Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-23 / 198. szám

SZERDA, 1972. AUGUSZTUS 23. Megkezdődött Szegeden a nyelvészkongresszus Tegnap, kedden délelőtt a József Attila Tudomány­egyetem aulájában megnyi­tották a magyar nyelvészek második nemzetközi kong­resszusát. A magyar nyel­vészet hazai és külföldi szakértőinek nagyszabású tudományos ülésszakát a Magyar Tudományos Aka­démia Nyelvtudományi In­tézete és a Magyar Nyelvtu­dományi Társaság rendezi. A kongresszusra közel 300 hazai, és 15 országból mint­egy 100 külföldi nyelvész érkezett Szegedre. A tegnap délelőtti meg­nyitó ülésen Imre Samu, a Nyelvtudományi Intézet igazgatóhelyettese, a nyelv­tudományok doktora, a kongresszus rendező bizott­ságának főtitkára köszön­tötte a résztvevőket, tolmá­csolta dr. Ortutay Gyula akadémikus kongresszushoz intézett üdvözletét. Ezután Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese üdvözölte a vendégeket, s eredményes munkát kívánt a kongresz­szus valamennyi résztvevő­jének. Dr. Márta Ferenc­nek, a József Attila Tudo­mányegyetem rektorának köszöntője után Klara Maj­tinskaja (Szovjetunió) és Sinor Dénes (USA), a kül­földi nyelvtudósok nevében üdvözölte a szegedi tanács­kozás vendégeit. Az üdvözlő beszédek el­hangzása után Tamás Lajos akadémikus, a Nyelvtudo­mányi Intézet igazgatója megnyitotta a kongresszust. Bevezetőjében elmondta, hogy az 1966-ban, Debrecen­ben megtartott első nem­zetközi kongresszus általá­nos tájékozódást és tájékoz­tatást jelentett a magyar nyelvtudomány hazai és külföldi szakértői számára. A mostani arra hivatott, hogy a jelentéstan és a sti­lisztika témaköreiben tar­tandó előadásokkal hozzá­járuljon a tudomány továb­bi fejlődéséhez, jelentős ál­lomása legyen é fejlődés­nek. A kongresszus ezután megkezdte munkáját. A teg­napi első ülésnapon, dél­előtt, Károly Sándor A je­lentéstan az utolsó huszon­öt év magyar nyelvtudomá­nyában címmel tartott elő­adást, majd Szathmári Ist­ván A magyar stilisztika az utóbbi két évtizedben című előadását hallgatták meg az ülés résztvevői. A 26-án, szombaton befejeződő kong­resszus többi napján több tagozatban hangzanak majd el egyenként 20 perces elő­adások az egyetem Állam­és Jogtudományi Karának épületében. Az egy-egy té­macsoportban megtartott előadásokat vita követi. A kongresszus munkája pénte­ken délután záróüléssel fe­jeződik be, amelyet az egye­tem aulájában tartanak. A résztvevők programjá­ban több kirándulás is sze­repel. A vendégek szomba­ton Hódmezővásárhelyre és Gyulára látogatnak. Hazaérkezett küldöttségünk az afroázsiai nők konferenciájáról A Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Nők Országos Tanácsa közös de­legációval képviseltette ma­gát az afroázsiai nők II. konferenciáján, amelyet Ulánbátorban rendeztek meg. Makoldi Mihályné, Kossuth-díjas pedagógus — aki alelnöke a szolidaritási bizottságnak és az MNOT­nak is — vezette a küldött­séget, amely kedden érkezett haza Budapestre. A Ferihegyi repülőtéren Makoldi Mihályné elmondta, hogy az ulánbátori konfe­rencián az ázsiai és afrikai országok nőmozgalmainak, továbbá több európai ország nőszervezeteinek, szolidari­tási bizottságainak, valamint nemzetközi szervezeteknek a delegátusai vettek részt. Az volt a fő napirendi téma, hogy az említett két konti­nensen a társadalmi, gazda­sági, politikai és kulturális fejlődéshez miként járulhat­nak hozzá, az ilyen célokért folytatott küzdelemből mi­ként vehetik ki részüket az asszonyok, lányok, akik ré­szesei a felszabadulásért, a függetlenségért és a béke megvédéséért vívott küzde­lemnek is. A nők élete kap­csán szóbakerült a gyerme­kek helyzete és egy sereg olyan családi probléma, amely nemcsak Afrikában és Ázsiában honos, hanem a világ más részein is fog­lalkoztatja az embereket. A konferencia résztvevői javaslataikat, a tennivalókat határozatban rögzítették. Mérlegen az első fél év Vizsgáznak a borok Megkezdődött az első borvilágverseny Budapesten, a Kertészeti Egyetem aulájában, ahol 1378 borfajtát birál a nemzetközi zsűri. A bírálat három bizottságban fo­lyik, és a programnak megfelelően 10 napig tart Az élelmiszergazdaság munkavédelmi helyzete A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium mi­niszteri értekezlete az érin­tett szakszervezetek képvi­selőinek részvételével — megvitatta az élemiszer- és fagazdaság munkavédelmi és szociális helyzetét. Megállapították, hogy a bal­esetek száma jelentős mér-, tékben csökkent, a termelő­szövetkezetekben és az ál­lami gazdaságokban, a ko­rábbi évekhez viszonyítva lassult a balesetek számának csökkenése az élelmiszer­iparban s visszaesés tapasz­talható egyes erdőgazdasá­goknál, illetve mezőgazda­sági szakvállalatoknál. A munkavédelmi helyzet további javítása, a szociális ellátottság fejlesztése érde­kében tovább kell erősíteni és rendszeresíteni az ellenőr­zést. El kell marasztalni azokat a vezetőket, akik a munkavédelmet nem a ter­melési feladatokkal együtt, komplex módon oldják meg. Ahol a munkavédelmi hely­zet kedvezőtlenül alakult, be kell számoltatni a válla­latok vezetőit a helyzet ja­vítása érdekében tervbe vett intézkedésekről. Gondoskod­ni, kell a munkavédelmi szervezet megerősítéséről, megfelelő személyi és szer­vezeti feltételek megterem­téséről. (MTI) Nyereség, forgalom, beruházás a Csongrád megyei vállalatoknál Egyre jobban fejlődő me­gyénk gazdálkodó egységei­nek munkáját az elért ered­ményeken keresztül tudjuk legjobban lemérni. A Pénz­ügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának informá­ciós adatai — melyeket a vállalatok és szövetkezetek 1972. I. félévi mérlegbeszá­molóiból állítottak össze — tükrözik a fejlődést, s a hiányosságokat is. A képződött nyereség 790 millió forint, amely 25 szá­zalékkal több az előző év azonos időszakához képest, s nagymértékben meghalad­ja mind az országos, mind a megye 1971. I. félévi növeke­désének az ütemét. Elsősor­ban a nyereségesen gazdál­kodó vállalatok és szövet­kezetek növelték nyereségü­ket, főleg a villamosenergia­ipari, a vegyipari és köny­nyűipari egységek. Ezen kí­vül szembetűnő a Rostkiké­szítő Vállalatnál a nyereség változása, ahol az 1972. el­ső fél évben nagy összegű nyereséget értek el. Viszont jelentősen nőtt megyénkben a veszteséges vállalatok száma is, főleg az élelmiszeriparban és az épí­tőiparban. A mérleg szerinti veszteség összege főleg a fenti két ágazatban nőtt. Ez a növekedés több esetben az idényszerűség következmé­nye — konzervipar és ba­romfifeldolgozó ipar — és így remény van arra, hogy a veszteséges vállalatok szá­ma és a veszteség összege is év végéig nagymértékben csökkenni fog. Különösen nőtt a nyereség az iparban, meghaladta az 500 milliót, s így 33 száza­lékkal magasabb képződött, mint az előző év azonos idő­szakában. Ennek következ­tében a megyében elért mezőgazdasági ágazat nél­küli nyereségnek 72 százalé­kát az ipar adta. Tavaly ez csak 68 százalék volt, tehát az ipar jelentősége a megye nyereségének realizálásában tovább fokozódott. Az eladási forgalom 5,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának forgalmát. Ez a növekedés megyénkben jóval mérsékel­tebb az országosnál, és a me­gye előző évi fejlődésénél is. Ezen belül a felvásárlási te­vékenység csökkenése a legszembetűnőbb, melyre természeti tényezők is ha­tással voltak. A megye iparának eladási forgalma 6,7 százalékkal nőtt, és így elmaradt az országos fejlődéstől, de magasabb me­gyénk egyéb ágazatainak fejlődési üteménél. így az ipar a megye mezőgazdasági ágazata nélküli forgalmából 1972 első félévében 47,9 szá­zalékkal részesedett az előző évi 47,4 százalékkal szemben. Ha kismértékben is, de az ipar súlya megyénk terme­lésében tovább nőtt. Az állami költségvetés ré­szére történő befizetések 7 százalékos növekedése meg­felel az országosnak. Itt a nyereségadó nőtt a legna­gyobb mértékben. Az állami támogatások 5 százalékkal haladták meg az előző év hasonló időszakának mérté­két, és ez a fejlődés többszö­röse az országosnak. Erre a változásra a legnagyobb ha­tással az állami visszatérítés és a fogyasztói árkiegészítés jóval az átlagot meghaladó igénybevétele volt. hasznosította, míg a bázi» időszakban ez 48,7 száza­lék volt. Tehát kismértékben csökkent az ipar által lekö­tött állóeszközök aránya. A befejezetlen beruházá­sok állománya 19 százalékkal volt magasabb, mint az elő­ző év azonos időszakában. Ez a növekedés jóval mérsékel­tebb az országosnál. Az ipar­ban viszont az állomány en­nek több mint kétszeresével nőtt, és különösen nagymér­vű az állománynövekedés a gépipar, a vegyipar, a köny­nyűipar és az élelmiszer­ipar területén, melyet rész­ben indokolnak a most fo­lyó rekonstrukciók folyamat­ban levő beruházásai. A készletállomány 2 szá­zalékos növekedése kisebb az országos növekedési ütemnél, melyet a könnyűipar és a nagykereskedelem készletál­lomány-csökkenése okozott. Az ipar 1972. április 30-1 készletállománya 3,5 száza­lékkal haladta meg az 1971. április 30-it. Ez a növekedés alacsonyabb az országosnál, de magasabb a megye egyéb ágazataiban kimutatott kész­letnövekedésnél. Az iparban lekötött készletek aránya to­vább nőtt a megyében. 2. Megyénk állóeszköz-állo­mánya 9,3 százalékkal nőtt idén az első fél évben. 1971 első félévéhez viszonyítva. Ez meghaladja az országos növekedési mértéket, melyet a megyénkben végzett, az országosnál nagyobb mérvű beruházások okoztak. A me­gyében lekötött állóeszközök­nek 48 százalékát az ipar A fentiek alapján megál­lapítható, hogy megyénk vál­lalatainak és szövetkezetei­nek túlnyomó többségében az országosnál nagyobb mér­tékben nőtt a termelés haté­konysága, és az országosnál kisebb mértékben nőttek a készletek és a befejezetlen beruházások, melyek feltétle­nül pozitív jelenségek. Ne­gatív viszont, hogy nő a me­gye veszteségesen gazdálko­dó egységeinek a száma, es nő a mérleg szerint kimu­tatott veszteség összege, va­lamint az iparon belül sza­porodtak a befejezetlen be­ruházások. Tóth József közgazdász A főnyeremény: egy Zsiguli Sikeres volt a TÜZÉP akciója A TÜZÉP esztendők óta hirdet kedvezményes tü­zelővásárlási akciókat, ame­lyeknek az is céljuk, hogy a lakosság időben és torló­dás nélkül juttassa haza téli tüzelőjét. A szegedi TÜZÉP Vállalattól kapott informá­ció szerint az idei nyári engedmé­nyes tüzclőakció is siker­rel zárult, amely júniustól augusztus közepéig tartott. Ehhez mér­ten kedvezett a választék is: volt elégséges brikett, berentei dió, kányási dara­bos, kocka- és diószén. Az országos akcióban ez alatt az idő alatt az előbb felso­rolt szénfajtákhoz mázsán­ként 10 forintos kedvez­ményhez jutottak a vásár­lók, akár készpénzzel, akár utalványra vásároltak. A dorogi és a tatai brikettre mázsánként 15 forint volt az engedmény, a mecseki brikettre pedig 5 forint Bevált a TÜZÉP-nek a sorsjeggyel összekötött ak­n közlekedés- és postaügy fiataljainak megbeszélése Tegnap, kedden délelőtt Budapesten, a Törekvés Mű­velődési Házban dr. Csanádi György közlekedés- és pos­készülő KPM utasításterve­zet vitáját. A miniszter be­vezetője után a szaKágak taügyi miniszter ' nyitotta vezetői és a fiatal dolgo­meg az Ifjúsági Törvényről zók képviselői szólalnak fel. ciója is. Aki 600 forint ér­tékben vásárolt tüzelőt, az kapott egy sorsjegyet is Aki ennek az összegnek a kétszeresét fizette ki tüze­lőre, az természetesen két sorsjegyhez jutott, A főnye­remény egy Zsiguli személy­gépkocsi, a további nyere­mények: automata mosógép, hordozható cserépkályha, kemping kerékpár, továbbá ezer és ötszáz forintos vá­sárlási utalvány. Szegeden és Csongrád me­gyében a szegedi TÜZÉP Vállalat telepein 18 ezer 700 sorsjegyet kaptak a vásárlók amellett, hogy kedvezményhez és jó mi­nőségű szénhez jutottak. A szegedi TÜZÉP Válla­lat saját akciójában hazai diószénre és brikett vásár­lására kaptak mázsánként 5 forintos kedvezményt és díjmentes hazaszállítást azok a vásárlók, akik 20 mázsát elérő vagy azt meghaladó mennyiségű tüzelőt vettek. A különböző akciók azt eredményezték, hogy a nyá­ri hónapokban Szegeden és Csongrád megyében többen szállították haza téli tüze­lőjüket, mint a korábbi években. A szegedi TÜZÉP Vállalat telepein tavaly 14 és fél millió forint értékben váltottak be tüzelőutalványt, az idén eddig 11,6 millió az utalványok értéke, vagyis többen vásároltak készpénz­zel. A közületeket is ösztö­nözték arra, hogy a nyári hónapokban vásárolják meg és szállítsák haza tüzeiői­et, mert azt október 1-től százalékos felárral kap­hatják csak meg. A jól bevált akció mel­lett is egyre kevesebben vásá­rolnak szilárd tüzelő­anyagot, szenet, brikettet, fát. Mind jobban hódít a háztartásokban a tüzelő­olaj és a földgáz. Szegeden, a szegedi járás­ban, de egész Csongrád me­gyében jól beváltak a kü­lönböző típusú olajkályhák, hiszen a falvakban ott van­nak az olaj lerakatok, törpe­kutak, amelyek zavartalanul ellátják a lakosságot. A szilárd tüzelőanyag forgal­mának csökkenése legszem­betűnőbb természetesen Sze­geden, amilyen mértékben előrehalad a DÉGÁZ az egész városra kiterjedő föld­gázprogram megvalósításá­ban. Éves viszonylatban Csongrád megyében mintegy 20 százalékkal csökkent az érdeklődés a szilárd tüzelő­anyagok iránt s a csökkenés Szegeden már megközelíti a 30 százalékot. E* l.

Next

/
Thumbnails
Contents