Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-04 / 182. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 62. évfolyam 182. szám 1971, augusztus 4., péntek Ára: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Termelés, beruházások A KSH Csongrád megyei igazgatóságának jelentése az első fél év munkájáról A Központi Statisztikai Hi­vatal megyei igazgatósága közzétette félévi jelentését a Csongrád megyei beruhá­zások helyzetéről, a foglal­koztatottság, a termelés és az értékesítés alakulásáról. Az adatokból kiderül, hogy a megye szocialista ipara 1972 első felében 10,3 szá­zalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban, így fej­lődési üteme jelentősen, 7 százalékkal nagyobb, mint átlagosan az ország iparáé. Az Állami Fejlesztési Bank szerint 1972 első felében 566 millió forintot folyó­sítottak beruházásra, 237 millió forinttal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az összegből ezúttal a leg­több — 47 százalék — a gé­pek beszerzésére, míg 32 százalék az építésre jutott. Figyelemre méltó az a vál­tozás, hogy az építés aránya csökkent. A Csongrád me­gyei három egyedi beruhá­zás közül most is a kőolaj- és földgázipari építkezés halad a legjob­ban. A szegedi házgyár kiegészítő korábbit. Mivel a foglalkoz­létesítményeit, a különleges tátották létszáma csökkent, betongyárat, az irodát, az éttermet a második negyed­évben üzembe helyezték. A beruházás tehát befejeződött, már csak a hiányokat szün­tetik meg augusztus 15-ig. A biológiai intézetnél, sajnos, a második negyedévben sem volt megfelelő ütemű a munka, a tervezett felada­toknak csupán 30 százalékát teljesítették. A többi fontosabb beru­házás is vegyes képet mu­tat. A szegedi központi iro­daház nem épül, a rókus— móravárosi főgyűjtő csatorna a tervezetthez képest jóval lassabban készül, az ALÉP nem megfelelő ütemű mun­kája miatt. A fél év folya­mán az éves költségirányzat­nak mindössze egynegyedét a termelésemelkedés tel­jes egészében a. termelé­kenység növekedéséből származik. Az állami iparon belül a ne­hézipar termelése 18, a könnyűiparé 2,4, az élelmi­szeriparé 1,19 százalékkal haladta meg az 1971 első félévének színvonalát. A di­namikus fejlődést továbbra is a földgáztermelés felfu­tása, valamint a kiskundo­rozsmai gépjavító vállalatnál elkezdődött üzemszerű ter­melés emelkedése biztosí­totta, örvendetes, hogy az ehnúlt fél évben tovább csökkent a túlórák száma, az iparban egy munkásra 16 túlóra jutott, az építőiparban 21: az utóbbinál 12 száza­sikerült felhasználni. A hosz- lékkai kevesebb, mint tavaly. szabb ideje húzódó szegedi rendelőintézet kivitelezése most viszont megkezdődött. Csongrád megye ipara kedvezően fejlődik — álla­pítja meg a jelentés. 1972 el­ső félévében 10,3 százalékkal haladta meg az egy évvel Ugyanekkor nőtt az export­termelés: pontosan 20 szá­zalékkal nagyobb a terme­lésemelkedés mértékénél is. A több exportáru általában a kapitalista országokba in­dult 1972 januárjától július l-ig. Miivekiiö forgalom összesítették az első félév idegenforgalmi adatait a Központi Statisztikai Hiva­talban. Az idegenforgalmi felmérés az idén reprezen­tatív módszerrel készült. Egységes, nemzetközileg el­fogadott fogalmak és meg­határozások alapján, első­sorban a tartózkodás idő­tartama szeriht csoportosít­ják a Magyarországra láto­gató külföldieket Eszerint turista az, aki egy naptári napnál hosszabb ideig tar­tózkodik hazánkban, az át­utazók 24 órán belül hagy­ják el az országot, a kirán­dulók pedig 24 órán beiül ugyanabba az országba utaz­nak vissza, ahonnan érkez­tek. Egy évben hat repre­zentatív időszakot határoz­tak meg, s ennek alapján korszerűbb, pontosabb mér­leg készíthető. Az első fél év statisztikai adatai szerint január 1-től június 30-ig 1 700 000 kül­földi lépte át határainkat, ami 3,6 százalékkal több, mint az elmúlt év első fe­lében. A szocialista orszá­gokból érkezett külföldiek száma változatlan, míg a tőkés országokból 23 száza­lékkal többen érkeztek, mint tavaly január 1. és jú­nius 30. között, a legjobban az NSZK-beli turisták ér­deklődése nőtt a hazai üdülési lehetőségek iránt, az NSZK-ból 36 százalékkal többen látogattak Magyar­országra. Az angol vendé­gek száma 22 százalékkal, az osztrákoké 18 százalék­kal volt magasabb a koráb­bi évinél. Bár a külföldi látogatók száma 3,6 száza­lékkal nőtt, a turistáké, te­hát azoké, akik 24 óránál több időt töltöttek hazánk­ban. jelentősen, 20 száza­lékkal csökkent, 46 száza­lékkal nőtt viszont az át­utazók és a kirándulók szá­ma. Ebben vezet a szomszé­dos Ausztria, ahonnan évről évre többen látogatnak a hétvégeken Budapestre vagy a Balaton-partra. Az elmúlt fél évben számuk meghaladta a 700 000-et. Újabb kényszerpihenő a dunántúli gabonaföldeken A csütörtöki dunántúli je­lentések ismét nagyarányú esőzésről adtak hírt. Az újabb kiadós csapadék ismét teljes tétlenségre kényszerí­tette a korábbi nagy esőzé­sek miatt máris tetemesen károsodott gabonák betaka­rításáért küzdő kombájno­sokat. A munka szinte egész Dunántúlon szünetelt, de a termelők nem adták fel a „kenyércsatát". Gépek, emberek ezrei — köztük az Alföldről átirá­nyított kombájnasok és sze­relők — állnak készenlét­ben, hogy akár egy-egy órára is, de mozgásba hoz­zák a hatalmas betakarító gépezetet, s akkor is meg­mentsék a termést, ha eset­leg egy része már csak ta­karmányozásra alkalmas. Az iskolák fűtésének korszerűsítése Befejeződött a kutatás Fogyasztjuk az importot Hosszú az út a külkereskedelemtől a fogyasztóig Az Építéstudományi Inté­zet kutatói az Országos Köz­egészségügyi Intézet orvos­kutatócsoportjával közösen befejezték az iskolák fűté­sének korszerűsítését célzó több éves kutatási progra­mot. Azt vizsgálták, hogy a mennyezetre szerelt sugárzó fűtőtestek, sugárzó ernyők alkalmazásában milyen mű­szaki megoldás a legjobb a tanulók kellemes közérzeté­nek kialakításában, s a be­ruházási költségek csökken­tésében egyaránt. A több éves kutatási prog­ram alapján elvégzett méré­sekkel csaknem 12 ezer lég­technikai adatot és majd-. nem 60 ezer fiziológiai ada­tot rögzítettek a kutatók, s eleiktronikus számítógépiek­kel dolgozták fel a vizsgá­lati anyagot. Igv megtalál­ták a helyes műszaki meg­oldást, amelynek az a lé­nyege, hogy a mennyezeten csak néhány sávban helyez­nek el sugárzó fűtőteste­ket. Ily módon nem éri a tanulókat annyi hősugár, hogy közérzetüket, szellemi teljesítőképességüket hátrá­nyosan befolyásolná. Az új módszer iránt jó néhány építésügyi vállalat érdeklődött már. Az ÉVM Könnyűszerkezetes Prog­ramirodája pedig még egy próbát tart. A budafoki kí­sérleti lakótelep óvodájában szereltetett fel sugárzó sáv­fűtést. s ha ezek a méré­sek is igazolják a kutatók megállapításait, akkor álta­lánosan elterjesztik majd a könnyűszerkezetes módszer­rel épülő iskolákban, óvo­dákban és egyéb létesítmé­nyekben. I Minden évben színesebbé, gazdagabbá válik az üzletek kirakata, a választékkal egyre inkább elégedettek a vevők. Többek között azért is, mert a hazaiak pótlására, az egészséges verseny érde­kében általában importárukat is hatja az ember, amelyekhez hozzászokott. A kereskede­lem célja éppen az, hogy a kettőnek — hazainak és im­portnak — egészséges ará­nyát megtalálja. Tegnap, augusztus 3-án éppen ennek lehetőségeiről tárgyalt a megyei népi ellenőrzési bi­zottság. Az egyes fogyasztá­si cikkek importjáról vég­zett vizsgálat eredményeit Farsang Lászlóné dr., a vá­rosi tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője ter­jesztette a bizottság elé. Az elmúlt hónapokban négy nagykereskedelmi, hét kiskereskedelmi vállalatnál, illetve a Konsumex szegedi kirendeltségénél harminc népi ellenőr vizsgálta, hogy mennyi idő alatt jut el az importált áru a külkeres­kedelmi vállalat közvetítésé­vel a fogyasztóhoz, hogy milyen eredményei és lehe­tőségei vannak — esetleg akadályai — a határmenti árucsere-forgalomnak, mennyire felelnek meg az igényeknek a nagykereske­delem elképzelései. A fogyasztók ís a kiske­reskedelem panaszai nagy­részt arra vezethetők vissza, hogy meglehetősen hosszú az áru útja, amíg külföldről a hazai vevőhöz eljut. Pél­dául: a Monimpex, a Dél­ker, a Füszért közvetítésé­vel kerülhet csak némely élelmiszeráru a kiskereske­delem raktáraiba, illetve polcaira. A szegedi közpon­tú vállalatok gyakorta pa­naszkodnak arra, hogy a budapesti szaknagykereske­delmi vállalatok által elosz­tott importáruk vidéken csak később kerülhetnek forgalomba, mint a főváros­ban. A jugoszláv levesporok (elsősorban a Vegeta) beho­zatalát például azért kifo­gásolja a szegedi paprikafel­dolgozó, mert a Delikát—8 gyártására időközben jelen­tős beruházást végeztek, de a kapacitást nem tudják ki­használni. A népi ellenőr­zésnek viszont az a vélemé­nye az ügyről, hogy a ma­gyar levesporok, ízesítők versenyképességét kell nö­velni az eddiginél hatáso­sabb helyi és országos rek­lámmal, s azzal is, hogy a háziasszonyok véleménye alapján javítják az ízössze­tételt, a minőséget. Az importáruk forgalmá­ra időnként kedvezőtlen ha­tással lehet az is, ha vala­mely okból az üzletkötések elhúzódnak. A Konsumex szegedi kirendeltségének üz­letkötését nemegyszer hiúsí­totta meg az engedélyezés elhúzódása, a hazánkban nem gyártott virslikonzerv behozatalát sem sikerüli csolatba. Aktívan részt vesz a kirendeltség a szegedi és a szabadkai ipari vásárok megvalósítani. A hiányossá- üzleti kapcsolatainak szerve­gok között emlegették azt is, hogy a vásárlók által már megszokott importáruk­azokat az ból nem mindig folyamatos megtalál- az ellátás — egyes kakaópo­rok, szardíijiaféleségek, ci­garetták stb. —, másrészt az is előfordult, hogy csak ár­mérsékléssel lehetett im­portszőnyegeket forgalomba hozni, mert túlkínálat ala­kult ki. Sajátos lehetősége me­gyénknek, hogy a választé­kot a határmenti áruforga­lomból is gazdagíthatja, s ebben nagy szerepe van a Konsumex jól működő ki­rendeltségének. A kirendelt­ség az elmúlt két év alatt — 1970 júniusában kezdte meg működését — 110 jugo­szláv, 11 román, egy-egy szlovák és osztrák, valamint három olasz vállalattal ke­rült közvetlen üzleti kap­zésében, s már említett ne­hézségei ellenére is színesí­teni tudta a dél-magyaror­szági kereskedelmet Né­hány kezdeményezésének meghiúsulása azért is bosz­szantó, mert megyei árukat akart elhelyezni a külföldi piacon: a jugoszláv partner például — szeptemberben — érthető okokból lemondta a tápéi strandkalap és -táska átvételét, miután a minisz­tériumi engedélyezés három hónapot késett. A vizsgálat azt is megál­lapította, hogy a behozatali cikkek aránya a hiánypótlás és a választék bővítése szempontjából kedvezőnek látszik, de több figyelmet érdemelne az olyan jellegű import is, melynek célja, hogy a hazai ipart igénye­sebbé tegye, olcsóbb áraik előállítására ösztönözze. Újdonság — Bútorszövet- és szőnyegkiáUitús, árusitássai II Drávánál megszüntették az árvízvédelmi készültséget Az utóbbi napokban nem kapott számottevő csapa­dékot a Dráva vízgyűjtő területe, s így tovább apadt a folyó. Barcsnál a tetőzés óta több mint 3 méterrel csök­kent a vízszint, s ennek megfelelően a csütörtökre virradó éjszaka a folyó teljes magyar szakaszán megszüntették az árvízvédelmi készültséget. Most már csak a Muránál és a Zala torkolati szaka­szánál tartanak óvatosságból első fokú készültséget, tehát lényegében figyelőszolgálatot a gátakon. (MTI) Részlet a kiállításról A Szegedi Ünnepi Hetek bútorszövetig — határainkon kereskedelmi programjának túl is ismerik már. A most keretében a Soproni Sző- megrendezett szegedi kiállí­nyeggyár termékeiből sző- táson közel egymillió forint nyeg- és bútorszövet-kiállí- értékű árut kínálnak a vá­tást rendezett és nyitott sárlóknak, meg tegnap délelőtt a DÉL- Linka Péter, a Soproni Vá Halat Na^Jenő SffiE S-nyeggyár igazgatóhelyet­kástextil áruházában. Az tese uj termékeik gyartasa­árusítással egybekötött kiál- ról tájékoztatott Hangsú­lításnak már tegnap nagy si- lyozta, hogy a hazai lakás­kere volt, mert a szegedi kultúra szolgálatába szegőd­vasarlok a jó hiru szőnyeg- ... .. „ gyár legújabb termékeivel tek es Partnerük a Magyar­első ízben ismerkedhettek országgal kereskedelmi kap­meg. csolatban álló, holland és Ez alkalommal a DÉLTEX nyugatnémet vállalatokból Vértanúk terén levő köz- ^^ Enka cianzstoff cég, pontiaban tegnap sajtótaje- , . .. ...... koztatót tartott, amelyen ^ korszerű, jo minőségű Zsótér Mihály, a DÉLTEX vegyianyagszálat exportál igazgatóhelyettese ismertette hazánkba, vállalatuk és a Soproni Sző- Tari Mária, a Komplett nyeggyár között kialakult Ruházati Vállalat igazgató­eredményes kapcsolatokat, helyettese a szőnyegpadló Hangsúlyozta, hogy évente korszerűségéről, jó tulajdon­mintegy 7 millió forint ér- ságairól és a vásárlók ezzel tékben vásárolnak a Soproni kapcsolatos véleményéről in­Szőnyeggyártól, amelynek formálta a sajtótájékoztatón termékeit — a hagyományos részt vevőket, szőnyegektől a KALLIO- A szegedi szőnyegkiállitás ENKALON tűzött szőnyeg- — augusztus 16-ig tart nyiU 1 padlóig, az ágygarnitúrától a vaj *

Next

/
Thumbnails
Contents