Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-17 / 220. szám

SŰ VASÁRNAP. 1972. SZEPTEMBER TI. II hiszékenyek háziasszonya — Miben van úgy elmé- szony, amelynek körvonala lyedve, lelkecském? Csak egyhelyben megült és nem nem albérletet keres? — lehetet látni sem a szobát, kérdezte egy újságolvasó fia- sem a bútorokat Az albérlőtal nőtől egy 60—05 év körüli asszony a Széchenyi téren. — Sajnos azt keresők, nénikém — válaszolt a kérdezett, aki a sors különös ajándékónak tekintette az érdeklődő nénikét. Haj, pedig ha tudott volna olvasni hunyorgó, apró szeméből, akkor riadtan kitért volna előle, mielőtt még csapdába ejti. Ez történt pedig ez év július 11en, délelőtt. A fiatal nő: Nagy Károlyné. Férjével együtt került Mezőhegyesről Szegedre. Itt kaptak munkát A bűbájos nénike pedig: özv. Megyelka Imréné, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 23. szám alatti lakos. Belvárosi szoba-konyhás és mellékhelyiségből álló lakásában főbérlő, pontosabban szólva: albérlőtartó. A színjáték második része azzal kezdődött hogy özv. Megyeikáné 3 forintot kért villamosra Nagy Károlynétól, mert a pénatórcáját otthon felejtette. A mezőhegyesi fiatalasszony még nem ismerte ki magát Szegeden, nem tudta, hogy a Széchenyi tértől a Bajcsy-Zsilinszky utcáig nem visz villamos. Erre másnap jött rá, amikor férjével együtt megnézte Megyeikáné lakását. Kétezer előre — Hót ez lenne az, lelkecskéim — gyújtott meg egy olvasólámpát a háziaszjelölteket gyorsan kitessékelte a konyhába, aztán nyújtotta a tenyerét. Kétszáz forint foglalót kért és kapott. Beköltözni azonban még nem lehetett, mert ott lakott az előző albérlő, Cs. Mária, aki csak július 30-ón távozott, de nem szépszerével. A házaspár augusztus 1-én ismét csengetett, majd leszámolt özv. Megyeikánénak kétezer forintot, négy havi albérletet előre. Elismervényt kértek róla, és megkapták a lakás kulcsát. Másnap költöztek. Az asztalon Megyeikáné papírt hagyott, amelyen az állt, hogy Budapestre utazott. Szétnéztek a lakásban és megrémültek a kosztól, piszoktól, büdösségtől. Pénzüket már odaadták, nem gondolhatták meg magukat Inkább kitakarítottak, rendbe tették a lakást, gondolván, hogy annak majd a háziaszszony is örülni fog. De még mennyire! Nem utazott el, mert este hazavetődött de olyan részegen, hogy nem ismertek rá. Csak amikor kijózanodott, Egy biztonsági zárral kizárta őket a lakásból és azóta is futnak a pénzük után. özv. Megyeikáné albérlőáldozatait nem először fosztotta ki. Nagy Károlyék annyira sokadikok az áldozatok sorában, hogy a házbeli lakók ezen már meg sem lepődtek. Akiket elérnek szóval, azokat felvilágosítják Megyeikáné „módszeréről", amelynek következménye csak polgári peres út lehet. De ki szeret pereskedni? Inkább hagyják veszi a pénzüket, semhogy huzakodjanak az öregasszonnyal, akiről az a hír járja a házban, hogy több esze van, mint egy tucat ügyvédnek együttvéve. Tudja, hogy rajta az égvilágon semmit sem tudnak behajtani. Tartósan még nem lakott nála senki. Mindenkin túladott, lehetetlenné tette ottlétüket Megyeikáné úgy él áldozataiból, mint a vámpír. Ott csap le rájuk a Széchenyi téren, a WC oldalára függesztett hirdetőtábla előtt, és magával csalja őket Már nem hiánycikk Egérút úgy szórta rájuk a goromba Ufírrtm Ifflhim szavakat, átkot, amiért kita- ''O'0'" KOpi/fJ karították a lakását, gatták a rendet. felforBehajthatatlan — Mehetnek isten hírével a hónap végén — hangoskodott A fiatal pár azonnal összepakolta volna holmiját, de pénzüket nem adta vissza Megyeikáné. Másnap sem, rsi Bajba jutott emberek futnak az őrsre, a határon őrködő járőrhöz: „Fuldoklik egy ember a Tiszában!" „Ég egy ház! Segítsenek, ha tudnak!" S a határőrök rohannak, kerékpárra pattanva, vagy gépkocsira ülve száguldanak a helyszínre. A közelmúltban számtalan olyan eset fordult elő, amikor a határőrök eredményes mentési munkát végeztek. Csépé Imre határőr például egy májusi napon, a késő esti órákban a Tiszából egy fuldokló nőt és egy férfit mentett ki. Tiszaszigeten. a Piacsek-tanyán tűz ütött kl, s mire a tűzoltók értesítést kaptak, a határőrök már lokalizálták a tüzet Tavasszal Asotthalom határában, a szikes úton egy égő szalmakazal, nyáron meg Asotthalom-felsőn egy lángoló tanya oltásában vettek részt a határőrök es megakadályozták a tűz továbbterjedését. Mórahalmon Papdi Nándor községi tanácstag kezdeményezésére minden évben a taligautakat a tanyasi lakosok a határőrökkel együtt teszik járhatóvá. Nagylakon az óvoda udvarának rendezésében, Kübekházán a község szépítésében, Röszkén útépítésben, Mórahaímon a pártház renoválásában és a kultúrház díszítésében segítkeztek, illetve segítenek az őrsök katonái. A „Tiszta Szeged" mozgalomban tavaly Is és most is részt vesznek a tisztiiskolások. Az Alsó kikötő sori utat 600 munkaórában ők hozták rendbe. Tiszaszigeten a „Búzakalász" Mezőgazdasági Tsz-bcn Balla Sándor határőr — aki egyébként újszentiváni fiú — és Farkas József határőr két héten át vontatóval hordták a gabonát a komfaájntói a raktárba. Az el-. múlt napokban pedig ugyancsak a ..Búzakalász" Tszben a silótakarmány szállításában is rész* vettek Horváth százados beosztottjai. A Csongrád megyei határörök egyébként a határ mentén lakó öregek, kismamák és gyerekek orvoshoz, vagy kórházba szállításához is többször nyújtottak már segítséget Nagyra becsülendő, hogy fiatal határőreink a véradó mozgalomban is példamutatóak. Ebben az évben már közel kétszázliter vért adtak a megyében szolgálatot teljesítő határőrök > Gazsó Béla Megvárakoztatja a hiszékenyeket a Bajcsy-Zsilinszky utca előtt, miután pénzüket elvette, aztán elszökik előlük a ház Kígyó utcai, vagy Lenin körúti kapuján. A háromkapus ház ilyen egérútja Megyeikánénak. A rendőrséggel is volt már dolga, mert nem mindenkit jelentett be. Időnként csönget nála fiatal nő, aztán férfi. Nem együtt jönnek, és nem együtt mennek el. A házbeliek megfigyelték, hogy Megyeikáné úgy lopakodik fel este a lakásába, mert fél, hogy meglesik, akiket már rászedett. Károsultjai, áldozatai — B. I. csengelei lako6, K. I.-né, & Ágnes, P. Éva és a többiek — nem hatalmaztak fel, hogy szóvá tegyem becsapottságukat, kizsarolásukat Az szinte mellékesnek tűnik, hogy Megyeikáné háromszor egymás után eláztatta az alatta levő lakók lakásának menyezetét, mert a vízcsapot nyitva hagyta. A ház rendjét súlyosan sértő hangoskodást, az albérlők jogos követelését 6em lehet megszokni. Megyeikáné él, és virul, nem dolgozott, és nem dolgozik —, „eltartatja" magát... Lődl Ferenc A Szegedi Univerzál Ktsz-be hosszabb szünet után végre megérkezett Angliából az Unitox rovarirtó szer egyik alapanyaga, így megkezdődhetett a gyártás. Hamarosan az üzletekben is találkozhatunk a régóta hiányolt termékkel. Gépkocsit loptak Együttesen elkövetett gépkocsilopás miatt álltak a szegedi járásbíróság előtt Bús Róbert 19 éves, Szeged, József Attila sugárút 8., Vasa Rudolf 18 éves, Pécs, Zsigmond utca 3/2, Ernyes László János 19 éves, Pécs, Vince utca 44. szám alatti lakosok. A szegedi Tisza-híd közelében parkolt egy kis tehergépkocsi, amelynek ajtaja nem volt bezárva. Bús Róbert vezetői jogosítvány nélkül elindult a kocsival, amelybe társai is beültek és Tápéra mentek kocsikázni. I Egy útmenti gödörben- elakadtak, s egy szolgálatot teljesítő rendőr intézkedett velük szemben. A szegedi járásbíróság a lopást kezdeményező Bús Róbertet 6 hónap szabadságvesztésre ítélte, amelynek letöltését próbaidőre felfüggesztette. Vass Rudolf 8 hónap, Ernyes László 6 hónap javító-nevelő munkát kapott 15---15 százalékos bércsökkentéssel. Mohammed futása A szegedi anekdotakincsből Csongor Győző gyűjtése 1902-ben a fiatal Nagy lókőtés vdMóra Ferenc pályát rosunkbati. Alcím: cserélt. Otthagyta Móra Ferencet benevelői állását, s el- szállították a Csiljött Szegedre újság- lag-börtönbe. Nyilírónak. Szerette ezt a hivatását, s egyszer így nyilatkozott róla: „Üjságírói pályámon én is többször elbicsaklottam ám vánvalóan egy adódó névcserét használtak fel erre. Ha nem is volt lókötö, a szó igaz értelmében, mégis tudunk arról, hogy egy az igazságtól, mint alkalommal lóvá tetlegjobb barátaim ál- te a Tesvirt, a helyi lítják rólam, de ér- Friss Üjság szerdekes, hogy helyre- kesztőjét. igazítást soha senki 1919 május 27-én még nem követelt a franciák katonai tőlem " ünnepélyt rendeztek Az újságírókat a a repülőtéren. Üjlarezgő nyárfához ha- ky Antal- a Tesvtr> mindenkit kifaggatott, aki közelébe került, s amit hallott, fönntartás nélkül elfogadta. Most is, azonnal följegyezte noteszába ezt a fontos adatot. Móra Ferencben megszólalt a lelkiismeret : — Tóni, nehogy megírjad ezt a szamárságot ... Csak tréfáltam!... A Tesvirrel azonban már nem lehetett bírni. — Hogyisne...! ciák cenzorát, hogyan egyezhetett bele, miszerint ilyen képtelenség jelenjen meg egy lapban. A francia hadnagy így válaszolt! — Hát kérem, így történt: — Az ezredes úr rendeletére minden különleges dolgot megjelenése előtt neki be kell mutatni. Én úgy véltem, ez a cikk eléggé különleges... hát bevittem hozzá a kéziratot. Bétrix ezredes úr a hasát sonlította, amely szerinte locsogó, fecsegő teremtés. Van valami újságírós benne, nem is szólva arról, hogy „kopaszon hordja a levelét, mint a fiatal riporterek a szájukat .. Akkoriban szokásban volt, hogy ugratták a fiatal újságírókat. A konkurrens lap azt a tréfát eszelte ki bosszantására, hogy a következő híradást jelentette meg az újságban : éppen akkor érke zett az újságírók páholyába, amikor a gyarmati katonák, a szpáhik lóháton száguldoztak a tri- med bün előtt. Odafor- Mi!? dult a jelenlevő A következő naMórához: pon csakugyan meg— Tesvir, miért jelent a szépen, szívágtatnak ilyen bo- nesen kicirkalmazott Azt akarod ugye {ogta nevettében. Ferikém, hogy a amikor lefordítottam Friss üjság lema- neki a szerkesztő úr radjon erről a cse- cjkkét. Nyomban megéról? Csak a megállapította, hogy Naplóban legyen ez a közlemény nem megírva a Mohám- sért semmiféle hadi /utasa!?... érdeket, s végül is kijelentette: londul ezek az arabok? Móra a legtermészetesebb hangon felelte: — A hegirának, Mohammed futásának az emlékére ... Űjlaky Antalnak szokása volt, hogy riport a Friss Újságban. Kiemelte az arabok festői felvonulását, a lovas mutatványokat, a vágtatást, a hegirának, Mohammed futásának emlékére. Az újságírók megkérdezték a fran— Ez a cikk különlegesen érdekes ... ennek meg kell jelennie!... Így ismétlődött meg 13 évszázad múlva újra Szegeden Mohammed ragyogó sportteljesítménye. S hogy így történt, esküszünk, a próféta szakállára ... BERCZELI A. KÁROLY Hullámsír 70. Vele együtt társai: Jubál Károly tanár, Andrásfy. Sárközy Sámuel végezte a bitón. De a mélyben minden forrt, mert Szakmáry százados magát a Burnót akarta felrobbantani, egy Hatvany Imre nevű hazafi gerillakat toborzott az önkényuralom ellen, s Kossuth esetleges jövetelének előkészítésére Mach ezredes is szőtte az összeesküvést, s akik ebbe belesodródtak, aradi minoriták, erdélyi diáikok, Rózsafy és Figyelmessy nevű volt honvédek, valamennyien bűnhődtek valamilyen formában, ha nem tudtak idejében külföldre menekülni. Tehát van ebben a népben még erő és hajlam az ellenállásra! — jelentette ki keményen Gábor, szinte harsogva, hogy mentse nehezen megóvott optimizmusát Pista csüggedt lemondásával szemben. — S azt is büszkén említem meg — mondta még —, hogy mikor ez a szobrot és teljes tiszteletet érdemlő hős, Libényi János elkövette a merényletet, s a császár megmenekült, és elrendelték az egész Monarchia területére a hálaadó miséket, s az ünnepi fellobogózásl, akkor Szegeden csak öt magánház volt kivilágítva, s a városháza sem öltött díszt. Máig is rejtély, hogy Bonyhádv uralma idején ez hogyan sikerült. De megtörtént! S nekünk ez a fontos! S ha kimégy a tanyákra, akkor egy kis bizalmas csevegés után már megtudod, hogy a padláson vagy a vermekben még mindig vannak elrejtve fegyverek, s különösen a dohánymonopólium és a szeszadó bevezetése óta a hajlam is egyre érik egy nyílt összeütközésre. Elfelejted, hogy 60ban, március 15-én egy diák esett áldozatul az önkénynek, Forinyák Géza volt a neve... — Tudok róla — bólintott Pista. — ... s amikor a temetését megrendezték, hatvanezer ember vonult gyászszalaggal, nemzeti ruhában a koporsó után. Ez neked semmi? — Sok biztató van abban, amit mondasz, hiszen én volnék a legboldogabb, ha maradék nélkül helyeselhetnék neked — válaszolt elgondolkodva Pintér Pista —, s azt is tudom, hogy még a hajdani töröknél Is pusztítóbb rákfene ez az osztrák dinasztia, de tudnod kell, hogy a mi népünk erősen királyhű. Kossuth debreceni döntése sokakat megingatott, s nem a hibás politikai • sakkhúzás, hanem a kirái.vság eszménye miatt. Az emberek itt még mindig hisznek a király égi küldetésében, Isten kegyelméből való voltában, s babonásan félnek hozzányúlni. Még Petőfinek is- sokat ártott, hogy a királyok 'felakasztását követelte, s úgy tudom, hogy mint követjelöltnek, emiatt is magyarázkodnia kellett a választópolgárok előtt. Lásd, ez a különben elég lelkes Kremminger plébános Is csak addig lelkesült a forradalomért, amíg a királyt nem bántotta, s mihelyt megtagadta, rögtön szembefordult vele. De így sokan voltak, mert senki sem gondol arra, hogy a tömérdek rémuralmi kivégzést és sanyargatást lehet hogy Bach, Kempen, Grürine és a többiek hajtották végre, de végső fokon mégiscsak a király legfelsőbb jóváhagyásával. S ez a Ferenc József, akiről a dinasztikus Széchenyi is azt írja, hogy nincs szerető, meleg szíve, valóban úgy viselkedik, mint egy jó hivatalnok. egy jó bürokrata, aki elvégzi a rárótt munkát, de alig lát az orrán túl. Lásd, a francia—porosz háborúba is bele akart avatkozni a franciák oldalán, bosszúból Königgrátzért, s ha Andrássv nem beszéli le erről, akkor kétségtelen, hogy újabb, s még súlyosabb katasztrófa éri a birodalmat, mert Bismarck nem vajszívű. Persze, lehet, hogy Andrássy ebben is hibázott, mert egy újabb nagy vereség talán a dinasztia bukását Is magával hozta volna. Ki tudja? Szóval, a mi népünk még mindig tiszteli a királyt, s ezt a tulajdonságát Bach is kihasználta, mert mind azt a jót, tehát a jobbágyfelszabadítást, s a közterhek általános viselését, amit Kossuth és a pozsonyi országgyűlés vívott ki, úgy tüntette fel, mint a király nagylelkű ajándékát. Ennek volt betudható az a szégyenletes eset, ami 57-ben zajlott le itt, Szegeden (akkor mi kétévesek lehettünk), hogy az a nép, amely 49-ben Kossuthot lovasbandériummal fogadta. Italaplevéve hallgatta utolsó hazai beszédét, mely a Banerenfeind-ház erkélyéről hangzott el, s este fáklyásmenettel ünnepelte szabadsághősét, ugyanaz a nép 57-ben. tehát nyolc év múlva, a rémuralom tetőfokán ugyanígy fogadta a királyt, a Kárász-ház előtt halászsátrakat vert, ezüstbográcsban főzte a halpaprikást, s utána a molnárok járták a többi víziemberrel ősi táncaikat, a gyilkos zsarnok tiszteletére. Mert végeredményben az uralma • kedvéért irtották kJ a legderekabb magyarokat. Ez a baj nálunk a köztársasággal' Persze, én veled tartok, s ha azt kívánod, hogy mint Libénvi Tijnn* őriem mag ezt pz érzéketlen •'á'ványt. a királyt, még arra is vállalkozom, mert ennél nagyobb tettet úgysem hajthatok végre. Gábor fölkacagott. ÍFolutatjukJ