Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

a VASÁRNAP, 1972. JŰLIÜS 2. A SZOMSZÉDOK NEM KÖSZÖNNEK AZ IDEÁLOK ÉS A VALÓSÁG Vannak esetek, amelyekben nehéz barmit mondani, bírónak lenni. S tulajdonképpen ilyen a következő történet: tanácsosabb a tényekre bízni magunkat az érzelmek helyett. Akik a szomorú esetről beszelnek: a lány, a fiú, az apa. • A FUJ: Az orvostudományi egyetemen tanultam, 1969-ben lépett az életembe Réka. A barátom mutatott be bennünket egymásnak, otthon. Bálba készült, s végül együtt szilvesztereztünk. Már el is felejtettem volna, de január közepén ... a kórházban — ahol szigorlóként dolgoztam — váratlanul felhívott. Kertc, találkozzunk. Eleinte természetesen nem volt köztünk szexuális kapcsolat. Ahogy visszaemlékszem, januártól gyakrabban mutatkoztunk együtt, a mamának is beszámoltam róla. Kezdtem megszeretni. Apám csak egyszer nyilvánitott véleményt: „Az ember nem veszi el az ágyasát feleségül". Réka nagyon szeretett szórakozni, egyszer elhatároztuk, hogy szeretkezni fogunk. Ez akkor történt, amikor vikendre hazamentem. Utana ő látogatott hozzám. Augusztusban azt mondta anyám: „Fiam, ha szereted, akkor én is elfogadom." A LANY: EZ a levél nem született volna meg, ha eljössz az utolsó beszélgetésre. Nem vártam sokat, de nem hittem, hogy meg se látogatsz. En választottam magamnak ezt a sorsot. Amikor elkezdődött mamádékkal a balhé, tudtam, hogy lassú, de biztos győzelmet aratnak. Amit most teszek, nc félj, nem varrom a nyakadba. Lelkiismeretfurdalásod se legyen, azt hiszem, annyit nem érdemelsz meg. Utáltam, gyűlöltem mindent de te jöttél és úgy éreztem, érdemes élni, mindent megtettem érted. Aztán elmúlt a varázs, itt van az a lelkiállapot, amivel egyszerűen nem tudok megbirkózni. Magamért nem érdemes. A FIÜ: Körülbelül 1970 tavaszan felmerült bennem: összeházasodunk. örült neki, így válaszolt rá: „Jó lenne együtt." A házasság szót én hoztam szóba először. Egyre sűrűbben látogatott meg, néha 3—4 napot együtt éltünk. De ilyenkor eszembe jutott a másik lehetőség: talán igaza van apámnak, nem lehet ebből jó házasság. Túlságosan szeretett szórakozni. Nem akart tovább lépni, féltem, ha nem köti le magát az életben, törés következik be kettőnk kapcsolatában. Réka pszichikailag labilis egyéniség volt. A LANY: Gábor, most őszintén; hogy bízzak meg valakiben? Benned csalódtam, mit várhatnék mástól? Mi lenne belőlem? Idegroncs, tehát nem érdemes élni. Gábor, neked igazad van a magad szemszögéből. Nem okollak téged, ezt mégegyszer mondom. Egyszerűen képtelen vagyok tovább csinálni, otthon is tarthatatlan a helyzet. Mindenki engem okol a szakításért, apám például lekurvázott. Meg valamit; ha megismerkedsz valakivel, vigyázz, ne szolgáltasd ki őt családod akaratának. A FIÜ: Azt hittem, szép lassan vége lesz a barátságnak, ősztől ritkábban látogatott meg. De decemberben újból találkoztunk. Megkérdezte, miért nem ambicionálom a kapcsolatot, mire én azt válaszoltam, ne folytassuk! Másnap hazautazott Anyira kiborult, hogy megígértem: még egyszer visszatérünk a témára. Közben három futó kapcsolatom akadt, de semmi komolyabb. Csak a szokásos szexi ügyek. A LANY: Sok sikert a munkádhoz, biztos nagy ember lesz belőled. Megvan minden adottságod hozzá. Gyereket szerettem volna tőled, mástól nem kell. Gábor, könyveidet, holmidat kérd el anyuéktól. Nekem már nincs türelmem összekészíteni. „Aki téged mindig nagyon szeretett." A FIÜ; Egyszer megemlítette, ha nem veszem el, beszed egy csomó Tardylt. Nem hittem, anynyira nem, hogy december 24-én este, amikor hazautaztam, nem mentem el hozzájuk. A levelet 29-én kaptam meg Réka édesanyjától. A LANY: Nyertem egy fél napot. Pont éjjel 12 óra van, bevonultam a nagyapám szobájába. Megvártam három vonatot, de nem jöttéL Ennyire jellemtelen vagy, Gábor? Te, aki mindig a megtestesült becsületességnek tűntél a szememben, ezt meg tudtad tenni? Ha eljössz, a helyzeten lényegében nem változik semmi. Abban bíztam, hogy higgadtan elbeszélgetünk. Délután találkoztam Katalinnal, ö se boldog... Talán mindjárt az elején többre kellett volna tartani magam, amikor a bulijaid voltak Edittel. Mindenki tudta: ez az igazság. Mondták is nekem az emberek, hagyjam abba, nem érdemes. Gábor befolyásolható, úgyis a szülei győznek. Én neked hittem. Ezért nem tudom elviselni, hogy azután röhögjenek rajtam. Most anyukád örülhet, megszabadult tőlem, úgy irányíthatnak, ahogy akarnak. Holnap se jössz, s ez olyan borzasztó... Ha lesz még holnap, írok, ha nem, veled alszom el gondolatban és nagyon sokáig leszünk együtt. Vasárnap délután fél 3. Gyönyörűen havazik, szép az utca. Nyugodt vagyok. Valahogy beleegyeztem a sorsomba Kati itt volt reggel, kirándulni hívott. De rettentő hideg van. Szorongatom a 40 Tardylt, régóta gyűjtögetem. Valahogy én már régen megéreztem, ez lesz a vége. Valamire jó lesz ez az orvosság. Gábor, nem értem, miért nem mersz elém állni és kimondani azt, amit két hónapja akarsz? Ennyire nehéz őszintének lenni? Ez jobb politika? Elhiszem, hogy nehéz napjaid vannak, de én megkönnyíteni. Mar nem kell semmit válaszolnod. A FIÚ: Különösebb szilveszteri programom nem akadt, ismét hazamentem. Harmincadikán is otthon voltam. De a levél alapján sem hittem, hogy Réka öngyilkos lett Érdeklődtem nagybátyámtól, de ő se tudott semmit. Hogy miért nem mentem el hozzájuk? A búcsúlevél a kezemben volt, nem telefonáltam, nem táviratoztam. Már nem tudom miért... A LÁNY: Ha hozzám érnél, a hideg futkározna rajtam! Idegen vagy. Most már azt hiszem, többet nem írok. Hülyeség. Az egész csak kapkodás. De mennyire lehet az ember értelmes, amikor ilyet csinál? Nem igaz? Szia: Réka. A FIÜ: A gyásztávirat értesített a tényről, ebből tudtam bizonyosat, a kórházban halt meg. Nem mentem el a temetésre. A faluból névtelen leveleket kaptam. Szidtak. Az egyik felszólított: ne merjem betenni a lábam, mert agyonütnek. Mit éreztem, amikor a kezemben volt a gyászjelentés? Ha nem szakitok, talán nem történik meg. Bőgtem. Elismerem, én kicsit lezser voltam ebben az ügyben. Felelősséget érzek magamban, de nem tudok senkinek elégtételt adni. AZ APA: Gábor a falu mintaképe gyerekkora óta. Szorgalmasan tanult, az iskolában mindig példás jegyet kapott a magatartásból. A baj akkor kezdődött, amikor elöször találkozott a nőkkel. Itthon egyszerűen ellepték, ide jártak hozzánk. Pedig én felkészítettem a fiamat: két dologra vigyázzon az életben, a becsületére és az egészségére. Rékával való ismerkedésükkor figyelmeztettem. Azok a legveszedelmesebb nők, akik nem akarnak hozzád menni feleségül. Legalábbis az elején ez( mondják. Kérdezte az előbbi esetét. Nincs miért titkolnom; Gábornak régi leányismerősével is volt viszonya, a kislány terhes lett ÁB lett a dologból. Ha modern felfogásban született a kapcsolat, legyen modern a vége. A lányt én kisértem el az ÁB-bizottság elé, én adtam pénzt a költségekre, de szülei visszahozták. Sajnos, Rékával tragédiához vezetett fiam barátsága. Az eset megdöbbentett bennünket. Ez az eset beleszólt a mi életünkbe is, nap mint nap jönnek a gyalázkodó, névtelen levelek: a szomszédok nem köszönnek, és gyűlölettel méregetnek bennünket. De mondja, mit tegyünk? A dolgot már nem lehet helyrehozni. Talán az idő valamit elmos belőle . ., MATKÖ ISTVÁN A pedagógusjelöltek első országos találkozóját az idén Pécsett rendezték meg. A szakmai konferencián első díjjal jutalmazták a Szegedi Tanárképző Főiskola marxizmus—leninizmus tanszékén működő szociológiai tudományos diákkör dolgozatát. A hét tagú diákkör munkája nagy erdeklődést keltett a seregszemle résztvevői körében, neves szakemberek dicsérték tudományos igényességót, kidolgozottságát. Mi a titka a megkülönböztetett érdeklődésnek? Azt szokták mondani, egy-egy diákköri dolgozat elkészítésének legnehezebb szakasza a téma megválasztása. A sze. gedi kollektíva a következő címet adta a dolgozatnak: A politika helye és szerepe a főiskolai KISZ-szervezet tevékenységében. Aki egyrészt tudja, hogy a KISZ az ifjúság politikai szervezete, másrészt ismeri a felsőoktatási intézmények alapszervezeteinek mindennapi életét, első pillantásra is azt mondhatja: „kényes téma". — Az alapszervezetek politikai arculatának elemzése általános szociológiai módszerekkel lehetetlen. Olyan összetevőket kellett tehát keresni, amelyek mennyiségileg közvetlenül mérhetők — mondja Laukó Éva, a csoport egyik tagja. Megállapították a KISZ-tagok világnézeti, aktivitásbeli típusait; megvizsgálták a terveket és a valóságban elvégzett munkát; az alapszervezetek politikai tevékenységét, összehasonlították a tagok elvárásaival. A vizsgálat az 1971—72-es tanév első felében történt. — Rengeteg munkánk volt. A diákköri foglalkozások egyik fele mindig elméleti óra volt, hiszen szinte valamennyien akkor kezdtünk szociológiával foglalkozni. A második órában beszéltük meg a felméréssel kapcsolatos dolkokat. Ahogy előrehaladtunk, úgy vált mindig érdekesebbé számunkra is ez az egész téma. Hogyne, hiszen a kérdések, feldolgozása után kapott végeredmény sok korábbi feltételezésük igazát bizonyította. Például azt, hogy „a főiskolai KlSZ-alapszervezetek direkt politikai tevé-i kenysége az utóbbi időben háttérbe szorult, és az indirekt politikai nevélőmunka' került előtérbe", azaz, gyengült a szervez©-' tek politikai jellege, csőikként ilyen tevékenységük szerepe. A vizsgálat érdekes ellentmondásokat is feltárt. A hallgatók többségének ideálja a társadalmilag pozitív világnézetű, aktív KISZ-tag. Valóságos világnézeti, aktivitásbéli típusaik azonban ettől az ideáltól jelentősen eltérnek, hiszen a marxista világnézetű diákok gyakran passzívak a közéleti munkában, az alapszervezetek valódi tevékenysége pedig nem ritkán erősíti passzivitásokat. A rosszul dolgozó alapszervezet igénytelenségre nevel, a jól dolgozó pedig igényességre késztet Mindezeken túl rengeteg olyan részeredmény is született, amelyek segíthetnek a KISZ további munkájában. A dolgozat készítőinek tervei között a legfontosabb tanulságok mélyebb feldolgozása szerepel. — Jó pár önálló témát kínál e» az egy dolgozat. Remélem, a diákkör tagjai továbbra is szívükön viselik majd a KISZ-szervezet dolgait, hiszen már most látható, mennyi hasznos útmutatót tartalmaz ez az egy felmérés is — mondja dr. Nagy Antal adjunktus, a diákkör vezető tanára. A szociológiai kiknek nem ee az egyetlen sikeres dolgozata. Az országos konferencián Karikó Sándor A politikai konformizmus című munkájával nyerte el a fődíjat. „Nem a divatért dolgozunk, de azért jólesik — mondják nevetve —, látni akarjuk a valóságot!" SULYOK ERZSÉBET Polner Zoltán REGÉK GYÖNYÖRŰ VARROTTASÁT Ki hozza közénk örömök ősi balladáit? Nem volt itt sohasem ünnep. csak haragot gyújtogató bánat, gyűrűs menyasszony a szegénységre. Fekete szél járt a pásztorok előtt. Belejajdult a nyár. Elrongyolódott a csizma. A pusztákra dobott szűröktől lángbaborultak az erdők. Kérdezlek szülőföld: mályvák sugaras pirosát ki álmodta dalba? Nyíló tűz-tulipánt vérrel ki öntözött? ünneplőbe öltöztetem az ajtót. Küszöbömön távoli tájak: suhog a napfényből szőtt szoknya, virágzik a tánc. Regék gyönyörű varrottasát betűzgetem a virradatban.