Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-09 / 160. szám

•M^ÍIVAT*. T972. JÜLTCS 9. Hétfőn kezdődnek a Szegedi Ünnepi Hetek Jó együttesek igényes munkája Nyitány 72 Valamikor fanf&rok jelezték az ünnepi he­tek kezdetét Aztán ahogyan bővült a prog­ram és az egyre gazda­gabbá váló eseményso­rozat széthúzódott, s a fesztivál kezdete már nem esett egybe a sza­badtéri játékok meg­nyitásával, a harsonaszó elmaradt Az idén is az ismert szignál nélkül kezdjük el az ünnepi heteket, hiszen a játé­kok első előadásáig, jú­lius 21-ig, amikor ismét felhangzanak majd a fanfarokon a Szeged hí­rős páros dallamának első taktusai, még két teljes hét van hátra. Külsőségekben, lát­ványosságban, ünnepé­lyességben egy kicsit szolidabban kezdünk te­hát A tartalom azon­ban nem változik ez­zel. Sőt, mintha valami szimbóliktis lenne ab­ban, hogy az idén nem az ünnepélyes fanfár­kórus hangjaival nyit­juk a fesztivál igazán gazdag eseménysoroza­tát. Ez a szolid kezdet azt a törekvést jelké­pezi, hogy nem az ün­nepélyességet, nem a külsőségeket tartjuk el­sődlegesnek, hanem a lényeget, a tartalmat. S ezt a lényeget olyan jelentős események hor­dozzák, képviselik az idén, mint a nyári egye­tem, a nemzetközi szak­szervezeti néptáncfeszti­vál és az ipari vásár —, hogy tényleg csak a leg­fontosabbakat említsük. Nem indul tehát sze­gényesen az idei feszti­vál. Lesznek ugyan — magától értetődőleg — csúcspontjai az esemé­nyeknek, kiemelkedő, különösen izgalmas mozzanatai. De azért a kezdet, a nyitány sem érdektelen. Ortutay Gyula nyilatkozata a néptáncfesztiválról — Manapság, a mostani Július 17 és 23 között ren­dezik meg — az ünnepi he- helyzetben a tek első nagy művészi ese- amatőr csoportjai is szinte ményeként — a hagyomá- szakszerű, művészileg igé­Több vas, acél A magyar vas- és acélipari egyesülésnél összesítették az első félév eredményeit. Meg­állapították, hogy az utóbbi évek egyik lesikeresebb fél­évét zárták. Nyersvasból, acélból és hengereltáruból jóval többet gyártottak, mint a múlt év első felében. Felkészülés a repülőnapra Partizántalálkozó Tegnap délelőtt Szegeden, ban a partizánok személyes az MHSZ székházában meg- kapcsolata az ifjúsággal. Ez­beszélésre jöttek össze a által az antifasiszta ellenál­Magyar Partizán Szövetség lás történetével, hagyomá­Csongrád megyében élő tag- nyaival még jobban megis­jai. Ezt az ülést a megyei merkednek. Elmondotta, na­pártbizottság azzal a céllal gyon sok iskola fordul a hívta össze, hogy a Magyar szövetséghez. Előadókat kér­Partizán Szövetség ez év nek, akik egy-egy témakör­márciusában megtartott vá- ben személyes tapasztalataik lasztmányi ülésének határo- és élményeik útján feleleve­zatait ismertesse a megbe- nítik a fasizmus elleni küz­szélés résztvevőivel. delem főbb mozzanatait. Az ülést dr. Kovács Lajos, Ugyanakkor aláhúzta, hogy a megyei pártbizottság osz- az eredmenyek ellenere meg tályvezetője nyitotta meg. ezen a téren -a lehetőségeket Mint mondotta, a pártbizott- í°bban k®U0 basználni • A július 23-án, vasárnap délelőtt kezdődő nagyszabá­sú honvédelmi repülőnapra, néntáncnak az melyet a szegedi repülőtéren ftó is Minte I tartanak meg nagy ütemben folyik a gondos felkeszules. nyos szakszervezeti néptánc- nyesebb élőadásokkal lépnek >Több vállalat és üzem ed­•focítírr-ilt A ~.,.: ... , . __ tattf máp íWv támnaattja az fesztivált. A versengő cso- a nézők elé. Kevesebb cso­portok elbírálására szerve- port működik, mint az emlí­zett zsűri elnöke dr. Ortutay tett periódusban, de az Gyula akadémikus, a néprajz igény, a válogatás, a kimun­világhírű tudósa, akit felkér- kálás színvonala lényegesen tünk, nyilatkozzék olvasóink- magasabb, nak az egyre jelentősebbé — Azt hiszem, megyénként váló szegedi néptáncfeszti- többet lehetne és kellene válról, illetőleg a néptánc je- tenni a néptánc jó hagyomá­lenlegi helyzetéről, összeha- nyainak őrzéséért, de erősza­sonlítva azt a Magyarorszá- kolt, mondvacsinált mozga­gon 1948-ban kibontakozott lomra nincs már szükség, mozgalommal, az akkori pe- — A szegedi néptáncfesz­riódussal? Hogyan lehet a tiváinak azért örülök, mert közönség ízlését továbbfej lesz- ott szép példáját láthatjuk a teni, kétségtelenül felébredt jó együttesek igényes mun­érdeklődését, szimpátiáját' a kájának. hamisítatlan értékek felisme- — Az újabb, napjainkban rése és megbecsülése iránya- fellelhető szerveződési fór­ban megerősíteni? ma segíthet a közönség ízlé­Ortutay Gyula a követke- sének nevelésében is. Vala­zőket válaszolta kérdéseink- mikor magyar táncnak a re= nagyon leegyszerűsített és — 1947—48-ban indult meg nagyon duhaj csárdást tar­nálunk nagymértékben a tották. Azóta ettől a szemlé­néptáncmozgalom szervezése lettől 'mi, magyarok távolod­a Táncszövetségen, majd tunk el a legjobban. 1949-től a Népművelési Mi- — A közönség ízlése a né­nisztériumon keresztül. Ez P* kultúrát illetően igenis valóban az egész országra finomodik, jó irányba válto­kiterjedő szervező munka, z'k- tme, két példa erre. A mozgalom volt Tanúsítha- Röpülj páva versenyben az tom ezt magam is, mert a e*s° helyre éppen az a sze­feleségem — a szövetség ak- f?edi Faragó Laura került, kori elnöke — kezdeményez- aki a legnehezebb előadás­te, irányította. Később a módot választotta, az archai­Táncművészet című lap szer- kus népi dallamok legfino­kesztőjeként szintén részt mabb hangját szólaltatta vett a munka irányításában, meg. Az idei Ki mit tud ver­Éppen ő fedezte föl abbanvaz senyben eddig a népdalének­időben többek között például 'ésben az első helyezést Rábai Miklós nagy tehetsé- ugyanebben a stílusban gét is. éneklő versenyző nyerte el. — Ez a korszak sok érté- ~ J° eredményeket, sikert ket hozott, de mozgalmi jel- remi!?k az ldeI fesztiváltól legénél fogva igen sok ve- ls" Tobb csoport jelentkezett, gyes, selejtes, nem hiteles a "emzetkozi mezőny gazda­anyagot is sodort magával. gabb- Nehezebb lesz a zsűri Sok, úgynevezett mozgalmi dolga ~ fejezte be nyilatko­tánc is zavarta a megfelelő zatat Ortutay Gyula, fejlődést Csontos Magda dig már úgy is támogatta az MHSZ-titkárok közönségszer­vező munkáját, s hogy juta­lomként a dolgozóknak je­gyet vásárol a repülőnapra. Szocialista brigádok együtt tekintik meg a műsort Ez a kezdeményezés követésre méltó. Mi is látható a műsorban? Nagy sebességű repülőgépek bemutatója, egyéni és köte­lékrepülés, ballonvadászat re­pülőgéppel, vitorlázógépek vontatása, ejtőernyős egyéni, és csoportos ugrás, helikop­terbemutató, harcászati gya­korlat, haditorna és modelle­ző bemutató és technikai ki­állítás. ság megkülönböztetett figye­lemmel foglalkozik a szö­vetség tagjainak munkájával és tevékenységükkel. Ezután Vágó Ernő ezredes, a Szövetség titkára részletes tájékoztatót adott a választ­KISZ, az MHSZ, s a parti­zán szövetség tagjai között az együttműködést tovább lehet fokozni. Szólt a szövetség külügyi bizottságának munkájáról is. Hangsúlyozta, hogy pártunk nemzetközi politikájának ér­mányi ülésről, s az ott elfő- vényre juttatásában a ma­gadott programról. gyar partizánok az ellenái­A program értékeli és lók nemzetközi szövetségén meghatározza a szövetség keresztül jelentős munkát vé­tagjainak eddigi, s jövőbeni geznek. Szólt még a tagfel­munkáját. Különösen hang- vételi, és más bizottságok súlyt kapott a partizán sző- munkájáról is. vétség különböző bizottságai- Az előadói beszéd után nak újjászervezése, s az újak felszólalt Krajkó András, létrehozása. Sziklás Mihály, Kalász Jó­Az előadó hangsúlyozta, zsef, Ferka Mihályné, Ördögh hogy a történeti és a propa- István, Bodnár Lajos, ganda bizottságnak milyen Vágó Ernő válaszolt az fontos szerepe van a szo- észrevételekre, majd az ülés cialista hazafiasságra neve- dr. Kovács Lajos zárszavá­lésben. Jelentős a pedagógiá- val ért véget Kél" szekció a nyári egyetemen Az idei nyári egyetem leg­főbb újdonsága, hogy a jú­lius 12-től 23-ig tartó peda­gógiai szekció megnyitása után július 19-i kezdettel először szerveznek művelő­déselméleti előadássoroza­tot A József Attila Tudo­mányegyetem Ady téri épü­letében tartandó pedagógiai tanácskozások fő témája a nevelés egyik igen időszerű kérdése, az ifjúság meg­gyorsult testi és szellemi fej­lődése, az akceleráció. A Csongrád megyei pártbizott­ság oktatási igazgatóságának újszegedi székházában ren­dezendő művelődéselméleti egyetem foglalkozásainak középpontjában A művelődés szerepe a szocializmusban cí­mű témakör áll. Neves előadók, a kérdés legkiválóbb szakemberei is­mertetik a hallgatósággal e tárgykörök leglényegesebb összetevőit, ügyelve arra, hogy ne szakadjanak el a gyakorlattól, hiszen mindkét egyetemnek egyik legfőbb célja éppen a gyakorlati munka segítése. A pedagógiai egyetem nyitó előadását Akceleráció és ne­velés címmel dr. Ágoston György egyetemi tanár, a nyári egyetem igazgatója jos osztályvezető, Kenneth Fawadry, a londoni tévé is­kolai adásainak vezetője, Kelemen Endre, a magyar iskolatévé osztályvezetője és Kovács Barna a tévé rovat­vezetője, dr. Szilágyi Vilmos pszichológus, dr. Farkas An­tal egyetemi adjunktus, dr Mohás Lívia szerkesztő, dr. Szilárd János egyetemi ad­junktus, dr. Nagy Katalin főiskolai docens és dr. Zrinszky László tanszékve­zető főiskolai tanár tart elő­adást a sokágú téma legfon­tosabb problémáiról, egye­bek közt a szexuális neve­lésről. A művelődéselméleti egye­temen az első előadást Von­sik Gyula, a TIT főtitká­ra tartja A műveltség fogal­ma a marxista filozófiában címmel. Előadást tart az egyetemen Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára, Fényes Imre tanszékvezető egyetemi ta­nár, Soós Pál egyetemi ad­junktus, Poszler György egyetemi docens, Józsa Pé­ter tudományos kutató, Dur­kó Mátyás tanszékveze­tő egyetemi docens. Tho­ma László egyetemi ta­nársegéd, Török Iván, a TIT osztályvezetője, Ágh helyettes, Garami László tu­dományos kutató, Király Je­nő egyetemi tanársegéd, Sán­dor György a rádió és tévé főosztályvezetője és Csorna Gyula tanszékvezető egyete­mi docens. Mindkét előadássorozat iránt igen nagy az érdeklő­dés. A pedagógiai nyári egyetemre 362 hallgató je­lentkezett, közöttük jugo­szláv és német (NDK) peda­gógusok. Az idén először iraki szakember is részt vesz az egyetem munkájában. A művelődéselméleti szekció előadásain 120 hallgató vesz részt, közöttük több megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője, művelődési házak igazgatói, népművelési felügyelők, könyvtárosok, üzemi kultúrosok és termé­szetesen a téma iránt érdek­lődő pedagógusok. tartja. A következő napokon Attila egyetemi adjunktus, dr. Eiben István adjunktus, dr. György tanszékvezető főis­kolai tanar, dr. Székely Lap­egyetemi Fukász György tanszékveze­Kontra tő főiskolai tanár, Heleszta Sándor egyetemi tanársegéd, Tar Károly osztályvezető­Mikor érjük el a bér­tételek alsó határát? Az új alapbér-rendszer tapasztalatairól Nem kell bizonygatni, hogy beosztások bértétele között idei bérfejlesztésből kívánja az alapbéreknek jelentős van feszültség. A konzerv- rendezni a helyzetet, tehát szerepük van a kereseti ará- gyárban a munkák besorolá- felvinni az alsó határra a nyok kialakításában, végső sa alapján a jelzett bérigény béreket: a konzervgyár, a soron a munka szerinti el- éves szinten 444 000 forint, a Kontakta, az Ecset- és Sep­osztás tökéletesítésében. A már felhasznált 138 ezer fo- rűgyár és mások. Vannak keresetek legnagyobb hánya- rinton felül. Ettől függetle- persze más természetű gon­dát az alapbérek teszik ki. A nül a munkások besorolása dok is: a vízműveknél el­nemrégen életbe léptetett új azt mutatja, hogy 88 fő a mondták, hogy néhány al­munkás- és alkalmazotti számára meghatározott ka- kalmazottjuk besorolása nem alapbér-rendszer kétfélekép- tegória határa alatt van, és lehetett a végzett munkával pen intézkedik: a munká- ennek rendezéséhez legalább arányos, mert nem rendel­soknál egyik fontos kritéri- 120 ezer forintra lenne szük- keznek az előírt iskolai vég­űm a szakképzettség, illetve ség. A vendéglátónál azt ki- zettséggeL A ruhagyarban a munka szakképzettségi fogásolják, hogy az új kate- például annyian vannak az igénye, a másik pedig a fizi- gória minimuma viszonylag alsó bérhatár alatt, hogy eb­kai erőkifejtés és a munka- alacsony, az alsó és a felső ben az esztendőben legfel­körülmények. Az alkalma- határ között nagy eltérés jebb minden második dolgo­zottak egyik csoportnál — az van, s a jelenlegi beállási zónák tudják rendezni a bé­ügyintézőknél — a képzettségi szint a minimumhoz van kő- rét. szint és a gyakorlati idő, a zelebb. Az alkalmazottaknál közép- és a felső szintű ve- A felmérésben szerepelt egyébként a beállás a követ­zetőknél a vállalati nagyság tizenhét vállalat összes mun- kezőképpen néz ki; a felsőbb és beosztás a besorolási fel- kásainak száma 17 115 fő, az vezetőknél 2780 forint az át­tétek átlagos órabérük, azaz a be- lag, amely 31,7 százalékos ^^^ sorolás szerinti alapbérük 9 beállásnak felel meg, a veze­forint és 4 fillér, az átlag tő kategóriában 2320 forint, Az új bérbesorolási rend- beállási százalékuk 36,5 szá- 42,5 százalék, míg az ügyin­szer végrehajtása most van zalék, a kötelező kategória tézőknél 1545 forint, 34,8 szá­folyamatban és azt be kell alatt van besorolva 442 mun- zalékos beállással. Nem va­kás, s ezeknél a vállalatok- lami egészséges ez, hiszen a nál legkevesebb 100 ezer fo- vezető kategóriában találjuk rint szükséges, hogy senki se az összes művezetőt, főmű­maradjon a mérce alatt, te- vezetőt és a beállásuk igen­hát megkapja az új alapbér- csak alacsony, náluk nagyobb nek legalább a minimumát, megközelítést lehetne elkép­A beállásokat érdemes zelni a bérkategória felső ha­SZMP közgazdasági bizottsá- megnézni: legjobb a mező- tárához. A két elemzés vilá­ga is részletes elemzést vég- gazdaságé 78, a könnyűiparé gosan mutatja, hogy legked­zett nemrégiben: tizenhét 40> az élelmiszeriparé 34, a vezőbb helyzetben a mező­vállalatnál vizsgálták meg nehéziparé 32, az építőiparé gazdaság és a tanácsi ipar az új alapbér-rendszer alkal- 29, a tanácsi iparé 28, míg a van, míg a legrosszabb bér­mazásának tapasztalatait. Ér- kereskedelemben dolgozóké beállási viszonyokat a köny­demes közreadni az össze- 17 6 százalékos. Ha a tizen- nyűipar és a nehézipar terü­gyűjtött észrevételeket. hét vállalatot külön megnéz- létén találjuk. Gondokat, ellentmondáso- 'zük- kiderül, hogy legrosz­kat is találni a besorolások- szabb a helyzet a DELTA mim Kereskedelmi Vállalatnál 12, a Hódmezővásárhelyi Mér­leggyáré 21,1 és a DÉ­MÁSZ-é, ahol 23,8 százalék a beállás a bérbesorolás és felső határa között. fejezni az esztendő végére, hogy 1973. január elsején már ezek szerint „indulja­nak". A szakszervezetek tisztségviselői felelősségtel­jes munkát végeznek a bé­rek korrigálásánál, s az kai kapcsolatban. A Kender­fonó és Szövőipari Vállalat­nál a malőrfűző és a szövő Uj alkotóház Fonyód-Bélatelepen szom- romos épületét felújították, baton ünnepélyes külsőségek téliesítették és azokban 21, között avatták fel dr. Vár- 2—3 ágyas szobát, konyhát, konyi Imre, a Somogy me- ebédlőt és műtermet alaki­gyei tanács elnökhelyettese, a tottak ki. A művésztelep az művészeti alkotóházat. Az ország minden részéből vár­egykori Gyöngyvirág üdülő ja a képzőművészeket Az alkalmazottaknál sem jobb a helyzet. Sok vállalat­nál elmondták, hogy megtör­tént a kategóriába sorolás, de azt nem közölték a dol­gozókkal, mert igen sokan a Mindent összevetve el­mondhatjuk, hogy a munká­sok általában nem kifogásol­ása ták a bértételek kialakítását mivel náluk zömében emel­kedésről lehet beszélni. Az alkalmazottak — ügyviteli dolgozók — egyes kategóriák bértételével nemigen érte­nek egyet, mivel azok nem veszik kellően figyelembe a gyakorlati időt és a szak­képzettséget. Ettől függetle­kategória alatt helyezkednek dÜ1..fgyeUen1, ™tás ügy . se na került a vallalati döntőbi­gyon is indokolt volna a zottsagok ele" el, akiknél egyébként okolt voln bérrendezés. Több vállalat az G. L

Next

/
Thumbnails
Contents