Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-12 / 162. szám

V SZERDA, 1972. JÜLEUS «. Iskola ólelkőselben A nyári munkáról Évről évro több diák vél- Intézkedést megtenni, a érvényben levő bérezést szalal a szünidő egy részében munkával való ellátást meg- bályok szerint kell elszámolmunkát. Jó dolog ez és hasz- ietelően szervezni és a mun- ni és kifizetni. A csoportos nos ls. mert a népgazdaság ka során olyan körülménye- kifizetésből nagyon sokszor munkaerő-szükségletének ket teremteni, hogy ez a adódtak már problémáit, biztosítása szükségessé leszi, foglalkozás egyben a fiatalok jobb ennek elejét venni, hogy a nyári idényjellegű munkára való nevelését is Fp1v-t«Hilc- ki vicrvúr a munkák végzésében a tanú- szolgálja. Amennyiben a . " S lólfjúság ls résztvegyen, feltetelek nem biztosítottak, JjT;*1?J. * "J" ."f Több levél is érkezett ezzel az iskola (a kísérő pedagó- ™ bSténl keTl " tekapcsolatosan címünkre, gus) a munka felvételét kö- £®pp<3n b ,r™ VT niti'uik rt„ 7*1.* m0n,nnnr1nl \ nyári ^ 8 felÜ8ye10 ilZ lskola Voltak elismerő hangúak, de teles megtagadni. kifogásoló tartalmúak ls. Ér- foglalkoztatás keretében demes tehát a szülőknek a tanulók étkeztetését — nyárt termelőmunkával kap- többi adni. A diákok nyári munkábna munkábaallúsnuk Jó ha tudják a szülők: a miniszteri rendelet messzemenően védi a dlákmunkaiKS^ihI^LÍÍIBi ót « pinenessej." iNem ^JSXnLTSg eT SZ"bad Vl"n' egy csoport Igénybevétele nára, de megegyezés szerint a vállalat ls adhat erre aliivari mnwiuiuuiftivai i\«p-Muiuui dolgozókéhoz hason- holni.is omboi Tehát nem csolatosan 1. tájékoztatást lóan -^=sak vál.alnia Kell a munKaaaonaK. aki ylgyáz a munka ^^ i9 A miniszteri rendelet — a tanulókra, irányítja őket és állása riem ötletszerű. Mi- nagyon helyesen — gondot esetleg szervezi is a munkánlszterl rendelet szubAlyozzu fordít a tanulói baleset meg- jukat. a feltételeit Szervezése már előzésére s a diákok egészsé- . , .. _ az Iskolai év végén megkez- gének a védelmére. Kötele- , ^nl^fnde,et v<>ágosan dődlk a tanintézetekben az zővé teszi például a tanulók fogalmazza, hogy a nyári üzemek és vállalatok, terme- munka- és balesetvédelmi termelőmunkának is van löszövetkezetek részéről, te- oktatásának megtartását, s Pedagógiai célja, a munkára hát minden tanuló, aki csak megszabja többek között,. ney,e'és szolgalatában «"• A Akar, találhat a maga számú- hogy az általános iskola VII ®zül°kaek tebat nemcsak arra megfelelő munkalehetősé- —VIII. osztályos tanulóinak [a kel1 gondot forditaniok, get. Olyan munkát, amely munkaideje legteltebb napi hoRV aZ uzemek betartsak az megfelel az iskola szakkép- hat, a középiskolásaknak előírásokat, hanem arra is, zési területének és a tanú- pedig legfeljebb napi nyolc hogy megnyilatkozásaikkal, lók életkori sajátosságainak, órn lehet A 18 éven aluli tanácsaikkal segítsék elő a A vállalat az igazgató enge- tanulókat tulmunkával es délyével azután a tanulókkal éjszakai munkával foglalkoz- munkára nevelés célkitüzemunkaszerződést köt, s így tatnl még abban nz esetben selt. Ez pedig a mai időkben már semmi ukadálya nyáron sem szabad, ha önként Je- azért is rendkívül fontos — lentkeznek. S ugyancsak különösen a gimnázium esemély humanltasrol tanuskodlk a következő, s nagyon tóben ~• mert ^ külon megszívlelendő mondat: tárgy, sem a hajdani S+l-es „Legalább négy hetet töltsön munkaoktatási forma nem diák pihenéssel." Nem blztog(tJa az iskolában speibad tehát túlzásba vinni .... _ . , ,7 . a pénzkeresést. Kellemetlen, ciáhsan a munkára nevelést. lehetőség szerint legalább ha úgy kezdi el a diák a kétheti folyamatos foglalko- szeptembert, hogy nem tudta «^mek"ek' ^jt^lT zást biztosítson. A vállalatok magát a nyáron kipihenni. ..... , v . . . .... - rí termelomunka mely bekötelesek a fiatalok rnunká- Az sem art, ha tudják a . .. ba állítása feltételeinek biz- szülők, hogy a munkabért y T s nem mindegy, hogy az milyen. S jó ha tudják a szülők azt ls, hogy a tanuló szünidő alatti viselkedése sem közömbös az iskolának. Nem oly rég például az egyik üzemben munka köziben rendetlenül viselkedett az egyik tanuló. Hiába tagadta meg a jegyzőkönyv aláírását, és hiába hagyta ott a munkahelyét, ennek az ügynek az iskolakezdés után folytatása lesz. De azért ne csak ez tartsa vissza a tanulót a fegyelmezetlenségtől, hanem az ls, hogy a rendetlen, komolytalan viselkedés nemcsak anyagilag és erkölcsileg okoz kárt, hanem az üzemben még balesetek forrása is lehet Vegye tehát a vállalást minden tanuló komolyan, olyannyira, hogy szeptemberben, midőn az üzemek elküldik az iskolának a legjobb munkát végző tanulók névjegyzékét, ő is ott legyen a megdicsértek között. Bánfalvi József tositásához szükséges minden egyénenként, a vállalatnál Plasztik patkó a paciknak Honfoglaló őseink „négylá- nagy akadálypályák egyes bú Jármüvei" egyre népsze- ugrásait nem hlábu nevezték rübbek világszerte, ezt a ma- el azokról a zsokékról, akik gyor sport- és tenyészlovak verseny közben Itt vesztették évről évre növekvő exportja életüket. A Kézműipari Válts bizonyltja. A díjlovagló lalat lovaglósapkáiból előreversenyekben részvevő híres láthatóan mintegy 780 ezer magyar ugrólovak mellett dollárért értékesítenek az új egyre gyakrabban vásárolnak évben. komplett hármas-, négyes-, Sz)ntón az idel ^ a mű_ vagy ötösfogatokat. A fogat- lópatkó, amely a szakverseny'és a lóhajtas; ugyanis emberek szerlnt egészségeEurópában es különösen ^ vlselet.. a paclk Bzá. ^ghaban elter edt sportág. A m,nt a hagyományos A Vadászati Világkiállításon Rcél lkó A műanyHgpatkóetért magyar siker tovább ^ speCiális műanyagszeöregbítette a hazai fogatok t egyszerű ra.hírn.e,Ttu M 1ÓeXp"Ptu gasztassal erősítik fel a paasztékába" az utóbb évek- t4ra Szlntén le72-ben exporben kerültek be a pólólovak. tólJák elÖBZÖr rozesgyarA pólólovak exportja sz.ntén mati Jiirmfl Ktgz ádé9 fo_ komoly bevételi forrást e- u ^ homokíutóit. A fo_ enthet. hiszen ezek az álla- gatokhoz dísze8 magyaros ló_ tok tovabbtenyesztesre al- szerszámot ,8 kínálnak a külkalmatlan alacsony kistér- föld, v6tórlóknak. metű Jószágok. A pólolovak .A közművelődés fehér foltjai Mennyit ér a munkás műveltsége? ,Mi ben gyönyörködik a ma műveltséget, hogy azután mények legalább olyan érté,kisembered Mindabban, emelni lehessen azt Annak kflek, mint a mflvelődesre ami életét, munkáját, sza- érdekében hogy a művelt buzdító szavak. Ha egy üzembad idejét jobbá teszi, ami munkás követendő példa le- rész küllemében és kollektfhasznos számára. Szép lakás, gyen a képzetlenebb munka- vájúban egyaránt igényt lekocsi, nyaraló. Mindezekért társai előtt hogy megérje remtő, a beilleszkednl-felzarképes áldozatot hozni, gür- műveltnek lenni. kóznl nem tudó-akaró muncölni. Csakhogy a folyamatos Megéri-e egy munkásnak, kás helyzete egyre kínosabbá hajsza a tollasodásért sajá- ha napi nyolc órája után válik. Ha azt látja és tapasztos szemléletmód kialakuld- technikumba jár, szabad ide- talja, hogy a művelt munséhoz vezet." jében olvas, s néha még tár- kást erkölcsileg és anyagilag „Érték az, aminek ma ér- latra ls jár7 Kétszeresen egyaránt megbecsülik, s azt téke van. Van értéke példá- sem. Amíg ő órák hosszat la, hogy egyre többen zárul a versolvasásnak? Klfize- szorong és izzad az iskola- kóznak fel a nyomában, 6 tődő ez? Van becsülete a padban, társai második vagy ls kénytelen lesz beállni a .kisember' szemében annak, éppen harmadik műszakban sorba, akinek könyvtári könyve gyűjtik a kocsira meg a tevan, vagy tárlatnyi képe, de lekre valój;, s ha könyvélméegy Trabantot képtelen volt nyéről szól ebédszünetben, összehozni?" furcsa tekintetek szegeződ„Ha ilyen az általános nek rá. szemléletmód, akkor milyen ... urjMuvelodes üzemi érdek is! varázslat folytán juthat el olyan ízléshez a munkásember, hogy Mozartot vagy Bartókot szeresse? Nem értaz értékrendszerben ügy néz kl napjainkban, hogy a munkásmüvelteég emelése nem érdeke az üzemeknek, gyáraknak. Nem függ tőle a termelés növekedése és egyéb gazdasági mutató. Mégl De érdeke azoknak a szazaknak és ezrekheto-e, hogy a gürizes apro A b6ség kosarával va- n_k munkágok tömegeinek, szusszanásai közt, egy pofa a '.' k „ifnp,_lvn A társada- , V? ^ , ge,ne/' sör mellett cieánvnótán un- fvunk eitog aiva. A tarsaoa ^^ ugy dolgának —egy sor meuett ciganynoian un jomnak keu sürgősen azon munW0iVamat sztereotin dalodik el a faradt dolgozó? fnrm,.,.„t mpí?talnlni ame- munKalolyan;al sztereotip Ki kéri tőle számon hoc van , T?8, megtaiaim, ame- mozzanatának passzív tagjakalkuíáliák bele a' S yekkelaz anyagi osrtonzes ként ü éuk életüket, KaiKUlaljuK Deie a nomeic fenntartágu mellett termé- hrwv nem rendelkeznek azoktartalmába, hogy ismerl-e „..„(rf;r,„,. vps..j mpeköveteli nerf renaeikezneK azonAranyt, vagy Vácit vagy mi ^Tmu^ ^ttaTw- ^ItT^To^^t mmíSf?''ye ^ U3 maSyar -üvelt embermie legyjm.^ kAnyagi? Erkölcsi? Kétségtelen tény, hogy Az emberi értékrendszer- nak lg> hogy a művelődés ben meglehetősen rossz he- ép(t6 va]ótóg legyen, hiszen lyen ÚU még a műveltség. tátwUUmi célkltűzéeelnk, a Nagyobb az uj, anyagi hely- „gyorsuió ld6»a tudományoszet kifejező statusz-szimbólu- forradalom szükséa mok presztizs-értéke, mint a amw4 teszi a művelt munSTSSSlk a1tűvST™ rŰVeltSégé| S6t! LmVt\~ SgTöm^eit Étert v^ta w ci ^ é. teltetete de ití en"ég gyakran sikk. A ku - ^ képzés ^ önképzés kassa válás feltetelrtdeitt túrát bárki lenézheti, lesaj- a tó^dalmi haladás néUtüazt is meg kell jegyezni, nálhatja. „Ilyet én is tud- i„7hPtetlen feltételévé s ha hogy az utóbbi években nék festeni." „Aki Ilyen hü- HJ™ mégis mintha megállt vo - lyeBéget Ír, azt én lecsukat- ^ atá^tetemnak hotva na ez a fejlődés. Nem emel- nánL" „Már a nyitányt úgy műveltaéTbtetok^a a munkedlk a munka mellett ma- untam, hogy le kellett men- ^á«ág teÍvef S net^érgukat továbbképző dolgozók nem a büfébe, s ott végigit- dTjEeS J^rtszáma. Felvetődik a sztereo- tam a három felvonást." ™ Wrebb T'feszTnfi eni^' Nemcsak hogy nem szégyen, közösségeknek? Érdeke kell, honnan ez a feszülő ellent- néha egyenesen dicsőség a hoBV lplíven méc akkor ls vatóstVöltm8^8^ " ^TT^f Kfn"yŰr í* -S^ytrinSS kö-' valosag között.'! le olcsó, és pillanatnyi sike- vetel> ^ C8ak holnap érlk Idézet egy tanulmányból: reket elérni. ^ az elvetett mag. „A munkás műveltsége szo- Az is látnunk kell, hogy a (Folytatjuk.) rosan kapcsolódik az adott művelődésre buzdító körül- Tandl Lajos termelési színvonalhoz, és lépést kell tartania annak fejlődésével." Éppen ennek alapján kell elismernünk, hogy szellemileg saját színvonalunk alatt élünk. A munkásság tömegeinek kellene a kultúra hordozóinak lenni. Nem holmi illem, vagy jólneveltség járulékaként, hanem a szocializmus szerves részeként. De mikor van értelme a szakmai és általános művelődésnek? Akkor, ha annak anyagi és erkölcsi elismerése mindenki számára érthető és elérhető. Ehhez azonban el kell ismertetni a meglevő munkásKincses félsziget Szovcsenko, Kazahsztán itt ki. A jelenlegi kilencedik egyik legfiatalabb városa, a ötéves tervidőszakban újabb hajdani vízszegény, lakatlan lelőhelyeket tárnak feL Mangislak félszigeten fek- A félsz)get fmdjc mez6gaz_ ' Ma ebben a városban az da»ÓRl tdkalmatorszég 02 nemzetiségéhez tar- de más földeknek fontos, tozó ember él és dolgozik a termést növelő anyagot ad: Mangislak valóságos „kincsre műtrágyát. Az új műtrágyafélsziget"-ként vonult be a gyáp ™ár egymillió tonnás szovjet állam krónikájába. kezdetl élménnyel kapcsoTíz nagyméretű kőolaj- és lódott a mezőgazdaság kemiföldgázlelőhelyet aknáznak zálási munkájába. legfontosabb erényei a gyorsaság, szívósság, kitartás, és a Jó kormányozhatóság a magyar tenyészlovak egyik sajátsága. Azonban nemcsak lovakat, hanem a reneszánszát élő sportág nem éppen filléres felszeretéseiből ls évente több millió dollárnyit exportul Magyarország. A magyar szíjgyártók, nyergesek, csizmadiák és szerszámkészítők munkáit szívesen vásárolják, még a tengeren túl az USAban és Kanadában is. Az elmúlt évben több mint másfél millió dollár értékben exportált nyergeket, csizmákat és szíjazatokat az ARTEX Vállalat. Az új évben a hagyományos lovasfelszerelések mellett szúmos új termékkel Jelentkeznek a külföldi piacon. A Kézműipari Vallalat angol szabású lovaglósapkái műanyagból készülnek, s szilárdságukban u motorosok bukósisakjaival vetekszenek. A bukósapkák Iránt nagy az érdeklődés, hiszen a lovaglás nem tartozik a legveszélytelenebb sportágak közé. Az olimpiai Mtlltary lovasversenyeken és a nagy gátversenyeken gyakoriak a halálos balesetek. A liverpooli és a ' pardubicei BERCZELI A. KAROLY Hullámsír hagyja őt a Kossuth-párti társaság. Hiába or- hogy bunyevác ősöktől származott? Nemcsak a dította, hogy ő is az, meg hogy honvéd volt magyar regényt Indította útjára, nemcsak a annak idején, s hogy ő is Bakayt éltette, az magyar nyelvű színjátszást szorgalmazta a Jeelőbbl elmélkedése mégis úgy feldühítette Ivó- zsulták latin iskoladrámúival szemben, hanem társalt, hogy formálisan kikergették a kocs mából. összegyűjtötte a magyar szólások és közmondások ezreit, s még az erdősítés fontosságát is 12. Mikor Bite Gábor tékanyarodott a Halpiacra, s megállt az empir stílusú Scháffer-ház előtt, némi rossz kedvvel merengett el a Vár komor falain, s a Rondella kúpos tetején; a Sttrtorrás nevű kocsmából már harsány hangok hallatszottak, melyek a város közeli, s biztosra vehető pusztulását hirdették az alkohol hatásának nyers gátlástalanságával. A városi urak sürgése-forgása, a gyakori tanácskozások, s az újságok mérsékelt, de ellenállásra buzdító cikkel csak fokozták a nyugtalanságot, s a már-már lázadásra ingerlő elkeseredést. Egy idősebb iparos, talán asztalos, gondterhesen fejtegette körötte ülő szomszédainak, hogy talán mégis kár volt Bakayt megválasztani képviselőnek, mert az urak most összefognak a város ellen, s bármi éri őket, a kisujjukat se nyújtják ki feléjük, hogy segítsenek rajtuk. Az itteni nép meg már kimerült, elcsüggedt, s a rengetek pótadó következtében, melyet az évtizedek óta folyó gátépítésre költenek, teljesen elszegényedett. A szerencsétlent úgy lehurrogták, s olyan ellenséges mozdulatokkal közeledtek feléje a környező asztaloktól is, hogy az jónak látta, ha gyorsan odébb áll, mielőtt alaposan helyben— Talán Károlyi gróf úrra szavaltunk volna Lbl,"?m,erle' s Vett'-es Istvánná , a musik rac iva— hangoskodott egy hórihorgas kőműveslegény, dékka csápoltatta le a Szlllérl-mocsarak körbár nem volt szavazati joga, s nem is remél- nyékét, s vagy hatezer fűzfát ültettetett. Mlcsohette, hogy valaha is lesz —. aki most éppen da rendkívüli mérnök, költő és hazafi volt ez a nagyon pártol minket, még a Tisza-szabályozást Vedres! Alig volt különb fia a városnak, nemis röndöznl akarja, de én tudok róla, hogy a csak azért, mert Széchenyit megelőzve először vajháti gáton, mely az ő birtokán van, pár vetette föl a Duna—Tisza-csatorna tervét, de évvel ezelőtt szakadások történtek, pedig a költ- 0 építette a barokk-ízlésű városházát, melynek ségeket az állam kiutalta neki, mög a többi erkélyes őrtornya, hármas homlokzata, s kettős, nagybirtokosnak ls, de az urak a pénzt másra manzardos tetőzete olyan feltűnő és sajátságos költötték el, mert a tömörkényi tanyák mind jelleggel gazdagította a város képét. Az is az 6 elpusztultak a leszakadó áradatban. Á nyomó- érdeme, hogy a városházán belül játékszint ls rult paraszt szenvedőit mögén, a szüleim háza ls tervezett a táncszálában, mely Ily módon az elakkor omlott össze, s azóta is földönfutók. Ne- „«: MtVl.»r, , ... ,_, T„ » . köm ne papoljanak arrut. hogy a gróf úr szíve ső fűthetö. 8ZÍnpad lett. 82 országban. De ő arértünk dobog — s lndulatosun lecsapta sörös kancsóját. Bite Gábor is tudott ezekről, de a Pallaviciniek visszaéléseiről is, s nem kellett neki külön elvegyülnie a nép között, hogy megismerje az igazságot. Felsővárosi fiú volt, ott nőtt fel a Tisza mellett, s mindenről tájékozódott, ami a mentesítette a gyálal rétet is, s miután ide dohány- ós kenderültetvényeseket telepített, akiket persze nemcsak tanáccsal, hanem gazdasági felszereléssel is ellátott, megalapította Vedreshéhát. S e sok tevékenysége közben még volt Ideje megverselni a híres-neves Tóth Mihály főfolyó újabb féktelenségeivel összefüggött. De b'«"b kalandos történetét, aki fel akarta a tömost megbökte az Ábrahám célzatos kijelenté- rök iga alól szabadítani a várost, s ezért szöse, mely anyja rác származására vonatkozott, s vetkezett az itteni vízinéppel, de a vállalkozás ez a keserűség dolgozott benne, őrölte az érve- . ,, ... , . .„. ,,.„.,.,, , , , „,, . kudarcba fulladt, a főbíró elmenekült, a nehany ket és ellenérveket, mig végre valami enyhülést _ _„ ,,, , . ' , ,, ,, . szerencsétlen ferences szerzetes azonban, akik nem talált. És Dugonicsra gondolt, a megható és missziós piaristám, aki ott született az ő házuk közelében, s vajon érheti-e őt gáncs azért, támogatták őt, ott fejezték le a Barátok terén. (Folytatjuk.) / 4