Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-05 / 156. szám

SZERDA, 1972. JÜLIUS 5. 3 A TOT ülése Határozat a téeszvezetők jövedelméről Kedden ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, Szabó István elnökletével. A hét napirendes tanácskozás egyik fő témája volt, hogy a TOT második kongresszusának alapelveit miként érvényesítették az azóta eltelt két hónapban, milyen intézkedések születtek ezzel kapcsolatban. Moharos József elnökhelyettes elmondotta, hogy a TOT elnöksége a kongreszszust követően az ottani tapasztalatok alapján kilenc pontból álló határozati javaslatot állított össze, amelyet a kormány elé terjesztett. A Minisztertanács elfogadta és határozattá emelte kell szervezni az eddiginél jobb információcserét, a TOT és a minisztérium hatékony együttműködésére támaszkodva. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa keddi ülésén határozatot fogadott el a termelőszövetkezeti vezetők jövedelmének szabályozására. A gazdaságokat négy kategóriába osztották, terület, nagyság és gazdasági eredmény szerint, és nagyjából ezek a mutatók határozzák meg azt is, hogy a gazdaság vezetői mennyi jövedelmet kaphatnak. Erre a javaslatokat, amelyek a az új szabályozóra azért volt szükség, mert az 1968-ban kiadott irányelvek óta megváltozott a termelőszövetkezetek helyzete, a területnagyság éppen úgy, mint a gazdálkodási eredmény. Így a szabályzókat a jelenlegi helyzethez kellett igazítani. Elsősorban a jövedelmek felső határát szabták meg azért is, mert — mint a felmérések bizonyították — 43 termelőszövetkezeti vezető jövedelme túllépte az előírt mértéket. Ugyanakkor azonban hangoztatták a TOT ülésén, hogy a termelőszövetkezetek vezetőinek döntő többsége betartotta az eddigi előírásokat. mezőgazdaság egészét érintik, és sok vonatkozásban a szövetkezeti gazdálkodás korszerűsítését szolgálják. Közöttük szerepel a közgazdasági szabályozók továbbfejlesztése annak érdekében, hogy az eddiginél nagyobb termelési biztonságot teremthessenek, kiegyenlítsék az egyes ágazatok közötti jövedelemkülönbségeket. Ez utóbbi elsősorban a rendIdvül munkaigényes növénytermesztési ágakat, így a zöldségtermesztést, valamint a szarvasmarhatartást tenné kifizetődőbbé. A határozat értelmében megvizsgálják, milyen intézkedésekkel célszerű ösztönözni a mezőgazdasági szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjának létrehozását. Csökkenteni kell a szövetkezetek ügyviteli terheit, korszerűsíteni az adatszolgáltatást. Ehhez az üzemgazdasági és számviteli szakemberek szervpzett továbbképzésére van szükség. Mivel a mezőgazdasági dolgozók, s főleg a szövetkezeti tagság szociális ellátása elmarad az ipari munkásokétól, szükségesnek látták, hogy kidolgozzanak egy ütemtervet, amely a meglevő különbségek megszüntetésének tennivalóit határozza meg, időbeni sorrendben. A határozatok már eljutottak a végrehajtásban közreműködő állami szervekhez, és rövidesen éreztetik hatásukat. Ahhoz, hogy a nagy jelentőségű tervek, határozatok realizálódjanak. meg UNESCOtanácskozás Budapesten Huszonöt európai ország, s több mint tíz nemzetközi szervezet mintegy 70 tudománypolitikai szakértője kezdte meg kedden tanácskozását Budapesten. Az UNESCO rendezésében sorra kerülő négynapos konferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémián tartanak, dr. Csanádi György akadémikus, közlekedés- és postaügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. A magyar kormány nevében üdvözölte a résztvevőket és egyebek között hangsúlyozta, hogy Európában először a magyar kormány hozott határozatot az idén áprilisban egy 1985-ig érvényes országos távlati tudományos kutatási tervről, amely egyben annak is a bizonyítéka, hogy a magyar kormány elismeri és igényli a tudományos munkát, igyekszik megteremteni a nyugodt és szabadon alkotó tudományos munka feltételeit országunk fejlődése érdekében. Az ülésszakon részt vevő mintegy 70 szakértő programján az egyes európai tagállamok tudománypolitikájának összevetése, összehasonlítása, a tapasztalatok kölcsönös kicserélése szerepel. Foglalkoznak az európai együttműködés további lehetőségeivel. 111 V, iiMWffi Több mint százmillió az új cementgyár portalanítására Húsz, egyenként ötven vasúti kocsiból álló szerelvényt lehetne megrakni azzal a cementmennyiséggel, amennyivel egy esztendő alatt Miskolc és környéke levegőjét szennyezi a Hejőcsabai Cementgyár. Bár az utóbbi években beépített portalanító berendezésekre csaknem ötvenmillió forintot költöttek, a technológia és a felhasznált alapanyagok miatt csak ennyire sikerült csökkenteni a korábbi, még nagyobb levegőszennyeződést. A negyedik ötéves tervben több milliárd forintos beruházással Hejőcsabán épül fel Állami segítséggel; Talpra áll Megválasztották a 18 ezer holdas gazdaság elnökét Csongrád megye legnagyobb közös gazdaságát, a 18 000 holdas szentesi Termál Tsz-t egykori vezetői hanyag gazdálkodással, viszszaélésekkel súlyos helyzetbe sodorták. A megyei tanács vb által kinevezett szanálási bizottság — amelyben a MÉM és a Pénzügyminisztérium képviselői is részt vettek — feltárta a mérleghiány okait, s egyben javaslatot tett a pénzügyi egyensúly helyreállítására. A megállapítások szerint a súlyos veszteséget elsősorban a gazdaság erejét meghaladó túlzott beruházások okozták, amit tetéztek a különböző visszaélések. Mivel a szövetkezet saját erejéből képtelen lett volna talpfa állni, ezért részben vissza nem térítendő állami támogatással, részben pedig hitel nyújtásával siettek a tsz segítségére. A szövetkezet üzemegységeiben az elmúlt napokban részközgyűléseken ismertették a tagokkal az állami támogatás feltételeit, amit a tsz-gazdák elfogadtak azzal együtt, hogy az állam személyi garanciát is kívánt a dotáció rendeltetésszerű felhasználásához. A szanálási bizottság javaslatában szerepelt, hogy a vezetésben, amunkaszervezésben jártfis, a nagyüzem szerteágazó munkáinak összefogására, irányítására alkalmas vezetők kerüljenek a gazdaság élére. Ennek alapján a tsz elnökévé Kurucz Márton országgyűlési képviselőt, a szentesi járási pártbizottság volt első titkárát választották. az ország legnagyobb, évente mintegy másfél millió tonna cementet gyártó óriás üzeme. A beruházással kapcsolatban feladatként szabták meg a porártalom csökkentését. Az illetékesek a közelmúltban tanulmányúton ismerkedtek meg az NSZK-ban azokkal a berendezésekkel, amelyeket az ottani Lurgi-cég gyárt. Tapasztalataikról kedden, a Hejőcsabai Cementgyárban, sajtótájékoztatón számoltak be. Elmondották, hogy az új üzemben áttérnek az eddigi koksz- és széntüzelésről a földgáztüzelésre. A Lurgicég által szállított portalanítóberendezések a technológiai folyamatnak részét képezik. A porképző helyeken porleválasztó készüléket építenek be. A beépítendő portalanítóberendezések több mint százmillió forintba kerülnek, de ezzel elérik, hogy a nagyobb termelés ellenére is évente csak alig ezer tonna szennyező anyag kerül a levegőbe a kilencven méter magas kéményekből. Megszüntetik tehát azt a csaknem állandó „szürkeséget", amelyet mindenki lát, ha Budapest felől Miskolcra érkezik. Az új üzemben a porelválasztók beépítésével javulnak a munkakörülmények, és lényegesen jobb, tisztább levegőhöz jutnak a cementgyár környékén lakók is. (MTI) Porták és emberek le, - Én nem veszekszem venem akarom, hogy büntessék. Most született gyermekük. Higgye el, sírtam, amikor megtudtam. Csak azt szeretném, hogy csinálja meg, amit ígért. Az idős asszony szinte sírva mondja mindezt. Közben mutatja a szomszéd telken a házat, az esővíz elvezető csatornáját és panaszolja, hogy így, eső idején elönti őket a víz, hogy mi lesz velük, ha jön a tél, a nagy havazás utáni olvadás. Hagyjuk a nevet három méterre a kerítéstől, ö nem csinálta meg. Nézze! — mutatja az eternit csövet, amely az utcai árokba vezeti a vizet, közvetlenül a kerítés mellett, azután átbújva a járda alatt. Ha nagy az eső, nem arra folyik a víz, hanem hozzánk. Kint volt a tanácstól valami barátja. Az nézte meg. Azt mondta: jó ez így. De hát átjön a víz — csuklik hangja. ismét sírásba a Fiatalember, Jobb nem bolygatni a kedélyeket. Hiszen az ügy legfontosabb vonatkozásait tekintve már lezárult. Két szomszédos telek. Az egyikre nemrégiben/ két esztendeje lehet, hogy beköltöztek az új lakók, egy fiatal házaspár. A telek végén levő vizes melléképületben laktak, amíg hozzá nem kezdtek az építkezéshez. Vagy 20—30 centire feltöltötték a telek egy részét, közvetlenül a telekhatárnál, oda építettek egy kis nyeregtetős házacskát. A tető gerince párhuzamos a szomszéd telekkel, amelynek a fekvése is alacsonyabb. A csatornán lefolyó víz az egyik portáról átfolyt a másikra. Amúgy is magas a talajvíz, alacsonyan van a szomszédban élő idős házaspár öreg házának padlója A már vizes házat féltették, hogy még vizesebb lesz. Panaszt tettek a kerületi hivatalnál és ott tudták meg, a szomszéd az építési engedélytől eltérően építkezett. Erre a részére a teleknek csak mosókonyhát, fáskamrát építhetett volna, azt sem közvetlenül a telekhatárra. — Nem akartuk mi, hogy lebontsák — reszket a néni hangja. Higgye el, mi csak jót akarunk mindenkinek. Csak azt kértük, tegyen valamit, hogy ne folyjon át hozzánk a víz. Gyerekük van, beköltöztek a házba, megkapták rá a fentmaradási engedélyt is. De kötelezték arra, hogy a lefolyót tegye hez kötődik. — Hagyjuk íentmaradási van. Hogy átfolyik a Nem létezik. Uram! — ze meg! Nem akarom csülni magát, de ez a szakmám. Nem tud átfolyni. esett, itt álltam vagy egy órát. Nem ment át egy csöpp sem a csatornából. Ha valami átfolyik, az a talajból kerülhet csak oda, ez a telek a magasabb. Végtelen vita ez. Körbekörbe érik egymást az érvek. Mindenki mondja a maga igazát, az öreg és az új otthon féltését. A vitából csak egy ígéret született: a fiatalember megígérte, hogy elrakja a szakmája deszkákat, téglával rakja is a víz- körbe a vízelvezető csövet magasabbra betonozza a csatornát. — De uram! — akkor sem lesz itt békesség. Mert magasabb a telek, a földből is átmegy a víz — legyint a fiatalember. Mert most is csak az juthat át, nem a házat, erre engedélyem viz? nézlebeNézze: a csatornából ebbe tetőről lefolyó. Megcsinálom, a betonvályúba kerül, innen máshová se folyhat, csak a csőbe, azon meg az utcai árokba. — De ha nagy eső kicsapódhat. — De hogyan? Hogy hatna át a víz innen? A néni is közbeszól, van, Tűzoítógyakoriat Aigy&n Tegnap reggel, nem sokkal 8 óra után hét gépkocsiból álló tűzoltókonvoj robogott Algyő irányába. A járókelők ijedten kapták fel fejüket, hisz a jelekből súlyos műszaki balesetre gyanakodtak, olyanra, ami például néhány évvel ezelőtt az algyői 168-as kútnál történt. Szerencsére ezúttal nem tűzriadó szólította a rohamkocsikat, hanem a szegedi városi, járási tűzoltó-parancsnokság; tegnap az algyői gázüzemben — a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat munkásaival, mérnökeivel együtt — a parancsnokság tűzoltói közös gyakorlatot hajtottak végre. A feladat szerint a gázüzemben bekövetkezett tüzet és az azt követő gázszivárgást kellett leküzdeni, megszüntetni. A tűzoltók erre az esetre egyébként kész tervvel rendelkeznek, mert a szegedi gázfeldolgozó üzem „A"-kategóriába tartozó, fokozottan tűz- és robbanásveszélyes munkahely; védelmére állandóan készenlétben kell állni. Percek alatt dőlhet el, milliós érték és sok ember sorsa. A védelmi terv szerint a kiadott parancsra Szegedről hét, Hódmezővásárhelyről és Szentesről egyegy tűzoltóegység vonult Algyőre, köztük különleges berendezések, vízágyú, habés poroltókocsi. Nyolc óra 40 perckor a tűzoltók és a gázüzem munkásai — a feltételezett műszaki baleset helyét körülfogták, letelepítették a fecskendőket, a különleges berendezéseket, majd parancsra elméletileg működésbe hozták a nagy hatású eszközöket. Utána megkezdődött a helyreállítás, és 9 óra 30 percre az oltási gyakorlat sikeresen befejeződött. A tűzoltó-parancsnokságtól kapott tájékoztatás szerint a nagy erők mozgatásával járó gyakorlatra a jó felkészültség érdekében van szükség. Az olajbányászokkal közösen végrehajtott tegnapi akció is azt bizonyította, hogy adott esetben milyen fontos a helyszín ismerete, a gyorsaság, a kölcsönös segítség. M. I. de haszna nem lesz. Mindig bűnbak vagyok, mindig följelentenek. Ha fél napra kint maradt a sóder az utcán, már följelentették, Nem a néniék, hanem más körfoly- nyékbeliek. Rossz szemmel néznek, gyűlöl itt mindenki aki bennünket. Legszívesebben átjött a szomszéd hagynám ezt az egészet a fenébe! Vita, vég és békesség nélkül. Kétes az eredmény, hogy valaha is megnyugszanak a kedélyek. Pedig erre a telekre még építeni akar a család. Szép, nagy házat a sarokra. Beköltöznének akkor a szülök is. Nyilván ezért is építették engedély nélkül a kis házacskát a telekhatárra. Hogy elférjen mellette a másik, a nagy. hogy addig is lakhassanak valahol, azután meg legyen hely a szülőknek is. Házat oda, ahová mosókonyhára szólt az engedély. Beköltözek, és megkapták rá a fentmaradási engedélyt. Nem kellett lebontaniuk, a szomszédok sem azt akarták. Jobb nem bolygatni a kedélyeket. Jobb elhallgatni a nevet és a címet, hogy végre egyszer békesség legyen a szomszédok szívében. Hiszen szomszédok, de hogy jó szomszédok lesznek-e, az már kérdés. Kérdés, hogy valaha is sikerülhet-e megoldani a két porta és lakóik, az emberek gondját, baját? A kérdést csak az idő döntheti el. A tanulság azonban egyértelmű. Nem szabad belenyugodni, ha valaki az engedélytől eltérően építkezik. Le kell bontani, mert ha nem, az csak látszólag humánus cselekedet. Mert így van a gyerekkel a szü- évekre, évtizedekre megmérMindennap hazajá- geződhet a szomszédok kapcsolata. Az emberség szavát így könnyen elnyomhatja a porta, a tulajdon szava. Szávay István szintén portára: — Hiszen átjön a víz. Kértem, hogy a cső felőlünk levő oldalán is tegyen le egj! sor téglát, mint a saját oldala felől. Így lemossa majd a víz a partot, kiönt bennünket. — De hát nem létezik! — mutatja a fiatalember. Hát nézze meg, drága néni: a csatornából nem juthat át a víz! — A házunk mögött is. Kértük, rakja el a falunktól a deszkákat, léceket. Bejön a lakásba, ha esik. Rakodjon el, hogy hozzá tudjunk férni, meg tudjuk csinálni, eltömni a víz útját. — Nem tudnak annak csinálni semmit. Nem arra lejt a talaj. Nem az eső, a talajvíz áztatja alá a házukat, öreg épület ez, nem lehet mit tenni. — Ígérte, hogy elteszi onnan a deszkákat. Mibe kerülne az magának? Meg a téglákat is lerakja. Mindent megígér, és nem csinál semmit. Szeretjük magát, nem akartuk, hogy lebontsák a házat, amiért engedély nélkül épített. De legalább enynyit tegyen meg. — Hagyjuk a házat! Az nem tartozik ide, néni drága. Arra megvan az engedély. Ezt meg mikor csináljam? Dolgozom, a feleségem otthon löknél. rok. Napi száz kilométer. Mikor csináltam volna meg? — Minket meg elönt a víz! — De hogyan? A múltkor