Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-23 / 172. szám

VASÁRNAP, 1972. JÜLIUS 23. LACUS FEIER EZ MEG AZ Nagy Sándor Nemzedékek Tóth Sándor Kislány I. Nagy írén Szék Vecsésí Sándor Ketten Varsó központjában egye* boltok és kávéházak nyitvatartását 2—3 órával meghosszabbították. Az élelmiszerboltok, iparcikkboltok, virágboltok nagy forgalmat bonyolítanak le, de a nyitvatartó vendéglátóhelyeken nem túl sok a vendég, mert a varsóiak még nem szoktak hozzá ahhoz, w;gy este 10 óra után kávéházban üldögéljenek. A boltok Svédországban és Spanyolországban éjfélig, Olaszországban este fél nyolcig, Dániában viszont este fél hatig tartanak nyitva. A nyitvatartási Idő meghosszabbítása elsősorban a nagy üzletekben figyelhető meg. • A Szovjetunióban jelentősen fejlesztik a Fekete-tenger partvidékén a vendéglátást. A nyolcadik ötéves terv elején 1542 üzlet és 1620 étterem működött, 80 ezer férőhellyel. Jelenleg az éttermek száma több mint 2 ezer, 115 ezer férőhellyel. A korszerű pavilonok, árusítóhelyek száma meghaladja az 1700-at, 1972-ben már 120-at nyitottak meg. • A jugoszláv—román közte vállalkozásban a közelmúltban üzembehelyezett vaskapui duzzasztógát, víztároló stb. turisztikai látványosság ls lesz. A 150 km hosszú, 17 ezer hektár területű mesterséges tó minden vízi sportra alkalmas, partjain üdülőövezetet létesítenek. Dunarea elnevezéssel turisztikai komplexumot létesítenek (szállodák, szórakozóhelyek stb.). • A román tengerparton a meglevő 116 ezer elszállásolási hely mellett az Idén szállodákban, motelekben és kempingekben további 8 ezer ágy áll rendelkezésre. Ugyanekkor 16 új étterem, 32 úszómedence, 13 mini-golfpálya, 3 bowling (automata tekepálya), bárok, kávéházak stb. is megnyílnak. Oj cikk az NSZK háztartásaiban a szabályozható ruhakefe A beépített skála segítségével minden szennyeződés az ahhoz legjobban megfelelő erősséggel és a ruha anyaga szerinti beállítással kefélhető ki. Nyár van... sebb tó kétségtelenül mélyebb volt a mainál. A tó alján lesz, azaz meszes agyag van. Ezt a löszréteget azonban az állandó északnyugat—délkelet irányú szelek az északi és a nyugati partokon homokkal takarták le, és ezzel délkelet irányban szorították a vizet. Az északnyugati rész feltöltődéséhez a belvizek levezetőcsatornái is hozzájárultak. Miután a déli parton tér«-; ni emelkedés is van, és a szódával átitatott lösz maradandóan ellenáll. Itt egyenes Irányú partvonal alakult. Ezzel szemben az északi és a nyugati part éppen a homok előnyomulása miatt szabálytalan, csipkézett vonalú volt. A tó terjeszkedését ezeken kívül maga a szikesedés folyamata is elősegítette. Ugyanis a tóba mosott szóda elszikesített a múlt század közepén még sok helyen termékeny, művelhető talajú szigeteket, és a tóval határos magasabban elterülő szántóföldeket. A talaj szerkezete elromlott, a termőtalajok valósággal szétfolytak a környezetbe. Ezeken a helyeken a part egybeolvadt a térszinttel, a csapadékmennyiségtől függően terjedt, vagy visszavonult. A tó 1872-ig lefolyástalan volt, de amikor a felgyülemlő víz má>Szegedet is veszélyeztette, ásták meg a tavat a Maty-érrel összekötő csatornát. Ezzel a felesleges vízmennyiség lefolyhatott a Tiszába. Mindezeket a változásokat megállította, a partok vonalát lerögzítette, a tónak halastóvá történő átépítése. A halastavak építése A Fehér-tó rendezése csak az 1930-as évek elején kezdődött, amikor az egész tavat átszelő, nagyjából nyugat—keleti Irányú Algyői-főcsatorna megépült. A csatorna algyői szakasza látja el a tavat tiszai vízzel. Ez a csatorna vezeti le a tó felesleges vizét alacsony vízállás esetén gravitációs úton, magas vízálláskor pedig szivattyúzással a gyálai holt Tisza-ágon keresztül a folyóba. A csatorna megépítése nagy lépést jelentett a Szeged környéki vízrendezésben, és ezzel lehetségessé vált a halastavak kiépítése és rendszeres vízellátása. E főcsatornától délre 1932-ben 900 katasztrális holdon épült meg Szeged város tógazdasága. Az elért eredmények alapján felbuzdulva, a gazdaságot tovább fejlesztették, 1942-ben további 130, 1949-ben 300 katasztrális holddal növelték a területet. Az 1959-ben megindult nagyarányú építkezés eredményeként a tavak összes területe 2289 katasztrális holdra növekedett. Ma 16 nagyobb és 40 kisebb tóra osztottan folyik a haltenyésztés (3. ábra). DR. VÁMOS RF.ZSŰ A Fehér-tó kiterjedésének változása Irmédi Molnár szerint A tó régi lefolyása Trmédi Molnár szerint dett. A laposok a két homokhát közötti mélyedések, amelynek nincsen állandó lefolyása. A belvizlevezető csatornák egyesülésük után akkoriban a tó északnyugati sarkában ömlenek a tó. ba. (2. ábra.) Ezek az árkok természetesen nemcsak a homokhátak között összegyűlt vizet vezették a tóba, hanem a vizek magukkal hozták és hozzák ma is a laposokban képződött szódát. A vízrendezésig, amíg a laposok nagyrészben lefolyástalanok voltak, minden feltétel adva volt ahhoz, hogy ott a talaj elszikesedjék. A szikesedés három tényezője: 1. az időszakos vízborítás, 2. vízzáró réteg a talajban, 3. száraz időjárás. Ma már tudjuk, hogy ezek a tényezők végeredményben a szódaképződés biológiai feltételei is. A tó szétterülésének másik oka a feltöltődés. A hajdani kiA szegedi halgazdaság A Szegedi Állami Gazdaság halászata a hajdani Fehér-tóból kiépített halastavakban, összesen 16 nagyobb tóban folyik. A tó eredetét tekintve, egy olyan lefolyástalan lapos teiknő, másnéven horpasz, amely a Duna—Tisza közének déli részéről — körülbelül 850 négyzetkilométeren — összegyűlő vizeket fogadja magába. Az évi összegyűlő vízmennyiség körülbelül 10 millió köbméter, ennek 70—80 százaléka a tavaszi hóolvadás után érkezik a tóba. Egykor kisebb volt Évszázadok során a mai Kistelek, Kiskunmajsa és Kiskunhalas határában levő hajdani szikes pusztákról jövő vízfolyások sok szódát és más sókat hoztak magukkal s ezáltal a tó és környékének talaját elszikesítetlék. Ezért későbben, a tó építésekor a i környezetében levő alacsony ter:méshozamú szikes szántóföldeket -és legelőket is tavakká építették. A hajdani tó vízfelülete, azaz a •tó kiterjedése állandóan változott. Volt amikor teljesen klszá. radt, máskor árvízzel fenyege-tett. Ahonnan a nyári időszakban a nagyfokú párolgás következtében visszahúzódott a víz, ott kivirágzott a sziksó. Ennek nagy része szóda, és ez képezte a hajdani virágzó szegedi szappanfőzés egyik alapanyagát. A tó végleges partot, és vele állandó kiterjedést, csak az 1959ben végrehajtott átépítés során nyert. Addig a tófelület nagysága a csapadéktól függött. Neve minden valószínűség szerint a beszáradó tófenéken kivirágzó sziksótól, az elmállott szilikátokból visszamaradt fehéresszürke színű amorf kovasavtól és a parti vizének fehéres színétől eredt. Ugyanis a partok mentén eső után a víz fehér, mert a talajból kimosott oldott mangán a lúgos vízben fehér színű vegyület formájában kiválik. A népnyelv számos ehhez hasonló tavat nevez még Fehértónak, amelynek előneve az a helység, amelynek közelében a tó található, így: szegedi Fehér-tó. A tófelület változásával és annak ábrázolásával kapcsolatban érdekes észrevétel, hogy minél régebbi térképen látjuk a tó rajzát, annél kisebb a kiterjedése. Az 1778. évben Balla Antaltól készített térkép és a három évvel későbbi II. József császár korabeli felvétel szerint területe mindöszsze 3,7 négyzetkilométer volt. A tó azonban fokozatosan terjedt, és a régi térképeken jelzett házak, kutak és utak helyeit nem egészen száz évvel később m*r víz takarja. Ugyanis a múlt század elején a mai tó területén még több út, közöttük egy postaút vezetett keresztül. A tó területi növekedését 1781től 1886-ig az 1. sz. ábra mutatja. A felület növekedése A tó növekedésének egyik oka, hogy a tóba ömlő vízfolyások száma megnőtt. Számos DunaTisza közti hátságról lefolyó időszakos vízfolyást — amelyek az ármentesítő munkálatok előtt önállóan folytak a Tiszába vagy pedig eltűntek a laposokban, a belvízrendezés során a Fehértóba vezették. így a tóba kerülő vízmennyiség állandóan növekeA Fehér-tóból alakított halastavak