Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-10 / 187. szám

a CSÜTÖRTÖK, 1972. AUGUSZTUS 19. Gépsoron készül o datolyacukor Datolyacukorkészítő gép•ort helyeztek üzembe a minap Kecskeméten. A két legnagyobb datolyutermesztő ország. Irán és Irak számára mind nagyobb gond » gyümölcs értékesítése, ezért megkezdték a feldolgozását. Az új termék méz helyett Is fogyasztható, de nincs piaca, és ezért cukrot készítenek belőle. autóbusz ós teherautó összeütközése Tegnap délután fél .1 óra- könnyebben sérült meg. A kor a ferihegyi repülőtérre könnyű Bérűiteket — egy kivezető gyorsforgalmi úton az vételével — orvosi ellátás üllői úttól körülbelül 1000 után a kórházból elengedméterre egy tehergépkocsi ték. A balesetet az okozta, összeütközött a BKV egyik hogy a tehergépkocsi vezekülönjáratú autóbuszával, tője szobálytalunul került ki amelyen a MALÉV dolgozói egy álló személygépkocsit, s utaztak. A baleset 19 sérült- eközben áttért az úttest bal Jét kórházba szállították. Al- oldalára, ahol a szabályosan ^yula J1 ,éves MA~ közlekedő autóbusznak ütkőLEV művezető és Somogyi _„.. . ...... . .. János 21 éves lakatos, bu- ZÖtt' A tehergépkocsi vezetŐdapestl lakosok állapota élet- 3e ellen- akl ma«a 18 8Ú1y°" veszélyes, további hat sze- megsérült eljárás indult, mély súlyosan, 11 pedig (MTI) Egy értékes szegedi könyv margóiéra Soós Katalin: Burgenland az európai politikában 1918-1921 Gazdag levéltári és más •laórendű forrásanyag, számtalan feldolgozás alapján megírt mű Soós Katalin, a József Attila Tudományegyetem fiatal kutatójának figyelemre méltó könyve. A munka szolid tényanyagával, tárgyilagosságra törekvő elemzésével, értékelésével történetírásunk jelentős hozzájárulása az első világháborút követően kibontakozó detű német volt, melyet gazdasági érdekei a szomszédos Ausztria közeli centrumaihoz kapcsoltak. Soós Katalin az antant Burgenlanddal kapcsolatos magatartását éppen ezért helyesen az e problémában rejlő szociálispolitikai tartalomváltozásokkal összefüggésben vizsgálja. Nyugat-Magyarországot — fejti ki — még a Tanácsköztársaság idején mintegy igen szövevényes és olykor büntetésből csatolták Ausztvih&ros osztrák—magyar történeti-politikai kapcsolatok marxista megítéléséhez. A könyv fejezetei sokrétűen és egymást kiegészítve — alátámasztva mutatják be a Nyugat-Magyarország — a későbbi osztrák Burgenland — hovatartozása körül mind as európai antant nagypoliresztül tervezett korridorterv miatt, a bajor—osztrák Anschluss-törekvések, a karlisták akciói — reményt nyújtott a magyar revíziós tervek közeli megvalósításához. Horthyék világosan felismerték, hogy az adott erőviszonyok szempontjából a legitimizmussal, Anschlusstörekvésekkel, de egyben „vörös" ausztromarxlzmussal terhelt, gazdaságilag gyenge Ausztria a leggyengébb láncszem, stratégiai sarkkő revíziós terveik megvalósításához, Az osztrák legitimizmus, konzervatív keresztényszocializmus ugyanis kacérkodott Nyugat-Magyarország riához, hogy ezáltal is gá' tolják a „kommunizmus" terjedését Ausztriában, szítva egyúttal az ellentéteket a Monarchia két vesztese között. így vált a nyugat-magyarországi kérdés az an- Magyarországhoz való tartotant általános ellenforra- zásának gondolatával, ha dalml stratégiájának kulcs- Horthyék hatalomra juttatproblémájává e földrajzl-po- ják őket és gazdasági segíttlka, mind pedig az ezzel litlkai térségben. Mikor pedig séget nyújtanak Ausztriának, szorosan összefüggő közép- Horthy fővezér a győztesek A nyugat-magyarországi európai politika színpadán segítségével helyreállította a kérdés végül is kompromlszzajló sokirányú és sokérdekű magyar nagybirtokos arisz- szumos megoldást nyert. A küzdelmeket. tokrácla és a nagytőkések két ország között húzódó A szerző Joggal szögezi le, uralmát és kifejezte azon végleges határt az 1921. okt. hogy a régi Monarchiához óhaját, hogy Lengyelország- 13-1 olasz közvetítéssel megképeet az önálló államok gnl karöltve részt vesz a kötött — a trianoni békén létrejötte haladó történelmi Szovjetoroszország elleni in- eszközölt egyetlen korrekció lépés volt, de nem ez volt tervencióban, elnézték az el- — velencei egyezmény, az az Átrendeződés leghaladóbb lenforradalmi rendszernek, ennek nVomán Sopronban és útja. A Monarchia felbomló- hogy — a műben rendkívül környékén lefolytatott issa ugyanis a nacionalista alaposan és nemzetközi bo- mert népszavazás szabta burzsoázia vezetésével az nyolultságában talán ilyen meg. Ez volt az ellenforraantant katonai győzelme részletesen először ábrázolt dnlmi rendszer egyetlen „önalapján és segítségével kö- — politikai akciók (tárgya- állóan" elért revíziós eredvetkezett be. Magyarországot lások) majd azok kudnrea ménye. A folytatás a megszlklvéve fennmaradt — sőt után fegyveres akciók (sza- lárdult európai hatalmi vimegerősödött — a nagybirto- badcsapntok, „Lnjtabánság") szonyok között mintegy két kosok és nagytőkések hatal- segítségével elodázzák Nyu- évtizedre elodázódott. ma. A munkásosztálynak gat-Magyarország átadását Ma. 00 év távlatából ez a nem sikerült megragadnia a Ausztriának. A magyar el- két szomszédos ország között lenforrndalml rendszer szó- egykor oly sok feszültséget mára ea a politika, melyet okozó probléma történetileg melléktermékként bonyolí- lezárult. Soós Katalin könytottak az Olaszország és a vének korrekt hangvétele többi antantország között a kétségkívül a magyar—osztDuna-völgy jövőjét illetően rak jószomszédi viszony erőLe n g y elorszó gik u I túró I is j e gyzetek Andrzej Wajda és a film hatalmat abból a célból, hogy vezetésével e térségben mindenütt végbemenjen a demokratikus, majd szocialista forradalom, mely rendezhette volna a Duna-völgyi népek forradalmi összefogó- fennálló ellentétek, a cseh— sítéséhez nyújt tudományos sa alapján közös dolgukat. Az új európai rend kialakítása az ellenforradalmi imperialista versallles-l békerendszer alapján valósult meg. Ebben az összefüggésben nyert megoldást — elsősorban Franciaország érdekelnek megfelelően — Közép-Európa átrendeződése ls. Az utódállamok burzsoáziájának elszakadási törekvése mindenütt összefonódott az antant által támogatott Szovjetoroszország és a forradalmi Magyarország ellen irányuló ellenforradalmi magatartással, katonai fellépéssel. Ezeknek az államoknak azt a szerepet szánták továbbá, hogy Franciaország vezetésével sakkban tartsák a meggyöngült Németországot, es megakadályozzák a Habsburg restauráció minden formáját. Ezzel a győztesek szabta európai elrendeléssel szoros összefüggésben tárja fel Soós Kntulin elsőként a látszólag epizódsserű nyugat-magyarországi * burgenlandi — probléma rendkívül szövevényes nemzetközi Jellegét. A mű értékelésével e helven nem áll módunkban részletesen foglalkozni, ezért, főleg az nnynylazor bírált hungarocentrikus szemléleten céltudatosan túllépő egyetemes történeti látásmódra való törekvést szeretnénk kiemelni. Nyugat-Magyarország elvesztése etnikai szempontból — ha tekintetbe vesszük az addigra már elcsHtolt több mint 3 millió magyart — n legkevésbé volt problematikus, hiszen mint a szerző kimutatja, n lakosság döntő többsége bajor—osztrák erejugoszláv, valamint olasz el- értékű sesftséget. (Akadémiai lentét a cseh—szerb Magyar- Kiadó 1971.) országon és Ausztrián ke- Vass István „Az én egész nemzedékemet — írja Wajda —, mintegy megbélyegezte az 1939. évi katonai konfliktus. Magamat illetően — engem a háború megkímélt, de ez még inkább szükségessé teszi, hogy beszéljek róla. Ez a kötelességem." A felszabadulás után a legjelentősebb változások alighanem a lengyel filmművészetben következtek be. A legkiválóbb képviselőjének, Adrzej Wajda filmalkotásai ma már a lengyel kultúra szerves alkotórészei, amelyek a lengyel filmművészetet külföldön ls ismertté tették. Andrzej Wajda, a lengyel film egyik legmarkánsabb egyénisége, aki különös érzékkel ábrázolja a dráma mélységeit, s a hazai történet tanulságos példázataival általános jelentőségű erkölcsi, politikai, filozófiai stb. kérdésekre irányítja a figyelmet (alkalmasint ez az új lengyel hullám eredetiségének és hajtóerejének egyik titka is), másfajta pokoljárást mutat be, mint amilyenhez szemünk hozzászokott Olyan emberek útját kísérhetjük figyelemmel, akik — wajdal definícióval élve — nincsenek tudatában hősiességüknek. Andrzej Wajda Jerzy Stefan Stawinski két novellájából készített Csatorna című műve volt az első film, amely a varsói felkelésről szólt. A téma az ötvenes évek közepéig érintetlen volt. Ez hozzájárult ahhoz, hogy — a résztvevők sommás erkölcsi elítélésen túl, vagy épp ennek ellenére — legendává váljék. A Csatorna atmoszférája — a megjelenített élet- és halálérzéssel {fontos szinkronban — kísértetles. Ugyancsak a háborút választotta témájául Wajda másik, Jerzy Andrzejewski regénye alapján készült Hamu és gyémánt «ímű filmjében. A két film óriási sikert aratott nemcsak Lengyelországban, hanem világszerte is, s megerősítette Andrzej Wajda szerepét a felvirágzás felé ívelő lengyel filmművészetben. A második világháború lengyel tragédiája és a lengyel katonák és ellenéilók hősiessége filmjeinek fő témájává váltak. Wajda követői közé tartoznak Andrzej Munk, Jerzy Kawalerowlcz és Jerzy Skolimowskl. Wajda és Munk alkotását a legfontosabb pillanatban — első jelentős filmjük elkészítésekor (1957-ben) —, nemcsak a hasonló hangvétel kötötte össze, handm az is, hogy a filmjeik alapját alkotó Irodalmi művek szerzője is azonos volt. Amikor Wajda a Csatornához Jerzy Stefan Stawinski művét használta fel, Munk ugyanennek az írónak Orzechowskl mozdonyvezető titka című elbeszélését vitte filmre. Stawinski művelnek felhasználásával készült Munk két későbbi, halhatatlan filmje is — az Eroica és a Kancsal szerencse.. Az Eroica témája a varsói felkelés vezetősége és a Varsó közelében állomásozó magyar hadtest parancsnoksága között folyó tárgyalások a magyarok esetleges részvételéről a felkelésben a lengyelek oldalán. (J. S. Stawinski Magyarok című elbeszélése, amelynek alapján készült az Eroica, rövidesen megjelenik magyarul a Kossuth Könyvkiadó gondozásában, Antonlewlcz R. J. fordításában. — A szerk). Az Eroica és a Kancsal szerencse után Munk sikerei tetőpontra jutottak a Zofia Posmysz-Plasecka Egy nő a hajón című elbeszélése nyomán készíteti; film. Jerzy Kawalerowlcz Máter Johanna című filmje országszerte óriási visszhangot keltett; az egyház részéről tiltakozásokat váltott kl. A Jaroslaw Iwaszklewlcz regénye alapján készített Máter Johanna című filmjét Kawalerowicz önmaga — nemcsak tartalmi, de főimül vonatkozásokban is — meglehetősen részletesen kommentálta; ebből egy vonatkozás látszik a legfontosabbnak: „Az emberi természetről, annak önvédelméről akartam filmet csinálni a rákényszerített korlátokkal és dogmákkal szemben." A lengyel filmről lévén szó más neves filmrendezőkről is említést kell tenni. Aleksander Ford Az égő város, Kazimlerz Kozniewskl nagy sikerű regénye alapján készített öten a Barska utcából (a regény rövidesen a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában jelenik meg. — A szerk.), A hét nyolcadik napja: Román Polanski Kés a vízben; Tadeusz Chmielewski Eva aludni akar, valamint Borowczyk és Lenica A ház című filmek is tartósan bekerültek az egyetemes filmművészet történetébe. Lengyelország évente mintegy harminc játékfilmet állít elő a varsói, wroclawi és lódzi filmgyárakban. A filmgyártás decentralizált jellegű. Hét, gazdasági szempontból önálló alkotóközösség működik, amelyekben a hasonló művészi, Ideológiai elveket valló rendezők, forgatókönyvírók és operatőrök csoportosulnak. Antonlewlcz Roland Józef Kis gép — nagy teljesítmény A szovjet repülőgépipar világszerte egyre népszerűbb produktumai közül Inkább csak a csúcsteljesítményekre képes „szupersztárok" ismertek (II 62, TU—144, AN—26, TU—104 stb.), a könnyű gépek kategóriájába tartozó konstrukciókról kevés szó esik. Pedig szép számban készülnek ilyenek ls: futárgépek, betegszállító és mezőgazdasági gépek, sport- és műrepülőgépek, oktatógépek. Kidolgoztak egv négyszemélyes könnyű géptípust, a Jak—18T-t, mely kisebb változtatásokkal többféle célnak megfelel. Az alaptípus repülősúlya 1600 kg, sebessége 300 km/óra, repülési távolsága 1000 km, a hajtómű teljesítménye 200—300 lóerő.' Ha tangépet építenek belőle, mindazokkal a segédberendezésekkel és műszerekkel ellátják, amelyekkel a pilóta később a nagy gépen ls találkozni fog A speciális rendeltetésű változaton természetesen nincs szükség valamennyi berendezésre, csak a repülés veszélytelenségét biztosító minimális műszerekre és rendszerekre. Ha a gép télen-nyáron, éjjel-nappal repül, akkor a vakleszállás egyszerűsített rendszerét is alkalmazzák a repülőgépen. A sport- és műrepülőgépeknél, melyek csupán nappal és jó időben repülnek, csak rádió adó-vevő berendezés található. BERCZELI A. KÁROLY 37. A férj meg nem sokat törődött ezekkel a női perpatvarokkal, nagy rendezői tervei voltak, de szerelmes hősnek ls bevált, majdnem úgy, mint Rónaszé-. ki, anélkül, hogy a karzati tapsok reményében olcsó ripacskodásra szánta volna rá magát, mint ünnepelt kolléguja. S ha meg gyanúja ifjú feleséget illetően bebizonyosodott, Sarodta művésznőnél keresett vigasztalást, aki nem fukarkodott kegyelved s nem bánta, ha a jóképű színész meglepi őt váratlanul Könyök utcai lakásán. — Lzt az évadot sem fogjuk befejezni normálisan — kesergett az igazgató, aki már többször került csődbe, de aztán valahogvan, talun jó szervezőképessége folytén mindig megújhodott. Szegeden tübbször megfordult mar, s örvendett is némi népszerűségnek, különösen •uórt a vakmerő vállalkozásáért, hogy az újszegedi népkörben megrendezte szabályos lovasbafldérlumok és ágyúk felvonultatásával a „Bem npó"-t. Lövöldözések, tűzijátékok s osatajelenetek kápráztattak a közönséget, de a bevétel még így ls csHk megközelítőleg fedezte a nagy költségeket.' Viszont a város elismerően nyilatkozott róla, a sajtó is támogatta, s így kapta meg meghívásai erre az évadra ls. — Nem kell mindjárt rémeket látni — suttogta Somoeyiné halkan, s hogy Igazgatója nehéz gondjatt eloszlassa, félreérthetetlen közvetlenséggel ráejtette kis meleg tenyerét a férfi szőrös kezére. De Aradi most nem lágyult ed, mert eszebe Jutott a közelgő farsangi szezon is, amikor a bálák csalják el a közönséget s ő megint kénytelen lesz üres házak edőtt játszani. Egyszóval: gondjai voltak, s már bánta, hogy vállalta a szegedi igazgatóságot, hiszen Itt évtizedek óta mindig árvízveszély van, s éppen két évvel ezelőtt is valósággal menekülniük kellett, mert a közönség, mint közerő, már mindenütt a gátakon dolgozott, s e kötelező munka vállalása alól 6 és színészei sem vonhatták kl magukat. De ebből nem lehet megélni, s egy énekes nem ácsoroghat kint a jeges esőben vagy szélviharban, ha nem akarja kockáztatni esetleg egész életére hangja elvesztését. — Nézd, Gerő — szólalt meg az elegáns Marinklch —, jól tudod, hogy a ml városunk Pesten nem kedvelt város. Ellenzéki. A kormány még végveszély esetén is nagyon szűkkeblűén viselkedik, hogy szépen fejezzem ki magam. A városnak tehát minden garasra szüksége van. — De éppen azért, mert a város ellenzéki, tartozik a színházat nagyobb megértéssel támogatni — robbant ki az Igazgató. — Kik harcoltak a magyar nyelvért s a szabatlsagért a legsötétebb időkben is7 A színészek! Még te is emlékezhetsz a hatvanas évekre, a provizórium némi enyhülésére, hogy mit csinált Itt éppen Szegeden Molnár Gyurka. Csak betiltott darabokat mutatott be, fütyült a cenzúrára, sorra vette a „II. Rákóczi Ferenc fogságá"-t, a „Mátyás király lesz" s a „Szigeti vértanúk" című darabokat s felvonás közökben olyan élőképeket eszelt ki Kossuth és a 48-as szabadságharc dicsőítésére, hogy a közönség sírt, tombolt s a végén a Klapka-indulót énekelve vonult ki az utcára s beverte Jombart megyefőnök ablakait, a kétfejű sasokat leszaggatta s a sát-gnfekete kaszárnyaajtókat atmázulta. Igen, ezt csinálták a színészek! De gondolhutsz Kelemen I,ászlóra, a ml kedves Pista barátunk dédapjára, aki Dugonics buzdítására vívta hősi harcát a német szinjalezás ellen. De mit Kelemen László! Még én ls öt évvel ezelőtt birokra keltem a temesvári német operatársulattal Itt, Szegeden, s csaik rendkívüli produkciókkal tudtam a közönséget a magam s egyben a magyarság pártjára csalogatni. Igen! Ez most történt néhány évvel ezelőtt, s abban nekem is van némi részem, hogy végre s talán minden időkre magyarul beszélnek és énekelnek a magyar színpadon. Ez nem függetlenségi magatartás? Ez nem elég forradalmi felfogás ahhoz, hogy a 48-as város kinyissa az erszényét, ha az eszmék leghatásosabb szócsöve: a színház maga is anyagi válságokkal küzd? S mi az az ezer forint? A főispán néha kétszáz embert is meghív szatymazi szöllőjébe, ahol maga Bitó halászmester főzi a halpaprikást, riszálva az óriási üstöt szakszerűen a grádicsos kampón, a bor meg hordószum tűnik el a hal után a tisztelt vendégek bendőjében. Tudja, mert én ls voltam már vendége társulatom több tagjával, s az a gyanúm, hogy egy ilyen szüreti mulatság kiadásaiból egy féi évig ls pazarul tudnám honorálni a színészeimet. Pedig ez csak a főispán! De az egész toronyalja ezt csinálja, ugyanakkor még egy napilap 1b csak keservesen tudja fenntartani magát — mindössze egy fél éve jelenik meg először a városba — de tartok tőle. hogy a deficitet a gazdag főszerkesztő fedezi. Gyula, a pincér, megérezte, hogy kedvenc asztalának hangulata átcsapott u másik végletbe, s hogy maga Rónaszéki is ráncolt homlokkal helyesel a felhevülten vádaskodó direktornak, ezért odaóvHkodott s halkan közölte a jelenlevőkkel, hogy a vesti úr az imént hagyta el az. épületet. De a bombának szűnt bejelentés már hatástalan maradt, a legtöbben csak a vállukat rándították, vagy legyintettek, Aradi meg bosszúsan pillantott az okvetetlenkedőre, »ki kizökkentette szónoki ékesszólásából. (Folytajuk.)