Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-16 / 166. szám

•ASÁRNAR. 1972. JÜLIUS 16. 3 A társadalmi és gazdasági fejlődésünkkel összefüggő néhány ideológiai és morális jelenség és az ezzel kapcsolatos eszmei-politikai feladatok flz MSZMP Csongrád megyei Bizottsága 1972. július 10-i ülésének állásfoglalása Pártunk X. kongresszusa társadalmunk fő feladatának a szocializmus építése magasabb színvonalú folytatását jelölte meg. Ez magasabb követelményeket támaszt gazdasági, tudományos, kulturális munkánkban, eszmei-politikai tevékenységünkben, a szocialista tudat kialakításáért és fejlesztéséért, a szocialista erkölcs győzelméért vívott küzdelmünkben egyaránt. A X. kongresszus előkészületei idején és a kongreszsuson fontos helyet kaptak a társadalmi igazságosság, a szocialista közmorál erősítésének feladatai; a szocialista közfelfogást sértő, antiszociális jelensegek elleni küzdelem kérdései. Párttagságunk, a dolgozók legszélesebb rétegei a kongresszus útmutatásai alapján határozottan részt vállalnak megyénkben is a szocialista erkölcs erősítésének nagy munkájában. A pártszervezetek, a kommunisták figyelme a szocialista tudat és közgondolkodás, a társadalmi felelősség kérdései felé fordult. A fejlődési tendenciák megítelésében a helyes álláspontokkal együtt azonban szélsőséges vélemények is jelentkeznek, amelyek gátolják a kommunisták egységes állásfoglalását és következetes eszmei küzdelmét. Bizonytalanság érezhető propagandamunkánkban is, különösen a kispolgáriság elleni eszmei harcban. Mindezek az okok és körülmények szükségessé teszik, hogy a megyei pártbizottság — a X. pártkongresszus útmutatásai alapján — állást foglaljon a társadalmi erkölcs néhány kérdésében és kidolgozza gyakorlati feladataink fő elemeit. Állásfoglalásunkban — a teljesség igénye nélkül — a legfontosabb kérdésekre igyekszünk összpontosítani figyelmünket. A szocialista építőmunka elmúlt negyedszázadában a gazdasági, társadalmi fejlődessel együtt jelentős eredményeket értünk el a társadalom ideológiai, erkölcsi arculatának átalakításában is. A marxizmus—leninizmus, amely a felszabaduláskor csak kevesek által ismert és vallott eszme volt, ma hegemón szerepet játszik a társadalom világnézeti arculatában. Az ifjúság nevelése — a közoktatás — marxista—leninista világnézeti alapon történik. Nagyot változott a társadalom erkölcsi arculata is. Megszűnt a szolgalelkűség, minden tisztességesen dolgozó állampolgár joggal megköveteli emberi méltóságának megbecsülését. Csökkent a rang, a cím, a származás fétise az emberek társadalmi megítélésében. Megnőtt a tisztességes munka becsülete. Sokat fejlődött a közéleti erkölcs, a társadalmi felelősség a szűkebb lakóhelytől a szocialista világrendszer ügyéig. A szocialista népek egysége, a magyar—szovjet barátság nemzeti ügyünk lett a negyedszázad során. Jelentős haladás történt a szocialista családerkölcs, a nők egyenjogúságának gyakorlati megvalósításában is. Most az ideológiai és erkölcsi küzdelem terén is a dolgok mélyére hatoló munka következik, amely kevésbé látványos, de annál fontosabb feladat. Az antimarxista ideológia és antiszocialista erkölcs ugyanis nem adta meg magát. Történelmi, nemzetközi és bizonyos hazai talaja is létezik, és elkeseredett utóvédharcot folytat vesztett pozíciói visszaszerzéséért, a meglevők megtartásáért. Feladatunk a téveszmék ellen küzdeni, az emberek gondolkodásának megnyeréséért. A régi rend ideológiája és erkölcse megsemmisítő vereséget szenvedett a gazdasági-társadalmi fejlődéssel együtt haladó tudati átalakulás során. Az ötvenes évek jobb- és baloldali elhajlásai, az ellenforradalom ideológiai és erkölcsi romboló hatása ellenére is, különösen az elmült másfél évtizedben érvényesülő következetes politika eredményeként a munkásosztály ideológiája és erkölcse megerősödött, százezrek, milliók vallják magukénak. A munkásosztály életszemléletének, erkölcsének normái a társadalom nagy tömegeinek normáivá lettek. közmorál elveinek megfelelően. Vannak olyan jelenségek értelmiségi és alkalmazotti körökben, hogy a pénz, a vagyon, az állás, esetenként a beosztás — mint „társadalmi értékmérő" — szerepe újból előtérbe kerül. A társadalom szocialista tudatának fejlesztésében jelentős tényező az ifjúság nevelése. Az ifjúság már nem cipeli a régi társadalom erkölcsi vonásait, gondolkodását, cselekvését a szocialista társadalom talaján, nemegyszer saját tapasztalatai szerint alakítja ki. Megyénkben a párt ifjúságpolitikájának realizálása során a korábbinál egységesebb vélemény alakult ki az ifjúság eszmei-politikai arculatáról: mivel az ifjúság erényeinek és hibáinak gyökerei és feltételei a társadalomban kereA szocialista életfelfogás elsősorban a legfontosabb társadalmi tevékenységben, a termelőmunkában jut kifejezésre. Az utóbbi években tapasztalható nagyméretű munkaerőmozgás ellenére megyénkben az ipari és mezőgazdasági dolgozók többségének mindennapi termelőmunkájában növekvő mértékben érvényesülnek a szocialista munkaerkölcs normái. A mai gazdasági mechanizmus jó feltételeket biztosít a szocialista munkaverseny fejlesztéséhez. A szocialista címet elnyert brigádok száma a legutóbbi négy évben 1600-ról 2300-ra, tagjainak száma pedig 17 ezerről 25 ezerre emelkedett. A szocialista brigádok döntő részére jellemző a példamutató magatartás, a termelésben tanúsított helytállás, a szakmai és politikai tudás gyarapítására való törekvés. A szocialista brigádmozgalom mint erkölcsi tényező a szocializmus teljes felépítésének nélkülözhetetlen eleme. A felépült szocializmusnak ugyanis az egyik legfontosabb sajátossága: tagjainak szocialista erkölcsi magatartása. Ehhez pedig — többek között — a kis kollektívák szocialistává fejlődésén keresztül vezet az út. A jövő fontos feladata számunkra a szocialista brigadmozgalom erkölcsi-tudatformáló munkájának erősítése. A gazdasági reform szocialista szemlesendók, ezért az ifjúság neveléséért, a nemzedéki utánpótlás felkészítéséért is társadalmunk egészének kell felelősséget vállalnia. Ifjúságunk döntő többsége a szocializmust természetes életközegnek tekinti. Ugyanakkor sokszor — életkori sajátosságaiból adódóan — szigorúbb mércével mérik a felnőttek tetteit, társadalmi életünk fellelhető visszásságait és fogyatékosságait, mint saját cselekedeteiket. Az ifjúság nevelésében mindenekelőtt a felnőtt társadalom példamutatására van szükség. Az ifjúság elé ugyanakkor magas, de teljesíthető erkölcsi követelményeket kell állítanunk. Fiatalságunk jelentős része nincs még tudatában annak, hogy a következő néhány évtized milyen magas követelményeket támaszt velük szemben, és közülük nem kevesen csupán saját egyéni igényeik megfogalmazásáig jutnak el, és megfeledkeznek társadalmi köteleeettségeikröL letet erősítő hatása abban mutatkozik meg, hogy jobban lehetővé teszi a pozitív és negatív jelenségek és tendenciák természetének felismerését. Döntő szerepe abban áll, hogy a különböző — egyéni, csoport, társadalmi, termelői és fogyasztói — érdekviszonyok nyíltabb érvényesítésével, a kollektív érdeknek a korábbinál fokozottabb előtérbe állításával jobb, szervezettebb kapcsolatot teremt az egyéni es a társadalmi érdek között. Ezáltal világosabbá teszi az egyéni és a társadalmi érdek közötti, valamint a fogyasztói és termelői érdek közötti összefüggések felismerését.' A gazdasági reform tehát a társadalmi felelősségtudat, a szocialista erkölcs fejlesztéséhez teremt kedvező feltételeket. Az érdeknek, az anyagi érdekeltségnek, mint a fejlődés mozgató rugójának megfelelő érvényesítése előrehaladásunk fon tor feltétele. A szocialista társadalomban adottak a társadalmi, csoport- és egyéni érdekazonosság feltételei. A társadalmi gyakorlat döntő résziben e- realVáiódik is — ennek naponta vagyunk részesei. Ugyanakkor az érdekazonosság megvalósulása során a különböző jelenségekben az érdekösszeütközések sorával és bonyolult mechanizmusával is találkozunk. A mai gazdasági mechanizmusban ezek az érdekOUatytatas a 4. ohialan.) ' j A társadalmi közmorál helyzete A szocialista gondolkodás és magatartás jellemzői megyénkben A gazdaság, a társadalom gyors fejlődése kedvező alapokat biztosított az emberek tudatvilágának gazdagodásához. Az elmúlt évtizedekben megyénkben is bekövetkezett nagy társadalmi átrétegezőüés, a munkásosztály gazdasági, társadalmi és politikai szerepének megnövekedése ideológiai-világnézeti befolyásának erősödésével járt együtt. Ma már a munkásosztály szocialista törekvései alapvetően befolyásolják a társadalom döntő többségének ideológiai-tudati fejlődését, életszemléletét. E fejlődés legfontosabb összetevője, hogy megyénk lakosságának túlnyomó többsége helyesli, magáénak vallja és támogatja a párt politikáját. Ebben döntő szerepet játszanak fejlődésünk eredményei, sikerei, továbbá a dolgozó osztályoknak és rétegeknek az a tapasztalata, hogy érdekeik a párt politikájában, célkitűzéseiben következetesen megvalósulnak. A lakosság politikai tájékozottságának és műveltségének fejlődése kedvezően befolyásolta a marxista—leninista eszmék, a tudományos materialista világnézet terjesztését. A párt- és tömegszervezeti politikai oktatás hatóköre évek óta 72—74 ezer emberre, vagyis a megye felnőtt lakosságának 18—20 százalékára terjed kl. A tudományos materialista világnézet, a szocialista felfogás térhódításáról tanúskodik, hogy az elmúlt években emelkedett a megyében a szocialista tartalmú családi ünnepek, szertartások száma — noha a fejlődéssel nem lehetünk elégedettek. A társadalom különböző osztályainál és rétegeinél nem egyformán érvényesül még a szocialista gondolkodás és magatartás. A szocialista elvek és a szocialista morál befolyása legerősebb a munkásságnál. Leginkább a munkások valósítják meg és érvényesítik munkájukban, magatartásukban, társadalmi-politikai tevékenységükben a szocialista normákat. Elsősorban a munkásközvéleményben kapott polgárjogot az embereknek a munkájuk, a szakmai tudásuk szerinti értékelése, megítélése. Az üzemekben döntően a jól dolgozó munkásoknak, a kifogástalan munkának van igazi becsülete. A munkásközvélemény fordul a leghatározottabban szembe a szocialista társadalmi közfelfogást sértő jelenségekkel. Az elmúlt évtizedben nem ritkán fogalmazódott meg „a munkásosztály felhígulásáról" vallott nézet. E felfogásnak .,statisztikai alapot" a nagy társadalmi átrétegeződés, ezen belül a munkásosztály létszámának gyors ütemü növekedése adott. A politikai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy döntően a munkásosztály formálta saját arculatára a soraiba kerülteket — és nem fordítva. A példamutatóan pozitív vonások mellett azonban megyénk munkásságánál ls találkozunk következetlenséggel, a szocialista morál megsértésével. E fogyatékosságok azonban nem egyformán jellemzik a munkásság minden rétegét és csoportját. A szocialista morál és életfelfogás legerősebb a régi, nagyüzemi munkásságnál, a törzsgárda tagjainál, a szakképzett, a politikailag öntudatos munkásoknál. Kevésbé jellemzi ez az új, a szakképzetlen és a bejáró munkások egy részét. A parasztság tudatának, gondolkodásmódjának fejlődését döntő módon befolyásolta a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a tsz-ek létrejötte és megszilárdulása, a szövetkezeti gazdálkodás és a szövetkezeti életforma meggyökeresedése és fejlődése. A szövetkezti parasztság gondolatvilágában, életfelfogásában egyre csökken a régi paraszti felfogás egyes negatív elemeinek — a vagyonimádat, a származás előtérbe állítása, az egoizmus, az önzés, az individualizmus — szerepe és befolyása. A szövetkezeti parasztság életfelfogásában is növekvő szerepet kap a szocialista tulajdon, a közösség, a társadalmi érdek tisztelete. Ez — párosulva a hagyományos paraszti szorgalommal, takarékos sággal — nagy társadalmi erőt jelent. Emellett azonban a parasztok gondolkodására nem minden tekintetben pozitívan hatnak az olyan gazdaságilag indokolt és szükségszerű körülmények, mint az egyéni gazdálkodás és a parasztság egyes rétegei közötti — még jórészt a régi vagyoni helyzetből származó — nagy jövedelemkülönbségek. Gátló tényező, hogy lakosságunk jelentős része még tanyán él, ahol a sajátos viszonyok a tudati fejlődést is nehezítik. A tudományos-technikai forradalom, a társadalmi fejlődés egyre magasabb szintje törvényszerűen növeli az értelmiség szerepét. Tevékenysége nélkülözhetetlen a tudomány termelőerővé válásában. Az utóbbi években létszámban megnövekedett műszaki és agrárértelmiség szerepe jelentős a gazdasági fejlődésben. Értelmiségünk oktató-nevelő, kulturális tevékenységével elősegíti a munkásság és parasztság műveltségének gyarapodását, alkotómunkájával a szocializmus építését szolgálja, egyidejűleg ideológiailag és politikailag ő maga is alakul, formálódik. Az értelmiség jelentős részét képező pedagógusok áldozatos munkával nevelik nemzedéki utánpótlásunkat. Megyénkben az értelmiség túinyomo többségének állásfoglalását, magatartását a szocialista elvek elfogadása, és az alapvető szocialista célkitűzések követése és támogatása jellemzi. Ugyanakkor az értelmiség erkölcsi arculata sem homogén. Kis részük nem mindig él a társadalmi Társadalmi-gazdasági fejlődésünk, a politikai élet tényei bizonyítják, hogy erősödik a dolgozók társadalmi felelősségtudata, a szocialista demokrácia szélesedésével növekszik a társadalmi-közéleti aktivitás megyénkben. Az 1970-es árvízveszély elleni védekezés sok példáját adta ezrek és tízezrek önzetlen áldozatvállalásának. A dolgozók egyre nagyobb tömegének magatartását, cselekvését hatja át a közösségi felelősségtudat, ami megmutatkozik a kommunista szombatokban és vasárnapokban, a városok és községek fejlődését szolgáló társadalmi munkaakciókban. A közéleti aktivitás és felelősségérzet kifejezésre jutott az országgyűlési és tanácsválasztásoknál, a társadalmi szervezetek, a népfrontmozgalom fellendülő munkájában, a társadalmi életünkben tapasztalható negatív jelenségek elleni mind határozottabb fellépésben. Megyénkben is naponta igazolódik pártunk X. kongresszusának megállapítása: „Társadalmunk közerkölcsének meghatározói azok a milliók, akik az eszmét és a célt elfogadva öntudatosan dolgoznak a szocialista építés, a munka frontján, akiknek létalapja becsületes munkával szerzett keresetük." Megyénkbeh a közelmúltban megvizsgáltuk a közéleti vezetők munkáját. A párt-, állami, tömegszervezeti, gazdasági vezetők magatartása nagyon fontos, hiszen alapvetően befolyásolja környezetüket, pozitív vagy negatív hatásuk az emberek széles körére terjed ki. Az utóbbi években a vezetők között emelkedett a szakmai és politikai képzettség, a nők és a fiatalok számaránya. Döntő többségük rendelkezik az új iránti érzékkel, és helyes módszerekkel dolgozik, cselekvő részese a munkahelyi demokrácia helyes irányú kibontakozásának. Többségük munkastílusával és magatartásával kiérdemelte a munkások bizalmát, s környezetével kialakult kapcsolatot az emberiesség, őszinteség és közvetlenség jellemzi. Az elért, valós eredményekre joggal lehetünk büszkék — annál kevésbé azokra, akiknek „fejükbe szállt a dicsőség" —, mert ilyenek is vannak. Tapasztalatok azt mutatják, hogy akik a sikerek következtében „magas lóra szálltak", azok a bajok-problémák esetében kétségbe esnek. Egyes vezetőknél antidemokratikus vezetési módszerek és magatartásbeli elemek is érvényesülnek. Ezeken a helyeken a vezetők emberi gyengeségeik és rossz vezetési módszereik miatt eltávolodtak a dolgozóktól. A társadalmi-politikai életben is találkozunk immorális jelenségekkel. A társadalmi közömbösség és felelőtlenség, a protekció és hajbókolás, a szolgalelkűség, a rangkórság, előjogok követelése, a karrierizmus, a hatalomvágy és a hatalommal való visszaélés, az emberek lebecsülése, a durva bánásmód, a bírálat elfojtása, a szubjektivizmus, továbbá az esetenkénti cinizmus sorolható ide. A politikai közömbösség, a közéleti passzivitás, a társadalmi-politikai tevékenység lebecsülése, a társadalmi tevékenységtől, a pártmunkától való visszahúzódás, a marxista—leninista képzés lebecsülése is végső fokon szemben áll a szocialista társadalmi morállal. A lakosság, a pártonkivüliek közgondolkodásának alakulására, a közélet tisztaságára jelentős hatást gyakorol a kommunisták példamutatása. Megyénkben a párttagság döntő többsége érti és érzi nagy társadalmi felelősségét, és eszerint cselekszik. A szocialista életszemlélet és közszellem propagálásában és terjesztésében, a szocialistaellenes jelenségek és eszmek elleni küzdelemben a X. pártkongresszus óta sikereket értek el pártszervezeteink. A májusi taggyűlések, amelyeken a Politikai Bizottság levele és a KEB állásfoglalása került megtárgyalásra, lendületet adtak a kommunista morál erősítéséért vívott küzdelemnek a párttagság soraiban. Megyénk kommunistái élénk érdeklődést tanúsítanak a pártunk védelmét, erkölcsipolitikai tisztaságát szolgáló dokumentumok iránt, időszerűnek tartják és egyetértenek azok tartalmával. A taggyűlések tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a hatalommal való visszaélés, a kritika elfojtása, az intrika elleni küzdelem feladatait jobban értik pártszervezeteink, mint korábban. Tudatában vannak annak, hogy a Politikai Bizottság levele és a KEB állásfoglalása hosszabb távra szabja meg a feladatokat, és a kommunista morál erősítése türelmes, következetes és körültekintő munkát igényel. A szocialista szemlélet és morál a gazdasági életben