Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám

4 SZOMBAT. 1972. JÚLIUS 22. pontjai azok az amikor különösen jólesik a családot körülvevő széleset társadalmi közösség »«*vütt érzése. m Ezeknek Családi események társadalmi megünneplése Minden ember és család vált az a folyamat, amely az csátását, amely támogatásáéleteben előfordulnak olyan eredetileg is humán jellegű ról biztosítja a családi c-seemlékezetes — örömteli vagy ünnepek hagyományos egy- mények társadalmi szertartragikus — események, me- házi értelmezését ismét vilá- tással való megünneplését. S lyeknek derűjét vagy bána- givá, emberivé kívánja át- ez a fejlődés tűzte napirendtát szívesen megosztaná formálni. A vallásos szertar- re olyan modern szertartásmásokkal is. Főként a név- tások ma már sok ember szabályok kidolgozását is, adás, az esküvő és a teme- számára értelmüket vesztet- amely hozzáértéssel, tapintés, tehát az emberi élet ték, realitás nélküli szimbó- tattal, a környezetesztétikai alapvető személyes forduló- lumrendszerekké homályo- követelményeknek is eleget alkalmak, sultak, sőt olykor már csu- téve ötvözi össze a hagyojólesik a pán a puszta megszokottság mányos (sokszor feledésbe családot körülvevő szélesebb tartja életben őket. merült!) népi és a modern Hazánkban a hatvanas szimbólumok sorát. Azok a évek közepe óta több mint szakemberek, akik e felelősfélmillió szocialista névadó ségteljes munkán fáradozünnepséget, házasságkötést nak, különös gonddal építik és temetést rendeztek. Nyil- fel e világi szertartások vénvaló, hogy a világi szer- „dramaturgiáját", hiszen a a családi ünne- tartások iránti növekvő feladat: új jelképrendszerek peknek a tartalma és for- igényben — amely, úgy tű- megalkotása. E jelképrendmája egyaránt sokat váltó- nik, ez idő szerint sok he- szerek harmonikus összhangzott az elmúlt évszázadok lyütt meg is haladja még a ban egyesítik az örök embealatt, és napjainkban is vál- valóraváltás lehetőségeit — ri érzések iránti tiszteletet tozik, amikor az egyén és B felszabadulás óta eltelt és kegyeletet olyan eszmei közösség életét minden eddi- több mint negyedszázadnak tartalommal, mely a szociagmél erősebb egységbe for- az emberek gondolkodására, lista világnézet hordozója, rasztja a közös célért vég- világnézetére gyakorolt ha- Az elmúlt két év alatt zett munka. tása is kifejeződik. (Termé- több mint negyvenre emelIgaz: e megindító családi szetes ugyanakkor, hogy az kedett a családi ünnepeket események sok-sok idón át ilyen rendezvények nemcsak rendező tanácsi irodák és szinte kizárólag vallásos ér- eredményei, hanem egyben intézetek száma. Sok kiváló telmezéshez, egyházi szertar- serkentői is a gondolkodás- költőnk, írónk, zeneszerzőnk tás kereteihez kötődtek; mód fejlődésének. Egy-egy alkotott új, nemes emóciókat holott eredetük — a tudo- megható, megrendítő társa- sugárzó műveket, a társadalmány (történelem, régészet, dalmi szertartás maradandó mi szertartások felemelő léstb.) tanúsága szerint — emléket hagy a résztvevők- lektani hatásának gazdagítá„laikus", emberi jellegű. A ben, gyorsítja a vallási elő- sára. Májusban rendezték tarsadalmi, gazdasági fejlő- ítéletek halványodását, fej- meg Szolnokon a családi dés és a tudományos-technl- leszti az emberek vllágszem- események társadalmi megk&i haladás a régi tulajdon- léletét ünneplésével foglalkozó ( szakemberek második orszáI j I gos tanácskozását, valamint I I az alkalomhoz illő művészi műsorok seregszemléjét. ElAz emberek gondolkodásé- hangzottak a már korábban nek megváltoztatási lehető- ban és magatartásában be- kiírt pályázat díjnyertes kósége — egyre jobban fel- következett változások tették rusművei is, és új szín gyaszabadítja az emberek ér- aktuálissá 1970-ben annak a nánt olyan összetett műsoErőteljessé kormányrendeletnek a kibo- rok, melyekben az ünnepi ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ beszéd, az irodalom és a zeviszonyok és osztályszerkezet megváltozása, az emberek közti kapcsolat értékrendjének átalakulása, az egyén társadalmi helyzetézelmi életét is. Fogaskerekű vasút A „fogas" egyike Budapest gyobb emelkedésű pályán legrégibb közlekedési eszkö- használnak (ilyen a Szabadzetnek, közel századik „szil- ság-hegyt ls), a másik a „veletésnapját" ünnepelhetjük, gyes rendszerű", melynek 1874. julius 24-én helyezték kedvezőbb talajviszonyokon üzembe, ez volt a világ har- és nagyobb forgalmú vasutamadik hegyi vasútja. Abban kon van jelentősége. toit!mt me« (8özmMdon/ Napjainkban is nagyon tolta maga előtt a^ «erel- népi£rű . Fo,as, ^uYzis Kben "fejeztékbeZT blz0nyít' bétköznapoináÁuSL !kon körülbelül 1000 bérletes ! k PB" "tas veszi igénybe, mígszomn.kJEK" baton és vtsáínap forgalma nek nevezett, ma Szabadsaghegy állomáson ért véget és 1 „ csak 1890-ben hosszabbítót- A F°S®s közelgő szazadik ták meg a vasutat a Széche- születésnapjara megkezdőnyi-hegyig. 1910-ig csak nya- dött a rekonstrukció, amely raló-, kiránduló-vasútnak november közepéig tart. Adszámított, de a Szabadság- dig autóbuszok szállítják az hegy tetején kialakult meg- utazó közönséget, hogy aztán lehetősen sűrűn lakott terű- „„-,-, let (tekintettel arra, hogy a megfiatallt0tt Vaftutba" mind többen jártak dolgozni mé8 sokáig Öröme teljék innen) szükségessé tette a minden embernek, aki felkevasűt egész évben való köz- resi és igénybe veszi, lekedtetését. A vonat sebes sége, mind fel, mind lefelé haladáskor óránként 13 kilométer — a lejtmenetnél fogyasztott energia egyharmadát egy különleges, úgynevezett rekuperációs berendezés segítségével, lejtmenet közben visszatáplálják a vezetékbe. A pálya teljes hoszsza 3733 méter, a szintkülönbség az alsó és a Széchenyi-hegyi állomás között 315 méter — emelkedésének legnagyobb mértéke 110 ezrelék. Miért hiviák fogaskerekű vasútnak A kerekek és a sín közötti súrlódás nem elegendő a szükséges vonóerő kifejtésére. (Ugyanis a pálya meredeksége miatt a sínről könynyen visszacsúszhatnának a kocsik.) Ezért alkalmaznak a két rendes sín között még egy harmadik, fogazott sínt is. Így a kocsik alján elhelyezett fogaskerekek ezekbe a fogaslécekbe kapcsolódnak, melyeknek nagy jelentősége van egyrészt a vonóerő, másrészt a megállás biztonsága érdekében. A fogaskerekű vasútnak két fajtája ismeretes: a tisztán fogaskerekű, amelyet na-. K. S. ne hangulatai ereje egységes kölcsönhatásban szolgálta az esztétikai érzelmi mondanivalót. 151 Az „új tradíciók" terjesztésének gyorsítása természetesen elsősorban tanácsi feladat, hiszen a tanácsok biztosítják e világ ünnepségek megrendezésének szervezeti és dologi-anyagi kereteit. De a kezdeményezésben, a felvilágosító munkában és személyes meggyőzésben fontos szerep hárul a társadalmi és tömegszervezetekre, elsősorban a szakszervezetekre és a KISZ-re. Ha ugyanis kizárólag a tanács rendezné e humán szertartásokat. azok nem lennének egyebek „hivatalos aktusnál". A társadalmi és tömegszervezetek bekapcsolódása biztosíthatja csak, hogy e szertartások — tűi az ünnepélyes jellegen — bensőséges közösségi élménvt is nyújtsanak a résztvevők számára. Így érhető el, hogy az emberi élet legjelentősebb sorsfordulóiról való megemlékezések egyben a korszerű életszemlélet erősítéséért folyó nevelőmunka alkalmaivá is váljanak. Kerekes Gábor A közművelődés fehér foltjai Messze még a cél Az emberek tömegei a — tagjainak sorában köz- mert az ígéret földjére lépsajtótermékeken keresztül művelődésben érdekelt álla- tünk. Egyenlőtlenségek taértesülnek legsokrétübben a ml hatóságok és társadalmi paszialhatók a kulturális elvilág dolgairól, politikai tá- szervek vezetői, közművelő- látottságban és fejlettségjékozódásuknak legfonto- dési szakemberek, tudósok, ben. Ellentmondások keletsabb formája az újság. Mun- művészek, közéleti szemé- keztek az igények-követelkások bevallása szerint lyiségek — a tartalmi koor- mények és szolgáltatások szinte mindannyian olvas- dináció útján akarja segíte- között. A tömegek ízlése nak újságot. A helyi lapok ni a sokrétű közművelődési még mindig elmaradott. A vezetnek a népszerűségi lis- lehetőségeket. A közművelő- művelődés nem vált termetán, őket követik a Nők dés összehangolt, tervszerű lési tényezővé. Magas a fiLapj-a és a Ludas Matyi, fejlesztésének elősegítésére zikai dolgozók között a nők majd az üzemi lapok. Mit hivatott. aránya és bár a női munolvasnak el az újságból? Feladatai között szerepel kaerő megítélésében társaHirdetéseket, sportot, rövi- a közművelődés-politika ala- dalmi méretű szemléletváldebb cikkeket. A hosszúak- kítása is. Ennek érdekéber tozás következett be, helyhoz ugyanúgy nem fognak Irányelveket, javaslatokat, zetük még mindig kedvehozzá. mint a könyvekhez, fejlesztési terveket dolgoz zőtlenebb a művelődés lehea politikai eseményekről ki a közművelődés egy-egy tőségeinek kihasználásában, szóló híradásokat, tudósítá- területére, ösztönzi a kor- mint a férfiaké, sokat többek szerint már szerű módszerek előző este tudják a tévéből, sét, javaslatokat A termebevezeté- lés, a termelékenység és a tesz a művelődés összefüggéseit a Önértékelés A sorozat előző darabjaiban felvázoltak ismeretében gondolom, kissé meglepő, hogy a munkások nagy része úgy nyilatkozott, elégedett mind az általános, mind a szakmai, politikai műveltségével. Érdekes móközművelődés anyagi félté- gazdasági vezetők egy része teleinek és szervezeti fej- nem érti meg és csak azt összehangolásé- hajlandó támogatni, aminek a közművelő- hatását azonnal és közvetlevagy nül érzi. lesztésének ra. Értékeli dés-politika általános egyes szakterületeinek munkáját. A ma meg a holnap Szolgálat és alkotás Tudatosítanunk kell a munkásokban, hogy mindenSenki sem vitatja azokat ki alkotó lehet a maga hedon ezek az emberek nem az óriási eredményeket, me- lyén munkája és életmódja végezték el az általános is- lyet népünk a felszabadulás által. Az életmód — a sokkolót, segédmunkásként, éta eltelt huszonhét év rétű műveltség-eszmény esetleg betanított munkás- alatt a közművelődés terén mindennapos szolgálata réként dolgoznak. „Eddig is elért. Az azelőtt százezrekre vén — alkotássá emelkedjél megvoltam, megleszek rúgó analfabétizmust szinte het, az otthonnal együtt, ezután is." „Nem érdekel teljes egészében felszámol- mint ahogy a népi kultúra engem a tanulás szöveg tuk, az általános műveltség — minden magasabbnak az az csak." „Engem a politika tekintetében az európai kö- alapja — maga is a munnem tud érdekelni." zépmezőnyben foglalunk he- ka és élet összhangja volt.' » • uu , • x, xx lyet. Korszerűsödött a mű- Alkotásai egyszerre szolgálA jobban tájékozott, ma- veItség tartalma is és fejló- ták a munkát, az élet szépgasabb műveltségű, kvalifi- dött a tömegek művészi íz kait munkasok viszont elegedetlenek önmagukkal. Ez Ezek „ eredmények világosan mutatja, hogy a azonban még nem jelentik műveltségi alapok megszer- azt hog megállhatunk, zése szükséges ahhoz, hogy igények teremtődjenek, megszülessenek a továbblépés feltételei. Pedig az általános műveltség köre egyre szélesedik, és az emberek tömegeit fenyegeti az elmerülés ' veszélye. Hiszen nem képzelhető el az irodalom és művészet alapjainak viszonylagos ismerete nélkül, a történelem, szociológia, biológia, földrajz, gazdasági élet, ideológia... stb. alapjainak ismerete nélkül. A szakmai műveltség pedig nem azonos azzal az ismeretanyaggal, amely egy szakmai művelet elvégzéséhez szükséges és elegendő. Szervesen be kell ágyazódnia a tágabb ismeretek széles tömegébe, ki kell terjednie a természettudományok széles sávjára. Közművelődési tanács A közelmúltban alakult meg az Országos Közművelődési Tanács, bizonyítván, hogy égetö-sürgető feladatként társadalmi céljaink fókuszába került a közművelődés. A megfelelő koordináció hiánya régi gondja a közművelődésünknek. A nemrég megalakult testület ségét, az egyéniség magasabbra törését. Messze még a cél! (Vége) Tsndi La jeti A fecskefészek albinója Ritka ornltológiai szenzá- az öregek kíséretében megció foglalkoztatja Tatabá- kezdte az aviatikai tudonya-Kertváros lakóit. Bíró mányok elsajátítását. József portáján ugyanis hó- A madárvilágban jártas fehér tollazatú fecskefióka szakemberek véleménye szelátott napvilágot másik rint albinó fecske születése négy, hagyományosan feke- rendkívül r!*ka jelenség. Az te-fehér frakkos testvére ilyen hófehéx tollazatú egyemellett. dek bár ugyanolyan életkéAz albinó fecskefióka fej- pesek, mint fekete testvélődését kikelése óta figye- reík, fennmaradásukra azonlemmel kísérik Bíróék, mert ban mégis kevesebb az az első napokban még ag- esély, mint a szokványos gódtak, hogy a rendhagyó utódoknak. A fehér szin színű utódot hajlandók-e ugyanis hamar felkelti a táplálni az öregek, nem eb- ragadozó madarak figyelrudálják-e ki a fészekből a mét. szokatlan tollazatú kis jö- A „fecsketulajdonos" Bívevényt. Am amint később róék s a környékbeliek minkiderült, a családi esemé- denesetre féltő aggodalomnyeknek örvendő fecskepár mai figyelik az elkövetkező „faji megkülönböztetés nél- hónapok fejleményeit Kikül" mindvégig egyforma váncsian várják, hogy eleügy buzgalommal táplálta a gáns, fehér ruhás kedvenfalánk apróságokat. Leg- cük szerencsésen átvészeli-e utóbb pedig már arról ér- a rá váró veszedelmeket, s szépen a következő év tavaszán fióka visszatér-e a családi fészekbe. kezett hír, hogy fejlődő fészekaljnyi elhagyta a családi fészket, s oooooooooooooooööö Hullámsír 21. Több rokonvonása ellenére sok tekintetben különbözött Pintértől a szintén jelenlevő Vass Pál, aki mint a város aljegyzője s mint végzett jogász meglehetősen tájékozott volt közgatartásán, helyesbíteni, vagyis az egységes ól- mernie illik és kell, bármi legyen is az anyaiamvezetés érdekeinek megfelelően módosítani nyelve. kívánta az Eötvös-féle túl liberális nemzetiségi Pintérrel szemben ő lótott még kivezető utat törvényt. Ez utóbbi ugyanis a magyar nyelv az ország megmentésére, s e felfogása erősen teljes kirekesztésével minden nemzetiség számára lehetővé tette a saját nyelven való tanulást, sőt törvénykezést és közigazgatást is, de a tapasztalatok alapján ez sem bizonyult a nemrokon volt a Grünwald Béláéval, aki szerint a nemzetiségiek elhatalmasodásának a vármegyei közigazgatás volt az oka, az ottani tisztválasztások öncélú jellege, mely nem akart tudozetiségeik számára kielégítőnek, s majdnem mást venni az egész ország közös érdekeiről s olyan érthetetlen ellenszenvet váltott ki, mint a 48-as törvények, melyek végtére számukra is kimondták az úrbériség és a földesúri szolgáltatások megszüntetését. A nemzetiségek a maga szűk körében önkényesen intézkedett. Csak a központosítás, a parlamenti rendszer oldhatja meg ezt a kérdést — mondotta gyakran Vass —, a központtól kinevezett főtisztmégis a dinasztia érdekeiért harcoltak saját viselők, akik nem muncipálisan, hanem a miigazgatási és politikai kérdésekben, s az ezek- szabadságuk reményében, s félrevezetett elő- niszterí utasítás alapján az egész nemzet érderői alkotott véleményét nemcsak a helyi sajtóban, de nyilvános előadasokon is lelkesen, gyakran szónoklás pátosszal ismertette. 0 is aggódott hazaja sorsóért, a honfibú akkoribari készítői lettek a Bach- és Schmerling-korszakban kiteljesűlő osztrák reakciónak, melytől ők is szenvedtek, ha nem is olyan mértékben, mint magyar. Trefort most — a király hozzójááltalaban megülte az összejöveteleket s vagy rulásával — kötelezővé kívánta tenni a nemheves, rendszerint meddő vitákban vagy ki- zetiségl nyelvek tiszteletben tartásával az egész korona területón a magyar nyelv Eers1^ keinek szemmel tartásával kötelesek a kormánnyal együtt működni. Vass idősebb volt néhány esztendővel Gábornál, jól ápolt külsejű, kissé teátrális jelenség volt, hanyagul kezelt hajzata, kis bajuszkája s csokorra kötött, lecsüngő nyakkendője a pillanatnyilag megkönnyebbülést hozott talán, oktatását is. de csak azért, hogy a következő alkalommal minden kezdődjék újból és elölről. S Ilyenkor mindenki beletúrt a magyar históriába, hogy mit kellett volna csinálni mér Szent Istvánnak, mit Mátyásnak és mit Kossuthnak, hogy a nemzet ne a romlás, hanem a gyarapodás és fejlődés kapaszkodóján jusson föl végre hivatása magaslatára. Vass Pál az egységes nemzetállam híve volt s lelkesen üdvözölte Trefort kultuszminiszter javaslatát, mely okulva az egyre több jogokat követelő nemzetiségek ma— Végre tizenegy év után észhez térnek! — kiáltott föl Vass Pál, s még a városháza uraiigyekezett leplezni, hiszen gyakran írt cikkeket, jó stiliszta volt, s ezzel mór közel került az újságírók s írók bohém világához. Ez, pernak is az új törvénytervezet fontosságáról é« sze, csak látszat volt, mert hivatali munkáját elkerülhetetlen szükségességéről prédikált a tanácsteremben s a székház folyosóin is. mert szentül vallotta, hogy csak ez a rendelkezés válthatja meg a pusztuló magvarságot. A városi urakat nem kellett erről külön meggyőznie, mert valamennyien természetesnek találták, hogy az ország népének az ország nyelvét isgondosan, sőt aorólékos pedantériával látta el, tisztes családi életet, élt, s ha előadásai közben elragadta is a hazafias szónoki hév, nem volt nehéz földeríteni róla, hogy a leglíraibb kitörést is szorgalmas olvasás és tájékozódás előzte meg. (Folytatjuk.)