Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-19 / 221. szám

KEDD, 1972. SZEPTEMBER 19. 3 A Szegedi Nemzeti Színház új művészei Martin Márta Hárman — Martin Márta, Meüs Gábor és Simon Péter — egyenesen a főiskoláról jöttek Szegedre, méghozzá ugyanabból az osztályból. Együtt érkeznek a próbákra, együtt ülnek le száoad percekben beszélgetni, attól függ, miről, hol kirobbanó jókedvvel, hol halálos komolysággal. A legjobb szó jellemzésükre: fiatalok. — Mondanom sem kell, örülök, hogy régi arcokat is láthatok magam körül — mondja Martin Márta. — Melis Gáborral együtt jártunk el a főiskolás éveink elején alakult nemzeti stúdióba is, ismerkedni a színpaddal. Jó érzés, hogy mondok egy benne, hogy Szegeden lesz szót: koncentrációs gya- alkalmam arra, hogy tokorlatok — és nekik is vábbképezzem magam, ugyanaz jut eszükbe: ho- — A sokoldalúság bizonyígyan szereztük meg ezeken tásához, megtartásához és a gyakorlati órákon például továbbfejlesztéséhez elsőa figyelemmegosztás, a sorban szerepek kellenek, többfelé koncentrálás képes- nem? ségét. Vagy emlékeznek, — Természetesen. Várakohogyan, mikor tanultuk meg zós-bizakodós hangulatúak a azt a rengeteg dolgot — kezdés pillanatai, izgalom Simon Zsuzsa osztályóba vibrál az emberben — jártunk —, ami apróság mindez számomra gyönyörűugyan, de elengedhetetlen a vé teszi ezt az időszakot, „szakmában". És például: Ügy érzem, Szegeden sok hogyan kell hosszú, uszályos szép dologban lesz részem, ruhában járni? eddig minden jel igazolt. Martin Márta egyaránt Antigonét próbálom. Kedvejátszott már tragikai és ko- sen fogadtak, még ismerkemikai szerepeket. Legutóbb dési estet is rendeztek neegy amerikai musicalben künk. Egyszer már játszottáncolt és énekelt tam itt, a Trójai nőkben. — Nagy szerencse, hogy A szabadtéri azonban egétlyen sokirányú képzést ka- szen más. Alig várom, hogy punk a főiskolán. Jő len- a színházban talákozhassak ne folytatni. Biztos vagyok a szegedi közönséggel. Melis Gábor ga mellé teszi a kezét. Percnyi „ismeretség" után is szokatlan ez a mozdulatlanság, hozzátartoznak a heves, lendületes taglejtések, az élénk gesztikulálás. — Van egy fogorvosom. Igaz, alapos munkát végez, de... nem is mondom meg, mennyi ideig tyd — élvezettel! — pepecselni egyetlen árva foggal. Hát... nem ez az én „közegem". A mozgalmasságot szeretem, a mindig új dolgok egymásutánját, a jellemformálás izgalmait. — Mindez úgy is értelmezhető, hogy tele van munkavággyal. — Alig van fiatal színész, aki a főiskola után másképpeh érezne. Szinte „ki tév7''elÍ7'boüntásom""után vagyunk éhezve" a szereno .• po oot nom Vvoi — Az utolsó ló! Ugye megnézhetem — rohan érkezésemkor Melis Gábor a vissza, hogy pillanatot se veszítsen az olimpia utolsó pekre — és ez nem baj. Melis Gábor Petrucchiót, napjának utolsó és számára Kuligint, Trigorint, Beppót legérdekesebb versenyéből, játszotta a főiskolán, a Hiába, szereti az állatokat. „Hegedűs a háztetőn" tejesÉs még mi mindent! emberét, Tóbiást énekelte, - Nyolc évig tanultam karvezető lesz az Antigonéhegedülni. Mit mondjak? A zene: minden. Igaza van Lawrence Oliviernek, aki azt mondta egyszer, a színeszet: ritmus. Számomra — Egyszer régen jártam ebből az következik, hogy itt, mit tagadjam, előtte zenes műfajon lehet a szak- mór megfordult a fejemben: mát megtanulni. A próza- színész lennék. Megalltam a ban, „Major-gyereknek" érzi magát. Szereti még a virágokat, a napot, Szegedet, máris. — Egyszer régen ritmust, a mozgasritmust, a gondolatritmus közvetítésészegedi színház sarkánál, barnultam, csodáltam, mint nek képességet. Törzs Jenő- afféle ilyesmire hajlamos tői Págerig mindenki tán coskomikusként kezdte néz rám jelentőségteljesen, padán játszani, mint aki ezzel mindent összejött megmondott. Pillanatra masrác, eszembe jutott: de jó lenne egyszer ennek a színEs tessék, S. E. Egy hét múlva békekölcsönsorsolás Az Országos Takarékpénztár szeptember 25-én és 2ö-án rendezi az I., az V. és a VI. Békekölcsön 1972. második félévi sorsolását Budapesten. Az első napon, hétfőn az I. Békekölcsönt sorsolják, 107 800 kötvényre 28 317 600 forintot; kedden először az V. Békekölcsön 497 200 kötvényére 62 712 800 forintot, majd a VI. Békekölcsön 744 000 kötvényére 97 267 800 forintot sorsolnak ki. Nemzetiségi találkozó A jugoszláv és a román határhoz egyaránt közeli Apátfalva községben vasárnap délszlávok, románok, szerbek és magyarok adtak egymásnak találkozót a község művelődési házában rendezett kulturális bemutatón. Reggel ifjúsági nagygyűlésre vonultak fel, majd népi táncegyüttesek műsora következett. Nagyszabású sportbemutató Is volt, amelynek egyik kiemelkedő számaként az MHSZ sportolói repülőmodellező versenyt rendeztek. Végül utcabál zárta a nyolc határmenti helység; Nagylak, Magyarcsanád, Csanádpalota, Ferencszállás, Klárafalva, Kiszombor, Orosháza és Apátfalva lakóinak, ifjúságának kulturális és sporttalálkozóját Egy név hiányzik hetne-e közös erővel javítani az állapotán? — Elhatároztuk, hogy a tanács — Nem fogadhatna meg valakit akkor már arra, hogy ne gyomlálni, hanem téglát szedni segítsen? — Nézze, ezt a járdát harminc éve együtt építtettük. Fizettük is évekig érte a kölitt lakó csont vissza a takarékszövetKépernyő Tápé, Sándorfalva, Röszke A régi téglajárda olyan, mint egy régi téglajárda. Ittott megsüllyedt, aprócska tavaiban meggyűlik a víz, a többinél magasabban álló tégláiban botlik a láb. Harminc éve készült. Ilyen van mindenhol a környéken: a segítségével, s Verseny utcában, az Udvar- emberek hozzájárulásával kezetnek. Azóta 6e törődött helyi utcában, a Gyergyói felújítjuk a két utca járdá- vele senki. Én meg éppen utcában. Amikor az út jár- ját. — Csikós Miklós az Ud- elég adót fizetek a városnak, hatatlan — s általában az —, varhelyi utcából igy kezdi a abból ide is juthatna vunemcsak a motorolt, még az kanyargós történetet. — lami. autók is fölmennek a járdá- gondoltuk, hogy még a rossz S hiába is csinálnának újat ra Csoda hogy bírja S aki ldő beállta előtt erdemes I.atja — nez a Verseny utcai a Bérkert utcáról hazafelé lenne hozzáfogni, ahogy más- járdáról a Gyergyói utcai kanyarodik mind el- ho1 18 tették. Az I. kerületi járdára forduló, s továbbtanácsi hivataltól negyven- morgó motor után —, ketten szer negyvenes betonlapokat ülnek a motoron, az már kértünk, s vállaltuk azt, hogy eleve százhúsz, százharminc a téglák fölszedésében, a kiló. Hogy is bírná el egy talajegyengetésben segítségé- olyan járda, amelyet nem re leszünk a szakemberek- szakemberek alapoznak? Érnek. Jelentkezésünket nem is re meg azt mondják: Írjam utasították el, de azt tudo- föl, hogy ki jár motoron a másunkra hozták, hogy csak járdán. Hót kell nekem, hogy akkor foghatunk neki a mun- egyszer valaki fejbie vágjon! kának, ha mindenki akarja. erre gondolkodik, hogy nem leA sándorfalvi Liebmann Béla íeiveteíe citerazcnekar Körülbelül egy hónapja, zsefné például nem alakít hogy a Röpülj pávai-körök népdalénekest, sem a maakkori műsoráról szólva azt tyóföldi páva-kör néptáncígértük, nem feledkezünk el csoportot „Csak" énekelnek, a „hazaiak" szerepléséről, táncolnak, ahogy megszokhtába kerültek — a műsor- ták. megszerették otthon, a időt tekintve — távol a töb- faluban. bi®k.t6J- , így táncolták a tápaiak is Mint valamennyi pava- a sodr6táncot jókedvvel, műsor kozvetitesekor, va- lendületesen, magabiztosan, sárnap délután is volt min Ök biztosan nem, csak a gondolkozni, míg nem kerültek sorra a tápaiak, röszkeiképernyő előtt a sikerükért drukkoló néző izgult: „Jaj, ha lecsúszna a,-, a papucs!" ek, sandorfalviak. Ami újra Nem csu^oU le_ a siker sem ée újra meggondolkoztató, maradt el. Megvolt a közös szembeötlő: ennek a műsor- éneklés is. A sándorfalvi ctnak egyetlen szereplője sem, „szerepel", azaz Kovács JóÉvente négyszer veszélytelen a véradás A betegségek megelőzésé- és 65 év közötti ember al- azonban — mint a/, egészben es gyógyításában nél- kalmas, s a hiedelmekkel el- ségügyi szakemberek hangkülözhetetlen a szervezett lenlétben, 3—4 deciliter vér súlyozzak — csak teljesen vérellátás biztosítása. Az levétele és évi négyszeri vér- egészséges ember jelentkez egészségügyi szervek szorgal- adás nem befolyásolja sem /ék. Ilyen körülmények kö mázzák, hogy lehetőleg min- a közérzetet, sem a munkádén egészséges ember éven- képességet, sem az egészségi te legalább egyszer adjon állapotot.. Sőt — mivel a vert, s egyben felhívják a véradókat gondos vizsgálatdonorok figyelmét az ezzel zött, ha szükségessé válik, kevesebb az akadálya annak, hogy vért adjop, spgítsen a rászoruló embertársain. Napkapcsolatos UffwS. vetik alá - lappangó j^JL^SStt tucjni valókra: a szakorvosok betegsegek felismerese is le- iSok ember egeszaege, elete szerint veradaara minden 13 hetővé válik. A véradásra megmenthető. terazenekar tagjai igazán nem állították nehéz feladat elé a közönséget: ki ne látta volna a Rózsa Sándort? És ki ne tudná, hogy a nevezetes dalt a sándorfalviaktól hallhattuk a filmben ls? ideje, hogy Budai Sándort, a népművészet mesterét külön bemutassa. Jó volt látni, hogyan megy Röszkén a paprikahasítás és hallani a vastapsot, amit kedves, vidám jeleneteikért, táncukért, énekükért kaptak. Tápé, Sándori alvu Röszke együttesei meghódították a közönséget. EGY MIATT Kiss Jenő újszegedi népfronttitkár nem először ballag kl hiába a Gyergyói utcába. S elhagyva a rossz téglajárdát, az aszfalton buszra várva, nem találja rózsásnak a helyzetet. Újszeged régóta nevezetes arról, hogy lakói szívesen vállalnak társadalBármit is mondtunk azonban, Papp Ferenc, akinek ugyan a Gyergyói utcára néz a kapuja, de az Udvarhelyi utcán is van telke, a Verseny utcán is elég hosszú telekhatára — elzárkózott a beleegyezéstől. Az idő beborult, majd újra kiderült, ám nem a két utca lakóinak terve felett. Megkezdődött az agitáció, amelyet a népfront újszegedi titkára is segített — mindhiába. 132 méter hosszúságú mi munkát egy-egy járdájárdarésznek — négy telek ért, útért, gázlefektetésért, de hossza — nincs fedezete . , ... , munkában. Papp Ferenc - azért' mert ntka' ha nem ahogy a járdáért talpalók mindenki vállal. Az idősebkesergik — megmakacsolta bek akkor gyerekeiket kérik magat- meg, hogy segitsenek, vagy Előbb felfogadnak valakit, de nem az ablak- veszik szivükre, hogy egy ból dis- miatt egész utca ügye buk, T , .,,. kúrált jon meg. csak, később megmutatta az Mindez csak akkor sikerül Udvart, hogy igazát bizo- w Mlnaez csaK akkor slkerU1> nyítsa. Papp Ferencnek is ha van Indíték az emberben: vannak érvei. A talaj, ame- öreg legyen vagy fiatal. Ha lyet fuvarosként úgy ismer ez nincs, akkor hiába min^.roXf-^mn\nncsatekeUő de" vesződalapja — nem viseli el a be- seS hajnaltól késő estig az tonlupokat. Más kellene: a állatokkal, az udvarral, a lurégi járda köveit megtisztí- cernással van — arra még tani, elegyengetni, s arra az f ,, „röhől Arra ™Í aszfaltréteg. Vasvillával mu- IutJa erűból. Arra, ami tatja az udvarban a megla- azün tui lenne, már a bizzult betonlapokat, a villa tatás is kevés, nemcsak szemléltetésre SZQI- Egy név hiányzik Föl le^ h*t f ném, optlmiztyákat, amelyek körülsündör- mussal »8. hiszen húszan öszgik beszélgetésünk helyét. szeálltak a közös érdekért. — Ha elfogadnák a javas- S meg lehet ítélni borúlátólatomat, akkor bánom is én, un: ilyesmik veszik el a többszédülök, nem szédülök — ség kedvét később. Azokét, kigyomlálnám a járdát, vagy akik ugyanúgy fizetnek adót, fogadnék valakit, aki megte- do észbe veszik, hogy egyelőre szi helyettem, mert öreg va- többre még nem futja a vé\uss Latosnak arra is volt «yok é" mar "*»»««• 0n g n,snak' mert kel> a lakót«u | beteg. Aztán meg az Udvar- lepek re is a pénz, ahol majd helyi utcai telkek sem az az unokák fognak lakni, az enyémek, hanem a gyere- iskolákra, ahol a gyerekek keké. tanulnak, játszóterekre és — ök nem segíthetnének? óvodákra, víz- és gózvezeték— Felém se néznek. Egye- re. Olyan alapra, amelyre a dül élek, innen a sarokról jövő épül, amikor minden magam hordok az állatoknak utcát aszfaltjárda illet: azon naponta néhány száz liter vi-, lépked kl a nagyváros az zet, hogy néha azt hiszem, | Udvurhelyi utcánál is tócsák eldűlök egyszer vödrös- vabb. S. E. tőL Veress Miklós