Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

VASÁRNAP. 1972. JOUUS 7 A SOMOGYI-KÖNYVTÁR MÁSODIK ADOMÁNYLEVELE Szegeden. 1906-ban ket. Északon Bostonig, nyugaton Wisconsinig, délen New Orleansig jutott el. Utjának dokumentumai — páratlan ritkaságok külön-külön is, hát még együtt! — Vasvárt/ gyűjteményének legértékesebb, a hazai kutatókat leginkább érdeklő kincsét rejtik. 1952-ben ő találta meg Kossuth és társai portréit is. Egy jó nevű amerikai festő, Walter Gould 1851-ben Kutahiában festette meg Kossuthnak, Batthyány Kázmérnak, Perczel Mórnak és gróf Wysocki Józsefnek, a magyarországi lengyel légió tábornokának, valamint a száműzöttek török őrparancsnokának, Szulejmán bejnek arcképét. A képeket a festő Amerikába vitte magával, s ezeknek utóbb nyoma veszett. Kossuth amerikai látogatásának centenáriumán Vasváry Philadelphiában a Pennsylvaniai Történeti Társulat épületének pincéjében, több száz porosodó kép közt akadt rá a számunkra oly becses emlékekre. Azóta a washingtoni Kossuthházban láthatók. A gyűjtemény tartalmazza Bölöni Farkas Sándor, Haraszthy Ágoston és más neves hazai utazók amerikai útjának dokumentumait, valamint az amerikai magyarok ezreinek adatait, már ti. azokét, akik valamilyen kulturális szolgálatot tettek az Újvilágban. Négy kötetben ott van a gyűjteményben Vasváry saját írásainak majd ezer kivágata, különnyomata. A hagyatékban van ezeken kívül az a könyvanyag, amit hat évtized alatt összegyűjtött, jó részt olyan, amely Magyarországon nem található. Részben amerikai magyarok munkái, részben magyar vonatkozású angol cikkek és könyvek. Három kötetben az első magyar adatai Az elsőt a könyvtáralapító So>noffin Károly irta alá 1880. áp•rtlia 26-on. Azóta is kapott könyviajándékot Szeged könyvtára, •olyan különgyüjteményeket is, amint a Szegedi Gyorsíró Egylet •adománya, a gyorsírás addig tel(Úes hazai szakirodalma, de ilyen ••nagyjelentőségű és nemcsak hafzánkban, de az egész világon fegyedülálló gyűjteményt csak •most kapott a Város szülötte fiáitól, Vasváry Ödöntől, 1972. mágus 16-án. Vasváry Ödön 1888. október tí8-án született Szegeden, Alsóvá•roson, a Mátyás tér 19. számú > házban. Anyai ágon annak a Váradj családnak a leszármozott••ja, amelynek ősi lakóháza az árvízig a róluk elnevezett utcában állott, s amelynek legnevesebb képviselője Várady Ignác (1825— 1907) mérnök, városi adóhivatali igazgató, aki az 1876. évi árvízvédelem után a Város közgyűléséétől „a percsorai hős" diszítőf'flelzőt kapta, és aki az 1879. évi védelemben a petresi töltés vájj rielmezője volt az utolsó pillanatig. Vasváry Ödön a szegedi kejgyesoskoda diákja volt, egy ideig *— akár Juhász Gyula — a piai-risták váci noviciátusának lakórtja. Itt kötött máig tartó barátsáagot Sík Endrével: mindketten otthagyták a rendet; Vasváryból református lelkész lett, Síkból a szocialista forradalom harcosa, de amikor mint nagykövet Washingtonban élt, fölelevenítették fél évszázados barátságukat. Vasváry 1914-ben ment ki az Egyesült Államokba az ottani református magyarság szolgálatára. Nem csak lelkipásztor volt, hanem a kinti magyarság kulturális (életének élesztője, az amerikai magyarság történetének kutatója és krónikása. Mintegy ezer cikkén, tanulmányán kívül legjelentősebb munkája az angolul és magyarul kiadott Lincoln magyar hősei (1938) című lexikális munka, az észak-amerikai szabadságharcban részt vett magyarok életrajzának alapvető forrásmunkája. vannak, aki hősi halált halt az amerikai szabadságért, 1799-ben, ennek egyetlen magánkézben levő kéziratával. Vasváry a fölszabadulás után először 1961 októberében járt szülővárosában. Meglátogatta a Somogyi-könyvtárat, amelynek máig meglevő öreg asztalainál Tömörkény és Móra kezéből kapta az eszmélkedését szolgáló első könyvekel, és dedikálta saját művének itt rég megvolt példányát. Ekkori beszélgetéseink érlelték meg benne akkor még csak szóban megfogalmazott elhatározását, hogy az amerikai magyarság történetére vonatkozó, egész életén át gyarapított gyűjteményét szülővárosa könyvtárára hagyja. 1963 júliusában ismét Szegeden járt, s ekkor egy értékes Jókaikéziratot adományozott a Somogyi-könyvtárnak. A Mire megvénülünk c. regény java kézirata még jókor érkezett, hogy a kritikai kiadás sorozatában éppen készülő kötet gazdag tanulságait figyelembe vehesse. Erről annak idején a Délmagyarországban a sajtó alá rendező Orosz László számolt be. A kézirat különben rejtélyes úton került ki Amerikába, még a század elején, Vasváry egy amerikai magyartól szerezte meg évtizedekkel ezelőtt. Utoljára 1966 augusztusában járt itt. Szóban akkor is megerősítette ígéretéi, levélben és a Népszabadság tudósítójának adott nyilatkozatiban megismételte. Ez utóbbiban ezt mondotta: „Ha mar nem leszek munkaképes, vagy ha meghalok, a gyűjteményt a szegedi Somogyi-könyvtárra hagyom. Igaz. a budapesti Tudományos Akadémia is érdeklődött a gyűjemény iránt, de én Szegednek ígértem." Ezt az ígéretét most az adománylevéllel valóra is váltotta. Azt is mondta és írta azonban többször ls, hogy életében nem tudna megválni gyűjteményétől gyarapitgatása, rendezgetése ad értelmet napjainak. Legutolsó levelében, május 30-án is ezt irta: „Az időt állandó munkával töltöm, hogy gyűjteményemet mincl gazdagabban és rendesebben adjam ót nektek. Biztosítalak, hogy igen érdekes kollekcióhoz juttok. A kötetek száma most már igen közel van a 300-hoz, ezenkívül vannak a könyveim, más nagyobb iratgyűjtögetéseim, és egy bio- és bibliográfia, ma már kb. 4500 kártyával." Ez a legutolsó híradásom a 84 esztendősen is fáradhatatlanul szorgoskodó adományozóról, aki szülővárosának, szülővárosa könyvtárának úgy fejezi ki háláját, hogy páratlan gyűjteményét neki ajándékozva, a szegedi Somogyi-könyvtárat teszi az amerikai magyarság történeti kutatásának központjává PÉTER LÁSZLÓ POKOL — Az ördög vigye el! — dühöngött az ördögfióka, mire az ügyeletes ördög ráförmedt: — Ezer angyal és mennyországi Százszor mondtam, hogy ne piszkáld a vasvillával az orrodat, ÓS ne használd az ördög meg a pokol szavakat! Már megtanulhattad volna, hogy nálunk ez tilos. —. Bocsánat! — mondta az ördögfióka, majd Jelentette: — A tizenkét új elkárhozott panaszkodik az üstökre. Rosszak, lyukasak. Kifolyik belőlük a forró via. Nem tudnak jól megfőni.. • — Szép kis angyalfajzat! — dühöngött a szolgálattevő ördög. — Mit fog szólni ehhez Bclzebúb? Belzebub nem szólt semmit, hanem mérgében az asztalra csapott. Végül aztán kiadta az utasítást: — Az angyalba is, valahogy meg kell csináltatni az üstöket! Telefonaltatok az Alvilági Vegyesipari Javító Szövetkezetnek ? — Már telefonáltunk. Nincs kapacitás. Nem tudják beütemezni a javítási — Vigyen el benneteket az angyal, tehetetlen banda! Miért nem kérdeztétek meg az új kárhozottaktól, hogy van-e szakember köztük? — Megkérdeztük. Van! — Na, ugye! — De kijelentette, hogy kezét meg se mozdítja. Azt mondja, nem dolgozni jött ide. — Hogy az angyal bújna beiejük! És hányan érkeztek vele? — Tizenegyen. — No, majd én kibabrálok velük. Mennyországgá teszem az életüket. Majd még visszasírnák az üstöt! Ki velük abból a tizenkét rossz üstből! Beterelni őket egy szobába! Társbérlők lesznek! Másnap az inspekciós ördög jelentette: — Az a szakember, aki tegnap még nem akart dolgozni, már meg is csinálta a katlanokat. Egész éjjel gőzerővel dolgozott. Belzebúb arca mosolyra húzódott: — Tudtam. Majd bolond lesz társbérletben gyötrődni, amikor az üstben egyedül főhet! PALÁSTI LÁSZLÓ Egy életen át szorgosan gyűjtögette az amerikai magyarságra vonatkozó dokumentumokat: kiadványokat, újságcikkeket, képeket, tárgyi emiékeket. Gyűjteménye több mint 200 kötetben, kemény kötésű borítékban, kiemelhető lapokból áll, betűrendben, visszamenve egészen 1583-ig, amikor az első magyar, Budai Parrnenius István, oxfordi diák, Amerika földjére tette a lábát. 14 kötet van Kossuth amerikai útjáról. A forradalom száműzött vezére hét hónapig tartózkodott Amerikában, legalább ötszáz beszédet mondott ez alatt, legtöbbször angolul, néha németül, gyakran két-három órás beszédeálulfwtti VASVlfff 'ídSn, .48 Seréslilt tolások polgáríj /ISöl Delawars Avenua,3outi» J/est, Apartmant North 319,Box S©8/—ssennal VI jelsntanifhosr'az'amerikal aagyarság.' törti-** Hetével foglalkoié,. t»bb aaáa kötatos adatgyűjteményemet; • , ';; - • • * teljes magénkínyvtáráimnál együtt, halálom után a tzgadi , Városi SÓi.OGYI. könyvtárnak hagyományozon^juljhogy annak •gyadiill ás klsárélagca '^tulajdonosa es a könyvtár lágyan} amely eegnyitottaelőttem,mint lakolás ílu előtt a könyvek titokzatos ás csodálatos; 'világát.* könyvtár,amely igy egy (« Mg* nemében egyedül álló. gyűjtemény birtokosa lat r, i hitess szerint;. továbbra ls oéhal óeoogyl Károly, HeÜher János, Tömörkény István, kára* Fareno és amáltó utóaalk szellemében lesz segitságéra mlnuaioknak,aklk kutatni fogják a* ' amerikai Fagyéraág' történetét,*.Cashinuton,1973 LáJuS 26, / i