Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-13 / 163. szám

CSÜTÖRTÖK, 1912. JÚLIUS 13. 3 Nyersvas, acél, buszok Fél év a kohó- és gépiparban Szalagon a Szovjetunió számára készülő Ikarus 55-ös széria a székesfehérvári üzemben Jó eredményekkel zárták az első félévet a kohászat és a gépipar vállalatai. Az év elejétől egyenletesen termeinek, termékeiket folyamatosan szállítják a hazai és a külföldi megrendelőknek. Folyó árakon számítva a gépipar a népgazdasági tervben ez évre előírt 6—7 százalék helyett 14,3 százalékkal termelt többet az esztendő első hat hónapjában, mint a múlt év hasonló időszakában. A kohászat például 6,2 százalékkal múlta felül az előző év első felének termelését, nyersvasból több mint egymillió tonnát csapoltak. Ez a nyersvasmennyiség lehetővé tette, hogy acélból is többet gyártsanak: a tavalyi másfél millió tonnányit körülbelül 150 ezer tonnával szárnyalták túl a kohászati üzemek. A gépipari ágazatban leggyorsabban a közúti járműgyártás termelése emelkedett: 20,7 százalékkal. Elsősorban a Magyar Vagon- és Gépgyár, a Csepel Autógyár és az Ikarus ért el kitűnő eredményt. Az átlagosnál gyorsabban fejlődött Százmillió forintos beruházás a magyar-szovjet szövőgépkooperációhoz Három hetet töltött a Szovjetunióban a Könnyűipari Minisztérium delegációja, dr. Bakos Zsigmond miniszterhelyettes vezetésével. Meglátogattak hét textilüzemet, hat gépgyárat és négy kutatóintézetet. Tapasztalataikról a miniszterhelyettes tájékoztatott. A magyar textilipari rekonstrukció, mint eddig is, a jövőben is a Szovjetunió textilgépgyártására támaszkodik — mondotta bevezetőül dr. Bakos Zsigmond. — A mostani látogatást már három évvel ezelőtt megelőzte egy hasonló körút, amikor kiválasztották a hazai rekonstrukciónál számításba vett géptípusokat. Az elmúlt napokban azt tanulmányoztuk, miként fejlesztették tovább a kutatóintézetek a gépeket, berendezéseket, az üzemekben pedig megirigyelhettük az új konstrukciók működését. Természetesen ezek a tapasztalatok támpontot adnak a további megrendelésekhez. A miniszterhelyettes elismeréssel nyilatkozott az újtípusú pamut- és gyapjú fonvacérnázó gépekről, amelyek egy műveletté sűrítették a fonást és a cémázást, ezáltal csökkentették a beruházás költségeit és az élőmunka-ráfordítást is. Ilyen pamutfeldolgozó-gép már üzemel hazánkban is, s a gyapjú-fonvacérnázó szállítására is rövidesen sor kerül. A delegáció rendkívüli érdeklődéssel figyelte a szövőgépek fejlesztését. A hagyományos célgépek mellett megjelentek azok a továbbfejlesztett konstrukciók, amelyek már több színű és különböző minták szövésére is alkalmasak. A tervek szerint még ebben az ötéves tervben megrendelünk belőlük néhányat. A magyar delegáció tárgyalt a magyar—szovjet és több más szocialista ország kooperációjában gyártandó SZTB-típusú szövőgépekről is. A program szerint — hasonlóképpen a Zsiguli kooperációhoz — Magyarország, nevezetesen a Könnyűipari Gépgyár, különböző alkatrészeket készít, a kész gépeket pedig szovjet üzem gyártja, illetve állítja össze. A Könnyűipari Gépgyár a program megvalósítására csaknem 100 milliós beruházással készült fel, és a szovjet partnerrel állandó kapcsolatot tartva alakítja ki a sorozatgyártás feltételeit. Magyar—szovjet közös műszaki fejlesztéssel jöttek létre azok a szövődéi elemek, amelyekkel a pamutszövőgépek korszerűsíthetek, és csökkenthető működésük munkaerő-szükséglete. Ezeket az értékes berendezéseket a Szovjetunió gyártja, s a mostani megbeszéléseken szó volt arról, hogy a jövőben lehetőség szerint nagyobb mennyiségben szállítanak Magyarországra. (MTI) Á munkaszervezés lépcsőfokai a villamosipari gépek és készülékek gyártása, és a műszeripar termelése is. A külföldi értékesítés a termeléshez hasonló arányban növekedett. A szocialista országokba irányuló export ugrásszerűen emelkedett: az egész évre tervezett 16— 17 százalék helyett 30 százalékot ért el. A tőkés export megfelel a tavalyi év átlagának, bár a komplett berendezések, járművek többségét a megállapodások szerint csak az év második felében szállítják. A

z idei év második fele fontos állomása a munka- és üzemszervezés fejlesztésének. Legalábbis a „menetrend", az országos tervek szerint annak kell lennie. Hogy azzá válik-e teljes egé; szében, hogy a tervezett „menetidőt" sike® rül-e betartani, az elsősorban magukon a ( vállalatokon múlik. ( Mint ismeretes, közel 100 vállalatnál — \ ahol ehhez kedvezőek a feltételek — eb\ ben a félévben már megindulhat az intenzív üzemszervezői tevékenység. Olyan — jobbára nagy — vállalatok ezek, amelyek már előbbre tartanak a munka megszervezésében, vezetőik évek óta következetesen rakják le egy olajozottabban forgó, jobb gyári szervezet alapjait. A vezetők és a szakgárda tudatában van, mit és miért kell tennie, s jórészt már annak is: hogyan. Á vezetés, döntéselőkészítés, a döntési jogkör fontos kérdései éppúgy tisz\ tázottak, mint a döntések megvalósításának egész komplexuma: a piackutatástól a v termelésen át az értékesítésig. Természetesen nem arról van szó, hogy a fenti száz vállalatnál minden tökéletes, hisz akkor a szervezőmunka továbbmélyítésére sem lenne szükség. Ám a hazai mezőnyben „több hosszal" vezetnek ezek a termelőszövetkezetek, ha úgy tetszik: számos lépcsőfokkal feljebb állnak a többieknél. Ahol például a Dolgozz hibátlanul! munkarendszer, mint alap, már az előző években kialakult, nyilván erre építkezve haladnak tovább, lépnek följebb a szervezés lépcsőfokain. Jelenleg 33 ilyen vállalat található a Kohóés Gépipari Minisztériumhoz tartozók között. Ügy tűnik egyébként, hogy a KGM tett a legtöbbet — mert leghamarabb! — a munka- és üzemszervezés hibáinak felismertetéséért, a jobb utak, módszerek népszerűsítéséért. Tavalyi üzemszervezési kongresszusuk; a Villamosszigetelő és Műanyaggyár DH-mozgalmának ismertetése és még számos akció — melyekben a vasas szakszervezet is tevékenyen közreműködött — példa az időben való, jó hozzáállásra. Kár, hogy országos viszonylatban kevés a száz: a felsőbb fokon álló vállalatok száma. Sokkal több az olyan, ahol az alapvető — személyi, technikai, technológiai stb. — feltételek csak részben vannak meg. Az ilyen, csak részben felkészült vállalatok, üzemek, szövetkezetek a hazai termelőüzemek felét teszik ki. Náluk 1972. második féléve, ugyancsak fontos állomás; elmaradásaikat kell megszüntetni, változtatásokkal, új tartalommal megtölteni a régi szervezeti kereteket. S természetesen: tanulni a már magasabb szintet elértektől — s megvalósítani a tanultakat. Az ország termelőüzemeinek kis hányada —, de ezért nem kevés —, az olyan gyár, vállalat, szövetkezeti üzem, ahol még a lépcső legalsó fokain tartanak. Nem ismerték föl időben a munka- és üzemszervezés rendkívüli fontosságát, s bizony, meg kell mondani, még most is nehezen „ébredezik" némelyik kollektíva. Ezeknek az üzemeknek kell a legtöbb serkentés „kívülről", illetve felülről, hogy a jelen félévben elérkezzenek a határozatok menetrendjében kijelölt szintre. Odáig, hogy az alapok lerakása után jövőre náluk is megkezdődhessen az érdemi üzemszervezés, a magasabb szintű szervezői tevékenység. Hogy ez így lesz-e, az nem kis részben káderprobléma is. Sokhelyütt a megfelelő vezető vagy vezetők hiányzanak ezekben a harmadik kategóriába tartozó termelőegységekben. Kétségtelen, hogy a jobb munkaszervezés nagyobb rátermettséget, több tudást, és több tanulási, változtatási ambíciót kíván, mint a „megy, ahogy eddig" mentalitású irányítás. Nyilván, hogy az ilyen vezetési — személyi — gondokat is fel kell tárni és meg kell oldani — az előrehaladás érdekében. Megfelelő javulást, eredményt csak megfelelő vezetéssel érhet el egy-egy közösség. És — megfelelő szervező szakemberekkel. Mert a képzeletbeli lépcsőfokokon jelenleg elfoglalt hely szorosan összefügg a szakember-ellátottsággal. De az elérhető helyezés, a följebbjutás méginkáb függ attól; pótolják-e a ma még sokhelyütt hiányzó szakembereket, igénybe vesznek-e akár külső szakértőket, szervezőintézeti segítséget is ahhoz, hogy jó nyomon induljanak el. Az sem mellékes, hogy a gyári szervezetben miként építik be a szervezők apparátusát. S az is fontos, hogy a szervezők képzéséről, továbbképzéséről gondoskodjanak. A minisztériumok elkészítették, s kiadták az ágazati sajátosságoknak megfelelő irányelveket. Ezek szellemében, a helyi viszonyok alapos elemzése nyomán megfelelő évi, és középtávú szervezési programot készíthetnek a vállalatok. Derék kommunisták és pártonkívüliek, vezető poszton dolgozók és szocialista brigádtagok, a szakszervezeti és ifjúsági szervek aktivistái már eddig is sokat tettek azért, hogy magasabb lépcsőfokra érjünk a munkaszervezésben. Az első lépések megtétele — az, hogy vállalati tanácskozásokon, termelési értekezleteken, ötletnapokon napirendre tűzték a szervezés kérdéseit, javaslatokat tettek az ésszerűbb módszerekre — ennek a buzgóságnak köszönhető. S

okkal nagyobb, teljesebb aktivitásra, átfogóbb munkálkodásra van azonban szükség most, a második félév elemző-vizsgálódó-cselekvő időszakában. Le kell győzni a lépcsőn lefelé húzó lelki nehézségi erőt, a régi szervezési szemlélet gravitációját, s a legjobb példákat követve jutni a magasabb szintre. Mindezt úgy, hogy a szervezési célok, feladatok szervesen beépüljenek a vállalat tok, s a népgazdaság fejlesztési tervébe. Ügy, hogy éljenek a gazdasági reform, a nagyobb önállóság, még kihasználatlan lehetőségeivel az üzem- és munkaszervezés kibontakoztatásában is. Simái Mihály Budapest centenáriumára: Európa-liget Pest, Buda és Öbuda egye- a Margitsziget virágállorn^sítése centenáriumára aKer- nyát. Gül baba türbéje szintészeti Vállalat Budapest ar- tén új arculatot kap. Eltünculatának csinosításával, szé- tetik a romokat, s helyreálpítésével készül. lítják a műemlékként nyilA kertészek és a tervező vántartott sírkertet, mérnökök már hozzáláttak Az európai polgármesterek a program megvalósításá- szeptemberben sorra kerülő hoz. budapesti találkozójának alRendbe hozzák, gyeptéglával kalmából ültetik be a parkokat és a a Hunfalvy úton Európajátszótereket, újjávarázsolják a Vár környékét, felfrissítik Dr. Bartha Tibor kitüntetése A Magyar Népköztársaság Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Bartha Zászló Rendje I. fokozatakiTibornak, a tiszántúli refor- tüntetést adományozta, mátus egyházkerület püspökének, a magyarországi református egyház zsinata lelA kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés készi elnökének, a magyar V." "7 táv atadasanal Cseterki Lajos, az állam és a református egyház között kialakult jó viszony kimunkálása, valamint a nemzetközi békemozgalomElnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elbán kifejtett eredményes te- nöke és dr. Zsebők Zoltán, vékenysége elismeréséül 60. a magyarországi református születésnapja alkalmából a egyház zsinata világi elnöke. ligetet építenek, A jubileum tiszteletére a Margitszigeten centenáriumi emlékművet avatnak. Helyét a szökőkútnál jelölték ki. A Kertészeti Vállalat dolgozói rendbe hozzák az épülő metróállomások környékét: a Vérmező, a Margit-híd budai hídfője és a Déli pályaudvar környezetét. A program jelentős eseménye lesz a centenáriumi park ünnepélyes átadása a Népligetben. Itt az ország megyéi külön-külön mintegy ezer négyzetméternyi alapterületen tájjellegű — a megyét jellemző alkotásokból — önálló részeket készítenek. A Kertészeti Vállalat az idén és a következő esztendőkben mintegy 8000 parkfát, 20 ezer utcai sorfát és 35 ezer, cserjét ültet a főútvonalak mentén. (MTI) Hűvösebb idő, záporok A Kárpát-medence nyugati és keleti részének időjárása között a nagy különbség még tegnap reggel is megmaradt. Az ok: az északnyugat— észak felől beáramló hűvös óceáni és a délkelet felől a Kárpát-medencébe még mindig beszivárgó szubtrópusi levegő. A hőmérsékletkülönbség a Kárpát-medence keleti és nyugati részén eléri, sőt kissé meg is haladja a 10 fokot. A két levegőfajta keveredésének következményei a Dunántúl és a Duna—Tiszaközét áztató esők, záporok, s a déli határvidéken a zivatarok. A hideg és a meleg levegő határa lassan kelet felé helyeződik át, ezért várható, hogy a Tiszántúlon és az északkeleti országrészekben is fokozatosan hűvösebbre, szelesebbre, csapadékosabbra fordul az idő. Tegnap reggel a nyugati megyékben csak 11 —13 fok volt, a Tiszántúlon és Miskolc környékén ugyan* akkor 19—21 fokot mértek.