Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-19 / 221. szám

KEDD, 1972. SZEPTEMBER 19. 3 A Szegedi Nemzeti Színház új művészei Martin Márta Hárman — Martin Márta, Meüs Gábor és Simon Pé­ter — egyenesen a főiskolá­ról jöttek Szegedre, még­hozzá ugyanabból az osz­tályból. Együtt érkeznek a próbákra, együtt ülnek le száoad percekben beszél­getni, attól függ, miről, hol kirobbanó jókedvvel, hol halálos komolysággal. A legjobb szó jellemzésükre: fiatalok. — Mondanom sem kell, örü­lök, hogy régi arcokat is látha­tok magam körül — mond­ja Martin Márta. — Melis Gáborral együtt jártunk el a főiskolás éveink elején alakult nemzeti stúdióba is, ismerkedni a színpaddal. Jó érzés, hogy mondok egy benne, hogy Szegeden lesz szót: koncentrációs gya- alkalmam arra, hogy to­korlatok — és nekik is vábbképezzem magam, ugyanaz jut eszükbe: ho- — A sokoldalúság bizonyí­gyan szereztük meg ezeken tásához, megtartásához és a gyakorlati órákon például továbbfejlesztéséhez első­a figyelemmegosztás, a sorban szerepek kellenek, többfelé koncentrálás képes- nem? ségét. Vagy emlékeznek, — Természetesen. Várako­hogyan, mikor tanultuk meg zós-bizakodós hangulatúak a azt a rengeteg dolgot — kezdés pillanatai, izgalom Simon Zsuzsa osztályóba vibrál az emberben — jártunk —, ami apróság mindez számomra gyönyörű­ugyan, de elengedhetetlen a vé teszi ezt az időszakot, „szakmában". És például: Ügy érzem, Szegeden sok hogyan kell hosszú, uszályos szép dologban lesz részem, ruhában járni? eddig minden jel igazolt. Martin Márta egyaránt Antigonét próbálom. Kedve­játszott már tragikai és ko- sen fogadtak, még ismerke­mikai szerepeket. Legutóbb dési estet is rendeztek ne­egy amerikai musicalben künk. Egyszer már játszot­táncolt és énekelt tam itt, a Trójai nőkben. — Nagy szerencse, hogy A szabadtéri azonban egé­tlyen sokirányú képzést ka- szen más. Alig várom, hogy punk a főiskolán. Jő len- a színházban talákozhassak ne folytatni. Biztos vagyok a szegedi közönséggel. Melis Gábor ga mellé teszi a kezét. Percnyi „ismeretség" után is szokatlan ez a mozdulatlan­ság, hozzátartoznak a he­ves, lendületes taglejtések, az élénk gesztikulálás. — Van egy fogorvosom. Igaz, alapos munkát végez, de... nem is mondom meg, mennyi ideig tyd — élvezet­tel! — pepecselni egyetlen árva foggal. Hát... nem ez az én „közegem". A mozgal­masságot szeretem, a min­dig új dolgok egymásután­ját, a jellemformálás izgal­mait. — Mindez úgy is értel­mezhető, hogy tele van munkavággyal. — Alig van fiatal színész, aki a főiskola után más­képpeh érezne. Szinte „ki tév7''elÍ7'boüntásom""után vagyunk éhezve" a szere­no .• po oot nom Vvoi — Az utolsó ló! Ugye megnézhetem — rohan ér­kezésemkor Melis Gábor a vissza, hogy pillanatot se veszítsen az olimpia utolsó pekre — és ez nem baj. Melis Gábor Petrucchiót, napjának utolsó és számára Kuligint, Trigorint, Beppót legérdekesebb versenyéből, játszotta a főiskolán, a Hiába, szereti az állatokat. „Hegedűs a háztetőn" tejes­És még mi mindent! emberét, Tóbiást énekelte, - Nyolc évig tanultam karvezető lesz az Antigoné­hegedülni. Mit mondjak? A zene: minden. Igaza van Lawrence Oliviernek, aki azt mondta egyszer, a szí­neszet: ritmus. Számomra — Egyszer régen jártam ebből az következik, hogy itt, mit tagadjam, előtte zenes műfajon lehet a szak- mór megfordult a fejemben: mát megtanulni. A próza- színész lennék. Megalltam a ban, „Major-gyereknek" ér­zi magát. Szereti még a vi­rágokat, a napot, Szegedet, máris. — Egyszer régen ritmust, a mozgasritmust, a gondolatritmus közvetítésé­szegedi színház sarkánál, barnultam, csodáltam, mint nek képességet. Törzs Jenő- afféle ilyesmire hajlamos tői Págerig mindenki tán coskomikusként kezdte néz rám jelentőségteljesen, padán játszani, mint aki ezzel mindent összejött megmondott. Pillanatra ma­srác, eszembe jutott: de jó lenne egyszer ennek a szín­Es tessék, S. E. Egy hét múlva békekölcsön­sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár szeptember 25-én és 2ö-án rendezi az I., az V. és a VI. Békekölcsön 1972. má­sodik félévi sorsolását Bu­dapesten. Az első napon, hétfőn az I. Békekölcsönt sorsolják, 107 800 kötvényre 28 317 600 forintot; kedden először az V. Békekölcsön 497 200 köt­vényére 62 712 800 forintot, majd a VI. Békekölcsön 744 000 kötvényére 97 267 800 forintot sorsolnak ki. Nemzetiségi találkozó A jugoszláv és a román határhoz egyaránt közeli Apátfalva községben vasár­nap délszlávok, románok, szerbek és magyarok adtak egymásnak találkozót a köz­ség művelődési házában ren­dezett kulturális bemutatón. Reggel ifjúsági nagygyűlésre vonultak fel, majd népi táncegyüttesek műsora kö­vetkezett. Nagyszabású sportbemutató Is volt, amely­nek egyik kiemelkedő szá­maként az MHSZ sportolói repülőmodellező versenyt rendeztek. Végül utcabál zárta a nyolc határmenti helység; Nagylak, Magyar­csanád, Csanádpalota, Fe­rencszállás, Klárafalva, Kis­zombor, Orosháza és Apát­falva lakóinak, ifjúságának kulturális és sporttalálkozó­ját Egy név hiányzik hetne-e közös erővel javítani az állapotán? — Elha­tároztuk, hogy a tanács — Nem fogadhatna meg valakit akkor már arra, hogy ne gyomlálni, hanem téglát szedni segítsen? — Nézze, ezt a járdát har­minc éve együtt építtettük. Fizettük is évekig érte a köl­itt lakó csont vissza a takarékszövet­Képernyő Tápé, Sándorfalva, Röszke A régi téglajárda olyan, mint egy régi téglajárda. Itt­ott megsüllyedt, aprócska ta­vaiban meggyűlik a víz, a többinél magasabban álló tégláiban botlik a láb. Har­minc éve készült. Ilyen van mindenhol a környéken: a segítségével, s Verseny utcában, az Udvar- emberek hozzájárulásával kezetnek. Azóta 6e törődött helyi utcában, a Gyergyói felújítjuk a két utca járdá- vele senki. Én meg éppen utcában. Amikor az út jár- ját. — Csikós Miklós az Ud- elég adót fizetek a városnak, hatatlan — s általában az —, varhelyi utcából igy kezdi a abból ide is juthatna vu­nemcsak a motorolt, még az kanyargós történetet. — lami. autók is fölmennek a járdá- gondoltuk, hogy még a rossz S hiába is csinálnának újat ra Csoda hogy bírja S aki ldő beállta előtt erdemes I.atja — nez a Verseny utcai a Bérkert utcáról hazafelé lenne hozzáfogni, ahogy más- járdáról a Gyergyói utcai kanyarodik mind el- ho1 18 tették. Az I. kerületi járdára forduló, s tovább­tanácsi hivataltól negyven- morgó motor után —, ketten szer negyvenes betonlapokat ülnek a motoron, az már kértünk, s vállaltuk azt, hogy eleve százhúsz, százharminc a téglák fölszedésében, a kiló. Hogy is bírná el egy talajegyengetésben segítségé- olyan járda, amelyet nem re leszünk a szakemberek- szakemberek alapoznak? Ér­nek. Jelentkezésünket nem is re meg azt mondják: Írjam utasították el, de azt tudo- föl, hogy ki jár motoron a másunkra hozták, hogy csak járdán. Hót kell nekem, hogy akkor foghatunk neki a mun- egyszer valaki fejbie vágjon! kának, ha mindenki akarja. erre gondolkodik, hogy nem le­A sándorfalvi Liebmann Béla íeiveteíe citerazcnekar Körülbelül egy hónapja, zsefné például nem alakít hogy a Röpülj pávai-körök népdalénekest, sem a ma­akkori műsoráról szólva azt tyóföldi páva-kör néptánc­ígértük, nem feledkezünk el csoportot „Csak" énekelnek, a „hazaiak" szerepléséről, táncolnak, ahogy megszok­htába kerültek — a műsor- ták. megszerették otthon, a időt tekintve — távol a töb- faluban. bi®k.t6J- , így táncolták a tápaiak is Mint valamennyi pava- a sodr6táncot jókedvvel, műsor kozvetitesekor, va- lendületesen, magabiztosan, sárnap délután is volt min Ök biztosan nem, csak a gondolkozni, míg nem kerül­tek sorra a tápaiak, röszkei­képernyő előtt a sikerükért drukkoló néző izgult: „Jaj, ha lecsúszna a,-, a papucs!" ek, sandorfalviak. Ami újra Nem csu^oU le_ a siker sem ée újra meggondolkoztató, maradt el. Megvolt a közös szembeötlő: ennek a műsor- éneklés is. A sándorfalvi ct­nak egyetlen szereplője sem, „szerepel", azaz Kovács Jó­Évente négyszer veszélytelen a véradás A betegségek megelőzésé- és 65 év közötti ember al- azonban — mint a/, egész­ben es gyógyításában nél- kalmas, s a hiedelmekkel el- ségügyi szakemberek hang­külözhetetlen a szervezett lenlétben, 3—4 deciliter vér súlyozzak — csak teljesen vérellátás biztosítása. Az levétele és évi négyszeri vér- egészséges ember jelentkez egészségügyi szervek szorgal- adás nem befolyásolja sem /ék. Ilyen körülmények kö mázzák, hogy lehetőleg min- a közérzetet, sem a munká­dén egészséges ember éven- képességet, sem az egészségi te legalább egyszer adjon állapotot.. Sőt — mivel a vert, s egyben felhívják a véradókat gondos vizsgálat­donorok figyelmét az ezzel zött, ha szükségessé válik, kevesebb az akadálya annak, hogy vért adjop, spgítsen a rászoruló embertársain. Nap­kapcsolatos UffwS. vetik alá - lappangó j^JL^SStt tucjni valókra: a szakorvosok betegsegek felismerese is le- iSok ember egeszaege, elete szerint veradaara minden 13 hetővé válik. A véradásra megmenthető. terazenekar tagjai igazán nem állították nehéz feladat elé a közönséget: ki ne lát­ta volna a Rózsa Sándort? És ki ne tudná, hogy a ne­vezetes dalt a sándorfalviak­tól hallhattuk a filmben ls? ideje, hogy Budai Sándort, a népművészet mesterét külön bemutassa. Jó volt látni, hogyan megy Röszkén a paprikahasítás és hallani a vastapsot, amit kedves, vi­dám jeleneteikért, táncukért, énekükért kaptak. Tápé, Sán­dori alvu Röszke együttesei meghódították a közönséget. EGY MIATT Kiss Jenő új­szegedi népfront­titkár nem először ballag kl hiába a Gyergyói utcába. S elhagyva a rossz téglajárdát, az aszfalton buszra várva, nem találja rózsásnak a helyzetet. Újszeged régóta nevezetes arról, hogy lakói szívesen vállalnak társadal­Bármit is mondtunk azon­ban, Papp Ferenc, akinek ugyan a Gyergyói utcára néz a kapuja, de az Udvarhelyi utcán is van telke, a Ver­seny utcán is elég hosszú te­lekhatára — elzárkózott a beleegyezéstől. Az idő beborult, majd újra kiderült, ám nem a két utca lakóinak terve felett. Meg­kezdődött az agitáció, ame­lyet a népfront újszegedi tit­kára is segített — mindhiá­ba. 132 méter hosszúságú mi munkát egy-egy járdá­járdarésznek — négy telek ért, útért, gázlefektetésért, de hossza — nincs fedezete . , ... , munkában. Papp Ferenc - azért' mert ntka' ha nem ahogy a járdáért talpalók mindenki vállal. Az időseb­kesergik — megmakacsolta bek akkor gyerekeiket kérik magat- meg, hogy segitsenek, vagy Előbb felfogadnak valakit, de nem az ablak- veszik szivükre, hogy egy ból dis- miatt egész utca ügye buk­, T , .,,. kúrált jon meg. csak, később megmutatta az Mindez csak akkor sikerül Udvart, hogy igazát bizo- w Mlnaez csaK akkor slkerU1> nyítsa. Papp Ferencnek is ha van Indíték az emberben: vannak érvei. A talaj, ame- öreg legyen vagy fiatal. Ha lyet fuvarosként úgy ismer ez nincs, akkor hiába min­^.roXf-^mn\nncsatekeUő de" vesződ­alapja — nem viseli el a be- seS hajnaltól késő estig az tonlupokat. Más kellene: a állatokkal, az udvarral, a lu­régi járda köveit megtisztí- cernással van — arra még tani, elegyengetni, s arra az f ,, „röhől Arra ™Í aszfaltréteg. Vasvillával mu- IutJa erűból. Arra, ami tatja az udvarban a megla- azün tui lenne, már a biz­zult betonlapokat, a villa tatás is kevés, nemcsak szemléltetésre SZQI- Egy név hiányzik Föl le­^ h*t f ném, optlmiz­tyákat, amelyek körülsündör- mussal »8. hiszen húszan ösz­gik beszélgetésünk helyét. szeálltak a közös érdekért. — Ha elfogadnák a javas- S meg lehet ítélni borúlátó­latomat, akkor bánom is én, un: ilyesmik veszik el a több­szédülök, nem szédülök — ség kedvét később. Azokét, kigyomlálnám a járdát, vagy akik ugyanúgy fizetnek adót, fogadnék valakit, aki megte- do észbe veszik, hogy egyelőre szi helyettem, mert öreg va- többre még nem futja a vé­\uss Latosnak arra is volt «yok é" mar "*»»««• 0n g n,snak' mert kel> a lakót«­u | beteg. Aztán meg az Udvar- lepek re is a pénz, ahol majd helyi utcai telkek sem az az unokák fognak lakni, az enyémek, hanem a gyere- iskolákra, ahol a gyerekek keké. tanulnak, játszóterekre és — ök nem segíthetnének? óvodákra, víz- és gózvezeték­— Felém se néznek. Egye- re. Olyan alapra, amelyre a dül élek, innen a sarokról jövő épül, amikor minden magam hordok az állatoknak utcát aszfaltjárda illet: azon naponta néhány száz liter vi-, lépked kl a nagyváros az zet, hogy néha azt hiszem, | Udvurhelyi utcánál is tó­csák eldűlök egyszer vödrös- vabb. S. E. tőL Veress Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents