Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-11 / 188. szám

£ VILÁG PROLETÁRÍAL EGYESÜLJETEK! DELMA6YAR0RSZAG MAGYAR SZOCIALI S \ A MUNKÁSPÁRT LA P J A 62. évfolyam 188. szám 1972. augusztus 11., péntek Ára: 80 fillér Ülést tartott o lUlinisztertanacs A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének a be­ruházási egyensúly érdekében szüksé­ges intézkedésekről előterjesztett je­lentését. A Minisztertanács korábban már határozatot hozott a beruházá­sok tervezésének, szervezésének és kivitelezésének kérdéseiről, amely előírta, hogy a IV. ötéves terv elő­irányzataihoz képest a minisztériu­mok, az országos hatáskörű szervek és a tanácsok által felvetett többlet­igényeket felül kell vizsgálni. A be­ruházási egyensúly javítása érdeké­ben az eddig megtett intézkedések során elhalasztottak több ez évi kez­désre tervezett nagyberuházást, csök­kentették a beruházással kapcsolatos állami támogatások mértékét, a vál­lalatok részére pedig megszigorítot­ták a hitelezési feltételeket. Ezek az intézkedések már kedvezően érezte­tik hatásukat, nagyobb pénzügyi fe­gyelmet teremtenek, egyben fékezik a következő évek beruházásainak növe­kedését. A Minisztertanács a jelentést és a javaslatokat jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta a minisztereket, az or­szágos hatáskörű szervek és a taná­csok vezetőit, hogy a beruházási egyensúly javítására tegyenek továb­bi intézkedéseket, amelyek a már fo­lyamatban levő beruházások befeje­zését meggyorsítják, s hozzájárulnak a népgazdaság kiegyensúlyozott fej­lődéséhez. A kohó- és gépipari miniszter elő­terjesztése alapján a kormány jóvá­hagyta a magyar—szovjet építő-, út­építő- és kommunálisgép-gyártás te­rületére vonatkozó gyártásszakosítási és műszaki-tudományos együttműkö­dési egyezményt. A két ország közötti megállapodás elősegíti a termelés ha­tékonyságának növelését, a termékek minőségének javítását, valamint az építő- és útépítő gépek, továbbá az építőanyag-ipari berendezések új gyártmányainak előállítását. A külkereskedelmi miniszter a kormány elé terjesztette a külföldi hivatalos kiállítások 1973. évi prog­ramját és az 1974. évi program ter­vezetét. A Minisztertanács megálla­pította, hogy a külföldön rendezett kiállítások külkapcsolataink fejlesz­tésében politikai és gazdasági szem­pontból egyaránt hasznos szerepet töltenek be, s az előterjesztést jóvá­hagyólag tudomásul vette. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány határozatot hozott hazánk rész­vételéről az Egyesült Nemzetek Élel­mezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO európai regionális konferen­ciájának Münchenben szeptember 18 —23. között sorra kerülő ülésszakán. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Hatékonyaknak bizonyultak a beruházások koncentrálására ösztönző intézkedések Tavaly novemberben kor­mányhatározat kötelezte a minisztereket, hogy a beru­házások túlzott növekedésé­nek mérséklésére tegyenek intézkedéseket, mindenütt koncentráltabban, hatéko­nyabban használják fel a be­ruházásokhoz rendelkezésre álló anyagi előnyöket. Azóta a tárcák vezetői az Orszá­gos Tervhivatal közreműkö­désével sokoldalúan megvizs­gálták a beruházási erőforrá­sok koncentrálásának mód­jait, és számos intézkedés is történt. A cél nem a beru­házások szintjének csökken­tése; csupán a túlzott növe­kedésnek kívánnak gátat szabni, éppen a folyamatban levő fejlesztések gyorsítása érdekében. A korábban meg­kezdett beruházások korlá­tozására ennek megfelelően állami intézkedések nem tör­téntek, a rendelkezések az új beruházások megfontol­tabb mérlegelésére ösztönzik a vállalatokat, ezenkívül el­halasztják néhány nélkülöz­hető építkezés megkezdését. A vállalatokat minden egyes új építkezés saját ha­táskörben történő eldöntése­kor nagy körültekintésre és megfontoltságra ösztönzi az az intézkedés, hogy az épí­tési érték- 20 százalékának megfelelő összeget átmeneti időre tartalékolniok, vagyis egy ideig nélkülözniök kell. A fejlesztési alapból most egyébként nehezen nélkülöz­hetnek minden forintot a vállalatok, mert hiteligény­léskor és szerződéskötéskor a korábbinál sokkal szigorúb­ban ellenőrzik, hogy a be­ruházásokhoz szükséges ösz­szegek valóban rendelkezésre állnak-e. Ily módon a válla­latoknak előnyösebb, ha épí­tés helyett ugyanabból az összegből korszerűsítik a gyártást, mert ilyenkor a 20 százalékot nem kell tartalé­kolni. A beruházási feszültsége­ket az az intézkedés is eny­hítetté, hogy átmenetileg nem kaphatnak a vállalatok engedélyt új irodaházak, vál­lalati üdülők, művelődési há­zak építésére. Indokolt és szükséges korlátozást jelent az is, hogy a vállalatok fej­lesztési alapjukból a taná­csokkal. vagy más vállala­tokkal közösen csak lakáso­kat, gyermekjóléti és kom­munális létesítményeket fi­nanszírozhatnak. Azt is csak olyan arányban, amilyen mértékben azt saját dolgo­zóik, illetve azok gyermekei igénybe veszik. Az említett általános érvé­nyű rendelkezéseken kívül a kormányzati szervek néhány tervezett állami beruházás megkezdéséntk időpontját el­halasztották. Mivel az anyagi erőkre másutt nagyobb szükség van, egyelőre nem kezdik meg a központi vasöntöde, a poly­eszter selyemüzem, a város­lődi kerámiagyár, a kistere­nyei burkolólapgyár, a szé­kesfehérvári présműbővités és a fóliamű beruházásait. Ugyanakkor a szelektív be­ruházási politika jegyében néhány folyamatban levő be­ruházásra a tervezettnél töb­bet költöttek. A IV. ötéves tervben 2,6 milliárd forinttal emelték a lakásépítkezésekre előirányzott összegeket, ily módon fedezve az áremelke­déssel járó többletkiadáso­kat. A kormányzat a metró­építés bizonyos többletköltsé­geinek finanszírozásától sem zárkózik el. Az intézkedések az Orszá­gos Tervhivatal felmérései szerint már éreztetik hatá­sukat, a beruházások immár egészségtelenül nagy mérete­ket öltött növekedése mér­séklődött. 1970-ben 18, 1971­ben 13 százalékkal növeked­tek a beruházási kiadások, 1972 első felében a növeke­dés 12 százalékos volt. Mivel az intézkedések hatásai nagy­részt az év második felében várhatók, előzetes számitá­sok szerint az 1972-es év egé­szében körülbelül 7 száza­lékkal lesz magasabb a be­ruházásokra fordított összeg, mint tavaly, ami a korábbi méreteket figyelembe véve már elfogadható szint. A nö­vekedés mértékét azonban tovább kell mérsékelni, mert nem volna kívánatos, hogy a következő években 3—i szá­zaléknál nagyobb mértékben növekedjenek a beruházások. E szint elérése esetén is kö­rülbelül 10 százalékkal tel­jesítjük túl az 1971—75-ös öt­éves időszakra előirányzott mintegy 500 milliárd forin­tos beruházási tervet. Az ilyen mérvű túlteljesítés azonban már nem jelent el­viselhetetlen terhet a nép­gazdaság számára. A beruházások növekedé­sének mérséklésekor minde­nekelőtt az állami költségve­tést kell mentesíteni a túl­zott terhektől, a további in­tézkedéseknek elsősorban e célt kell szolgálniok. To­vább kell finomítani például a nagyberuházások elbírálá­sával kapcsolatos döntési rendszert, határozottabban megszabva a vállalatok fe­lelősségét például e beruhá­zások többletköltségeiért. Adott esetekben a vállalato­kat anyagilag is felelőssé kell tenni a számukra ké­szülő állami nagyberuházá­sok költségeinek túllépésé­ért További feladat, hogy a minisztériumok s a vállala­tok újra és újra vizsgálják felül beruházási döntéseiket, s csak a valóban hasznos, kifizetődő fejlesztésekhez kezdjenek hozzá. A legfonto­sabb az, hogy a minden áron való gyárbővítés, építkezés szemlélete helyeit mindenütt a megfontoltság, a felelősség, s ami ebből következik, a gazdaságosság elvei érvénye­süljenek. Augusztus 20-án, Budapesten: Tisztavatás a Parlament előtt, vízi- és légiparádé Csütörtök délelőtt tájékoz­tatót tartott a Magyar Nép­hadsereg Politikai Főcsoport­főnöksége, az MHSZ Buda­pesti Vezetősége, a KISZ KB honvédelmi és sport osztálya. Bejelentették: a hagyományos tisztavató ünnepséget augusztus 20­án délelőtt 10 órakor tart­ják a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. Ekkor avatják fel a Zalka Máté Katonai Műszaki Főis­kola, a Kossuth Lajos Kato­nai Főiskola, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola és a Karikás Frigyes Katonai Kollégium végzős hallgatóit. Ezt követően kezdődik az MHSZ budapesti honvédel­mi napjának vízi- és légipa­rádéja a Margit-híd és az Erzsébet-híd közötti Duna­szakaszon. Itt az MHSZ és a magyar néphadsereg spor­tolói, katonái vízen és leve­gőben látványos, izgalmas, bravúros bemutatókat tarta­nak. Újdonság: a repülőgéppel vontatott ejtőernyős gya­korlata, s a tavalyinál gaz­dagabb lesz a helikopter­bemutató. A múlt évinél több lesz az ejtőernyős vízbeugrás, na­gyobbak az élőképek, válto­zatosabb a hajóparádé. Az alkotmány napi ünnep­ségekhez kapcsolódik a III. országos Ifjú Gárda szemle programja is. Székesfehérvá­rott és Dunaújvárosban lö­vész- és menetdal-versenye­ket tartanak. Több helyen rendeznek harci túrákat. Az ifjú gárdisták részt vesznek Székesfehérvár ezeréves ju­bileumi, valamint a főváros augusztus 20-i programjában is. Az augusztus 20-i buda­pesti ünnepségsorozatot a színpompás esti tűzijáték zárja. A Gellérthegyen már javá­ban dolgoznak a Fűzfői Nit­rokémia és a honvédség tűz­szerészei, s az előjelek sze­rint az idei tűzeső nagyobb lesz a tavalyinál. nagyban Szeged űj városnegyedének, Tarjánnak az építése gyors ütemben halad. Meggyorsította az építkezést, hogy elké­szült a Szegedi Házgyár. A tarjáni víztoronytól a város felé eső részen kizárólag a Szegedi Házgyár elemeiből szerelik össze a négyemeletes lakóházakat. Az 517-es jelű épülethez megérkeznek a speciális kocsik­kal a panelek A panelszerelők helyére illesztik az épület oldalfalait Somogyi Károlyné felvételei Újszerű alapozást alkalmaznak egy leendő 10 emeletes lakóháznál fémlemezeket helyeznek el az épületek alap­jaiban á

Next

/
Thumbnails
Contents