Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-23 / 172. szám

VASÁRNAP, 1973. JÚLIUS 33. 5 Hunyadi László Átadta ka néptáncErkel operája a szabadtéri játékokon fesztivál díjait A Szegedi Ünnepi Hetek mai programja Erkel Ferenc Hunyadi di László című operája a Dóm téri színpadon, este 8 órakor. Christian Collum orgonahangversenye a dómban, holnap, hétfőn este 8 órakor. XIII. Szegedi Nyári Tárlat megnyitása a Horváth Mihály utcai képtárban, 12 órakor. Szeged környéki népélet című kiállítás megnyitása a tápéi művelődési házban. Honvédelmi repülőnap a repülőtéren, délelőtt 10 órától. Térzene. A Munkásőrség zenekarának hangversenye a Széchenyi téren. délelőtt 11 órától. \ XXVII. Szegedi Ipari Vásár a Marx téren. Lechner Lajos emlékkiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában. Képzőművészet a színpadon című kiállítás az i újszeged! November 1. művelődési központban. A szegedi könyv a nemzetközi könyvévben című kiállítás a Somogyi könyvtár olvasótermében. Ötvös- és ékszerbemutató a Képcsarnok Vállalat Kárász utcai bemutatótermében. Szegedi műgyűjtők kiállítása a Bartók Béla művelődési központban. Samu Katalin szobrai a Stefánián. Károlyi Lajos emlékkiállítása a Sajtóház klubjában. . • . | r | , öli11 j JUZ.5CI iciveie A/l n * Hlinwnol I n^ZÍÁ Ma, vasárnap este ismét Erkel Ferenc népszerű operája, a Hunyadi László kerül / RI*D. F fUJfjruu' UWUA.IV . Dóm előtti színpadra. Képünkön: tömegjelenet az előadásból Siflis József felvétele » Kevés vonzóbb daralbot ismer a szegedi Dóm-színpad Erkel Hunyadijánál. Történelmi levegője, cselekményessége, vártermei és bástyái, tömegszerűsége, muzsikájának verbunkos lobogása oly sajátos színképben áll össze a téren, hagy a nézőhallgató joggal hiheti, eredendően ide szánták. Látszólag az a veszély sem fenyegeti, hogy kőszínházból kinagyítva a megnövelt méretek elmossák finomabb vonalait, líráját — intim pillanatai, érdekes módon, a térhatásokban csak fölerősödnek. Valószínűleg ennek titkát lelte meg Szinetdr Miklós rendező, aki nagy tapasztalata és tervezőpartnere, Fülöp Zoltán ideálisan alkalmazható díszletkonstrukciója birtokában először próbált valami egyéni, jellegzetes töltést adni a Hunyadi szabadtéri előadásának. Korábban elmondta, most segítőtársával, Székely Gáborral megrendezte Sánetár Miklós, hogy Erkel operájának gyújtópontja a harc, mely a királyi trónért, annak árnyékában folyik — s ennek konzekvenciáit akkor is vállalta, ha a szokásosnál görcsösebben elmarkolt kardok, dobbanóbb tekintetek, izzóbb szenvedélyek fényében némileg módosul a dramaturgia anatómiája. Hunyadi László címszerepe veszít súlyából, veszítenie kell, hiszen a direkt cselekvések színpadán általában helyette cselekszenek. Hívei ölik meg Czilleit, maga pedig megbocsáthatatlan vakhittel vonul Budára, sőt utasítja el a szökés lehetőségét is: lojalitása - ezen a színpadon még szembeszökőbb illúzió. A tragédia nehéz páncélingét így nem a „naiv katona" — hanem az anya, Szilágyi Erzsébet viseli. Csupán a zenét hallgatva is feltűnhet, az opera igazán nagy drámai szerepe Szilágyi Erzsébeté. Csak ő tudja, mi a veszteni valója: a nagy Hunyadi özvegyének úgy is mint a hatalmi harcban érdekeltnek, úgy is mint anyának. Semmiképp sem lehet véletlen, ha Erkel muzsikája nála a legszélesebb, az ő áriáiban a legdrámaibb zene. Ezen a ponton ismét szakít egy hagyománnyal a szabadtéri előadás. A két szopfigyesen használva ki a forgószerkezet előnyeit. Márk Tjvadar jelmezeinek színösszeállítása a színpadi látHárom kiállítás helyébe. Azt példázza, hogy a korszerű anyagok és technológiák felhasználásával hogyan készítik művészeink a korszerű színpadképet, hogy teljes legyen a színház varázsa. Szinetár Miklós Vaszy Viktor „ padot. Simándy József a címszereplő szintén remekel, különös-izgalmas fényű tenorja változatlanul egyformán jó a hősi színekben és a finom bel cantóban. Palcsó Sándor V. László jelmezében színészileg is pontosan építette fel szerepét, Miller Lajos Czilleije szép baritonjának dacára valamivel sápadtabb erő a kelleténél, Szalma Ferenc Gara nádora rusztikus, Gyimesi Kálmán Rozgonyija gondos, kerek alakítás. Tetszett Várnay Edit Mátyása, a rendező azzal az ügyes ötlettel is megbízta, hogy a kivégzési jelenetben, az opera fináléjában eltépje a királytól kapott nyakláncot. Az utolsó tabló, amit a közönség magával visz a kihaló nézőtérről, döbbenetes pillanatra fokozza föl a látványt: a szlnpadsarki erkélyről menekül a király, vele átellenben, a másik sarokból máris hadat üzen az ifjú Mátyás. A hatást azonban kikezdi a roppant távolság: Mátyást szerencsésebb lenne középre hozni. Ettől az apróságtól eltekintve az egész előadás rendkívül meggyőző: szereplői érzékenyen mozognak, lereagálják a zene tartalmát, láthatóan tudják, mit miért tesznek — ami az operában nem lebecsülendő erény. Fülöp Zoltán várkőszürke, borongós hangulatú díszletei tömegszerűségükkel is elasztikusan épülnek be a tér és a templom méreteibe, Tegnap, szombaton éjfélkor, a gálaest után dr. Ortutay Gyula akadémikus, a néprajztudományok doktora, a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál zsűrijének elnöke ismertette a fesztivál eredményeit. A fesztiválon bemutatott összteljesítménye alapján a HVDSZ Bihari János táncegyüttese kapta a fesztivál nagydíját, a budapesti Tanácsköztársaság-emlékmű kicsinyített mását, Kiss István szobrászművész alkotását, és háromnapos balatoni nyaralást. A folklórverseny győztese, az Aranypapucs-díj tulajdonosa a szovjet Jatrany táncegyüttes. A verseny második díját, az Ezüstpapucsot a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Bartók Béla-táncegyüttese kapta. A megosztott harmadik díj, o Bronzpapucs tulajdonosai: a HVDSZ Bihari János táncegyüttese és a bolgár Georgi Dimitrov táncegyüttes. A koreográfusok első díját Nóvák Ferenc SZOT-díjas, a Bihari együttes művészeti vezetője kapta Várj reám című koreográfiájáért. A második díjat Falvay Károly kapta Regölés című, a harmadik díjat pedig Timár Sándor, Köröstől a Marosig című kompozíciójáért. A közönség diját a Bartók Béla együttes, a lengyel Rzeszowiacy, és a szovjet Jatrany együttes érdemelte ki. A román Tara Oasuhii együttes és a francia Ensemble Populaire de Paris Agay Karola ránszőlam közül a drámait, Erzsébetét a természetében lírai alkatú Ágay Karola — a lírait, Garai Máriáét drámai hang: Horváth Eszter kapta. Horváth Eszternek látszólag könnyebb a dolga, csak a koloratúrák akadályain kell túljutnia, hogy hajlékony szerepét egyéniségéhez idomíthassa. Ágay Karola viszont rendkívüli szuggesztivitással, lebilincselő zenei kultúrával oly varázsos atmoszférát teremt maga körül, hogy hinni kell neki: bármilyen furcsán hangzik, a „merész összeállításban" is ő viszi a színványra figyel, a Barkóczy Sándor koreográfiájára bemutatott palotásról a vastaps nyilatkozik. Kevesebb egyértelműséggel dicsérhetjük az előadás zenei menetét, bár valószínűleg Vaszy Viktor alig tehet róla, ha a színpad és a zenekari árok időnként nem hallja egymást. Nem vagyok kompetens az ügyben, de a mikrofonok körül már az ünnepélyes megnyitó másodperceiben is zavar támadt. Az ilyen hiba természetesen kiküszöbölhető, nem árt utána nézni. Az előadás második része ugyanis arra enged következtetni, alapos zenei műhelymunka előzte meg a premiert. Nikolényi István A Közművelődési Palota lépcsőházának falán Vágó Pál hatalmas méretű festménye függ, A szegedi árvíz. Az 1879-es pusztítás megrázó dokumentuma. Szinte válasz erre a képre a kupolacsarnokban tegnap délben Takács János városi tanácselnök-helyettes beszédével megnyílt kiállítás, mely az elpusztult Szeged újjáépítőjére, Lechner Lajosra emlékezik halálának 75. évfordulóján. A kiállítás egykorú újságcikkek, térképek, tervrajzok és fotók segítségével vezeti végig a látogatót az újjáépítés munkálatain, mely egyúttal Lechner életművének jelentős szakasza is. Egyszerre válasz a kiállítás Vágó Pál képére, és példája egy ember tehetségének, kitartásának, ugyanakkor a történelem egy darabja is. Ugyancsak tegnap délben nyílt meg a Somogyi Könyvtár olvasótermében A szegedi könyv a nemzetközi könyvévben című kiállítás. Negyedik alkalommal mutatja be értékes könyvritkaságait a könyvtár. A kiállitóteremben a minden évben látható értékes ritkaságokon — mint például a Schedel Világkrónika, vagy az 1633-ban Amsterdamban kiadott Atlas — kívül az idén érdekes összeállítás mutatja be a szegedi könyv, betű és nyomdászat történetét. A November 7. Művelődési Központban Képzőművészet a színpadon címmel rendeztek érdekes kiállítást, melyet Varga Mátyás Kossuth-díjas érdemes művész nyitott meg. A kiállítás bepillantást enged a színfalak mögé, a díszletcsinálás műSomogyi Kilrolyné felvétele Az Aranypapucs-díj gazdája a szovjet együttes. Képünkön: jelenet a műsorukból együttes a népi hagyományok őrzéséért, a német Phillipp Müller, a csehszlovák Vsacan és a szolnoki Tisza együttes pedig a fesztivál munkájával kapcsolatos teljesítményükért a zsűri különdíjait kapták. Egyéni különdíjat kapott a zsűritől Polenzi Guezala, a francia együttes hangszeres szólistája és Vasile Sava-Pitigoi, a román együttes hegedűse. A díjak átadásával befejeződött a harmadik Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál. A külföldi együttesek ma, vasárnap délben vidéki szereplésekre utaznak. (