Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-23 / 172. szám

4 VASARNAP, 1972. JÚLIUS 23. Gorkaemlékmúzeum Az ;dén április végén nyitották meg Verőcén, Gorka Géza Kossuth-díjas keramikusművész egykori lakóházában a Gorka-emlókmúzeumot. A múzeumban bemutatják a mester legjellegzetesebb munkált, valamint a népi fazekasok alkotásait la A hazai és külföldi turisták szívesen keresik fel a gazdag bemutatót Képünkön: részlet az emlékmúzeumból. Küzdelem az ellenforradalom ellen Bárány Ferenc tanulmánya az 1919—24 közti Csongrád megyéről Kritikus időszakot, a Ta- ul 10 millió korona kölcsönt kább a városi és falusi középrétegekből veit. toborozta hí3. A tudomány társadalmi funkciója j nácsköztársaság leverését kapott Szegedről, s a szege' követő fél évtized történei- di liberálisok és jobboldali mét vizsgálja a megyei párt- szociáldemokraták olyan poí bizottság legfrissebb kiadvá- litikai csoportosulással, „szo[ nya. A sorozatban, Csongrád ciális békeműhellyel" siettek megye munkásmozgalmi a kormánykörök segítségére, n | múltjának feltárásában, ed- mely a kizsákmányolók és szervezeiex ' dig Farkas József és Tamasi kizsákmányoltak összebékíMihály dolgozatai elemezték tésének látszatával szorgala századforduló környéki mazhatta volna a konszoliagrárszocialista kat, illetve a dolgozó osztá- lások közül többségbe kelyok harcait az 1929—35 kö- rültek a nacionalista, diktazötti időszakban — most Bá- tórikus, antiszemita jellegű noieársáe és a rány Ferenc tanulmánya a társulások, s szoros kap- " a g Jzl„u köztes történelmi éveket csolatot tartottak Horthyval, na/?i°° idézi 1919 augusztusától akit kormányzóvá választása működésében lattá, de nem 1924-ig: ebben az interval- után már két héttel nagy Jfi0''®^ lumban dolgozza föl a lelkesen fogadtak Szegeden. Progresszió hatarai és hol szociáldemokrata pártújjászervezése nehéz körülmények között ment végbe, bár a szegediek helyzete viszonylag könymozgalma- dációt. A pártok, csoportosu- vf ^^yo^ sózó osztá- lások közül többségbe ke- s^kfzertezeü 29—35 kö- rültek a nacionalista, dikta- r „ „ ,*zö most Bá- tórikus, antiszemita^ jellegű SSTxTíLi^ kapLUilluail uuijutui lux a. icincscu i^auuift jtcgcucu. 1—AAAn.V- «•» -Url me Csongrád megyei munkások A rendszer kiépítésében ak- ^io-bLitóháT a Telpolitikájával és szegényparasztok küzdel- tív feladatot vállaltak a szemeit az ellenforradalom és gedi és megyei földbirtokoNemrégiben Szluka Emil, a kiváló szakíró cikksorozatot jelentetett meg a Délmagyarországban. „A tudomány a szocializmusban" címmel. Különösen megragadott a tudomány és a társadalmi használják fel, ilyeneknindentalálkozott. A mai technikai feladatok megoldásához elengedhetetiak marti folyatudomálődésben. A tudomány társadalmi funkcióját, a gyakorEz csak látszat, ez nincs a technikában, a termelésígy. A műszaki-tudományc* ben felhasználunk ma, összefejlődés meghatározója vég- hasonlíthatatlanul bonyolulsó soron ma is a technika, a tabbak, mint azok, amelyektermelés szükségletei ma- kel az emberek a XIX. száradnak. A gyakorlatnak az zadban dolgoztak, tudomány és a társadalmi elméletre gyakorolt hatása, A múltban a tudomány elfejlődés összefüggésének különösen formáját tekintve méleti ágai teljesen a gyaelemzése, melyhez a sorozat alaposan megváltozott. korlatot követték, általánosítindíttatására szeretnék né- Manapság a termelési gya- va és összegezve a termelőhány gondolatot hozzáfűzni, korlat gyakran perspektivi- technikai tevékenység folyaA tudományban és a tech- kus> stratégiai jellegű fel- matában felhalmozott tapasznikában nem egyszer végbe- adatokat állít a tudomány talati anyagot. A tudomány ment már forradalom; for- eié. Ennek alátámasztását a és a technika kapcsolatában radalom a természettudo- következő példa is igazolhat- ma ilyen viszony nincs, és mányban, amely a XVI. szá- ja: a társadalmi fejlődés so- nem is lehet, hiszen napzadban Kopernikusz felfede- rán szükségessé válik nagy- jainkban a legbonyolultabb zésével kezdődött; forrada- teljesítményű energiaforrások természeti folyamatokat és lom a kémiában a XVIII. felfedezése. A gyakorlat tárgyakat ^B század végén, amelyet La- ugyanakkor nem sugalmazza amelyek olyanok, amilyenekvoisier oxigénelmélete alaki- azt, hogy hol és hogyan le- kel az ember eddigi mindentott kl; forradalom a bioló- het e forrásokat felfedezni, a napi életében nem giában a XIX. század végén, megoldást a tudományra amit Darwin tanítása vál- hagyja. Ha tisztán elméleti, a tott ki; és a legújabb fórra- midennapi gyakorlattól tádalom a természettudomány- voleső kutatások eredménye- len feltétel nemcsak maban e század fordulóján, ként olyan felfedezésekre guknak a természeti folyaamelyr.ek eredményéként a bukkannak, amelyet majd matoknak előzetes tudomáfizika behatolt az atom bel- perspektivikusan új, nagyobb nyos kutatása és törvényeisejébe. hatásfokú energiaforrásként nek feltárása, hanem a törA XVIII. szazadban tech- lehet felhasználni, akkor a vények összes lehetséges műnikai forradalom ment vég- gyakorlat szükségletei arra ködési feltételeinek előzetes be az iparban, és jelentős ösztönzik a kutatókat, hogy tudományos kutatása is. Ez is változásokat eredményezett, összpontosítsák figyelmüket bizonyítja, hogy napjainkban Ezekre a jelenségekre azon- éppen az adott kérdés elmé- magának a gyakorlatnak a ban az jellemző, hogy a tu- íe-ti és kísérleti megoldására, szükségletei követelik meg, dományban és a technikában igy történt ez pl. a rádium hogy a tudomány megelőzze a lezajló fordulatok még nem és a radioaktivitás felfedezé- technikát, a termelést a fejolvadtak ös6ze egységes sekor. egésszé, hanem csupán idő- A kűiönbségeket amelyek ben estek össze és ösztönöz- a tudomány és a ' technika lat, az ipar szolgálatát, mint ^emléttetérére ló s^tááfa* mültbeli és mai kölcsönha- sajátos elméleti fegyver, mint toTússz a következő pTlda A lása között fennállnak' szá" közvetlen termelőerő, csak fizika fejlődései a XIX. szá- mos körülmény magyarázza, ebben az esetben tudja hűen zadban, s annak is inkább az Köztük az, hogy a termé- teljesíteni első felében, a kor műszaki- szeti objektumok, amelyeket energetikai igényel Idézték elő, azoknak a módszereknek a keresésével, amelyekkel a gőzgépek hatásfokát lehetett emelni. Ennek a szükségletkielégítésnek eredményeként aztán a fizika is jól járt, mert egy sor törvényt alkotott meg (pl. az energiamegmaradás és -átalakulás törvénye). A természettudományban és a technikában napjainkban lezajló forradalomnak lényeges tulajdonsága, hogy a két terület teljesen összeolvadt, és csupán két különböző oldala ugyanannak az egységes folyamatnak, korunk műszaki-tudományos forradalmának. Az eddigiekből is látszik, hogy a múltban a technikának mar meglevő, teljesen meghatározott feladatai és szükségletei vonták maguk után az olyan elméleti célkitűzéseket, amelyek új természettörvények felfedezésével, vagy új természettudományos elméletek megalkotásával voltak kapcsolatosak. Napjainkban ez éppen fordítva van. Üj természettörvények felfedezése, vagy új tudományos elméletek megalkotása szükséges előfeltétele annak, hogy a technika elvileg új ágának megjelenése lehetővé váljék. Ez az állítás olyan benyomást kelthet, mintha ma a műszaki-tudományos fejlődésben a meghatározó szerep a technika, a termelés és általában a gyakorlat kezében átment volna a tudomány, az önmagáért való elmélet kezébe. Bátyai Jenő kezdődő konszolidáció politikai, ideológiai, gazdasági kényszerével szemben. igyekeztek bizonyítani: nél„ . . _ külük nincs politikai kon°LÍ szolidáció. Egyfelől tehát tások, tőkések, gazdag parasztalnoki értelmiség: Szegedet az új rezsim szimbólumaként emlegették. Ez az odafetariáttísból t A k er rasztságból, mely gyakran ^SeKtVatTSz madták a rendszert, ugyanakkor a munkásokat óva intették az osztályharcos megszociáldeA tanulmány a mai Csongrád megye területének kudarcba fullasztotta a ... , . , . históriáját mutatja föl az or- „nemzeti hadsereg" toborzó ^°s_zak°n' szág történelmének folyama- körútjait is. Az ellenforrasítve pártszervezeteket. kZuClg^ tv/l IA-111.1111V.1 IVIV l\/lj CU11U XYL/I UtJCllb lo, l \íj waJtwl 1Lvl 1 Cl « _ . . tában. s a szerző dolgát ne- dalom bosszúhadjárata nem * tevékenysége is viszonylag szabadabb volt, bár működésük korántsem zavartalan. A földmunkás szövetség hezítette (maga is utal rá), nagyon kímélte megyénkben hogy a mai közigazgatási sem a Tanácsköztársaság egység a 20-as években még funkcionáriusait-, katonáit: nem alakult ki. Komoly for- az ítéleteket a hírhedt Mar- ., ,, , , . ráskutatás, dokumentum- kovich Iván királvi tábla- ™®"ett . legerősebbnek az feltárás és elemzés nyomán labíró vezette tanács hozta "SíESJEi rajzol szemléletes képiét a szegedi törvényszéken, egy olyan terület politikaiGH te látszott, itt tevékenykedett Ladvánszki József is, aki ott volt a Kommunisták Magyarországi Pártja szegcdi csopiortjának megalakulásánál, s a nágytagú szervező £££ bizottság levelezői tisztét látta el. A kommunista mozgalom újjászervezésére csak 1921-től kerülhetett sor, amikor hazatért Szegedre rése után a megszálló csa- könnyűipar vezető szerepe Tel.*®d' Pál- hogy a ^^ emigráció ideológiai-gazdasági állapotáról, mely jelentős szerepet töltött be az ellenforradalom kibontakozásában, ugyanakkor egy olyan terület munkásmozgalmáról, mely sok progresszív vonást meg előtörténetéből A súlyos gazdasági, társadalmi problémákkal megye gazdasági élete az orőrzött szágos szinthez képest közepes fejlettségi fokot mutaA Tanácsköztársaság leve- tott. Sajátos vonzása a patok fontos szerepet ját- volt, az egész ipar kisüzemi szottak a haladó erők meg- jellegű, a -mezőgazdaságban osztásában, segítették az el- a nagybirtok valamint a kislenforradalom szerveződését és középparaszti gazdaság — bár kezdetben a francia dominált, bár jellegzetesek csapatok a nemzetközi bur- voltak a város környékén . A szeeedi kommunisták zsoázla taktikájának megfe- intenzívebb gazdálkodást Ja; A sze«eal Kommunista* lelően fékezték a fehérter- folytató paorika-, hagyma-, rort. Fő funkciójuk megbízásából kommunista ifjúmunkás szervezetet hozzon létre. S bár Telegdit letartóztatták, 1921. novemberében megalakult a KMP szegedi csoporttöbbféle kapcsolatot tartottak fenn, mely növelte a a nagy- gyümölcs- és zöldségtermelő konsDÍrá 'iós ujuxi. iehetósébirtokos és burzsoá osztály- kisgazdaság is. e°t a c^oort működéSt Az osztályszerkezetben ^ 1922 bárjától figyelszegedi ellenforradalmi köz- feItűnő helyet foBialtak el a te a rendőrség, s február pont szerveződésével pár- föld nélküli agrárproletárok végén az öt szegei szervehuzamosan gyorsan aktivizá- és a környékre oly jellem- zőf őrizetbe vette. lód ak a szegedi és környék- zö kubikusok: a pietáriátus Bárány Ferenc tanulmábeli ellenforradalmárok. a kétharmada a húsznál kehelvi vezető politikusok és nya az agrárproletárok és . .. .. ,, . „ ... ,, . . vesebb létszámú kisüzemek- szegénvparasztok helyzetét tel^iettrkaze,ű^t ben dolgozott. A finánctőké- és —^ zett „szegedi gondolat" kü- sek, nagybirtokosok elég ^^ lönleges érdemeit. P. Ábra- vérszegénv csoportja mel- tával zárul. hám Dezső kormánya példá- lett az ellenforradalom in- N. I. BERCZELI A. KÁROLY mindent vállalt, mert szerette szórni a pénzt, boldog volt, hogy gondok nélkül, nagylábon élhet, s a lázas munka közben nem vette észre, hogy művészete egyre üresebbé válik, műgondját a nagy sietségben sablonos rögtönzés, hevenyészés váltja föl, s hogy már nem alkot, hanem gyárt, s képei elhamarkodott silánysá'ÁilfSjYSjYjí^^^ gára már a hozzá nem értők is felszisszennek, s csak divatos hírneve tartja őt magát is felszínen. Annyit keresett, hogy Sánc utcai otthonán kívül Szatymazon is vett egy szőlőt magának, jól megépített borpincével és házikóval, sőt külön műtermet is tartott a felsővárosi Kis utcában, ahová előkelő modelljein kívül (akik közt nem egy rajongó s minden áldozatot meghozó szép dáma is akadt) sűrűn ellátogattak tereferére vagy borozásra a város urai, így a mecénás Zsótér, Dáni. a főispán, Osztrovszky, a város dédelgetett nemzeti hőse, Felmayer, a híres és dúsgazdag kékfestőmester, s a sok közéleti barát közt egy Kováts István nevű építész, aki kőművesként kezdte működését s a város egyik leghangulatosabb házát építette meg, a gótikus-romantikus Fekete-házat a Mészáros utcában. Az ő műve volt az Oroszlán utcai Ivánkovics-féle ház is, melyet magyaros stílusúra tervezett s e jellegét a homlokzaton felsorakoztatott Hunyadi, Zrínyi és Rákóczi mellszobraival igyekezett mégjobban kidomborítani. Joó akkor roppant össze, mikor felesége, a szépséges Németh Etelka 63-ban hirtelen meghalt, s ő öt árvával magára maradt. Újra nem akart megnősülni, de a gyerekneveléshez sem volt sok kedve, így — bár sokan segítettek rajta s gyerekelt elhelyezték különböző nevelőintézetekben — lassan az Ivásra adta magát, s már több időt töltött el Szatymazon a boroshordói közt. mint a műteremben Fokozta belösszeomlását, hogv lányai felcseoeredvén karata ellenére mentek férjhez, Etelka egy szerbiai szerbhez, Róza, aki elment nővérét meglátogatni, szintén egy ottani szerbnek es22. Jóval idősebb volt valamennyiüknél a szintén ott üldögélő Joó Ferenc festő, aki lassan az ötvenedik éve felé tartott már, de még ennél is korosabbnak látszott, mert megviselt, kiábrándult s megfáradt férfiként már csak n borban talált vigasztalást. Néha fellázadt ugyan saját tehetetlensége és akaratgyöngesége ellen, s ilyenkor a nála jóval fiatalabbak társaságát kereste, de ez sem vezetett tartós eredményre, a lelkes, nagy terveket szövő ifjakból sem tudott sem reményt, sem életerőt meríteni saját hajótörött létének megmentésére. Pedig nagy ígéretként kezdte művészi pályáját, s már a piarista atyák liceumában kivált rajzi készségével annyira, hogy a híres szegedi festő, Vastagh János is felfigyelt rá s egy időre magához vette tanítványaként. Vastagh vezette be a festés titkaiba, s miután a tanulékony ifjú kivételes tehetségéről mindenki meggyőződött, maga a gazdag Zsótér küldte ki őt Münchenbe, hogy ott Piloty mester ellenőrzése mellett képezze tovább magát s fejlessze művészelét. S a fiatal Joó nem is okozott csalódást senkinek, sok nagyszabású történelmi kompozíciót, sőt a felsővárosi templom számára oltárképet is festett: a végén mégis az arcképfestésnél kötött ki. nemcsak azért, mert ehhez volt leginkább érzéke, hanem mert ez jövedelmezett számára a legtöbbet. Az összes kaszinótagok vele festették le feleségeiket és saját magukat, a városatyák is az ő ecsetje révén igyekeztek maradandóvá tenni személyüket, e mohó versengés során elárasztották a festőt megrendeléseikkel. Az meg kúslött örök hűséget, a legszebb s a legkisebb. akit bálványozott s gyakran lakott vele együtt hétszámra is Szatymazon, kikosarazta a gazdag Zsótér Lacit, mert beleszeretett a híres cigányprímásba, Dankó Pistába, s egy szép napon megszökött vele. Ez teljesen feldúlta az apát, s csak hosszú idő múltán adta beleegyezését a házassághoz, hogy legalább törvénytelen unokái ne legyenek. De megszakította velük az érintkezést, senkit sem tűrt meg maga mellett, s ha nagyon beivott, ami most már elég sűrűn előfordult, akkor keserűen fakadt ki: — A ménkű üssön a rác mög a cigány atyafiságba! Egy fiatal, de feltűnően vállas, izmos, mokra legény ült mellette, Kajári Sándor, aki Tápéról került a városba, s miután elvégezte az Oskola utcai rajziskolát, ahol mintázni is lehetett, hihetetlen vágyat érzett, hogy szobrász legyen belőle. Joó magához vette az egyszerű, paraszti, de nagy tervektől duzzadó ifjút, szállást adott neki a műtermében a Felsővároson, hiszen ő egyre több időt töltött már Szatymazon, s bizony az is megesett, hogy a városi tanácshoz kellett folyamodnia egy kis segélyéri, mert annyira megcsappant a Jövedelme. Ezt a Kajárit roppant vágyak hevítették, s alig egy évvel ezelőtt vonaton, szekéren, de főleg gyalog nekivágott Olaszországnak (a jó Zsótér neki is adott egy kis útravalót), hogy megcsodálja végre Donatellót, Michelangelói és Berninit, de a görög— római szobrokat is, s belőlük merítsen életreszóló ihletet. Ez meg is történt, mert úgy esett neki Joó műtermében gigászi tervei megvalósításának, mint egy megszállott, és sorra kerültek ki a keze alól az apró kis vázlatok, melyek a monumentalitás igényével mind arra vártak, hogy bronzban vagy márványban valósuljanak meg. (Folytatjukj