Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-05 / 156. szám

4 SZERDA, 1972. JÜLIUS 3. A statisztika nyomában A tudomány a szocializmusban 2. Á tudomány és a társadalmi fejlődés kérdései „ „„ . A társadalomtudományi kérdése és jelentősége a tár- mányolás, a nyomor, a diszma alig haladtu meg a har- 1324 nőt számíthatunk. Az vegys6gben'"mint" házassági kutatasük feladata bevilágí- sadalmi lejlödés és haladás krimináció, a védettség hiámudlél milliót, pontosan 2 összes lakosságot véve alapul kötelékben aminek százaié- tani az emberi társadalmak vizsgálatában. Nálunk is be- nya stb. jelentik a bajt az millió 681 595 főnyi volt. A viszont ezer férfi lakosra ka 41,0 volt ebben az idő- elött a fejlődés lehetséges szélnek olykor „gyorsuló emberek életében mai tárkövetkező hivatalos és álta- 1064 nő esett 1971-ben. pontban. i útját. Lényegében tehát ez- időről", amedy állítólag az sadalmunkban.,. A szociolános Jellegű népszámlálás u Érdemes még néhány Erősen visszaesett a sok- zel foglalkoznak a társada- élettempó folytonos gyorsí- lógia tudós művelői e kiegyezés után volt, 1H69- számadatot kiemelni a sta- gyermekes családok száma, lomtudományok művelői, tására kényszerít bennünket, problémák egyikére sem ben. és akkor nz ország mai tiszttka rovataiból. A hatvan 1949-ben még a családok 4.7 aklk azondarJ. Keleten ^ es s ameiy elhatalmasodni lát- tudnak tudományos megolterületének lakossága már éven felüllek soraiban nőt- százalékában volt ötnél több Nyugaton különféle fllozofiai szik felettünk. Nagy szerepet dást, mert nem áll rendelSzaporodunk, de öregszünk Hazánk területén az első ezer férfira még csak 947 nő Viszont özvegy volt ugyanintézmenyes és módszeres jut. Az évek számának emel- ebben a korcsoportban a férnépszumlulás II. József ural- kedésével a férfiak arány- fiak 14,5 százaléka, a nőkkodasu Idején volt, 1787-ben. száma állandóan romlik. A nek 49,1 százaléka. MegemAkkor nz ország mai terüle- hatvanévesnél idősebbek líthetjük azt is, hogy ebben tére eső lukossógának szá- csoportjában ezer férfira már a korban már több nő el özmeghalndta az ötmilliót, pon- len volt a férfiak 3,5 száza- gyermek, 1971-ben ez " az felíP?"sbó,1 , közelitik ,meg játszik a tudományos info'rtosan 5 011 310 volt. léka, hajadon volt a nők G,4 arány már 1,1 százalékra problémáikat. A társadalom- mációelmélet, umelyet a száEzek a számok csak a pol- százaléka 1971. január 1-én. csökkentgüri lakosságra vonatkoznak. ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Az össznépesség mintegy öt- J venezerrel lehetett több. Az azután következő száz és egynéhány esztendőben az. ország lakossága több mint kétszeresére szaporodott, 1972. január 1-én hazunk népessége 10 315 600 főnyi volt. Az összlakosság megduplázódásához egy évszázad kellett, de a hatvan éven felüllek száma — bizonyságául, hogy öreg ember, nem vénember — fél évszázad alatt gyarapodott kétszeresére. Az összlakosságnak 1920bnn még csak 9,0 százaléka volt hatvan éven felüli, 1971ben már 17,4 százaléka. A számok arra vallanak, hogy a nők vitalitása nagyobb, mint a férfiaké, mert náluk a hatvan éven felüllek százaléka ez időpontban 19,1 volt, míg a férfiaknál csak 15,4. Figyelemre méltó adat nz is, hogy a 15 éven aluliak számaránya 1920-ban még 30,6 százalék volt, 1971-ben már csak 20.5 százalék. A női nem életrevalóságát mutatja az is, hogy a 15 évesnél fiatalabb korcsoportban Expedíció a „kincses" hegyekben Legfiatalabb vulkáni ere- Ritka opálfélék, égszínkék detű hegyvidékünket, a kalcedonok, tűzpiros és zöld Zemplén vadregényes renge- jáspisfajták, rendkívül szép tegét a múlt század közepe hegyikristályok eddig ismeóta rendszeresen kutatják a retlen lelőhelyeire bukkant geológusok. E nagy kiterje- a lelkes kutatógárda, désű — hetven kilométer A begyűjtött ásványmintáhosszú és harminc kilométer kat az Állami Földtani Intészéles — rögökre tagolt zetben vetették tüzetesebb hegység egyes részei azon- vizsgálat alá, a látványos, __ _ ban még sok tekintetben is- reprezentatív darabok pedig lémája. A megoldást a mar- nak lényege és kezdjük meg. meretlenek, s időről időre a kiállítások anyagát gazda- ' meglepő újdonságokkal ör- gítják majd. vendeztetik meg a természet- Szakkörökben nagy feltűbúvárokat. nést keltett a tudományos Legutóbb a Komárom me- szempontból rendkívül értégyei művelődési központ ter- kes lelőhelyek felfedezése. A mészettudományi stúdiójá- féldrágakő-fajtákat rejtő nak barlangkutatói indítót- hegyvidék további kutatása tak felderítő expedíciót a érdemesnek látszik, s a ku„ .. , - . f„ tatók tervbe vették, hogy a Zemplen kevesbé ismert te- közeljövőben újabb expedí_ rületeire. A vállalkozas szen- ciót indítanak a zempléni zációs eredménnyel zárult, „kincses" hegyekbe. kezésükre tudományos szociológiai elmélet... A szociológiára még szülési fájdalmuk várnak, amelyek eredményeként talán 40 vagy 50 év múlva neki is lesz egy Newtonja vagy Darwinja ..." — mondja R. tudományok körében a íilo- mítástechnikai rendszerek, tt^i'v^^ ^iir számítógépek összekapcsol lentősege van, mert a leg- . támasztanak alá a alapvetőbb problémát vlzs- JJJggJba^Ma Sár elvgálja: az ember viszonyát az gyuKorlHtDa"; „ v objektív világhoz. A problé- ben megvalta thato, hogy a .. _ ma lényege a filozófia alap- ^^TZi bLvSásT et" Márton Ismert a^eriktó szokérdésében is kifejeződik: Je meg napi bevásárlását egy , ,ó hogyan viszonylik a gondol- számítógéptől, amely gyor- A/Ug , h az kodás a léthez? A filozófia és pontosan intézkedik. amerjka8yés Áfta{&han pBylga. feladata, hogy tisztázza az Nem emberek, gépek lehet- rf szociológlának nIncs se embernek, mint társadalmi nének akar ma is azok, ame- Newtonia sem pedig Dar. lénynek a természetét, meg- lyek bekapcsolódva például a winjüi de'nem is lehet, hl. határozza az emberi ész és minőségvédelem munkájába, aZen a történelmi materiaaz emberi munka lehetősé- a háziasszonyt biztosítják a ]izmusban ott szerepel mindgeit a környező világ meg- lehető legjobb, önműködő azon problémák megoldása, változtatása, saját lényének műszerekkel vizsgált élei- amelyre gyógyírt az ameria társadalmi fejlődésben tör- miszerek beszerzéséről. kaj tudós „40—50 év múlva" ténő átalakításával. # egy új megváltótól, egy új • Már a gyakorlati ember Newton, Darwin megjelenéséAz ember problémája a szemében is sokszor feltűnik tői vár. marxista filozófia alapprob- az információ- új tartalmai- • Ezek a kérdések nemcsak Iskola ólelközolben Mosoly segin Sokszor írtunk már az Az elnök így szólt az érett- közben az uralkodót ls álérettségi vizsga komolyságé- séglzőhöz: landóan piszkálta, ról, mint a diákok első nagy — Mondjon egy tájverset! A biológiu tantárgyban ls erőpróbájáról. Azonbun bár — Befordultam a konyhá- adódnak néha fura fogalmamennyire komoly, s ünnepé- ba. zások. Például: lyes dolog is a vizsga, még- — Miért táj vers ez? — Az évelő növények azok, is sok bájos, mosolyra derítő kérdezte az elnök. amelyeket az év elején ülmondat hangzik el az izguló — Mert Petőfi a konyha tétnek. diákok ajkáról. De ma- tájára fordult be — válaszolt A főemlősök az orangután gn az osztály is megőrzi eze- nyugodtan a kérdezett. meg a gorilla, melyek az ket az „aranymondásokat". A történelem tantárgy egysejtűekhez tartoznak. Nem véletlen, hogy az egyik ugyancsak gazdag a feljegy- Befejezésül pedig térjünk 30 éves érettségi taálkozón zésre érdemes megállapítá- vissza ismét az irodalomhoz, uz egyik öregdiák így szólt sokban. Éspedig: Petőfi szerelmes verseiről a másikhoz: Lajos király megígérte, beszélt az érettségin a jelölt. — Pista! Emlékszel amikor hogy tíz démonnál nem szed Midőn a költőnek Júliával az érettségin azt mondtad: több adót. kötött házasságának első he„Ámikor II. Endre hazajött István királvt Asztrlk apát teit szóbahozta, a következőa csatából, az országot, a fe- kente fel a trónra. ket íűz*e hozzá: leségét és az egész házanépét cézár volt az első, akinek . csodálatosnapofenekestül felfordítva talál- a képét aranyból és ezüstből kat töltöttek együtt Költőn ta." És derült rajta ismét az verték Csodalatos világban eltek. S osztály ' , .... ebben a nagy boldogságban De egy kis humorért most .^peius erősen áskálta Pet6fi megkérdezte a felesésem kell a múltba kalandoz- Jt , gét: . . „ nl Városbeli tanártársaim az Gertrudlus királynő el- — Bírod-e még Júliám?... idén is feljegyeztek néhány nyomta a „megőrzésre méltó" aranymondást. Lássunk párat ezekből! Toldi cselekményét Ismertetve az egyik maturandus ígv beszélt: — Toldi Miklós, miután legyőzte a cseh vitézt, férfiasságát fennen fitogtatva fel s alá sétált a szigeten. Jókni legkedvesebb verse: Az úri muri. Petőfi a Szülőföldem című versében úgy ugrált ágról ágra, mint a méhecske. Arany Jánosnak nem volt múzsája, mert csak a feleségét szerette. Az alábbi párbeszéd a diák és a tanár között zajlott le. — Melindát üldözik! — Kik üldözik? — Ottó és társai. — Miért? — Hát.. . . Hát... Mert meg akarják rontani! Az érettségi irodalmi Blétel taglalása közben hangzottak el a következő megálInnftások: Különféle stílusirányzatok vannak: Avandgardizmus, szürrealizmus és imperializmus. > Ucvnncsak szellemes volt nz alábbi párbeszéd. A tanár így szólt u maturandushoz: — Mondjon egy közéleti műfajt! jobbágyokat, da xizmussal ellentétes, szem- érteni alkalmazni az elmé- a tudományos világ problében álló filozófiai iskolák is jetet 'a gyakorlatban is A mai- hanem a nagyközönségé keresik, de mint láttuka polgári világban erre ' azt <?: Nemcsak azért, mert pélhetkoznapl" filozófiától j^0*dják hogy a kiberneti- dáal a háborúk éppen a kezdve a hivatalos és tudo- , „ének az információ- nagy tömegeket sújtják a legmányos filozófiákig a pesz- háttétn fe Jobban hanem azért is. A más módokon is, feleslegessé torkollanak. A polgári ideo- V*"" '""""'í"''„művekben", gondolkodását lógusok előszeretettel beszél- * S'T^aJSatem is foglalkoztatják. A napnek az emberi természet vál- ta ideologlát és tarsadalom- a fantasztikus tudomátoztathatatlanságáról: a kom- tudományokat. Pusztán ter- nyos irodalma könyvben, munisták azon törekvése, meszettudományi eredme- fümben egyarant olyan el. hogy új társadalmat építse- nyekkel és kísérleti modsze- képzelt technikai eszközöket nek — mondják —, éppen rekkél ehet „manipulálni a vonultat fel emberi és tárazért eleve sikertelen kísér- tarsadalmat, vagyis olyanna sadalmI problémák megoldálet, mert meg kell hiúsulnia atalakítani, amilyenné a ter- sárai ameiyek lényegében az emberi természet és lel- melőerők és a termelési vi- néhány „főtudós" kezébe adkület megkövült zátonyain, szonyok fejleittsege ma és nók az emberiséget és kiA marxista filozófia állás- holnap megkövetelik. vonnák őket a társadalom pontján ez képtelenség, hl- A tudományos Ismeretek ellenőrzése alól. Csodalézcszen az emberi lelkület egysége azonban az emberi rekkel, lézerfegyverekkel, mennyit változott a történei- haladás egyik legfontosabb kémiai—biokémiai eszköme során, sőt az egyik gene- eredménye, egyik nagy vív- zökkel „bisztrizálnák" az ráclóról a másikra! A jövő mánya a történelmi tanul- emberiséget és az embereket történelme bizonyára még ságok szerint. A tudományos a távoli jövőben. „Ml sem nyomosabban igazolja a ismeretek másrészről termé- könnyebb, mint „energetimarxizmus optimizmusát eb- szetüknél fogva egységesek, kai", vagy „társadalombiolóben a kérdésben is, de nap- Naiv dolog bizonygatni, hogy giai" címkét ragasztani olyan jainkban ugyancsak sok jel a természettudományok óri- jelenségekre, mint a válsámutat arra, hogy az emberi s}kerei a természettudó- fiók, a forradalmak, az oszlelkület, az emberi társada- sokat avatják a jelenkori tályharc stb., de nincs enlom — noha csakugyan tudományos Ismeretek egye- nél meddőbb, skolasztlkukonzeryatívsok dologban — dül teljes jogú és illetékes sabb, holtabb munka" - írállandóan változik. A po gá- képviselölvé. ^ ugyanilyen ta Lenin a tudománykodókri tudományok meg is előz- té^ k azok a nézetek is, ró1- Az em,berJ társadalomnak, de különösképpen a ték a szocialista országok hogy a társadalomtudomáegyes társadalomtudományi d„v^iván"^k"álteiá szocialista társadalmaknak szektorait azoknak az embe- "yok "f^ he^ee éfek* módszerei, mechari, társadalmi változásoknak t Jellega , Tlllul^?' nizmusai vannak ahhoz, kutatásában - például a o^n változó értékítéletek- h a haladást tudományoszociológia, a kibernetika kelA és ingatag feltevésekkel. sgn megalapozzókt a tudo_ stb. bizonyos területein —, A .P°lgarl J s^iologiaban mányok működését társadalamelyek napi érdekűek és például elterjedt nézet hogy müag eilenőrizzék, és igaz főként a profit kitermelés a jelenkori tarsadalomtudo- emberi, társadalmi céloknak hatékonyságával vannak mány még csecsemőkorát eli, rendeljék alá. Napjainkban összefüggésben. és még mindig körülbelül a hazai tudománypolitikai Előtérbe került a társada- ott tart, mint a XVII. szá- események ezt kiválóan lomtudományók és a termé- zadban a természettudomá- példázzák. szettudományok egységének nyok: „A háború, a kizsák-SZLtTKA EMIL OOÖOOOOOOOÖÖOOOOO Hullámsír 3 OQOJDOJOQOJOOOGQ^^.Q.O. Erre 6 fgy felelt; — Rezonancia, Ezekről mind tájékozódott, s ha nem is szívélyes, de megértő kupcsolat fűzte Frankéi Leóhoz, aki éppen akkoriban alapította meg az Általános Munkáspártot nálunk is, de nagyobb buzgalommal olvasta Külföldi Viktor írásait, aki inkább reformokat javasolt gyökeres forradalmi átalakulás helyett. Ezt ő is ellenezte, s erre éppen a németországi események figyelmeztették, ahol Bismarck — különösen a Vilmos császár ellen elkövetett merényletek után — erősen megzabolázta a szociáldemokratákat, sokakat száműzött Berlinből, s még a parlamentben is bevezette az úgynevezett „szájkosár" rendeletet, melynek értelmében az országházban elhangzó, s a közre ártalmasnak nyilvánított felszólalások még jegyzőkönyvileg sem örökíthetek meg, hírlapi közilésük pedig egyenesen tilos. Ezt Tisza Kálmán is alaposan megszívlelte, s mikor az orosz—török háború idején az ország a török mellett rendezett szimpátiatüntetést, s hevesen tiltakozott Bosznia okkupációja ellen, melv ellenséges beavatkozás volt a baráti Törökország belső ügyeibe, s egyben hozzájárult a különben is reesegő-ropogó birodalom felbomlásához, s mikor a pesti nép fenyegetőzve szidta a cárt az orosz követség előtt, majd Verhovay vezetésével felvonult Budára a várba, s beverte a miniszterelnökség ablakait, akkor Tisza Kálmán is felbőszült, s nyomban megrond&zabályozta ö is a sajtót, korlátozta a szabad gyülekezéseket, s felfüggesztve Verhovay képviselői mentelmi jogát, átadta őt a bíróságnak. De a sajtó nem hagyta magát s a liberalizmus ürügyén úgy nekiugrott a miniszterelnöknek, olyan nyíltan gyalázta, hogy legegyszerűbb volt Tisza Kálmán számára is, ha nem vesz tudomást róluk, mert ha mérlegeli a sértések súlyát, akkor kénytelen lett volna életre-halálra párbajozni a fél országgal. Mikszáth szemétrevaló embernek nevezte, a függetlenségi Egyetértés pedig így jellemzi: „A nemzetet bolondító képmutató, ki bűneinek egész meztelenségében mutatta be a világnak a leghitványabb emberét". Bakay ezt olvasva megnyugodott, s megfogadta önmagának, hogy egvik gyalázkodó cikkre sem válaszol, s ha összekerül valamelyik ellene ádázkodó sajtóférfiúval, úgy beszél vele, mintha miről sem tudna. De nkárhogy győzött is a város akarata, s bármily bátran mutatta is meg, hogy véleménye nem egypzik a kormányéval, mégis ez utóbbi volt az erősebb, s a város gyakori válságai idején durván éreztelte vele, hogy küzdelmeit ölbe tett kézzel figyeli, kutyába se veszi, s azt sem tartja kötelességének, hogy a vele annyira ellenkező közösséggel méltányosan bánjon, ha megalázkodva mégis hozzá keli fordulnia segítségért. Már két évvel ezelőtt sem erőltette meg magát a kormány a város védelmében, pedig akkor hajszálon múlott, hogy a megduzzadt víz nem sodorta el mindörökre vagyonával, házaival s embereivel együtt. Az elmúlt évben Újszeged pusztulását ls csak ímmelámmal igyekezett megakadályozni a katonaság kirendelésével, de ezt is csak azért, mert Újszeged egy része fontos katonai gyakorlótér volt, másreszt, mert Torontál megyéhez tartozott, s Tallián törökkanizsai főszolgabírónak volt olyan tekintélye, hogy kinyissa a száját, s kikövetelje a segítséget. Így is csak 7—8 ház maradt meg a százból, a hatalmas repceültetvényt elmosta az ár, nemkülönben az öreg Zsótér gabona- és dohányraktárát, mely a Tisza bal partján állt felhalmozott értékeivel. S elúsztak a roppant rönkök és szálfák is, melyeket Erdélyből a Maroson szállítottak idáig a tervezett új építkezésekhez. Ezek a nyomasztó emlékek egyszeribe feltámadtak, amikor karácsony után hirtelen újból híre kerekedett, hogy a Tisza szintje megint emelkedik. De nemcsak duzzadt és dagadt, hanem zajlott ls, mert Tápé felől jeges északi szél zúdult a folyóra, s megdermesztette a lomhán hömpölygő habokat. Ez már megint riasztó fordulatot jelentett, s a felsővárosi víziemberek újra csak aggódva lestek a jégtáblák torlódását, melynek fő oka nemcsak a meder szűkülete volt a vár Rondellájánál, hanem a húsz éve épített vasúti híd is a Boszorkányszigetnél, melynek pillérei túl közel álltak egymáshoz, hogy a jégtáblákat zavartalanul áteresszék. De még ennél ls nagyobb baj volt, hogy a városi mérnökök és a víziemberek javaslata ellenére az újszeged) árterei is beépítették a vasúti híd töltésével, s így a víz korábbi szabad lefolyását lehetetlenné tették. Rimánkodtak a halászok, hajósok, vízimolnárok, hogy a bal partot (mert a Tisza a város felé kanyarodik) tágas, nagv ívű értéri híddal íveljék át, s ne tömör töltést emeljenek, mert baj lesz belőle; a pesti szakértők s az osztrák érdekeltségű vasúti társaság azonban (ez utóbbi takarékossági szempontból) fölösleges aggodalomnak tartotta a fenti óhajt, s mint laikus véleményt kórusban elvetette. (Folytatjuk.)