aztán hirtelen határozottan jelentette ki: — Egy röpiratot kell szerkesztenünk .., Első lépésként... Igen, egy Habsburg-ellenes röpiratot... Névtelenül, titokban, s mindenki számára érthetően .,. Ehhez kérem a te segítségedet! Pintér Pista, aki mtndont tudott a dinasztia visszaéléséről, s nemzelpusztító voltarol, s uz ország tragédiájáért a török garázdálkodáson kívül, de még annál is elitélhetőbb módon az uralkodó családot tette felelőssé, nem sokat kérette magát. Sőt, örült, hogy a sok töprengés, személyi válság, szerelmi kudarc mállasztó őrlödésében valami határozott, s végeredményben neki is tetsző celt tűzhet maga elé. — Még ma hozzákezdek — mondta kisvártatva, s kezet nyújtott Gábornak. — Tudod, hogy nem felfogásunk, csak alkatunk különbözik egymástól, de most igyekszem magam belelovalta! egy kis fanatizmusba. Hiszen igazad is lehet! Hátha segít? Végtére is, nem vagyok próféta. Lehet, hogy csak én vagyok életképtelen, s ezt a szubjektív érzést kivetítem az egész népre. Ez a kísérlet talán engem ls fölráz. — Mtkor az Arány Oroszlánban együtt ültünk Joó Ferivel meg Vuss Pistával, s te s/okui.lan hevességgel kifakadtál a királyi ellenség ellen, már tudtam, hogy nem sokáig kell téged puhítanom egy Ilyen Izgalmas vállalkozásra. De jól vigyázz, Pista, ez titkos dolog, erről jelenleg csak ketten tudunk, s még néhány barátom es társam fönt. Pesten, de a nevedet nekik sem árultam el. Nem árt óvatnának lennünk, bár a helyzet most nem olyan, mini a Bach-korszakban volt, hogy ilyesmiért 10 vagy 20 évi várbörtönre is ítélhették az összeeskü- • vöt, de azért most is meghurcolhatják az embert. s ez neked uz állásodba, nekem pedig leendő diplomámba ls kerülhet. Ez ostobaság A mártírlum nem megoldás. Rppen elég vértanúnk van! — Pe én, hn nekilátok, alaposan megmondom a véleményem erről a tiszteit családról, mert nagyon nehez mentseget találni bármely tagjára ls. Persze, az elején kezdem, de mindenkire és mindenre sor kerül, még ha elfogultan is, de ennyi hazafiasságot én is megangedhetek magamnak. Lipótot külön kipellengérezem, aki a legártalmasabb uralkodók egyike volt, nemcsak Nádasdy kivégzése, a Kollonics, a Caraffa ármányának ránk szabadítása miatt, hanem a végzetes telepítések, a népesedés erőszakos, s a magyarsagra nézve káros, sót katasztrofális megváltoztatása miatt is. De Itt van még a remek magyar várak leromboltntása, s egy ugrással tovább az átkozott pragmatlca sanctlo, amellyel beleette magát a magyarság zsigerelbe ez a parazitacsalád S azt az érzelmesen emlegetett Mária Terézia anyánkat ls kikezdem, akinek ősi trónját saját bevallása szerint n bolond magyarok mentették meg, de évtizedekig nem volt hajtandó a felszabadított Délvidéket, az országhoz visszacsatolni, birodalmi tartományként kc/clte, s a szerbek Istápotasri mellett még tökéletesen oi ls németesftette. Vagy o kedves fiacskája, ez a túlbecsült doktriner idióta, aki minden történelmi érzék nélkül emésztetlen dogmákat ukart megvalósítani, Bach előfutáraként eltörölte a nemzetnyelvét, bazárt kiváló es mély gyökerű intézményeket, de mégis óriási elmének tartják H megbűvölt ós felvilágosult racionalisták, mert nem volt olyan bigott szamár, mint a mi Ferenc Jóskánk, aki énpen a te XJbénvid merénylete után meggyőződve most már kétségbevonhatatlanul, hogy neki isteni rendeltetése van, azért nem vágta el a kés a nyakát, olyan konkordátumot kötött a Vatikánnal, amely már a tizenhatodik században is korszerűtlen cselekedet lett volna. (Folytatjuk.)